XVII. évfolyam |
3. szám |
2007. szeptember |
Lénárt Ferenc
Változó világ - fejlődő hírszerzés és elhárítás
A globalizáció nagy hatással van a civilizációra, az országok biztonságpolitikájára, a nemzeti katonai doktrínára, a nemzeti biztonsági stratégiára, benne a titkosszolgálati stratégiára. A szerző tanulmányában rávilágít a globalizáció új biztonsági kockázati tényezőire, az azokra adandó titkosszolgálati válaszokra, illetve - egy kitekintés erejéig - a hazánkban mostanság ismét az érdeklődés körébe emelt hírszerző közösségre, valamint elemzi a globalizáció és a titkosszolgálatok kölcsönhatását.
Napjainkban a globális biztonsági kockázatok megjelenési formájukat, arányukat, intenzitásukat átfogó, vagy regionális jellegüket tekintve jelentősen megváltoztak. Nem is olyan régen, a múlt század végi társadalmi-gazdasági átrendeződések kapcsán megjelenő válságok még viszonylag jól kiszámíthatók voltak, alakulásuk, lefolyásuk többé-kevésbé befolyásolható volt. Manapság az újabb világméretű válságok és fenyegetések nehezebben ismerhetők fel, így bonyolultabban is "kezelhetők". Amennyiben lényegük időben felismerésre kerül, úgy a nemzetközi szervezetek, minden állam, benne a nemzeti titkosszolgálat is igyekszik kezelésükre felkészülni.
Az USA titkosszolgálati szerepvállalása
A XX. század végén végbement társadalmi, gazdasági és katonai rendszerváltozások, átalakulások a globális világ új kihívásait, fenyegetéseit eredményezték. Ennek kapcsán az USA - elsősorban más államok, szervezetek gazdasági erősödése által - azzal volt kénytelen szembesülni, hogy érdekeinek érvényesítése nagymértékben nehezebbé vált. Mivel ezen gondját, problémáját orvosolnia kell, így elengedhetetlen a háborúkat, konfliktusokat kiváltó okok, illetve más, az USA értékeivel, érdekeivel ellentétes érdekeltségű államok szándékainak, képességeinek értékelése és elemzése. Ráadásul az USA-nak - belső problémái megoldásán túl, immár, mint egyedüli világ-, szuperhatalomnak - transznacionális és globális érdekellentétekkel, konfliktusokkal, azok indukáló okaival, a nemzetközi szervezetek munkájával, békefenntartással, terrorizmus-elleni fellépéssel is foglalkoznia kell. Ennek értékelő, elemző munkájában kap kiemelt szerepet a hírszerzés és elhárítás.
Bár manapság még nem, de a közeljövőben az USA-nak konkurenciájaként számolnia kell új globális (nagy-)hatalom megjelenésével. Számolnia kell továbbá - immár a társadalmi-gazdasági rendszerváltozásokat követő gazdasági visszaesés után - a regionalizmus erősödésével elsősorban Oroszország, de az Európai Unió, Kína, Japán vagy India részéről, amely vetélytársként előbb-utóbb az Amerika-ellenességben is visszatükröződhet. Amerikai titkosszolgálati körök már az átalakulások előtt felhívták az állami vezetés figyelmét arra, hogy a regionális és világhatalmak gazdasági vetélkedése előbb-utóbb katonai téren is megjelenhet.
Az USA nemzetbiztonsági stratégiája, stratégiai hírszerzése és elhárítása nagyon is reálisan azon alapszik, hogy a világ fejlődése következtében - annak töretlen és kiszámítható voltából fakadóan - a manapság meglévő nagyhatalmi státuszt megkérdőjelezve valamely más állam, ország politikai, gazdasági és katonai téren is Amerika konkurensévé válhat. Mindezen túl Amerikának ráadásul a nem kiszámítható, nem prognosztizálható fejlődéssel, befolyásoló hatással, továbbá a világméretekben is megjelenő nemzetközi terrorizmussal is számolnia kell.
