XVII. évfolyam |
3. szám |
2007. szeptember |
Prukner Attila
Románia és Bulgária Európai Uniós csatlakozásának hatása
a magyar vámigazgatás szervezetéreJelen cikk szerzőjének az a célja, hogy írásával bemutassa, milyen kihívásokkal kellett és kell egy modern vámigazgatásnak szembenézni. Másodsorban pedig vizsgálom, hogy a Vám- és Pénzügyőrség végrehajtotta-e azokat a szervezeti és humánpolitikai intézkedéseket, amelyek szükségessé váltak a zökkenőmentes átálláshoz és a megváltozott körülményekhez.
A szervezeti változások tudatos kezelése rendkívül fontos, mert a gyakorlat mindennapjai azt mutatják, hogy a jó szándékú át- és újraszervezések, változási projektek milyen nehezen érnek célba, az azokat kezdeményező vezetői szándékok hányszor fulladnak kudarcba. A szervezeti változások megértése azért is lényeges, mert a vezetőknek és a szervezet tagjainak számolniuk kell azzal, hogy a módosult szervezeti viszonyok a korábbiaktól eltérő magatartás-formákat igényelnek, amelyekhez a vezetőknek és a beosztottaknak egyaránt alkalmazkodniuk kell.
A Vám- és Pénzügyőrségnek ehhez a turbulens és bizonytalan környezethez kell alkalmazkodnia, és ez a vezetők és beosztottak számára egyaránt fokozott kihívást és nehézséget jelent.
A stratégiában megfogalmazottakból, különösen a folyamatos és rugalmas tervezés elvéből következően a VP stratégiai céljainak elérése érdekében indokolt meghatározni a szervezeti változás (változásvezetés) pontos folyamatát. Ennek keretében meg kell határozni, hogy a szervezeti változások milyen módon, és milyen gyorsan történjenek meg, és az átalakulás folyamatában milyen mértékben vesznek részt a VP egyes tagjai. A változásvezetés középpontjában a vezetés áll, azonban a stratégiáról szóló döntést megelőzően a vezetésnek célszerű a döntés-előkészítésébe azokat is bevonni, akik képesek döntően befolyásolni a megvalósítás sikerét és azokat is, akiket a változások alapvetően érinteni fognak.
A megvalósítás a változtatási folyamat talán legkényesebb és legnehezebben irányítható fázisa, ezért a testület vezetésének nagy figyelmet kell szentelnie a feladatok végrehajtásának terv szerinti folyamatára, a célok iránti elkötelezettség folyamatos biztosítására, az érintettek segítésére, támogatására.
Helyzetértékelés, elvárások
Mivel a testület már túl volt, egy jelentős mértékű átalakításon, hazánk 2004. május 1-jei EU-s csatlakozásával, így már nem kezdőként kellett végrehajtani azon szervezeti változásokat, amelyek az újabb csatlakozással jártak. Le tudta vonni a tapasztalatokból mindazokat a konzekvenciákat, amelyekkel, az előző alkalommal szembe kellett nézni, és így már logikusabban, racionálisan, de ugyanakkor messzemenően az emberi szempontok figyelembe vételével tudott ennek a kihívásnak eleget tenni. Bizonyítja a tudatos felkészülést többek között: a VP középtávú stratégiájának 2005-2007 megalkotása, átszervezési biztos kinevezése, a munkaterv és intézkedési menetrend kidolgozása. Az átszervezési biztos első útja a korábban érintett Nyugat-Dunántúli Regionális Parancsnokság Parancsnokához vezetett, hogy közvetlenül az első számú vezetőtől (első kézből) ismerje meg azokat a jelenségeket, helyzeteket, amelyekkel annak idején számolnia kellett.
Olyan nagymértékű változás dimenziójában semmiképpen nem lett, mint a mi csatlakozásunk, hiszen akkor testületünk minden része átalakult. Most részben kisebb határszakaszról volt szó, lényegesen kisebb importforgalmat érintett, nem voltak olyan központilag elhatározott egyéb intézkedések, mint például a létszámleépítés, tehát sokkal nyugodtabban tudtunk készülni erre a változásra. Elbeszélgetések történtek, de aki arra alkalmas, képes és szándéka is volt, reális lehetősége volt arra, hogy a testületen belül új szervezeti egységben, új szakterületen tudja folytatni a munkáját.
