Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezredes, a ZMNE mb. oktatási rektorhelyettese A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem fejlődési perspektívái Mielőtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem fejlődési perspektíváit felvázolnánk elkerülhetetlen a nemzetközi kontextusba helyezett értékelő összegzés. Ennek keretében négy pillérről szeretnék említést tenni: szólnunk kell a globalizációs hatásokról, az oktatással szembeni munkapiaci elvárásokról, az információs és a tudásalapú társadalom kialakításának feladatairól, az élethosszig tartó tanulás eszméjéről,  szükségességéről, és a folyamatos önképzés életformává válásáról; meg kell említenünk a NATO- és EU-tagságunkkal együttjáró kommunikációt idegen nyelve(ke)n, a multikulturális közegben történő munkavégzést, a szabványok, előírások és elvárások betartását, nem utolsó sorban a bolognai folyamatot. Magyarországon az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk két, az oktatási politikától elválaszthatatlan terület kapott hangsúlyt: a foglakoztatási helyzet javítása és az információs társadalom kiépítésének követelménye. A korszerű ciklusos képzési szerkezetben fontos követelmény, hogy a képzésekben részt vevő hallgatók legyenek képesek a munkaerő-piac elvárásai, követelményeinek teljesítésére. De ugyancsak fontos hogy az oktatásban részt vevő intézmények megfelelő szakképzettséggel rövid képzési idő alatt korszerű tudással rendelkező egyéneket bocsássanak ki; említenünk kell az új kihívásokat a biztonságpolitikában - a NATO átalakítása, korszerűsítése, az MH szerepének, struktúrájának, létszámának, finanszírozottságának, beiskolázási igényének megváltozását; beszélnünk kell a technológia szerepének növekedéséről az élet minden területén, arról, hogy a számítógépes hálózatok válnak a tudás hordozójává, közvetítőjévé, a digitális tartalom-előállító és -szolgáltató ipar rohamosan fejlődik, elfogadottá vált az elektronikus ügyintézés, és egyre szélesebb körben terjed az elektronikus alapú oktatás, a tanulás és az önképzés. Katonai felsőoktatás - nemzeti tisztképzés A hazai katonai felsőoktatás - figyelembe véve az európai felsőoktatási térhez történő igazodást, illetve előtérbe helyezve a Magyar Honvédség feladatrendszerét, létszámának és létszámarányának megváltozását, a kormányzati reform és az ezt előidéző költségvetési tényezőket - többlépcsős intézményi integrációt és szervezeti struktúra racionalizálást hajtott végre, korszerű képzési szerkezetet alakított ki. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem mint egyetlen katonai, nemzetvédelmi, önálló állami felsőoktatási intézmény a társadalomtudományok, a műszaki tudományok tudományterületein, a nemzetvédelmi, a katonai és a műszaki, továbbá a gazdaságtudományi képzési területeken, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség; a Rendőrség, a Határőrség; a Polgári védelem; a Vám- és pénzügyőrség; a Büntetés-végrehajtási szervezet; az állami és hivatásos önkormányzati Tűzoltóság; a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által meghatározott alapító okirattal összhangban, államilag támogatott és költségtérítéses finanszírozási módban folytat képzést teljes idejű, illetve részidős munkarendben, valamint távoktatásban. Kiemelt jelentőségű az a tény, hogy a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményei közül a ZMNE a mesterszakjai alapításával és indításával elsőként tett eleget a felsőoktatás iránti nemzetközi oktatáspolitikai igényeknek. Az egyetem sikerességét igazolja az, hogy 2007.  