Az USA-nak, mint egyedüli világhatalomnak a jelentkező transznacionális fenyegetéseket időben figyelembe kell vennie. Manapság - mint minden, így - az atom, a biológiai, vegyi (ABV) fegyverek ellenőrizetlen adás-vétele jelenti a legnagyobb veszélyt mind az USA, mind a világ fejlődésére. Az ABV-fegyverek kontroll nélküli terjedése - megtöbbszörözve a Föld biztonsági kockázatát - a nemzetközi terrorizmus, az országhatárokat átlépő szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a prostitúció, az emberi testrészek szervezett kereskedelme, a migráció előretörését közvetve is maga után vonja. A kritikus méreteket öltő nemzetközi válságokat azonban az USA sokszor egyedül már nem képes megoldani. A helyzet megoldása tekintetében Bush elnök méltó partnere Putyin orosz elnök, akivel - országának stabilizálása, gazdasági megerősödése kapcsán is - összefogva az igazán bizonytalan, kritikus regionális és helyi konfliktusokat is kezelni tudja. Az együttműködés jelentősége igazán abban van, hogy míg a két egykori világhatalom korábban szemben állt egymással, országuk politikája, nemzetközi tevékenységük, gazdaságuk, katonai-iparuk fejlődése eltérő mértékű és irányú volt, értékeik és érdekeik merőben különböztek egymástól, addig ma már együttműködnek.
A világ katonai konfliktusaira, a hadviselésre jelentős mértékű hatást gyakorol - a nanotechnológia fejlődése által is - a katonai és haditechnikai fejlődés. Bár az USA e területeken meglévő előnye igen jelentős, azonban számolnia kell más fejlődő államok e téren meglévő gyorsabb felzárkózásával, fejlődésével. A nukleáris és tömegpusztító fegyverek, az elektrodinamikus fegyverek terjedése, az információ-technológiai és kibernetikai hadviselés, a techno-terrorizmus, a nanotechnológia, az alkalmazott biotechnológia megjelenése a katonai-iparban is új korszakot nyitott. A katonai, haditechnikai "vetélkedés" új fenyegetések, kihívások megjelenését vetíti előre. Az új technológiák, fegyverek, fegyverrendszerek persze új típusú hadviselést is indukálnak. Míg korábban nem léteztek, addig manapság már számolni kell a kibernetikai-, információs-, transznacionális és infrastrukturális-, aszimmetrikus és aszinkron hadviseléssel, illetve azok új formációival. Míg a katonai konfliktus lehetősége egy adott térségben kisebb lett, addig az új típusú fenyegetettség valós esélye, immár több térségben is sokkal nagyobb. Mindezek megvalósulásának mértéke, jelentkezése persze elsősorban pénzügyi-gazdasági lehetőség függvénye, de számolni kell velük.
A Föld legerősebb, legszilárdabb hatalma jelenleg az USA, amely - némely kivételtől eltekintve -méreteit tekintve ugyan kisebb, de inkább kiszámíthatatlanabb globális veszélyekkel, fenyegetésekkel áll szemben. A világ számos pontján - igaz még a nukleáris háborús küszöb alatt (Irán, Észak-Korea provokációja miatt) - csak az USA hozzájárulásával tudják a jelentős katonai erők, békefenntartók szavatolni a fegyverek nélküli "normális" életet. Az USA ezen gazdasági és katonai előnyének és fölényének fenntartásában kap kiemelt szerepet a jól szervezett és a nagyhatalmi státuszhoz igazított nemzeti hírszerzés és elhárítás.
Oroszország titkosszolgálati szerepvállalása
Az egykori Szovjetunió - nem klasszikus - titkosszolgálati kultúrája erős hatással volt az egykori világhatalom fejlődésének minden területére, szegmensére. Befolyásoló tevékenysége - reális, valós mérlegelés nélkül, alapvetően - meghatározta a birodalom biztonság-, katonapolitikáját, gazdaságát, nemzetiségeinek, lakosságának mindennapi életét. A kommunista világrendszer öklének is tekintett titkosszolgálat - elsősorban a KGB - fő ellenségének az USA-t és a NATO-t tekintette. Munkáját, tevékenységét a nyugati titkosszolgálatok is "megirigyelték", mivel nemcsak a szocialista-kommunista világrendszer, hanem - saját érdekeinek megfelelően - a nyugati világ országai belpolitikáját, társadalmi, gazdasági fejlődését is képes volt befolyásolni, alakítani. Az egykori Szovjetunióban arányaiban is eltérő volt az egyes iparágak fejlettsége. A prioritást élvező katonai és titkosszolgálati iparágak műszaki-technikai termékeinek alkalmazásán túl a titkosszolgálati szakemberek széles tömege tevékenykedett külföldön. Tevékenységük által a közvélemény, a törvényhozás, a kormánydöntések alakításán és manipulálásán kívül a médiában való beavatkozás, titkos befolyásolás, pszichológiai-hadviselés, hacker-háború stb. gyakorlatilag az idegen, "ellenséges" ország teljes katonai és polgári életét képes volt uralni, átlátni és befolyásolni.
