Vadai Ágnes a Honvédelmi Minisztérium államtitkára A Honvédelmi Minisztérium elgondolásai a katonai felsőoktatás helyzetéről A tudás, a tudomány érték. A Magyar Honvédség értéket teremt, értéket képvisel. Úgy vélem, hogy a tudásalapú társadalomban a fejlődés alapja a tanulás, a továbbtanulás és a folyamatos képzés. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem nagyon szép múltra tekint vissza, a nemzeti tiszti alapképzésben 135, a felsőszintű katonai akadémiai képzésben pedig 87 év van mögötte. Van tehát mire építkezni. Célunk egy vállalható, a magyar történelmi tradíción alapuló, a felsőoktatás, valamint a tudományos kutatás európai normáit magának valló és teljesítő egyetem működtetése. A Zrínyi az egyetemi és főiskola szintű képzés, valamint a tudományos kutatás terén eddig is jelentős eredményeket mutatott fel, és jól szolgálta a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek tisztikarának, köztisztviselőinek, közalkalmazottainak felkészítését, az országvédelem ügyét, a hadtudomány művelését. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet a folyamatos - és jó értelemben véve kényszerű - megújulás jellemezi. Elkerülhetetlen, hogy az új kihívásokra és követelményekre válaszul rugalmas, korszerű képzési szerkezetet alakítson ki, valamint az is, hogy a haderő előmeneteli rendszeréhez illeszkedő képzést valósítson meg. Tudjuk mindannyian, hogy a Nemzetvédelmi Egyetemen tanulóknak - akár az egyetemi, akár a főiskolai szintű képzést nézzük - a polgári egyetemek, főiskolák hallgatóihoz viszonyítva több, sajátosabb követelményeknek, elvárásoknak kell megfelelniük. Ez annak köszönhető, hogy a hallgatók az évek során a katonai-szakmai felkészítés, a vezetővé válás különböző állomásait járják végig. A Nemzetvédelmi Egyetem rangját emeli, hogy az itt megszerzett diplomának a civil életben is értéke van. Az eddigi sikerek, a teljesítmények elismerése mellett, ha az elvégzendő feladatlistára és az erre adott válaszokra tekintünk, akkor azt kell látnunk, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem ma a hagyományok és a kihívások kényszerei között őrlődő oktatási intézmény. Miközben a hadsereg katonái, különösen a missziók résztvevői nemzetközi erőtérben mozognak, azt tapasztaljuk, hogy az egyetem sokszor nehezen tud szakítani a régi gyakorlattal, így nehezen tud új dolgokat létrehozni olyan mértékben, ahogyan az elvárható lenne. A helyzet kettősége érthető, de ha a konszolidáció nagyon elhúzódik, akkor az az eredményességet veszélyeztetheti. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szervezeti és képzési struktúraváltásának irányát jól jellemzi, hogy a Bolyai János Katonai Műszaki- és a Kossuth Lajos Hadtudományi Kar kisebb, de a képzési feladatait hatékonyabban ellátó szervezetté alakult. Az egyetem a magyar felsőoktatás szerves részeként az elsők között indította el a többciklusú, lineáris képzés első ciklusába tartozó BSc szakokat. Ennek eredményeként 2008-ban már végeznek is az első BSc szakos hallgatók, akik közül - reményeink szerint - várhatóan sokan folytatják majd tanulmányaikat az egyetem MSc szakán. Ez a tény a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatóit arra kell sarkallja hogy, elemezzék a BSc szakokon végzett munka minőségét, és elvégezzék a szükséges korrekciókat. Például nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egyetem oktatóinak is nap, mint nap meg kell újítaniuk a tudásukat. Az egyetem infrastrukturális adottságai alkalmasak arra, hogy az oktatók folyamatosan bővítsék, fejlesszék ismeretanyagukat. Az internet, az egyetemi könyvtár és persze más felsőfokú tanintézményekkel és kutató műhelyekkel való folyamatos együttműködés eredményeként a Nemzetvédelmi Egyetem lehet a magyar hadtudományi gondolkodás fellegvára. De látni kell, hogy ehhez az egyetem oktatóinak a jövőben olyan szellemi tudást kell felhalmozniuk, amelynek elsőként a hazai és külföldi tudományos publikációkban, majd az oktatott tananyagban kell megjelennie, és végül a széles olvasóközönség számára is elérhetővé kell válnia. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen nem csak a Magyar Honvédség számára képeznek szakembereket, hanem más fegyveres társszervek részére is. Most még határőr hallgatók is tanulnak az egyetemen, akiknek képzése azonban a reform után a "sorok rendezését" követően már a Rendőrtiszti Főiskolán valósul meg. De ezzel nem szűnik meg a kapcsolat az egyetem és a társszervezetek között, hiszen a "civil" képzés keretében továbbra is oktatnak az intézmény falai között biztonság- és védelempolitikai, valamint védelemigazgatási szakembereket. Mindezen tények jól mutatják, hogy az egyetem alkalmas lehet arra, hogy a magyar hadtudomány kiemelt műhelyévé váljon. Ehhez azonban a ZNME vezetésének következetesen végig kell vinni azokat a reformokat, amelyek ugyan most fájdalommal járnak, de garanciát jelenthetnek arra, hogy a jövőbeni kihívásoknak képes lesz megfelelni az intézmény. Az egyetem oktatóinak nyitottnak kell lenniük minden olyan új tapasztalat iránt, amely a Magyar Honvédség napi tevékenységéből származik. Nem szabad virtuális, múltba merengő gondolatokkal elterelni a figyelmet a lényegi kérdésekről. Legyen természetes az, hogy a felmerülő kérdésekhez az egyetem oktatói kutatásaikkal alternatív javaslatokat nyújtanak. Vállalják véleményüket, ütköztessék azokat mind a szakmában, mind a széles publikummal. Ne féljenek új, a korábbiaktól szokatlan megoldási javaslatok felvetésétől, de minden esetben tartsák szem előtt az ország és a nemzet érdekeit. Legyenek nyitottak és fogékonyak az új ismeretek iránt, és ne hátráljanak meg akkor sem, ha nemzetközi téren kell alkalmasságukat bizonyítani. A Budapesten megfordult több szomszédos és NATO-ország delegáció-vezetői szerint is az egyetem átalakulása, fejlődése figyelemre méltó, több tekintetben akár modell értékűnek is tekinthető. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem elmúlt 10 esztendejének nemzetközi mérlege is azt mutatja, hogy az intézmény alkalmas és képes nemzetközi intézmények oktatási programjaiban való együttműködésre. A továbblépéshez a már meglévő és igen jól működő kapcsolatokon túl, további partnereket kell találni a hazai, valamint a NATO-tagállamok katonai-, illetve a védelmi szférához kapcsolódó tanintézményei között. Ugyanez igaz az Európai Unió közösségébe tartozó országokra. Tovább erősíti az egyetem jövőbeli lehetőségeit az a tény, hogy olyan missziót megjárt magyar tisztek állnak rendelkezésre, akik képesek élményszerűen is oktatni az új típusú kihívásokat, a fegyveres konfliktusok kezelését. Az általuk összegyűjtött tapasztalatok az elméleti oktatásban kiválóan használható és hiteles tudást adnak a hallgatóknak. Kívánatos lenne a jövőben, hogy még több oktató vegyen részt békeműveletekben, még több gyakorlati elem gazdagítsa az elmélet olykor szép, de gyakran kivitelezhetetlen elképzeléseit. Mindez egy innovatív egyetemi képzés felé mutat, ahol az oktatás olyan témákat is felvesz a tanrendbe, amire a hadvezetés részéről gyakorlati igény van, másrészt a kutatás témák közé bekerülhetnek a közelmúlt eseményei is. A ZMNE szervezeti átalakításának vélhetően utolsó fázisa következik. Itt jegyezném meg, hogy az átalakítások, a haderő-átalakítás, s az ehhez kapcsolódó reformok időről-időre ugyan stabilizációs korszakba jutnak, de tudomásul kell venni, hogy a biztonságpolitika és az ehhez kapcsolódó szféra a véget nem érő átalakítás története. Mindig újabb és újabb kihívások érik Európát, benne a NATO egészét és tagjait, köztük Magyarországot is. A válaszadásra mindig fel kell készülni. Úgy vélem, hogy a hazai katonai felsőoktatás átszervezése tekintetében valóban az utolsó fázis következik, legalábbis egyideig. Az Egyetem átalakításának befejezésétől kezdve a továbbiakban már egy kampuszon folyik majd az oktatás, és jelentősen megváltoznak a személyi és infrastrukturális feltételek. Az új helyzetben az egyetem vezetésének nem kis feladata lesz megoldani ezt a helyzetet, hiszen aki átélt már átszervezést az tudja, mire egy ilyen felbolygatás után a rendszer úgymond beáll, az nem kevés idő. Az itt folyó oktatásra jellemző kettősség továbbra is fennmarad: tehát miközben az egyetem a magyar felsőoktatási intézmények mindegyikére kötelező szabályok szerint végzi tevékenységét, ugyanakkor az alapító-fenntartó Honvédelmi Minisztérium különleges elvárásainak is meg kell felelnie. A néhány éve még nagyobb létszámú sereg több tisztet és tiszthelyettest kívánt, azaz egy jó értelemben vett tömeges tisztképzésnek voltunk tanúi, ma az önkéntes és szerződéses haderőre nem csak a kisebb létszám jellemző, hanem az is, hogy tisztjeinek képzettebbeknek, a modern hadviselés minden fortélyára kitanított katonának kell lenniük. Nem állunk messze attól, hogy a minisztérium, a vezérkar, valamint az egyetem vezetése megtalálja a közös hangot a változtatások mikéntjét illetően. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a közelmúltban a ZMNE új vezetése jelezte a minisztérium felé, hogy a jövőben aktívabban szeretne részt venni a Magyarországra háruló békepartnerségi feladatok teljesítésében. Az egyetem infrastrukturális adottságai, szabad oktatói- és kutatói kapacitása kellő alapot biztosít mindezen célkitűzések megvalósítására. Prioritásként jelentkezik hazánk számára a nyugat-balkáni régió biztonsági stabilitásának növelése, és az onnan a NATO-hoz majdan csatlakozó államok felkészítése a majdani szövetségi feladatokra. Ezt figyelembe véve, a Nemzetvédelmi Egyetem bázisként szolgálhatna egy, a Marshall Központ mintájára létrehozandó új oktatási és kutató központnak, ahol a közép-európai térséget felölelő kutatások koordinálása és a tapasztalatok átadása történne. Természetesen ennek érdekében az egyetemnek is minden szükséges lépést meg kell tennie. A Magyar Honvédség keretében az egész életen át tartó tanulásra felkészítés túlmutat a felsőoktatás feladatain, azt az egész személyi állomány viszonylatában érvényesíteni kell. A feladatra való felkészítés szempontjából újragondolást igényel a Magyar Honvédség keretében folyó képzési feladatok egymáshoz kapcsolása: a szakoktatás, a felsőfokú szakképzés, az alapszaki képzés, a mesterképzés, a doktori képzés, valamint az ezekhez illeszkedő át- és tovább képzési rendszer. A paradigmaváltás természetesen az oktatás sok más vonatkozását is érinti, beleértve a képzés feltételrendszerét, például az infrastruktúra fejlesztését, a korszerű informatikai támogató rendszert, a hallgatói önálló tevékenységet biztosító könyvtárat és a korszerű gyakorlóhelyek kialakítását. A költségek csökkentése érdekében, a csökkenő nappali és a növekvő tanfolyami létszámot, valamint a képességek megtartását figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy az egy telephelyes egyetem kialakítása indokolt. Az itteni infrastruktúrának meg kell felelni a MAB előírásainak, a katonai nevelés, a katonává válás, a hadtudományi és katonai műszaki kutatás feltételeinek és nem utolsósorban az oktatás általános és szakmai törzsanyagát tartalmazó képzéseknek. A kor igényeinek megfelel az egyetem törekvése, miszerint a vezetői képzésben a hivatásos tisztek menedzser-típusú szemléletének erősítését helyezi előtérbe. Célszerű fenntartani, és az igények valamint a feltételek változásával időközönként felülvizsgálni, a hivatásos és a szerződéses katonák programszerű át- és továbbképzési rendszerét. Korunk hadseregeit ugyanaz jellemzi, mint a modern társadalmakat. Ahogyan a hadsereget nem lehet leválasztani egy társadalomról, úgy a hadtudomány is szerves részét képezi az egyetemes tudománynak. Egyik sem létezhet a másik nélkül. Egy fejlődni, tovább lépni akaró társadalomnak áldoznia kell az oktatásra, képzésre. Egy stabilizálódni, modernizálódni, hatékonyabbá válni szándékozó haderőnek pedig támogatnia kell a képzést, a kutatást. Az egyetem széleskörű hazai és külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, egyre nagyobb számban kapcsolódik be a hazai és a nemzetközi szakmai-tudományos társaságok, szervezetek munkájába. Ezeknek a szélesedő kapcsolatoknak köszönhetően egyre több konferenciának, szimpóziumnak ad otthont. Jeles példája ennek az a NATO konferencia, melyet néhány napja "NATO Science for Peace and Security Workshop" címmel a NATO Public Diplomacy Division-nal, illetve a minisztériummal együttműködve nagy sikerrel rendezett meg az egyetem. Összefoglalva: a jövőben a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem feladatai közül a képességek megtartása a legfontosabb feladat. Ennek érdekében tovább kell folytatni a szervezeti struktúra ésszerűsítését, a képzési rendszer átalakítását, a többciklusú képzési rendszer folyamatos korszerűsítését, az Egyetem speciális ismereteinek kihasználásával nyitást a polgári és a védelmi szektor irányába. Fontos a katonai szocializáció során elsajátított magatartás közelítése a piacgazdaságban elfogadotthoz, hiszen a társadalmi és a gazdasági közegben a partneri kapcsolatok a meghatározók. Elvárás a kreativitás, a rugalmasság, az innovatív gondolkodás, a tárgyalási technikák alkalmazása. Az új típusú katonai szocializáció nagy szerepet játszik az Egyetem versenyképességének kialakításában. Mint ahogyan országosan a felsőoktatásban, úgy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen is folyamatos építkezés szükséges, hogy az általános és a katonai műveltség mélyítésével, a magas szintű munkaerő-képzéssel - piaci szóhasználattal élve - versenyképes hadsereg jöjjön létre magas szinten képzett katonákkal és civilekkel. Németh László szerint: "... a műveltség nem ünneplőruha. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete." « vissza a tartalomhoz