---

Mindenki hadtudománya 2019. évi őszi programja:

Szeptember 12: Tömböl László: A NATO 70 éve – Magyarország 20 éve a NATO-ban
Október 3: Nagy László: A NATO bekapcsolódása a jugoszláv válságsorozat kezelésébe – előzmények, körülmények, következmények
November 14: Isaszegi János: A NATO és a válságkezelés
December 12: Siposné Kecskeméthy Klára és Szenes Zoltán: A NATO jövője az évfordulók tükrében.

---

Mindenki hadtudománya 2018 őszi program:

szeptember 13.    Wagner Péter: Afganisztán kibontakozási esélyei

október 11.          Turcsányi Károly: A nagyhatalmak haditengerészete az elöltöltő fegyverek korában (1648-1866)

november 8.         Tömösváry Zsigmond: Oroszország mint globális szereplő

december 13.        Óváry Gyula: Űrrepülőgépek és űrállomások katonai és polgári alkalmazásajanuár 12: Kis-Benedek József: Európa terror-fenyegetettsége 

---

2018 tavaszi program:

január 11: Koller József: Magyar katonai repülők Afganisztánban

február 8: Kis-Benedek József: Nagyhatalmi pengeváltás a Közel-Keleten

március 8: Szenes Zoltán: A magyar parlamenti pártok választási programokban megfogalmazott védelempolitikai elképzelései

április 12: Ráth Tamás: Haditechnikai kutatás-fejlesztés – van-e jövője?

május 10: Tálas Péter: Európa válaszúton – az integráció kérdései

---

Mindenki hadtudománya 2017

február 9: Nagy László: A Sanghaji Együttműködési Szervezet

március 9: Turcsányi Károly: Fegyvernemek és alkalmazásuk az elöltöltő fegyverek korában 

április 20: Szilágyi István: Geopolitikai gondolkodás és geopolitikai modellek a 21. században

május 11: Kállai Attila: Zrínyi-Újvár feltárásának térképészeti munkái

szeptember 14: Takács Attila: A Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnoksága, és amivé válhat

október 12: Ványa László: Irányított energiájú fegyverek

november 9: Tömböl László: Az Észak-atlanti Szövetség egységes légvédelmi rendszere

december 7: Kaiser Ferenc: Globális édesvíz-szűkösség és az ebből eredő konfliktusok

---

---

A Magyar Hadtudományi Társaság - a Honvéd Kultúrális Központtal együttműködésben - folytatja a "Mindenki hadtudománya" előadás-sorozatot. (Az előadások minden hónap második csütörtökjén, 17 órakor kezdődnek a Honvéd Kultúrális Központban, Stefánia út 34.)

Tervezett előadások a 2017 tavaszi idényben

Január 12: Kis-Benedek József: Európa terror-fenyegetettsége

Február 09: Takács Attila: A Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnoksága, és amivé válhat

Március 09: Turcsányi Károly: Fegyvernemek és alkalmazásuk az előltöltő fegyverek korában

Április 13: Szilágyi István: Geopolitikai gondolkodás és geopolitikai modellek a 21. században

Május 11: Kállai Attila: Zrínyi-Újvár feltárásának térképészeti munkái

 

Tervezett előadások a 2016 őszi idényben

Szeptember 08: Kovács Vilmos ezredes: Első világháborús évfordulók

Október 13: Kovács Ferenc ny. mk. ezredes: A kritikus infrastruktúra, mint korunk aktualitása

November 10: Nagy László ny. mk. ezredes: A készülő Hadtudományi Lexikon és a magyar hadtudomány jelenlegi helyzete

az előadás rövid összefoglalója itt olvasható  »

Mindenki Hadtudománya Szabadegyetem

Dr. Gulyás Géza alezredes

A tábori tüzérség, avagy jelenkorunk főnix-madara

Az előadó – előadásának címében – jelenkorunk tüzérségét az egyiptomi mitológiában szereplő, vörös-arany tollazatú tűzmadárhoz, a főnix-madárhoz hasonlítja. Ennek a madárnak a sebei maguktól begyógyulnak, gyakorlatilag elpusztíthatatlan, csakúgy, mint – reményeink szerint – a tábori tüzérség.