Az egykori Szovjetunió katonai-ipari komplexumában, illetve számos nemzetközileg mérve is kiváló katonai termék megteremtésében és fejlődésében, a szovjet civil és a katonai tudományos és technikai életben kiemelt szerepet vállalt és kapott a hírszerzés és elhárítás. A birodalom méretéhez képest is aránytalanul gigászi titkosszolgálat, továbbá a prioritást élvező iparágak fenntartása óriási állami, költségvetési kiadásokkal járt. Ennek eredményeként a szovjet gazdaság is egyoldalú, aránytalan lett. Míg számos területen rendkívüli eredményeket ért el, addig más - nem elsőrendű - gazdasági iparág alig fejlődött. A csillagháborús tervek megvalósítására való törekvés a szovjet polgári gazdaságot szinte teljesen elsorvasztotta.
A kommunista világbirodalom és világrendszer összeomlását követően a mai Oroszországban a törvényes, demokratikus államrendszer megvalósítása a titkosszolgálati rendszer újjáalakítását is szükségessé tette. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) operatív-műveleti tevékenysége által manapság is Oroszország regionális, de már egyre inkább a nagyhatalmi érdekeinek megvalósulását segíti elő szakembereivel, eszközeivel. A KGB utódszerveiként most is önálló titkosszolgálatok manapság is hatékonyan alakítják mind az orosz bel-, mind a külpolitikát, az ország társadalmi, gazdasági életét nemcsak határokon belül, de a volt világhatalom érdekszférájában, vagy azon túl is. Az újjáalakult, gazdaságilag is megerősödött ország fejlődéséből tevőlegesen kiveszi részét a többször is megreformált FSzB, amelynek befolyása az orosz politikai elit körében, a gazdaságban, illetve fordítva is megfigyelhető. Az orosz polgári hírszerzés (SzVR) tevékenysége elérte "jogelődje" 1991 előtti színvonalát. Elsődleges feladata a gazdasági hírszerzés, de a tudományos és műszaki információszerzés is fontos területe maradt a szolgálatnak.
A történelem során, meghatározott ország fejlődésében - azt érintő átfogó válság esetén - a nemzeti titkosszolgálat kiemelt szerepet játszhat. Adott esemény, helyzet reális titkosszolgálati megítélésén és értékelésén rendkívül sok múlik. Például a magyar '56-os (forradalom), vagy '89-es (kelet-német helyzet kezelése, Ausztriába átengedése) fejlemények magyar állambiztonsági, KGB, CIA általi megítélése, vagy a '68-as csehszlovák, a '81-es lengyel események nemzeti titkosszolgálati megítélése akár a történelem menetét is megváltoztathatta volna.
Minden állam, ország arra törekszik, hogy saját jövőjét meghatározó fontosabb döntéseit titkosszolgálati információkkal is alátámassza. Épp emiatt játszik kulcsszerepet minden ország életében a titkosszolgálat, amelyet persze a deklarált ideológia, a társadalmi-gazdasági fejlettség, a jogi, etikai stb. körülmények is nagymértékben befolyásolják. A diktatúrákat kivéve, egy demokratikusan működő ország nyílt, deklarált szándékai bármikor megismerhetők, sőt hozzáférhetők, így titkos elképzelései is csak másodlagosak lehetnek.
A hírszerzés és elhárítás értéke, eredményei
Adott ország titkosszolgálatát, illetve az általa képviselt nemzeti hírszerzési értéket az ország kül- és biztonságpolitikája többnyire felülértékeli. Nem vitatva persze a hírszerzés jelentőségét, értékeit, de adott ország biztonsága szempontjából igazi jelentőséggel inkább annak katonai taktikai, stratégiai - nagyhatalmak esetében hadászati - előrejelzései bírnak. Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy - a katonai mellett - a polgári hírszerzés és elhárítás nem kap kellő hangsúlyt, működése hiábavaló, vagy felesleges lenne. Az ország katonai, vagy polgári hírszerző szervezetek munkája közötti gyakorlati különbség inkább minősített időszakban, az országot fenyegető veszély esetén kerül felszínre. Az adott ország fejlődésében a hírszerzés és elhárítás értékét sokszor nem ismerték fel és el. Az ország életében igazi jelentőséggel bíró hírszerzési és elhárítási eredményeket nemegyszer a bulvársajtó már másnap megírja, ugyanakkor előfordul az is, hogy rangos szakmai sikert még az állam vezetése sem ismerheti meg.