A Román Köztársaság Európai Uniós csatlakozásával a mintegy 448 km-es magyar-román határszakasz az unió belső határává vált, s ezzel az uniós jog értelmében az érintett vámhivataloknál a vámellenőrzés megszűnt. Ennek megfelelően a Vám- és Pénzügyőrség szervezeti struktúrája az új körülményekhez igazodó módosítást igényelt, amely elsősorban két regionális parancsnokság - Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága - illetékességi területén vonta magával az átszervezés szükségességét.
Az átszervezés előkészítéséhez és lebonyolításához fűződő alapvető követelmény az volt, hogy a Vám- és Pénzügyőrség feladatainak ellátása során eleget tudjon tenni, mind a pénzügyi kormányzat, mind az Európai Unió fiskális és gazdasági folyamatokat befolyásoló elvárásinak. Mindezekre tekintettel arra kellett törekedni, hogy az átszervezés során a testület kivívott szakmai tekintélye ne csorbuljon, az elmúlt időszak tapasztalatai messzemenően figyelembe vételre kerüljenek és a "felszabaduló" személyi állomány új szervezeti egységekbe való integrálása zökkenőmentesen, az érdekek sérelme nélkül megvalósuljon.
Össztestületi érdek, hogy a magas színvonalú szakmai kultúráról tanúbizonyságot tett munkatársak ügyfélbarát hatósági tevékenységükkel - a gazdasági élet szereplői bizalmát megtartva, illetve elnyerve - hozzájáruljanak a vámkezelések számának emeléséhez.
A vámhatár lebontása számos olyan az ország és az unió fiskális érdekeit érintő nemkívánatos jelenséget hordoz magában, amelyek megelőzése a testület részéről prioritásként kezelendő és ennek megfelelően az átszervezés előkészítése során az érintett szakterületek; vámigazgatás, jövedéki igazgatás, határügyi feladatok és a bűnügyi-nyomozati szakterület helyzetének a megváltozó körülményekhez való igazításával a szakmai érdekekre célszerű volt, kiemelt hangsúlyt fektetni.
A romám határon a csatlakozás előtt, kevesebb, mint ötszáz ember dolgozott. Románia a csatlakozási szerződésben több éves derogációt kapott a cigaretta uniós minimumadójának elérése alól, tehát a következő években - 2007-2009-ig - emiatt Magyarország korlátozásokat kénytelen érvényesíteni megfelelő ellenőrzésekkel.
Gyakorlati végrehajtás
Az érintett regionális parancsnokságok vezetői (az egyes szervezeti egységek vezetői útján) tájékoztatták az ún. felszabaduló személyi állományt a betöltött beosztások megszűnésének tényéről, valamint a jogutód szerveknél tervezett beosztásokról és azok betöltésének feltételeiről. Egyben tájékoztatták az állományt arról, hogy a felajánlás elfogadása vagy elutasítása jegyzőkönyv kiállításával történik. Az elbeszélgetések rendben lezajlottak, a nyugállományba vonulók és a testülettől más jogcímen megválók száma nem változott. A megszűnő és jogutódként meghatározott vámhivatalok/fővámhivatalok folyamatosan átadták-átvették az iratokat, nyilvántartásokat és a zökkenőmentes átálláshoz szükséges berendezési, felszerelési tárgyakat.
Sarkalatos kérdésként fogalmazódott meg a jövedéki ellenőrzési rendszerre vonatkozó technológiai rend kialakítása, különös tekintettel a helyi viszonyokra, infrastuktúrára, objektumokra és egyéb specialitásokra. Annak érdekében, hogy vámkezelő helyként kijelölt terminálok és a párhuzamosan működő jövedéki egységek tevékenysége a munkateher szempontjából összehangolható legyen, továbbá - a többi határátkelőhelyen jövedéki feladatokat ellátókat is beleértve - a Mélységi Ellenőrzési Csoporttal - MECS-ekel szinkronban tevékenykedhessenek, az összes határátkelőhelyen helyszíni szemlén vettek részt az érintettek. Valamennyi releváns körülmény figyelembevételével megfogalmazódott a követendő ellenőrzési, eljárási technológia, mely a megjelölt határidőre előterjesztésre került. Az eljárási technológia gyakorlati alkalmazása a pénzügyőrök, utasok, fuvarozóvállalati alkalmazottak és más magánszemélyek felkészítése, tájékoztatása részletes intézkedési terv keretében nyerhetett kiteljesedést, ezért a Jövedéki Igazgatóságon elkészült annak tervezete, amely az ellenőrzési, eljárási technológiai rend tervezett mellékleteként szintén előterjesztésre került.