Jelenleg nem teljesen tisztázott, hogy Európában mikor és hol alkalmaztak először tűzfegyvereket. Nagyon valószínűnek tűnik azonban, hogy Roger Bacon és Szent Albert szerzetesek arab nyelvű művek olvasása után – a 13. szd. vége felé – már a korábban használt röppentyűknél nagyobb fegyverek számára is használható lőporrecepttel álltak elő. Az ágyúkkal „lődöző” mesteremberek csapatából a 18. szd. végére – kidolgozott elvekkel, szabályzatokkal, egységesített löveganyaggal és különböző típusú lőszerekkel – kialakult a tüzér fegyvernem. Ez idő tájt a hadviselő felek 1000 főre általában 3-4 löveg meglétét tartották szükségesnek. Ez az elv pedig nem is változott az I. világháború lövészárok-harcaiig.

A 19. szd. közepére az elöltöltő lövegek elérték technikai lehetőségeik határát, ugyanakkor a gyalogsági fegyverek nagyon komoly fejlődésen mentek keresztül. A huzagolt csövű és hátultöltő puskák akár 1100-1600 lépés távolságból is hatásosak voltak, így a gyalogság szinte nagyobb távolságból volt képes megnyitni a tüzet, mint a tüzérek. Természetes módon a tüzérség sem maradhatott le. Az Osztrák-Magyar Monarchia haderejében 1876-ban állították rendszerbe az igen korszerű 1875 M Uchatius-ágyúkat. Ezek legnagyobb lőtávolsága már 6000 lépés (4500 m) volt.

A megnövekedett lőtávolság magával hozta a tüzérség történetének egyik legnagyobb újítását, a megosztott irányzást. Az amerikai polgárháborúban 1863. augusztus 22-én Charles Sellmer hadnagy lőni kezdte a 7224 m távolságban elhelyezkedő Charlestown városát, úgy, hogy a város nem látszott a löveg tüzelőállásából, így az ütegparancsnok, talán a világon elő- ször, tájolóval irányozta meg a városban lévő templomának tornyát. Az

1904-05-ös orosz-japán háború és az 1912-13-as balkáni háborúk már előrevetítették, hogy a következő nagy háború teljesen más lesz, mint az elmúlt évszázadok csatározásai. A valóság azonban a legfelkészültebb teoretikusokat is meglepte. A tüzérség ekkor élte fénykorát, a pusztításból ekkor vette ki legnagyobb mértékben a részét, hiszen 1917-re a vesztesé- gek nagyjából 77%-át már a tüzérség okozta és csak 10%-át más tűzfegyverek. A lőtávolság 15-40%-kal növekedett, míg a tűzgyorsaság 2-4-szerese lett a korábbiaknak. Megjelentek az aknavetők, a légvédelmi és a páncéltörő tüzérség, illetve a mozgó zárótűz kivételével kialakult minden ma ismert tűznem.

A II. világháborúban az eszközök darabszáma ugrásszerűen megnőtt. A technológia fejlődésével együtt természetesen nőtt a tűzgyorsaság, korszerűsödött a lövegvontatás és nőtt a lőtávolság is, így megnőtt a tüzérség mozgással és tűzzel való manőverező képessége. Megjelent az önjáró tüzérség (amely igazából 1943-tól kapott nagyobb szerepet), valamint az akkor még 3-12 km-es lőtávolságú sorozatvetők.

A hidegháború – a szárazföldi erők tekintetében – elsősorban a fegyverkezési versenyről szólt, így a fő hangsúlyt a mennyiségi fejlesztésre helyezték a szembenálló felek. A fokozatos, lassú minőségi fejlesztés nem hozott kiugró eredményeket. A legkomolyabb változás a ’80 években elterjedő személyi számítógépeknek volt köszönhető, hiszen ekkortól sokkal könnyebbé és gyorsabbá vált a lőelemszámítás.

A Jelen korunk tárgyalásánál az előadó olyan országok tüzérségét igyekezett bemutatni, ahol jelenleg is a tüzérség átalakítása zajlik. Új-Zélandtól Dániáig, Norvégiától Olaszországig általában a kisebb, könnyebben fenntartható, de hatásos tüzérség megteremtésére törekednek az országok. Ennek szellemében egyre több helyen megjelennek a vegyes fegyverzetű (értsd: egyszerre két típusú eszköze van ugyanannak a lövegrajnak!) alegységek és komoly mértékben nőnek a tüzérfelderítés képességei.