szeptember 1-jétől már 5 mesterképzési (MSc) és 13 alapszakon (BSc) folytat képzést. Felkészült és képes a Magyar Honvédség igényének megfelelően a szakképzések végrehajtásától egészen a doktori fokozat megszerzéséig a személyi állomány képzésére, továbbképzésére. Az alaprendeltetésén kívül biztosítja a tiszti állomány karriermodelljéhez illeszkedő szakmai továbbképzését, katonai szaknyelvi és informatikai felkészítését, két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján külföldi tisztek graduális és posztgraduális képzését. Az egyetem tehát rendelkezik mindazon kompetenciákkal, amelyek szükségesek a honvédségbe való belépéstől a kilépésig terjedő időszak minden tervezhető karrier-lépcsőfokára történő felkészítésére. A tiszti alapképzés sajátosságaimiatt azonban a Nemzetvédelmi Egyetem eltér a magyar felsőoktatás összes többi felsőfokú alapképzésétől, és a rendvédelmitől is. A felsőfokú alapképzést megelőzően - a megrendelő igényeit is figyelembe véve - a katonai alapfelkészítés fél évében az MH kiképzési rendszerének megfelelően három hónapos katonai alapkiképzésre, a fennmaradó időben pedig a gépjárművezetői jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti képzésre és vizsgára, valamint a nyelvi képességek fejlesztésére kerül sor. A tisztképzésre jelentkezés feltétele az alapfokú "C" típusú nyelvvizsga megléte angol vagy francia nyelvből. A katonai képzést folytató szakjainkon az oklevélkiadás feltétele a legalább középfokú "C" típusú katonai szaknyelvi, vagy STANAG 60001 szerinti legalább 2.2.2.2. szintű nyelvvizsga megléte. A ZMNE jelenlegi helyzetének értékeléséről a következőket összegezhetjük, egyidejűleg kell, hogy megfeleljen a szövetségi kötelezettségből fakadó, illetve a nemzeti honvédelem támasztotta követelményeknek, a tisztekkel szemben támasztott katonai, szakmai és társadalmi elvárásoknak, ugyanakkor a magyar felsőoktatás szerves részeként működik. Az elvárásoknak megfelelés és a képességmegtartás egyensúlya a következők szerint összegezhető: az új kihívásoknak és követelményeknek való megfelelés és a képességek megtartásának összhangban kell lenniük, a rugalmasan átjárható, széles programkínálatú képzés kialakítása, a védelmi szféra képzési, kutatási feladatainak ellátása és a kisebb, gazdaságosabb, költséghatékony működtethető egyetem megvalósítása a cél. A redukált haderőben a "más méret", "más minőség" jellegzetessége és a szektor egészét szolgáló képzési és kiképzési rendszer átfogó vertikumában gondolkodó reform (katonai felsőoktatás, gyakorlat orientált tisztképzés, tiszthelyettes képzés, katonai középiskola, és egyéb szakképzések) összekapcsolódott. Az egyetem kihívásait a megrendelések, a költségvetés és a létszám kulcsszavaival jellemezhetjük. A tiszti állomány utánpótlási igényét, ezen belül a katonai felsőoktatás irányába jelentkező létszámigényt, a Magyar Honvédség humánstratégája határozza meg. A magyar haderő folyamatos átalakulásban, korszerűsítésben, szerkezetváltásban hajtja végre feladatait, amelyre a NATO által meghatározott és az általunk elvállalt feladatok is hatással vannak. A Magyar Honvédség permanens átalakítása hektikussá, esetenként előrejelezhetetlenné tette a tiszti utánpótlási igényeket. Évek óta csökkenő tendenciát mutatnak a HM igények. Egyes szakokon és szakirányokon, a csupán néhány fős utánpótlási igény miatt az oktatók kapacitás kihasználása nagymértékben csökkent. Az egyes szakmai kultúrák, a speciális szakmai felkészültségű oktatók rendszerben tartása jövőépítő szükségszerűség. Ha képességek megőrzéséről, megtartásáról beszélünk, annak egyik feltétele a szakmailag jól felkészült, megfelelő gyakorlati ismeretekkel rendelkező, a katonai és civil területen egyaránt elismert, a MAB követelményeinek megfelelő szakemberek, oktatók megtartása. A finanszírozás, a csökkenő költségvetési támogatás és költségvetési létszám, valamint