Az érintett regionális parancsnokságok határügyi és ügyeleti szakterületén dolgozó középvezetői, valamint a Határőrség képviselői által 2006 októberében készített írásbeli dokumentumok alapulvételével lett kijelölve, hogy a két szerv ellenőrzési technológiájának keveredése, egymás tevékenységének akadályozása nélkül, hol lesznek az ellenőrzési pontok és az egyéb tevékenységeket biztosító helyiségek. Ahol a beruházási munkálatok nem fejeződtek be, a Vám- és Pénzügyőrségnek kellett a magyar és a román határőrizeti szervek felé, olyan kompromisszumos engedményt tenni, hogy a határátlépés uniós szabályi ne szenvedjenek csorbát és a román határrendőrség optimális körülmények között dolgozhasson. Ez megvalósítható anélkül, hogy a magyar pénzügyi (jövedéki adó) érdekek sérülnének.
A határátkelőhelyek üzemeltetője továbbra is a Vám- és Pénzügyőrség lesz és az építkezésből, fülkeáthelyezésből adódó átmeneti elhelyezés megfelelő szintű vezető által történő írásbeli megerősítése kellő garanciát kell, hogy nyújtson. Tudomásul kell venni, hogy három szervnek kell az objektumokban dolgoznia, és románok hozzá is járulnak az üzemeltetési költségekhez.
Az érintett területen felmérésekre került sor, amelynek értékelését követően - figyelemmel a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az egyes személyek érdekeire - egy olyan alternatíva kidolgozására került sor, mely a lehető legkisebb humánerőforrás töréssel a testület számára a legkedvezőbb jövőbeni feladatellátást feltételezi (áthelyezések tervezése névsoros bontásban). Az Európai Bizottság ország jelentéseinek megismerését követően a szükséges jogszabály változtatási lépések bevezetése (Fővámhivatalok illetékességi rendszerének áttekintése, Vámhivatalok megszűnésének jogszabályi lekövetése). Az ország jelentések ismeretében a középfokú szervek vezetői (az egyes szervezeti egységek vezetői útján) tájékoztatták az ún. felszabaduló állományt, az akkori betöltött beosztások megszűnésének tényéről, valamint a középfokú szerv felügyelete alá tartozó szerveknél (továbbá a VPKBP-nél - Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága és a VPKJP-nél - Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálati Parancsnoksága) egyes személyekre betervezett beosztásokról és azok betöltésének feltételeiről. Egyben tájékoztatták az állományt arról, hogy a felajánlás elfogadása vagy elutasítása jegyzőkönyv kiállításával történik.
A középfokú szerv parancsnoka a szükséges elbeszélgetéseket - jegyzőkönyv kiállítása mellett - lefolytatatta, amelyről írásos emlékeztetőt is készítettek. A felajánlott beosztást elfogadó személyekről kimutatások készültek, amelyek a Humánpolitikai Főosztálynak - elektronikus úton is - megküldésre kerültek. A felajánlott beosztást el nem fogadó, az adott szervnél várhatóan felszabaduló létszámról (önként nyugállományba vagy végkielégítéssel távozók) név, rendfokozat, beosztás, iskolai és szakmai végzettség, valamint besorolás alapján összeállított jelentést kellett készíteni és felterjeszteni a Humánpolitikai Főosztály, a Pénzügyi és Gazdasági Főosztály részére. A jelentésnek egyénenkénti bontásban tartalmaznia kellett továbbá, hogy a felszabaduló létszámkeretbe tartozó személyek milyen más, testületi szervhez történő esetleges áthelyezésükhöz járultak volna hozzá. A jelentést e-mailben, vagy más, informatikai adathordozó útján is fel kellett terjeszteni.
