Nagy Pál

Az információs felderítésről és az elektronikai hadviselésről

Az 1999-től 2003-ig tartó szervezeti konszolidáció időszakában az információs felderítés és az elektronikai hadviselés (a továbbiakban EW) terén a fő feladatnak a NATO-val való együttműködési képesség anyagi és szellemi feltételeinek megteremtését tartom. Ezen belül kiemelhető a vezetési, irányítási rendszer és az integrált légvédelmi rendszer csatlakozási feltételeinek biztosítása, továbbá az információs háttér biztosítása elektronikai felderítéssel. Mindhárom markáns követelménynek komoly EW-vonzatai is vannak.

A vezetési és irányítási rendszer átalakításával foglalkozó két legfontosabb követelmény közül az egyik szellemi a másik technikai. Az első a humánreformok, a másik a technikai korszerűsítés mielőbbi megkezdését feltételezi. Az elmúlt évek a "már nem és még nem" helyzetet hozták ugyanis létre. A szervezeti és személyi változások olyan helyzetet teremtettek, amelyek egyes szakterületeket teljesen ellehetetlenítettek, ahol még a meglévő eszközöket sem képesek üzemeltetni, nem is szólva a technika korszerűségéről, azok harci körülmények közötti alkalmazásáról. Tudomásul kell venni, hogy a különböző szakmák más és más előképzettséget, alkalmasságot követelnek meg, hosszabb távon, tehát nem kérdőjelezhető meg az önkéntes (szerződéses) haderő létrehozásának szükségessége, bár ezen átalakítást célszerű behatárolható időszakokra tagolni, s a reformfolyamatokhoz igazítani.

Napjaink nagy változása az információs társadalom létrejötte vagy létrejöttének folyamata. Az informatikai szupersztrádák és hálózatok a hozzájuk kapcsolódó korszerű távközlési rendszerekkel nagy változásokat hoztak. A globális mobilitás, az átfogó elektronizáció az élet minden területét átszövi, s ez az információ gyors áramlását és hatalmas mennyiségének birtoklását teszi lehetővé. A telekommunikációs rendszereknek az utóbbi időben tapasztalható hihetetlen fejlődése a hadtudományban is hatalmas változásokhoz vezetett. A képek digitalizálásával lehetővé vált, hogy azokat elektronikus úton rövid idő alatt akár igen nagy távolságokra is eljuttassák, miből adódóan azok a felderítés helyétől távol is értékelhetőek. Így az információ tulajdonlása, birtoklása vagy az attól való megfosztás célszerűsége a katonai terület mindennapi létszükségletévé válik. Gyakorlatilag az információs hadviselés az USA-ban a fegyveres tevékenységek előkészítésére és támogatására alkalmas formává vált.

A szakirodalom tanulmányozása azt mutatja, hogy a NATO-tagországok hadseregeiben a szabályzatok szintjén még nem honosodott meg az információs hadviselés kifejezés, bár a különböző katonai publikációkban gyakran előfordul. Ebből következően a NATO-tagországok együttműködése elsősorban a kommunikációs képességek biztosítására, a közösen használt információk védelmére és a felderítési információk cseréjére korlátozódik. Az egyes országok szakirodalma még csak az Internet-ről, illetve FM szakutasításokból ismert, ezért nehéz a terminológiák alkalmazása, a fogalmak egységesítése amely a későbbiek folyamán az adott kutatási terület részletesebb feltárását nehezíteni fogja. Gyakorlattá kell tenni szakemberek tanulmányútjait, az adott szakterületeken végzendő kutatásokat, amelyek lehetővé teszik a NATO-elvárásokhoz igazodás valóságos végrehajtását, de nem szabad megfeledkezni a hazai sajátosságokról sem, amelyeket a szabályzatoknak és a szakutasításoknak kell tartalmazniuk. Ehhez viszont szükség van olyan alapvető szabályzókra, melyekhez igazodni lehet, mert az eltelt tíz évben nem elemezték, nem dolgozták ki, nem határozták meg, nem ellenőrizték és nem általánosították azokat az EW-elveket, melyek szükségesek az előttünk álló feladatok végrehajtásához.

Az elektronikai hadviselés elemeihez az elektronikai támogató tevékenységet, az elektronikai ellentevékenységet és az elektronikai védelmet soroljuk.