a kapacitásfeleslegre  az egyetem a képzési szerkezet változtatásával, integrált szakok kialakításával (az első két évben közös képzést folytatnak), és a specializálódás - figyelembe véve a megrendelő igényeit - az utolsó néhány szemeszterre történő kitolásával reagált. Az ideiglenesen szabad oktatói kapacitások ésszerű és racionális lekötése érdekében egyes szakokon ekkor kezdett teret nyerni a költségtérítéses képzés, amelyből a befolyt összeget az intézmény az oktatásba és az infrastruktúra javításába forgatja vissza.1 A katonai oktatási reform végrehajtása a szervezeti struktúra racionalizálásával (párhuzamos oktatói kapacitások megszüntetése, tanszékek számának radikális csökkentése), a védelmi és a polgári szféra felé történő nyitással járt. Az oktatásszervezési intézkedésekkel az óranormák megnövekedtek, az óratartási kedvezmények megszűntek, az összevont előadások száma megnőtt. A képzéshez szükséges logisztikai ellátás rendszerének egységesítésével az egyetem gazdálkodása átláthatóvá vált. Az elért eredmények összefoglalásához - megkísérelve a lehetetlent - egy évtizednyi történelmet egy gondolatba sűrítünk össze. A történet a múlt évezredben kezdődött a katonai akadémia és a három katonai főiskola vertikális és horizontális integrációjával. 1996-tól szinte folyamatosnak tekinthető a katonai felsőoktatás intézményi hálózatának átalakítása, integrációja, amely - sokszor intézményi és személyes érdekeket is érintve - feszültségekkel terhelt volt. 1996. szeptember 1-jétől a katonai felsőoktatási intézmények kiváltak a Magyar Honvédség szervezetéből (hadrendjéből). Az egyetem 1996-ban három bázison (Budapest, Szolnok, Szentendre), két egyetemi és két főiskolai karral kezdte meg működését. Jelentős szervezeti változás következett be 1997. szeptember 1-jével, 2000. január 1-jével és 2004. szeptember 1-jével. Létrejött az integrált két egyetemi karral rendelkező felsőoktatási intézmény, ahol akkreditált BSc, MSc szakok, doktori iskolák, távoktatási rendszerben folyó tanfolyami képzés, levelező képzés, székhelyen kívüli képzés, különböző angol nyelvi/nyelvű tanfolyamok külföldiek részére zajlik. 2007. november 1-jével újabb szervezeti változások lépnek életbe, 2008. szeptember 1-jével pedig egy kampuszon, a Hungária körúton indul a 2008/2009-e tanév. Az elmúlt tizenegy év alatt a katonai akadémián a magyar tisztképzés hagyományait folytató, a magyar felsőoktatás szerves részét képező nemzetvédelmi egyetem alakult ki, biztosítva: a honvédelmi, a rendvédelmi, a nemzetbiztonsági felkészítés komplexitását, a polgári felsőoktatás szintjével azonos, euro-konform katonai és rendvédelmi tiszt-, illetve polgári szakemberek képzését, a komplex védelmi szférába tartozó és ahhoz kapcsolódó tudományterületek, -ágak és -szakok kutatásának művelését. A fejlődés perspektívái Az egyetem a gyakorlat- és sikerorientált, a piaci kihívásoknak rugalmasan megfelelni képes, és a professzionizmus dominanciáját biztosító strukturális felépítés és menedzsment kialakításában érdekelt. A történelmi múltat és hátteret tiszteletben tartó, figyelembe vevő, de a piaci kritériumoknak is megfelelő korszerű felsőoktatási intézmény kialakítása a cél. Elkerülhetetlen a költséghatékonyság előtérbe helyezése annak érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi felsőoktatási- kutatási- szakértői piaci környezetben hosszú távon megfelelni legyen képes egyetemünk. A képességmegtartás (a szakmai kultúráké, beleértve a szaknyelvi szakmait is), a képzési rendszer átalakítása, korszerűsítése, nyitás a polgári és védelmi szektor irányába, és a versenyképesség a kulcsfontosságú pontok. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem csökkenő HM beiskolázási igénnyel és költségvetési létszámmal (oktatói, oktatásbiztosítói), illetve költségvetési támogatással, és növekvő piaci érdeklődés mellett, az alapító-fenntartó oktatási-képzési igényeinek legjobb képességei szerinti kielégítése mellett, saját bevételeket növelő oktatási és vállalkozási tevékenységet folytat, és a bevétel függvényében finanszírozható státuszokat teremt. Milyen feladatok állnak az egyetem előtt? Vannak azonnal megoldandó feladatok, de jelentős részük rövid- és középtávon jelentkezik. Külön szeretnék szólni azonban egy rendkívüli fontosságú munkacsoport tevékenységéről. A honvédelmi miniszter 30/2007. HM utasítása alapján, a vezérkari főnök, a HM Hadműveleti és Kiképzési Főosztály vezetőjének felelősségével, az érintett minisztériumi szervezetek és az egyetem bevonásával (HM Személyzeti Főosztály, HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség, HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség, MH Összhaderőnemi Parancsnokság) "A jövő tisztjeivel szemben támasztott általános katonai, az azokra épülő szakmai követelmények" kidolgozására, a gyakorlatorientált honvédtisztképzés, valamint az általános katonai és katonai-szakmai követelmények meghatározására munkacsoportot hozott létre. A munkacsoportban résztvevők egyetértésben dolgoztak, olyan egységes állásfoglalást alakítottak ki, amelyben a felsőoktatási törvényben megfogalmazott egyetemi autonómia, valamint a vezérkarfőnöki követelménytámasztás szinkronja megvalósult. A munkacsoport az igényeket és a képességeket összevetve megfogalmazta: a megrendelő követelményeit a BSc szakokra, szakirányokra, specializációkra, valamint az MSc képzésre vonatkozóan, áttekintette a doktori képzést, a kutatási témákat, (NATO, EU, honvédség érdeke) és rögzítette a vezérkar, az MH igényeit, a tanfolyami képzés felülvizsgálatára; kidolgozta a szak-szakirány referensek új rendszerét; áttekintette a beiskolázási létszámigényeket 10 év távlatban az egyes szakirányokra és specializációkra vonatkozóan, a katonai szakmai kultúrák jövőjét, a mentori rendszert, a szakmai és csapatgyakoroltatás rendszerét, a tiszti szocializáció helyzetét, a beválás vizsgálatot, valamint a pályaelhagyók reintegrálásának helyzetét. Meghatározó fontosságú - a zökkenőmentes működőképesség fenntartása mellett - megoldandó feladat az áttérés az egy telephelyen történő működésre, az Üllői úti bázis kiürítése. A honvédelmi miniszter Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egy kampuszon történő elhelyezéséről, a katonai felsőoktatás gyakorlatorientált képzési követelményeihez illeszkedő struktúrájáról szóló 30/2007 (HK.11.),  valamint a 83/2007 utasítás alapján az egyetem egy telephelyen történő elhelyezésével, szervezetének és működésének vizsgálatával kapcsolatos feladatokra vonatkozó rektori intézkedés ennek végrehajtásáról rendelkezik. Fontos feladat a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások körének szélesítése és minőségének javítása, a végzett hallgatók alma materhoz való kötődésének erősítése és az ebből fakadó kapcsolati rendszerben rejlő lehetőségek kihasználása. A Felsőoktatási Törvény szerint a felsőoktatási intézmények 2006 szeptemberétől kezdődően tanulmányi és életpálya tanácsadó, valamint életpálya követő rendszert kell kiépítsenek és üzemeltessenek. A tanulmányi tanácsadás rendszere intézményünkben az SZMSZ-ben szabályozott, de az életpálya tanácsadásnak és követésnek nincs szervezeti, illetve tapasztalati háttere. Az oktatási kormányzat az informatikai feltételek egy részének biztosításával, a formai követelmények központi meghatározásával és más módokon is segíteni, befolyásolni kívánja ennek a rendszernek a kiépítését, működtetését, a felsőoktatási információs rendszerhez