Fővámhivatalok szerepének hangsúlyosabbá válása
Észak-alföldi Regionális Parancsnokság
Románia uniós csatlakozását követően a román határszakaszon a határvámhivatalok megszűntek, így január l-jétől Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a megmaradt ukrán határszakaszt kivéve a Nyíregyházi Fővámhivatalra hárul a megszűnt határvámhivatalokkal összefüggő összes feladat. A 2004. évi uniós csatlakozás már érintette a hivatalt, mivel a megszűnt kisvárdai és mátészalkai Vámhivatalok a fővámhivatali kirendeltségeivé váltak. Ezáltal a létszámuk és illetékességi területünk is megnövekedett. Megalakult akkor a Mélységi Ellenőrző Csoport is, igaz csak 6 fővel. Az Európai Unió 2007. január 1-jei bővítése, Bulgária és Románia csatlakozása újabb alkalmazkodást követelt a hivataltól, mivel a román határszakaszon a csengersimai Vámhivatal, valamint a vállaljai és Ágerdőmajor, Tíborszállás kirendeltségei megszűntek, ez a határszakasz belső határrá vált. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a csengersimai Vámhivatal a vállaljai kirendeltséggel együtt, mint önálló szervezeti egység megszűnt, és az itt szolgálatot teljesítő pénzügyőrök nagy része átszervezés után a Nyíregyházi Fővámhivatal keretei között látja el feladatait. A megszűnő határátkelőhelyekről, azonban a vám- és pénzügyőrség nem vonult le, szolgálati helyként jövedéki ellenőrzési feladatot látnak el, az itt szolgálatot teljesítő kollégák. A tavalyi 113 fős fővámhivatal létszáma majdnem duplájára, mintegy 198 főre nőtt ez évben, melyhez természetesen feladat is párosult. A megnövekedett feladatok és létszám optimális kihasználása érdekében új hivatal struktúrát kellett kialakítani. Az új állománytábla tervezete a regionális parancsnoksággal egyeztetve elkészítetésre került. A felszabaduló létszámból a Mélységi Ellenőrző Csoport került megerősítésre. Ez már olyan erőt jelent, amely a nap 24 órájában bevethető egyszerre több csoportban a megye egész területén, a román határszakaszon, és ha a helyzet úgy kívánja, be tudnak segíteni az ukrán határszakasz munkájába is.
A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokság
A fenti Parancsnoksághoz, jelenleg 246 kilométernyi szerb határsáv tartozik, emellett "új formában" 174 kilométer román határszakasszal rendelkezik.
Csongrád megyében a mindössze néhány éves múltra visszatekintő kiszombori határállomás mellett Nagylakon léphetnek be a Romániából érkezők, míg Békés megyében Gyulán, Battonyán, Lökösházán, Méhkeréken találkozhattak vámosokkal a magyar földre érkezők. Összesen 270 vámos, közalkalmazott talált ezekben az ország kapukban munkát, vagyis ha figyelembe vesszük, hogy a parancsnokság területén 980 pénzügyőr dolgozott, könnyű belátni, igencsak fontos kérdéssé vált e körzetben, milyen jövő várt a vámosokra, hányan maradhattak meg a testület kötelékében az unió január elsejei bővítése után.
Az eddig a határállomásokon dolgozó kollégák a szegedi és a békéscsabai fővámhivatal kötelékébe tartoznak, és van olyan munkatársuk is, aki Bács-Kiskun megyében dolgozik tovább. Van, aki a jövedéki ellenőrzési területen dolgozik, mások a mobil, illetve az utólagos ellenőrzésbe kapcsolódtak be. A határállomások persze nem szűntek meg, Romániából az uniós belépés után is csak a már említett határpontokon lehet belépni. A változás csupán az: ezentúl már vámosok nem köszöntik az utast Nagylakon vagy mondjuk Gyulán. Pontosabban ez sem teljesen igaz, ugyanis a vámőrség munkatársai 2007-ben is ügyelnek arra, hogy csak a legális kereskedelem fejlődjön a jövőben.
A határállomások képe tehát jócskán átformálódott ebben az évben, de a körzetben élők azt szeretnék, hogy továbbra is pezsgő legyen az élet a régió határkapuiban. Gyulán és Nagylakon például - ahol korszerűen kiépített terminálok fogadják a teherforgalom szereplőit - az a cél, hogy forgalmas vámkezelő bázisok jöjjenek létre, ezek a területek vámudvarként funkcionáljanak a jövőben. Így biztosítva lenne az ingatlanok kihasználtsága, sok közelben élőnek munkát tudnának biztosítani, s az is nagyon fontos, hogy minél több vámbevételhez jusson költségvetésünk a hazánkban vámkezelt áruk után.
Szolgálató jelleg
Egy sajátságos új helyzet alakult ki, a Vám- és Pénzügyőrség hatóság, fegyveres testület, de tudomásul kell venni, hogy előtérbe került a szolgáltatás, a verseny. Ez utóbbit nem véletlenül hangsúlyozom, hiszen az Európai Unión belül a vállalkozók ott veszik igénybe a vám szolgáltatásait, ahol udvariasak, betartják a szabályokat, ugyanakkor gyors a vizsgálat.