A NATO-hoz való jobb illeszthetőség érdekében meg kell változtatni az adott szervezet struktúráját belső összetételét. Ma már nem nagy EW-szervezetekben kell gondolkodni, hanem az elérendő célokhoz kell igazítani a szervezeteket és ún. modulrendszerűvé alakítani azokat. Így az elektronikai támogatás már nem békeidejű feladat, nem feladata tehát a fenyegetettség azonnali felismerése. Ezt a feladatot az integrált térinformatikával támogatott, a különböző szintekhez tartozó fúziós adatfeldolgozó központok látják el. Az elektronikai támogatás a hatékony ellentevékenység érdekében már háború esetén történik. Igazolja ezt az állításomat az is, hogy az EW-eszközök beépülnek a különböző rendszerekbe, harceszközökbe, így növelik életképességüket és a harctevékenység sikerét. Szükséges a különböző felderítési nemek együttműködése, amely biztosítja az egyes szervezetek számára békében, válságok és feszültség időszakában a kellő informáltságot. Sajnos a jelenlegi felfogás és szervezeti kialakítás mellett csupán a hagyományos felderítés és a polgári titkosszolgálatok ilyen irányú szervei biztosítanak adatokat.

Látható, hogy csak egy integrált felderítő rendszer képes a vezetési hadviselést, a parancsnoki döntést támogatni és annak helyességét biztosítani. Ennek érdekében minden felderítőnemnél egységesen kell kezelni a megszerzett adatokat, melyeket a felderítőszolgálat összegez. Következésképpen fontos szempont a felderítés integrációja, minek révén saját felelőségi körzetben megszerzett adatokat biztosítják minden illetékes szervezetnek.

Ezt az elgondolást támogatja a számítástechnikán alapuló felderítő rendszer, melyet az adatszerzéstől az adatösszegezésig egységes rendszerben kell létrehozni annak érdekében, hogy biztosítsa az információ megszerzését, elemzését, feltárja azok összefüggéseit, a tevékenységre utaló törekvéseket. Az USA-ban már folyik az ASAS ("minden adatforrást elemző rendszerek", angolul: All Source Analysis System) Block-III előkészítése, hiszen a technikai eszközök egyre gyorsuló fejlődése újabb és újabb lehetőségeket teremt a miniatürizálás, a globális hírközlés, a távérzékelés, a geoinformatikai támogatás, az adatfeldolgozás és az egész folyamat automatizálhatósága területén.

A felderítőnemek egységes adatkezelése biztosítaná a vezetési hadviselés eredményességét és a parancsnoki döntés még jobb, a valóságot jobban tükröző meghozatalát, amely már csatlakoztatható a NATO hasonló szerveihez.

A felvázolt követelmények két dolgot kérdőjeleznek meg:

- Az első: a harcászati színtű EW-szervezetekben működő-(jelenleg nem működő) rádiófelderítést, mert nincs sem bemenő sem kimenő adata, illetve nincs igény rá. Fontos követelménynek kell tekinteni, hogy már a békeidőszakban rendelkezni kell a válságkezeléshez szükséges alapvető elektronikai információkkal a teljes elektromágneses dimenzióban. Így az elektronikai felderítés választ ad a csapatok tagozódására, készenlétére, együttműködésére, továbbá a vezetés, az irányítás, a kommunikációs rendszer minőségére. Ezek alapján a felderítés adatforrásai: képi felderítés (Imagery Intelligence = IMINT); műszeres felderítés (Measurement and Signature Intelligence = MASINT); rádiólokációs felderítés (Radar Intelligence = RADINT); lézeres felderítés (Laser Intelligence = LASINT); elektrooptikai felderítés (Electro Optical Intelligence = ELOPINT), kisugárzásfelderítés (Radiation Intelligence = RINT); akusztikai felderítés (Acoustic Intelligence = ACOUSINT); jelfelderítés (Signal Intelligence = SIGINT); kommunikációs felderítés (Communication Intelligence = COMINT); elektronikai felderítés (Electronic Intelligence = ELINT); idegen technikai eszközök jeleinek felderítése (Foreign Instrumentation Signals Intelligence = FISINT); felderítés elleni - multidiszciplináris - tevékenység (Multidiscipline Counter Intelligence = MDCI). Ide tartoznak még: a HUMINT (Human Intelligence), az ACOUSINT (Acoustic Intelligence), az OSINT (Open Source Intelligence), TECHINT (Technical Intelligence).

Békeidőszakban tehát nincs szükség az EW-csapatok rádió-felderítő szervezeteire. A korszerű ellentevékenységet biztosító eszközök rendelkeznek mindazon képességgel, ami a sugárforrások analizálását, helymeghatározását, a döntés alapján pedig a hatékony lefogását, zavarását biztosítja.