történő kapcsolódását. Ennek keretén belül meghatározta a rendszer beindításának időrendjét. A teljes működőképesség induló időpontja 2008. június vége. Az egyetemünknek fel kell készülnie a 2009. évi akkreditációra. Ebben az esetben az a különös helyzet áll elő, hogy két látogató bizottság érkezik egyetemükre és egy évben történik meg az intézményi akkreditáció, valamint a 2007/3/IV. MAB határozat értelmében a műszaki, a gazdaságtudományok, valamint a nemzetvédelmi és katonai képzési terület szakjai párhuzamos vizsgálata, azaz a szakok akkreditációja. Azt gondolhatnánk, hogy sok időnk van még, pedig a hátralévő idő szisztematikus munkát és felkészülést igényel. A marketingszemlélet bevezetése, piacképesség és versenyképesség kialakítása és növelése, ezen belül: új megrendelői rétegek felkutatása és képzési kínálat kidolgozása részükre alapvető fontosságú az egyetem számára. Az előremutató stratégia érdekében az egyetem két, jól elkülöníthető, egyenként is meghatározó pilléren kell, hogy nyugodjon. Az egyetem felügyeletét, fenntartását, követelménytámasztást megfogalmazó tárca által finanszírozott a teljes képzési vertikumot érintő képzési formák színvonalas, a megrendelő elvárasait kielégítő, átlátható szolgáltatást kell biztosítani. Az egyetem jövőjének másik pillérét a több lépcsőben és fokozatosan végrehajtandó piacorientált képzési formák - a jelenleg meglévő képesség melletti - széles spektrumú meghonosítása kell képezze.2 Ez utóbbi részét képezi a más állami támogatáshoz való hozzájutás (OKM államilag támogatott hallgatói helyek), a piac felé fordulás, a piaci kereslet reális felmérése utáni kínálatbővítésből (új képességek kialakítása, szakirányok, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés, szak- és nyelvtanfolyamok stb.) származó bevételek, a vállalkozási tevékenység kiszélesítése, a gazdálkodási szabályzók piaci szemléletű átalakítása (a szabadfelhasználás, a gazdálkodási felelősség intézményesítése) és az ezzel összefüggő jogszabályi környezet módosítása.3 Az MK honvédelmi minisztériumának 2007. évi feladattervéhez kiadott kiegészítésben a 13. oktatás, képzés feladatai pontban szerepel a saját jogállási törvényünk (Hft.4) és más a katonai felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok, rendelkezések felülvizsgálata. Az információs és kommunikációs technika eszközeinek az oktatásba történő egyre szélesebb körű bevonása, az elektronikus tartalomfejlesztés és -szolgáltatás, a távoktatási tananyagok fejlesztése, a blended learning-nek megfelelő oktatási módszerek kialakítása és bevezetése, a nem hagyományos oktatói és tanulói szerepekre való felkészülés intézményessé tétele is fontos feladat. Blended learning network-alapú tanulás valósul megaz általános előmeneteli tanfolyamok esetében, amely a Magyar Honvédség és a ZMNE életében is új fejezet kezdetét jelenti az oktatási/tanulási módszert (a távoktatás módszerek kombinálását a jelenléti oktatás elemeivel - az ún. blended-learning), a rendszeres beiskolázást (tavasszal és ősszel indulnak a tanfolyamok) és a hallgatók számát (hat-nyolcszáz fő évente) tekintve. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar számára új feladatot jelentett a képzési követelmények és a tananyagok kidolgozása, rendfokozat szerinti differenciálása, a ZMNE részére eddig nem tapasztalt kihívás volt az új oktatási módszerek alkalmazása,az igen nagy létszámú hallgatói csoportok tanulásának irányítása, értékelése és a tutori feladatok ellátása, továbbá a multimédiás tananyag létrehozása (a hallgatók DVD-n kapták meg a tananyagot) és folyamatos aktualizálása.5 Eredményeink, lehetőségeink, szolgáltatásaink széleskörű megismertetése a civil társadalommal kiemelt prioritású