Az, hogy versenyben maradjunk, valamennyiünk érdeke, hiszen a vámbevételek egy része itt marad nálunk. Az egyablakos rendszer, az e-vám, tehát a papíralapú ügyintézés háttérbe szorítása sokat segít, de legtöbb a szolgálatot teljesítők felkészültségén, felfogásán múlik, azon, hogy udvariasak-e, jól ismerik-e a szabályokat, és ami legalább ilyen fontos: jól is alkalmazzák, és megértsék, hogy mindazokkal, akik a törvények betartásával dolgoznak, a lehető legudvariasabban és a legnagyobb gonddal kell eljárni. Az átlagéletkor 34 év, és örvendetes az a tény is, hogy a testületnél foglalkoztatottak több mint negyven százaléka egyetemet, főiskolát végzett. Meghatározóan fontosnak tartom a képzést, a továbbképzést, és egy nemzetközi versenypiacon a nyelvoktatást is.
Amikor a kormányzat az üzleti klíma, az üzleti környezet jobb feltételeinek megteremtéséről beszél, akkor a közigazgatási szolgáltatások, a vám szolgáltatások magasabb színvonalára is gondol, amellyel a vállalkozásokat és az állampolgárokat szolgálják. Amikor a klíma javítására kerül sor, sokféle intézkedést tervez az állam, és ennek érdekében, nagyon fontos feladat hárul a vám- és pénzügyőrség szervezeteire és munkatársaira. Fontos a szerepünk abban, hogy a magyar állampolgárok érezhessék, tapasztalhassák, hogy itt érdemes gazdasági tevékenységet folytatni, befektetni, beruházni, tevékenységüket bővíteni, azt, hogy valamennyiünknek érdemes és jó Magyarországon élni.
Jól kimutathatóan, ismét megjelentek azon cégek, amelyek korábban - hazánk helyett - más uniós tagállamban vámkezeltettek. Sikerként említhető meg, hogy az Európai Unió több országában is vámkezeltető nagy cégek vámkezeléseik egy meghatározó részét már Magyarországon kezdeményezik. A modernizált jogszabályi rendszerben az unió tagállamai között elsőként vezettünk be olyan egyszerűsítéseket eljárásainkban, melyek a Modernizált Vámkódex részét képezik majd és alapjaiban gyorsítják fel az áruforgalmat. Célunk, hogy Európában az egyik leggyorsabb és legmegbízhatóbb vámigazgatási szolgáltatást nyújtsuk. Ez reményeink szerint tovább fokozza a befektetői kedvet, munkahelyeket teremtve és gazdasági növekedést generálva.
A vám- és pénzügyőrség bűnüldözésben elfoglalt szerepe tovább erősödött 2006-ban, záloga a hatékony bűnügyi munka, a közvetlen uniós kapcsolatrendszer és a mind intenzívebb szakmai együttműködés a társszervekkel. Amikor a befektetői környezet vonzóvá tételéről beszélünk, bármilyen furcsának is tűnik, a testületnél is piaci alapon történő működésről van szó. Ez fokozott figyelmet követel, az ügyfelek igényeit fel kell mérni, és igazodni kell az elvárásaikhoz. Egyik jó példa a National Istrumentset, amelynek évi forgalma meghaladja az egymilliárd dollárt, és a jövőben a Debreceni Fővámhivatal szolgáltatásait akarja igénybe venni. Ennek a bevételi oldala annyi, amennyit a román és a bolgár forgalom korábban együttvéve hozott.
Kihívások
A szigorúbb ellenőrzés társadalmi elvárás
Európai Uniós csatlakozás évében sok bevételt vesztett el a magyar költségvetés, a következetes intézkedések eredményeképpen most értük magunkat utol. A tavalyi év elején tervezett összegek ütemszerűen érkeztek be az államhoz. Minőségi váltásról van szó akkor, amikor arról beszélünk, hogy Magyarország reputációját, elismertségét hogyan lehet helyreállítani, megerősíteni azon szervezetek körében, amelyek minősítik a magyar államot.
Abból a szempontból mindenkit érintenek a változások, hogy 2007. január elsejét követően megszűnnek a határvámhivatalok. Azt ugyanis nem tehettük meg, hogy Románia teljes jogú csatlakozásának pillanatában egyszerűen levonulunk a határról. Több okból sem. A legfontosabb talán, hogy Románia a csatlakozási tárgyalások keretében, ahogy már előbbiekben írtam, 2010-ig deregulációt kapott a dohánytermékekre alkalmazandó minimális uniós adók bevezetésére, ami azt jelenti, hogy még négy évig fennmarad a ma is meglévő jelentős cigaretta-árkülönbség a két ország között. A hazai dohánypiac, s azon keresztül a költségvetés bevételi érdekeinek védelmére, a várhatóan fokozódó illegális cigarettakereskedelem visszaszorítására a vámőrségnek jelentős erőket kell a térségben tartania az illegális dohányforgalom visszaszorítása érdekében.