A közeljövőben a tábori tüzérség továbbra is aknavetőkből, vontatott és önjáró lövegekből, valamint harcászati rakétákat is kilőni képes önjáró sorozatvetőből fog állni. A hadiipar fejlesztéseinek, új technológiáknak és alkalmazott anyagoknak köszönhetően az eszközfajták súlya drasztikusan csökkeni fog (25-50%). Igen nagy a valószínűsége annak, hogy a 105 mm-es könnyű lövegek még jó ideig nem tűnnek el, sőt általában reneszánszukat fogják élni a könnyű, vontatott lövegek, illetve aknavetők. A 105/155 mm-es űrméretű vontatott lö- vegek, elsősorban a kis tömegükből következő harcászati megfontolások miatt a könnyű és légi mozgékony vagy partraszálló erők állományában kerülnek alkalmazásra, míg a közepes harci erők szervezetében – dandár és annál magasabb szinten – egyre nagyobb teret fognak kapni a mozgékony, kerekes önjáró lövegek. Számítani lehet a tüzéreszközök minden típusá- nál a lőtávolság 30-40%-os növekedésére, a jelenleg meglévő változatos lőszertípusok fejlesztésével és új eszközök rendszeresítésével pedig néhány méteres pontosság válik elérhetővé. Az önjáró technikai eszközök tüzelőállásban végzett harci munkája idővel teljesen automatizált lesz, a műholdas navigációs valamint számítógépes tűz- és harcvezetési rendszerek szé- leskörű alkalmazásának köszönhetően a tábori tüzérség eszközei általában 1 percen belül ké- pesek lesznek leadni az első lövést, vagy elhagyni a tüzelőállást. Vélhetőleg tovább fognak nőni a tüzérfelderítő eszközök képességei és arányuk is egy tűzalegységen belül, illetve megnő a kezelőt közvetlenül nem igénylő felderítő eszközök száma és szerepe. A sorozatvetők lő- távolsága meg fogja haladni a 120 km-t.

A tüzérség távoli jövője valószínűleg nem a lézerágyú lesz, hiszen ezzel pont a fegyvernem lényege, a megosztott irányzás veszne el, az a képesség, hogy igen nagy távolságból tudunk hatni a tereptárgyak mögött elhelyezkedő célokra. Az 1918-ban kigondolt, de meg nem valósított elektromágneses fegyver azonban alkalmas lehet arra, hogy leváltsa a mai rendszereket és forradalmasítsa a szakmát. A jelenlegi fejlesztések ugyanis megváltoztatott lőszerformával – igaz kísérleti körülmények között, de – 200 km-es lőtávolságot és 7,5 Machos kezdősebességet eredményeztek. Amennyiben sikerül ezeket az eszközöket valóban használható fegyverekké tenni, úgy biztos, hogy ez a változás a hadművészet soha nem látott forradalmát fogja magával hozni. És szemernyi kétségem sincs a felől, hogy sikerülni fog…

December 08: Óvári Gyula ny. mk. ezredes: Légijárművek vészelhagyási lehetőségei

Tervezett előadások a 2016 tavaszi idényben

Január 14: Gulyás Géza: A tüzérség avagy jelenkorunk főnix-madara
az előadás rövid összefoglalója itt olvasható »

Február 11: Mező András, Bakos Tamás: A magyar katonai szaknyelv megújítása

Március 10: Turcsányi Károly, Molnár Gábor: A személyi kiegészítés az állandó hadseregek korától a tömeghadseregek kialakulásáig (1648-1870)

Április 14: Tóth László: Geoinformációs támogatás a Magyar Honvédségben

Május 12: Palik Mátyás: Robotrepülőgépek: az olcsó műcéltól a (halálosan) megbízható csapásmérő eszközig

 

Tervezett előadások a 2015 őszi idényben

Szeptember 10: Számvéber Norbert: A második világháború befejezésének évfordulója – stratégiai végelszámolás az európai hadszíntéren