Napjainkban sokszor már ott tartunk, hogy - a média, az internet adta lehetőséggel élve - egy demokratikus ország legszigorúbb titkai is megismerhetők. A szolgálatok - legtöbbször indokolt - misztifikációja, politikával való kapcsolata - talán hazánkban is - gyakran ad okot a titkosszolgálati tevékenység indokolt / indokolatlan bírálatára, "kitárgyalására". Persze minden szolgálatnál előfordulhatnak szakmai hibák. Az igazán jelentős és hiteles titkosszolgálati információkat azonban az adott államvezetés képes megvédeni, illetve kellőképpen értékelni és hasznosítani. A mindennapi politikai döntéshozatalban, de az élet számos területén - gazdaság, kereskedelem stb. - hasznosulnak a titkosszolgálati információk, amelyek nélkül több új és régi biztonsági fenyegetés hatása nagyobb lenne. Egyébként egy nemzet csak nyílt forrásokra alapozott társadalmi-politikai döntését meghozni nem épp szerencsés, mivel azok - hitelesség híján - akár hamisak, félrevezetők is lehetnek.
Manapság a hiteles hírszerzési és elhárítási információk megszerzésének, az eredményesen működő szervezet fenntartásának komoly ára van. Ráadásul a klasszikus hírszerzés és elhárítás fenntartási költségeinek sokszor többszöröse lehet egy modern, világszínvonalú eszközöket, a legújabb technikai vívmányokat alkalmazó titkosszolgálat működtetése még akkor is, ha egy helyszínre telepített, beépített ügynök gyakorlati lehetőségei és eredményei sokszor pontosabbak, megbízhatóbbak. Mindezek mellett azonban a nyílt, sajtóból, internetről szerzett információknak is lehet gyakorlati értékük. Egyfelől általa pontosításra, ellenőrzésre kerülhetnek a hírszerzési és elhárítási információk, adatok, másrészt új irányok, események is ismerté válhatnak. Mivel teljesen elfogadható információ nem / alig létezik, így egy nagyobb körből való merítés során nyert, hiteles információ, adat is tovább pontosíthatja, igazolhatja a más úton nyert információkat, amely által válhatnak azok elfogadhatóbbá, megbízhatóbbá.
Szinte minden titkosszolgálat - mivel hasonló "területen", önállóan működnek, így többé-kevésbé ismertek egymás problémái - nap, mint nap számos gonddal, problémával küzd. Egyrészt munkájuk szükségszerű titkosítása, védettségük biztosítása költségvetési korlátokba ütközik, másrészt a helyes szakmai arányok megtalálása okoz többször is működési zavarokat - értékelés, elemzés, prioritások felállítása stb. - munkájukban.
Előfordulhat, hogy egy adott információ - adott országon belül, ugyanakkor a tényeknek megfelelve - néha ellentétes tartalmat kap. Így az értékelt és elemzett információ-csomagot a politika aszerint használja fel, ahogy az érdekeinek, értékeinek legjobban megfelel. Az értékelés és elemzés nem mondható könnyűnek különösen akkor, ha a megszerzett információ, adat sokszor jogszabály és/vagy törvénysértésre utal néhány "ismert" személy vonatkozásában.
A strukturálisan átalakuló magyar hírszerzés és elhárítás
Hazánkban, de az egykori kommunista tömb országaiban még a szabadon hozzáférhető, ugyanakkor stratégiailag fontos információkat is kiemelten védték, annak megszerzését, hasznosítását nyíltan üldözték, jogilag is kémkedésnek ítélték meg. A régi rendszernek sajátossága az is, hogy a nemzeti állambiztonsági szolgálatok az adott országon belül elsősorban az ún. "belső reakció" ellen, másodsorban inkább az egymás elleni küzdelemre koncentráltak, sőt a napi politikában is tevőlegesen részt vettek. Tevékenységükhöz a párt és az állami vezetés rájuk szabott feladataiból fakadóan szinte korlátlan költségvetési forrás párosult, létszámuk - tekintve, hogy a hatékonyságot, eredményességet másként mérték - is ennek megfelelően túlméretezett volt.