- A második: a rádióelektronikai ellenőrzés változatainak (stabil és mobil) feladatait. Teljesen megváltoztak ugyanis azok a feltételek és körülmények, amelyek a létrehozásuk időszakában léteztek, sőt a létrehozásuk időszakában is utólagos igazolások és magyarázatok" hangzottak el, miknek szükségtelenségét és megalapozottságát az is bizonyítja, hogy egyetlen szervezetre sem készült alkalmazási szabályzat.

Mindkét kérdés felvetése a tervezett csapatszintű reformok témakörébe tartozik, a költségkihatásairól nem is beszélve, ami több százmilliós kiadást is jelenthet. Az EW alkalmazástól megváltozott körülmények miatt mindkét terület "testidegen".

A fejlesztési időszak második, 2004-2008 közötti szakaszában a képességalapú EW megteremtése és a NATO-hoz való teljes integráció tekinthető fő feladatnak.

Ez az időszak csak abban az esetben valósul meg, ha a konszolidációs időszak minden területen sikeres lesz. Ha a kor követelményeinek megfelelő technikai eszközök kerülnek beszerzésre és megtörténik a minőségileg megújuló technikai eszközökhöz szükséges személyi állomány képzettségi szintjének biztosítása. Így az EW képessé válik az információs hadviselés követelményeinek teljesítésére.

Az új típusú területvédelmi rendszer követelményrendszerének tartalmaznia kell a teljes felderítőrendszer létrehozását, illetve az általa megszerzett adatok egységes feldolgozásának személyi és technikai lehetőségeit. Fontos elemnek kell tekinteni az elektromágneses dimenzióban az eszközök és eszközrendszerek kompatibilitásának megteremtését, mivel több - méghozzá nem azonos generációjú - rendszer egyidejű működését kell biztosítani. Érvényesíteni kell e téren a honvédelmi érdekeket is, amelyek a NATO-csatlakozás technikai követelményeit is kielégítik. Ezen a téren komoly szerep hárul a kormányzati frekvenciagazdálkodást biztosító szervezetre, amelynek a teljes frekvenciaspektrumban megfelelő technikai mérő-ellenőrző rendszerrel kell rendelkeznie. Össztársadalmi szinten csökkenteni kell az átfedéseket, amelyek jelen vannak a sugárforrások ellenőrzésénél, felderítésénél, analizálásnál. Ezt az adatok hozzáférési lehetőségeinél lehet számításba venni. Az utóbbi időben komoly problémát jelentenek a "hacker" támadások, amelyek következményeként például az USA védelmi minisztériuma esetleg lemond az Internet használatáról, és inkább az intranet alapú megoldást részesíti előnyben, mivel a Védelmi Minisztérium hálózatának Achilles-sarkát a rendszer Internethez kapcsolt része jelenti, amelyen a minisztérium napi adatforgalmának jelentős része zajlik.

A 2009-2015 közötti harmadik szakaszban - amelynek fő tartalma a képességen alapuló haderő jellegének uralkodóvá tétele - az EW terén is a feladatok sokaságával kell szembe, nézni.

A szakaszok egymásra épülését feltételezve tulajdonképpen mintegy 15-20 éves távlatról van szó. Ebben a szakaszban a technikai rendszerek átalakításán túl a szellemi kompatibilitás biztosításában látom a szűk keresztmetszetet.

Egyetértve és hasonlóan gondolkodva a hivatkozott cikk szerzőjével a legkritikusabbnak az első szakasz megvalósítását tartom, amely megalapozza a jövőt, és radikálisan megváltoztatja az eddigi beidegződéseket. Végezetül megjegyzem: a haderőreform folytatása és annak végrehajtása során sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy mindig előfordulhatnak olyan váratlan események, amelyek felkészületlenül érhetnek bennünket, és így az adott helyzetben képesnek kell lenni az új helyzet alkotó módon történő értékelésére és a folyamatok kézben tartására.

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. The tactical decisionmaking process /100-9/ US ARMY Command and General For Leaven Worth, Staff College, Kansas, July. 1993

2. Nagy - Várhegyi - Makkay, Haig: Az integrált elektronikai felderítés és támogatás; Új Honvédségi Szemle, 1995. évi I. füzet

3. Nagy Pál: Társadalmi, technikai és hadviselési változások a XXI. század küszöbén, MHVK Tud. O. 1996/2.

4. Fenyves P. A rádióelektronikai felderítés és az elektronikus célobjektumok tervezési hatékonyságának növelését biztosító, fúziós elven alapuló adatfeldolgozási technológia vizsgálata; Kandidátusi értekezés, 1995

5. FM 34-25-3 All-Source Analysis System and the Analysis and Control Element; Headqurters Department of the Army, Washington, DC, 3. October 1995.