feladat. Egyetemünk az elsők között kezdte meg a magyar felsőoktatásban a mesterképzést a biztonságtechnikai mérnöki szakon a Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karral. Együttműködési szerződést kötött a Szegedi Tudomány Egyetemmel és a Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamarával alap- és mesterképzési szakok közös indítására. Az együttes képzés regisztrációja folyamatban van, a képzés várható indításának időpontja a 2008/2009 tanév. Az országban először indított székhelyen kívüli felsőfokú alapképzést Ózdon, a város önkormányzata a Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Zrt.-vel kötött megállapodás alapján. Együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolával szakirányú továbbképzés indítására. Az Írásanalitikus szakirányú továbbképzési szak regisztrációja folyamatban van. Még számos egyetemi kezdeményezést sorolhatnék szakalapításra és indításra vonatkozóan. A hazai együttműködési lehetőségek palettája is egyre bővülő tendenciát mutat. A Pannon Egyetemmel kötött együttműködési megállapodásról és a középiskolai képzésben akkreditált "katonai alapismeretek" tantárgyról szeretnék kissé részletesebben beszélni. A honvédelmi miniszter 2002 decemberében szabta feladatul a ZMNE részére a honvédelmi ismeretek tantárgynak a civil felsőoktatási rendszerbe való beillesztéséhez szükséges dokumentumok kidolgozását. A tananyag 2005-ben elkészült, majd az időközben lezajlott változások miatt 2006-ban korszerűsítettük. 2007 őszére elkészült, az interneten elérhető a hálózati változata is. 2007 júliusában a veszprémi Pannon Egyetem (PE) és a ZMNE között együttműködési megállapodás született, mely alapján a PE befogadta három kredit értékű, választható tantárgyként a Honvédelmi alapismereteket - a hallgatók első alkalommal 2007 őszétől vehették fel. Jelenleg mintegy 280 hallgató jelentkezett, a tisztán távoktatási formában szervezett oktatás, október 15-én indult. A középiskolai képzésben akkreditált "Katonai alapismeretek" tantárgyról is szeretnék néhány gondolatot felvetni. Az egykori HM OTF vezetésével 2004-ben elkészült a középiskolai képzésben akkreditált "Katonai alapismeretek" c. tantárgy tankönyve. A tankönyv 2005-ben, a tanári kézikönyv 2006-ban jelent meg. Az elmúlt évben tíz középiskolában mintegy 230 tanuló választotta a katonai alapismereteket érettségi tárgyként. A tantárgy akkreditációja 2010-ig szól. A tananyagot kidolgozó a győri MH Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola és Kollégium, amely a honvédelmi tárca referencia iskolája volt, 2007-ben megszűnt, ezért a HM vezetése, továbbiakban a tantárggyal kapcsolatos gesztori szerepet, illetve a tankönyv/kézikönyv átdolgozásának megvalósítását vélhetően az egyetemünknek szánja. Ez szerves részét képezi a katonai pályával kapcsolatos toborzási marketingnek és PR-nak. A  tevékenységek legfontosabb célcsoportjai az általános iskolák felső tagozatos tanulói és a középfokú oktatásban résztvevők.6 A ZMNE számára létkérdés, hogy teljesítményét nemcsak hazai, de nemzetközi színtéren is elismertesse, vagyis képes legyen idegen nyelven vezetett kurzusok, később tantárgyprogramok kialakítására, külföldi hallgatók és oktatók fogadására, saját oktatóinak külföldi intézményekben történő szerepeltetésére. A magyar nyelvű honlap nem teszi lehetővé a nemzetközi kapcsolatok és az együttműködés bővítését, ezért a szövetség hivatalos nyelven (angol, francia) böngészhető honlap az információáramlás elengedhetetlen feltétele. A nemzetközi kapcsolatok körében az egyetem kihasználja mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel fokozni lehet az egyetem ismertségét és elismertségét, az oktatói kar és a hallgatók mobilitását, illetve az