A határ közelében olyan ellenőrző pontokat állítottunk fel, amelyeken a már jól ismert "magánimportőröket" kiszűrhetjük az utasforgalomból, másfelől a térségben megerősítettük a többi uniós határszakaszokon eredményesen alkalmazott mobil egységeket is. Nyolcvan fővel sikerült növelni a mélységi ellenőrzésben résztvevők számát az ukrán határon, harminccal a szerb határszakaszt. A fennmaradó létszámot pedig a leterheltség és az újabb feladatok fényében (gondolok itt a vám- és pénzügyőrség nyomozati jogkörének újabb bővítése miatt) a jövedéki ellenőrzés és a nyomozóhivatalok megerősítésére használtuk fel.
Kezdetben sok kritikát kapott a vám- és pénzügyőrség, de ma már egyértelműek az eredmények a jövedéki termékek szigorú ellenőrzése következtében, és fent kívánjuk tartani ezt a gyakorlatot, szabályozást. Nincs olyan ok, amely miatt változtatni szándékoznánk. Ez természetesen együtt jár azzal is, hogy a határőrséggel, a rendvédelmi szervekkel együttműködve kell az ellenőrzéseket végezni. A Pénzügyminisztérium a 2 százalékos "találati arányt" tűzte ki célul.
A Magyarország határain belül előállított új érték adja a nemzeti összterméket, ennek növelése valamennyiünk érdeke. Társadalmi elvárás, hogy rendszeresen vizsgálják az importáló, exportáló cégek pénzügyi, gazdasági hátterét, az elszámolást, azt, hogy betartják-e a pénzügyi és egyéb előírásokat. Voltak már arra jelzések, hogy bizonyos bűnözői körök a román, bolgár csatlakozás kapcsán különböző trükkökkel akarnak gyorsan, nagy nyereséghez jutni.
A távol-keleti országokból változatlanul nagy mennyiségben érkeznek hozzánk különböző árucikkek, amelyek a forgalomban "eltűnnek", vagy legalábbis csak egy részüket értékesítik számlával. Ezt az ország kasszáját károsító jelenséget mindenképpen vissza kell szorítani. Magyarországon még mindig az az érzet, hogy ezzel a kérdéssel túlságosan elnézően bánunk, a határozottabb fellépés a társadalom elvárásával találkozna. A piac legális szereplőit nem akarjuk korlátozni, tevékenységükben akadályozni, sőt a segítésük a cél, a feketegazdaság visszaszorítása azonban elengedhetetlen. Az informatikának támogatnia kell az átalakítási, korszerűsítési folyamatokat. Az állami gyakorlattal szemben a vám- és pénzügyőrségnél és az APEH-nál nem kellett létszámcsökkentést alkalmazni, sőt bővítésre is engedélyt adtak. A sok változás, a számos új feladat megvalósítása során a két szervezet várhatóan a jövőben is megfelelőképpen bizonyítani fog, eleget tesz majd az állami elvárásoknak.
Legfontosabb a magyar gazdaság versenyképességének elősegítése
Több olyan fontos változás van, amelyre a vám- és pénzügyőrség vezetőinek figyelniük kell: a gyorsan növekvő nemzetközi kereskedelem, az uniós követelmények és lehetőségek, a globalizáció, a technikai és technológiai fejlődésből adódó lehetőségek, a kormányzati munka hatékonyságával szemben támasztott követelmények, amelyek a testületet is érintik, elsősorban az informatikai, a humánpolitikai és a pénzügyi területen.
A magyar gazdaság versenyképességének biztosítására kell figyelni, ám eközben előtérbe kerül a közbiztonság, a közegészségügy, ezen belül is az élelmiszerbiztonság, a fogyasztóvédelem, a természeti és kulturális javak védelme. A gazdálkodók elsősorban azt várják el, hogy kiszámítható piaci környezetben tudjanak működni, az ellenőrzési, illetve adóztatási feltételekben biztosítottak legyenek számukra a gyors, olcsó, szakszerű, stabil körülmények. Azt is elvárják, hogy a testület tegye egyszerűbbé életüket és munkájukat, mindenekelőtt információkkal, az egyablakos ügyintézéssel, amelyet most már a gyakorlatban is érvényesíteni kell. Az új Modernizált Vámkódex is azt szolgálja, hogy a vám segítse elő a gazdaság fejlődését. Bővíteni kell a kapcsolatokat a szakmai szervezetekkel, az ügyfelekkel, és fontos cél a korrupció elleni küzdelem is. Az APEH-hal való együttműködés záloga a feketegazdaság elleni küzdelemnek.