A társadalmunkban végbement rendszerváltozás során a magyar titkosszolgálat - mint minden más (biztonságpolitika, szövetségesi hovatartozás, gazdaság stb.) - alapjaiban is átalakult, jelentősen megújult. A békés átrendeződés során a hírszerző és elhárító szolgálataink csak parlamenti, kormányzati felügyelet alá kerültek. Elsősorban költségvetési megfontolásokból, másodsorban eredményességi, hatékonyságbeli okoknál fogva a szolgálatok szervezeti, működési reformja még manapság is tart. Egy évtizeddel ezelőtt vezető politikai pártok szakmai képviselői külön-külön is megfogalmazták a működési, műveleti, szervezeti racionalizálás további szükségességét, illetve hazánkban - a vezető titkosszolgálatokkal rendelkező nagyhatalmaknál már bevált, működtetett - kvázi hírszerző közösség1 koncepcióját.
A hatékonyabb titkosszolgálati munkához elengedhetetlen a Magyar Honvédség (fegyveres erő) és a rendvédelmi szervek (benne a nemzetbiztonsági szolgálatok) egységes szemléleti rendszerben való kezelése, különösen azok működését, tevékenységük pontos elhatárolását, feladatellátásuk gazdasági és pénzügyi vonatkozásait illetően. A titkosszolgálati alaptevékenységek (hírszerzés, elhárítás) egységes szemléletű kezeléséhez a jelenlegi működési rend és struktúra átalakítása szükséges. A polgári és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységi jellegük szerinti elkülönítése indokolt, viszont a polgári és katonai működési elkülönülés mellett a hírszerzés és az elhárítás stratégiai irányítását - az új feladatok struktúrája, feladatok együtt történő kezelése, a felderítő és védelmi tevékenységi területek összefüggése, az elméleti és gyakorlati módszerek azonossága miatt - továbbra is indokolt lenne összevonni, egy egységbe, kvázi hírszerző közösségbe szervezni. Mindez hazánkban jelentősen növelné a nemzetbiztonsági tevékenységben alkalmazott eszközrendszerek és módszerek eredményességét, annak ellenére, hogy az utóbbi időben a hírszerző közösségekkel kapcsolatban több bírálat fogalmazódott meg. Például az USA új nemzeti hírszerzési igazgatója2 negatív kicsengéssel számolt be az USA hírszerző közösségéről. Az igazgató 16 amerikai hírszerző ügynökség tevékenységéért, költségvetéséért és a törvények betartásáért felelős, ugyanakkor a szolgálatok közül - a CIA kivételével - a 15 ügynökség más-más kormány-szervezet része, melyeket közvetlenül nem is ő irányít.
A szövetségesi érdekeknek is megfelelő, a hazai jogszabályok szerint működő magyar titkosszolgálatok operatív-műveleti hatékonyságának növelése, további racionalizálása szükségszerűen elválaszthatatlan az ország pénzügyi-gazdasági stabilitásától, finanszírozási metodikája reformjától. A költségvetési függés - bármennyire is változtak az "igények" - nem mehet azonban a szakmai munka rovására, annak igazodnia kell az össz-nemzeti érdekekhez, hazánk társadalmi-gazdasági helyzetéhez, illetve a szövetségesi kötelezettségekhez is. Az átalakítások, változások kapcsán optimalizálva kell meghatározni a titkosszolgálati hírigények és az erők, eszközök arányát, nagyon fontos a helyes iránykijelölés. Ezt a munkát, a döntések nemzetbiztonsági megalapozását olyan hírszerzési és elhárítási rendszernek, azt koordináló törvényhozási / kormányzati szervezetnek - kvázi hírszerző közösségnek - kell szolgálnia, amely kellő hatékonysággal alkalmas a kormány gyors és pontos hírszerzési informálására, a felderítési adatok és információk rendszeres, globális - tudományos igényű - elemzésére és értékelésére. Egy megfelelően felállított és működtetett magyar kvázi hírszerző közösség, mint rendszer működtetése nagyobb hatékonysággal szolgálhatná a nemzeti hírszerzési információ-igények koordinált megszerzését és kiértékelését, valamint a több szolgálat által ellátott feladatok egyeztetését.