Október 8: Molnár László ny. ezredes: Implóziós detonáció – lehetőség a robbanó harcanyagok hatékonyságának növelésére
az előadás rövid összefoglalója itt olvasható »

November 12: Szatmári László alezredes: Az EBESZ kézi- és könnyűfegyver-koncepciója

December 10: Jobbágy Zoltán alezredes: A háború antropológiája – törzsek háborúja, gerilla-háború
az előadás rövid összefoglalója itt olvasható »

Tervezett előadások a 2015 tavaszi idényben

Január 8: Solymos András ny. mk. alezredes: Az I. világháború haditengerészeti hadviselése
az előadás rövid összefoglalója itt olvasható »

Február 12: Meglécz Miklós ny. ezredes: A vegyifegyverek leszerelésének kérdése
az előadás rövid összefoglalója itt olvasható »

Március 12: Kis-Benedek József ny. ezredes: Az al-Kaida és a globális dzsihád új tendenciái

Április 9: Kecskeméthy Klára ezredes: A NATO átalakuló partnerkapcsolatai

Május 14: Hegedűs Henrik ny. alezredes: Az MH humánerőforrás-gazdálkodása a rendszerváltástól napjainkig
az előadás rövid összefoglalója itt olvasható »

 

Előadások a 2014 őszi idényben

Szeptember 11: Kiss Adrienn o. főhadnagy: Az afrikai (Mali) EUTM misszió katona-orvosi tapasztalatai

Október 9: Óvári Gyula ny. ezredes: Harci helikopter-e a felfegyverzett helikopter?

November 13. (IDŐPONTVÁLTOZÁS! Új időpont: november 06.): Turcsányi Károly ny. mk. ezredes, Hegedűs Ernő mk. őrnagy: A légideszantok modernkori alkalmazása a légi gépesítés tükrében

December 11: Kavas László mk. alezredes: Katonai repülőgépek összehasonlítása mérnöki szemmel

 

Előadások a 2014 tavaszi idényben

Január 9: Dr. Kovács Ferenc ny. mk. ezredes: A katonai és védelmi infrastruktúra aktuális kérdései

Február 13: Dr. Nagy László ny. mk. ezredes: Kína, a feltörekvő nagyhatalom
az előadás rövid összefoglalója itt olvasható »

Március 13: Dr. Tálas Péter: Új elemek az orosz katonai stratégiai gondolkodásban

Április 10: Dr. Szenes Zoltán ny. vezérezredes: Honvédelem 2014 - Pártpolitikai programok a haderő-átalakításról
az előadás rövid összefoglalója itt olvasható »

Május 8: Dr. Kovács Vilmos ezredes: Az első világháború kitörésének 100. évfordulója
az előadás rövid összefoglalója itt olvasható »

 

Előadások a 2013 őszi idényben

Szeptember 5: Milyen lesz a világ 2030-ban (biztonságpolitikai trendek) (Dr. habil. Kis-Benedek József ny. ezredes)

Október 10: A műveleti logisztika időszerű kérdései (Baráth István dandártábornok)
az előadás rövid összefoglalója itt olvasható »

November 14: Harckocsik szerepe a modernkori hadviselésben (Prof. Dr. Turcsányi Károly ny. ezredes)
az előadás rövid összefoglalója itt olvasható »

December 12: Pilóta nélküli repülőgépek katonai alkalmazása (Prof. Dr. Makkay Imre ny. ezredes)
az előadás rövid összefoglalója itt olvasható »

 

Előadások a 2013 tavaszi idényben

Január 10: A magyar részvétel tapasztalatai a békemissziókban, Grúzia (Székely György alezredes)

Február 14: A kultúrális antropológia szerepe a katonai feladatok végrehajtásában. (Dr. Kolossa Sándor ny. alezredes)

Március 7: Közszolgálat és etika (Dr. Gligor János ny. alezredes)

Április 11: Magyar részvétel afrikai békemissziókban (Dr. Besenyő János őrnagy)

Május 9: A modern háború sajátosságai – III. világháborús teóriák (Prof. Dr. Szenes Zoltán ny .vezérezredes)

Emlékeztetőül: Az előadások minden hónap második csütörtökjén, 17 órakor kezdődnek a Honvéd Kultúrális Központban, Stefánia út 34.

 

MHTT
elnökség