egyetem oktatói és kutatási tevékenységének hazai és Európai Uniós pályázatokba történő bekapcsolódását. Megteremti a külföldi képzésben, a részképzésében való részvétel, illetve a hallgatói és oktatói mobilitás intézményi és intézményen kívüli feltételeit (Fullbright Ösztöndíj, Tempus Közalapítvány). A mai napon egy későbbi előadásban szó lesz a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Szövetségen belül betöltött helyéről és szerepéről, kapcsolatrendszeréről, a Pula Fórumról és az akadémiaparancsnokok Közép-Európai Kezdeményezéséről is, amelynek egyetemünk alapító tagja. Éppen ezért nagyon fontos az egyetem pozícióinak erősítése a hazai és az európai felsőoktatásban, a képzés-fejlesztés célkitűzéseinek érvényesítése, a kutatás-fejlesztés mutatószámainak és az egyetem szolgáltatásainak piaci pozícióinak javulása. Ugyancsak fontos az egyetem PR pozíciója a helyi, a regionális, az országos és a nemzetközi közvéleményben, médiában és más információs rendszerekben. *   *  * Az elmondottakból kitűnik, hogy az egyetem folyamatosan keresi a kitörési pontokat, fejlődési irányokat és lehetőségeket. Az egyetem legfontosabb feladata, hogy a katonai szakjait a HM és Magyar Honvédség igényeinek megfelelően átalakítsa, módosítsa, folyamatosan korszerűsítse, míg a polgári képzésben - a képzési piacon kifizetődő felkínált szakjait a Felsőoktatási Törvény és az OKM előírásait figyelembe véve - továbbfejlessze, és keresse az együttműködés további lehetőségeit más felsőoktatási intézményekkel a képzési választékot bővítve, a munkaerő piac egy részének lefedésére. Ez a folyamat nagyon fontos az egyetem fejlődése, valamint az oktatási-képzési piacon való megmaradás feltételeinek biztosítása miatt is.7 Az egyetem vezetése következetesen végigviszi a reformokat, az immár sokadik átalakítás időszakát, mert csak ez lehet a garancia a kihívásokra történő professzionális válaszokra, a megfelelés kényszerére. Így tud a hagyományok tiszteletben tartása és a kihívásokra adandó modern, kreatív, innovatív válaszok kényes egyensúlya mentén sikeres, főnix madárként újra és újra feltámadó, szárnyaló lenni az egyetem.   1 Siposné Kecskeméthy Klára: Feljegyzések a ZMNE helyzetéről és korszerűsítésének lehetőségéről. Bp., 2006. október 2 Lásd Jelentés az Oktatási-képzési Struktúrát Felülvizsgáló Bizottság munkájáról, Kézirat, Budapest, ZMNE, 2007. május 2. p. 15. A honvédelmi miniszter Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egy kampuszon történő elhelyezéséről, a katonai felsőoktatás gyakorlatorientált képzési követelményeihez illeszkedő struktúrájáról szóló 30/2007 (HK.11.) utasítás 2. §- a alapján a gyakorlatorientált honvédtisztképzésről, illetve az általános katonai és katonai-szakmai követelményekről, valamint az ezzel kapcsolatos szervezet-átalakítási feladatokról, a 3 §. (1) bekezdés az általános katonai és katonai-szakmai követelmények a képzés cél és feladatrendszerébe történő beillesztéséről alapján, a 83/2007. az Egyetem egy telephelyen történő elhelyezésével, szervezetének és működésének vizsgálatával kapcsolatos feladatokra vonatkozó rektori intézkedés, többek között Oktatási-képzési Struktúrát Felülvizsgáló Bizottság (OKSFB) felállításáról intézkedett. 3 Szabó János: Stratégiai építő kiinduló pontok a nemzetvédelmi felsőoktatás átalakításában, Hadtudomány, 2007. 3. szám p. 4 A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (Hft.) 5 Vörös Miklós: Feljegyzés az előmeneteli tanfolyamokról, Budapest, 2007. 6 Vörös Miklós: Feljegyzés a honvédelmi ismeretek és a katonai alapismeretek című tantárgyakról, 2007. október 7 Komócsin József: Feljegyzés az egyetem fejlődési perspektíváiról, Budapest, 2007. vissza a szöveghez « vissza a tartalomhoz