Napjainkban a magyar nemzetbiztonsági szolgálatokkal szemben - miként bárhol másutt - a törvényhozás és az állami vezetés új és átfogó igényeket (munka színvonalának emelése, költségtakarékosság, hatékonyság, eredményesség) támaszt. Hazánkban már korábban is reális igényként fogalmazódott meg, hogy a hírszerzési és elhárítási munkát, szakmakultúrát - mint más országok esetében is - a politika saját céljaira se használhassa fel.
A társadalom és a szolgálatok kölcsönös függése, kapcsolata - bár jogilag rendezett - további reformokra szorul. A hivatalok munkájának aránya, feladat-végrehajtó struktúrája, illetve a szakmai-műveleti prioritások meghatározása és megvalósítása sokszor napi pénzügyi gondokon bukik el. Manapság ismét megjelenő - még mindig meglévő - kórosan elburjánzott, a "hagyományokra" épülő bürokrácia sok esetben a szakmai munka gátjaként jelentkezik, a szolgálatok belső védelmi rendszerében is gyakran mutatkoznak "rések". Mindez nemcsak a hazai szolgálatok problémája. Az európai, illetve a NATO titkosszolgálati együttműködés is csak döcög. Több EU tagország nemzetibiztonsági szolgálata sokszor jobb szakmai kapcsolatokat ápol az amerikai, az orosz, vagy más nemzet hasonló szolgálatával, mint egymással. Bár folyamatban van a magyar közigazgatás további korszerűsítése, azonban annak gyakorlati megvalósulása - főként személyi, szervezeti, de valójában inkább jogi nehézségek miatt - akadozik. Ez ellen hat ugyanakkor, hogy - politikai, pénzügyi (pl. nyugdíjtörvény) okok miatt - a még mindig igazán értékes szürkeállomány hagyja el a szakmát, növelve ezzel a privát titkosszolgálati szektor értékét, hatékonyságát és versenyképességét.
Titkosszolgálati szakmai körökben komoly aggodalmat, félelmet kelt az, hogy az - amúgy is költségvetési függő - állami titkosszolgálatok további szakmai teret veszítenek a pénzügyileg-technikailag amúgy is jobban ellátott magán biztonsági szervezetekkel, privát titkosszolgálatokkal szemben. E kedvezőtlen körülmények mellett elvárásként fogalmazódik meg egy - jogilag is megerősített, rentábilisan is fenntartható - valóban hatékony hazai titkosszolgálati rendszer, a magyar kvázi hírszerző közösség létrehozása és működtetése azzal, hogy a szűk keresztmetszetek felszámolása igazodjon a mindenkori nemzeti és szövetségesi érdekekhez, értékekhez. A magyar ügynöki hírszerzés és elhárítás mindig is a szakmai élvonalba tartozott, ebből nem szabad engedni. Hazai szinten ha már pénzügyileg nem is tudunk fejlett technikai rendszert (műhold, nanotechnológia stb.) működtetni, akkor - a még meglévő - ügynöki hírszerzésünk színvonalát tartsuk meg. Mindezek mellett tovább kell erősíteni a magánszervezetekkel (privát biztonsági, őrzővédő, adat-, információszerző- és feldolgozó cégek stb.) való alternatív együttműködést, de csak a kölcsönös anyagi érdekek mentén. Ezáltal a széleskörű állami információszerzés, hasznosítás és az állami "koordináció" és szakmai kontroll is megvalósítható lenne.
1 Lénárt Ferenc: Hírszerző közösséggel a XXI. században. (Új Honvédségi Szemle, 1998. november),
Lénárt Ferenc: Magyarország új hírszerzési rendszerének kialakítása. (Belügyi Szemle, 1999. 4-5.),
Lénárt Ferenc: Biztonság, nemzetbiztonság. (Új Honvédségi Szemle, 2001.1.)2 Michael McConell amerikai nemzeti hírszerzési igazgató. Shaun Waterman: New intelligence director restructures office - UNITED PRESS INTERNATIONAL April 10, 2007.
(http://washingtontimes.com/national/20070410-120358-7141r.htm).