Globalizáció
Óriási kihívást jeleni világszerte a vámszolgálatok számára, így a magyar vámszolgálat számára is, és erre az Európai Unió nagyon-nagy figyelmet fordít. Egyrészt biztosítani kell az egyre növekvő kereskedelmi forgalom folyamatosságát, akadálytalanságát, ez a vámszolgálat egyik feladata, teljesíteni a bevételeket, másrészt viszont mindezt úgy tenni, hogy közben garantálják az állampolgárok, az ország, uniós szinten pedig az egész közösség biztonságát bizonyos veszélyekkel szemben. Ilyen veszélyt jelent a termékhamisítás, ami az egyik legnagyobb gond ma, nemcsak az uniós, de más országok számára is. Afrikában például a piacon lévő gyógyszerek több mint fele hamisított gyógyszer. A másik veszély, amellyel szemben a vámszolgálatnak - a társszervekkel együttműködve - kell garantálnia az állampolgárok biztonságát, az a terrorizmus, hiszen annak fegyverekre, robbanószerekre és más eszközökre van szüksége.
A nemzetközi együttműködés pótolhatatlan lehetőségeket teremt. Ha a terroristák át tudják lépni az uniós határt, akkor már a belső piacon szabadon mozoghatnak. Mindezzel csak nemzetközi együttműködéssel lehet megküzdeni. Nincs az az ország, amely egyedül képes lenne megbirkózni ezekkel a problémákkal, hiszen globális fenyegetéssel, globális gondokkal szemben csak nemzetközi fellépés lehet eredményes.
A magyarországi vámszolgálat lehetőségét, erejét megsokszorozza a nemzetközi együttműködés és az a tény, hogy az unió tagjaként tudunk fellépni. Amikor az Európai Unió tárgyalásokat kezdett és fejezett be Kínával a termékhamisítás elleni fellépésről, akkor ezzel valamennyi tagország érdekeit, így Magyarország érdekeit is képviselte. A statisztikai adatok szerint Kínából származik az elkobzott hamisított termékek döntő többsége. Korábban több mint 70 százaléka, most ez 60 százaléknál tart, tehát már érezhető ennek az együttműködésnek az eredménye. Kína vállalta azt is, hogy nemcsak a hamisított termékek exportja ellen lép fel, hogy azok ne kerülhessenek más országba, más kontinensre, de a gyártás ellen is. Kína úgy módosította az unió kérésére egyes vámtörvényeit, hogy büntetendő cselekmény az ilyen üzletek fenntartása, és büntetik azokat az ingatlantulajdonosokat is, akiknek az épületében ilyen termékeket árusító üzlet működik. Kínában elterjedt intézkedés hogy, hamisított termékeket is lefoglalnak elég szép számban, amelyek világmárkák nevét viselték. Azt az ingatlantulajdonost is bíróság elé állítják, akinek a földterületen ilyen áruház épült és ilyen áruház működik. A fejlődő világ nagyon is rászorul ezekre a támogatásokra, hogy a modern vámeljárásokhoz tudjanak csatlakozni, hogy ez se legyen akadálya teljes körű bekapcsolódásuknak a nemzetközi kereskedelembe.
Megszűnt a magyar-román külső uniós határ, tehát a magyar-román határ többé nem az unió külső határa. Magyarország talán az egyetlen ország, amelynek eddig négy uniós határa volt: a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát. Ezek az országok nem voltak és hárman most sem tagja az uniónak, de ebből egy, Románia esetében megszűnt ez a külső határ. Ez az egységes belső piacon egy belső határ, annak minden következményével. A másik fontos eredmény, hogy folytatódott az átfogó vámreform, ami évekkel ezelőtt kezdődött és most ért el az utolsó szakaszához. Ennek egyik fontos eleme a Közösségi Vámkódex, amelynek egyszerűsített és modernizált változatára már rá lehet építeni az elektronikus vámrendszert, az e-customs bevezetését, ami technikai szempontból nagyon fontos. A vámkódex jogi szempontból, az elektronikus vámrendszer telje körűvé tétele pedig technológia szempontból nélkülözhetetlen. A célja, hogy a már említett kettős kihívásnak a közösségi vámszolgálatok meg tudjanak felelni, a közösségi vámeljárások gyorsabbak, hatékonyabbak és olcsóbbak legyenek. Előrelépés történt az információs technológia alkalmazásában, amely az elektronikus vámrendszer bevezetése felé egy lépés. 2006. január 1-jétől működik az új közösségi tranzitrendszer, amelyhez Románia is csatlakozik, és befejeződött az export-ellenőrzési rendszer véglegesítése, aminek fontos eleme, hogy a kilépő szállítmányokról, tehát az unió területét elhagyó exportszállítmányokról, az értesítés már nem papíron, hanem elektronikus úton történik. Júliustól minden tagállam bekapcsolódik ebbe a rendszerbe.
Két gonosz ördög van: vámterületen a termékhamisítás, a másik az adóterületen az adócsalás. A hamisított termékek forgalma becslések szerint az unióban a 300 milliárd eurót közelíti. Ez persze becslés, mert csak az elkobzás adatai állnak rendelkezésre, amiből lehet következtetni a teljes forgalomra. Az adócsalásnak szintén a becsült értéke 200-250 milliárd euró. Azokra a cégekre gondolok, amelyek iparszerűen csak adócsalásra jönnek létre. Nem állnak többől, mint egy postaládából, és lebonyolítanak nagyon-nagyon gyorsan három-hat színlelt nagy értékű üzletet, és az áfát nem fizetik be. Eljátsszak, hogy a közösség más tagállama felé az áru áfamentes, miközben ők a hazai piacon áfával adják el. Előfordult, hogy a be nem fizetett áfa után még egy jogtalan visszaigénylés is áll. A színlelt összegek óriási károkat okoznak.
A múlt évben jelentős szervezeti változások következtek be a vám- és pénzügyőrségnél, hiszen megnövekedett és erősödött a nyomozati szakterület tevékenységi köre. Nyilván nem véletlen, hogy ismét egy jelentős, többmilliárdos felderítésről kaptunk hírt. Az ezen a szakterületen dolgozó kollégáknál is követelmény a határidők betartása, és szeretnénk elérni, hogy az áthozott ügyeket minél gyorsabban és egyértelmübben zárják le. Ezen a területen követelmény, hogy az új szervezeti rendnek megfelelően jó együttműködés legyen a rendőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség között. Nagyon fontos az információ- és adatcsere, a legfontosabb ügyekben a konkrét együttműködés hozhat csak eredményeket a következő időszakban.
Úgy vélem, hogy a vám- és pénzügyőrség ezen a speciális területen ismételten bizonyítani tudja, hogy egy jó szervezet, magas szintű szakképzettséggel rendelkező szakemberekből, elkötelezett emberekből álló testület. A regisztrációs adó visszafizetése az idén a végrehajtásnál precizitást, pontosságot követel. Végre kell hajtani a parlament által elfogadott törvényt. A megfelelő összegek rendelkezésre állnak. Fontos, hogy az állampolgárok, akiket érint ez a kérdés, megelégedéssel vegyék tudomásul, hogy a szabályok betartásával, gyorsan hajtjuk végre ezt a feladatot.
A vám- és pénzügyőrség 2006-ban 6727 fővel látta el feladatait, költséghatékonyabb működéssel és szolgálatszervezéssel túlteljesítette a számára előírt feladatokat. Az egy főre jutó bevétel aránya tovább növekedett az elmúlt évben, 143 millió forintról 175 millió forintra. Emellett a legális gazdaság erősítésében, a befektetői környezet vonzóvá tételében munkánk pozitív hatást ért el. Azt gondolom, hogy szervezetünk humánpolitikája is sikeresen vizsgázott, hisz a választási lehetőségek közül a lehető legemberibb megoldásra tudtunk eljutni. Testületünk ez évben ünnepli alapításának 140. évfordulóját. Végigtekintve a szervezeti és szakmatörténeti eseményeken, büszkén állíthatjuk: a vám- és pénzügyőrség 140 éves története jó például szolgál arra, hogy egy felkészült, hatékony, a mindenkori kihívásoknak folyamatosan megfelelni tudó szervezet történelme évszázadokon is átívelhet.
FELHASZNÁLT IRODALOM
http:/ / vam.gov.hu
Vám és Pénzügyőrség Középtávú Stratégiája 2005-2007. évekre.
Intézkedési Terv Románia és Bulgária EU-s csatlakozására.