Felházi Sándor-Ruszin Romulusz A tüzérségi támogatás feladatrendszere az új kihívások tükrében A szerzők véleménye szerint ismételten szükséges átgondolni az összfegyvernemi erők tűztámogatását, az alapvetően meghatározó tüzér fegyvernem feladatrendszerét, hogy a megváltozott kihívásoknak, megfelelő, rugalmas reagálást biztosító fegyvernem hatékonyan legyen képes kivenni részét a jövőbeni műveletekből. Elemzésük alapját olyan tüzérségi támogatást megvalósítani képes erők szemszögéből vizsgálták, amelyek magukban hordozzák mindazokat a tüzérségi rendszerjellemzőket, amelyek a szövetség doktrinális kiadványaiban szerepelnek és feltételezik a hatékony végrehajtást. Csak az eredmények ismételt elemzése és megvitatása után tartják lehetségesnek interpretálni a feladatrendszert, a kiképzési célokat, a fejlesztési irányokat, a haderő-tervezési és szervezési feladatok céljait a Magyar Honvédség tüzérségére és ha szükséges a haderő egészére.   Az elmúlt időszakban a biztonsági környezet lehetséges változásait és azok NATO-ra és a tagállamokra gyakorolt hatásait több nemzetközi és hazai tudományos fórumon vizsgálták. Valós, reális válaszokat azonban a kihívásokra nem adott senki. A probléma komplexitásába burkolózva inkább csak jóslásokba bocsátkoztak a szakemberek és a biztonsági környezet legfontosabb meghatározói közé a globalizációt és annak következményeit fogalmazták meg. Ebben a helyzetben fontos megvizsgálni a katonai erő alkalmazásával kapcsolatban megfogalmazott gondolatokat, kérdéseket. Ma már egyre többször olvasható a korszerű haderő képességeinek meghatározásakor, hogy létszámában kisebb, de korszerű fegyverzettel felszerelt haderőre van szükség a jövőben, amely az ország védelmi feladatai ellátására felkészülve, arra alapozva képes "a műveletek teljes spektrumában" tevékenykedni. Siklósi Péter, a Magyar Hadtudományi Társaság tudományos konferenciáján így fogalmazott1: ". egyre kisebb a valószínűsége egy klasszikus 5. cikkely szerinti műveletnek. Ez azonban nem zárja ki, hogy a Szövetség ne legyen felkészülve egy ilyen típusú művelet megvívására, és ne legyenek meg a szükséges képességei, ha a jövő úgy hozza. Vagyis a haderőnek képesnek, felkészültnek kell lennie a műveletek teljes spektrumában tevékenykedni, a magas intenzitású műveletektől kezdve a válságkezelő és a katasztrófák következményeinek felszámolását célzó műveletekig bezárólag." Ebből kiindulva az euro-atlanti térség fegyveres erői kénytelenek folyamatosan pontosítani feladatrendszerüket, hiszen a felgyorsult világ kihívásainak megoldási lehetőségeit kezelni képes haderő állandóan rendelkezésre állt és áll, de a prioritások rövid intervallumú változásokat igényelnek. Megszűnt a pontos ellenségkép, így nem ismert a "standard" szemben álló fél ereje, összetétele, doktrínája, alkalmazási elvei, amely egy flexibilisen működni képes haderő készenlétben tartását teszi szükségessé. Az elmúlt másfél évtizedben nem sikerült megszilárdítani egységes, elfogadható koncepciókat. Mivel az alapkoncepció sem egyszerű, a harci támogató és harci kiszolgáló támogató feladatokat megvalósító fegyvernemek, szakcsapatok, alegységek feladatrendszerén, valamint az elérendő kiképzési eredmények megvalósításán dolgozó szakemberek és törzsek munkája is rendkívül összetetté vált. Tovább nehezíti a hatékony munkát, hogy a térség fegyveres erői valós tapasztalatot a két iraki háború, valamint a délszláv, illetve az afganisztáni válság megoldásában részt vevő erők alkalmazási eredményeiből meríthetnek csupán. A tüzéralegységek tapasztalatai után kutatva, szintén csak ezekben a műveletekben részt vevő országok erői részéről kaphatunk értékelhető eredményeket, amelyek egyértelműen a feladatok változása, sokrétűsége felé mutatnak, ezért ha a jövőbeni lehetséges műveletekre fel akarunk készülni, a tüzérségi támogatást megvalósító alegységek kiképzési céljait a megváltozott feladatrendszer, illetve a várható küldetések teljesítésére történő felkészítés kell hogy alapvetően meghatározza. A körülmények kategorizálása alapján a műveletek alapvetően feloszthatóak: 5. cikkely hatálya alá tartozó és a hatálya alá nem tartozó; háborús és nem háborús; nemzetközi és nemzeti körülmények között végrehajtásra kerülő műveletekre. A tüzérség feladatrendszerének megvalósításával kapcsolatban széles bázison nyert táptalaj az a sztereotípia, miszerint feladatukat csak valamely pusztítás megvalósításával teljesítik, illetve, hogy alkalmazásuk az 5. cikkely szerinti, illetve háborús műveletekben teljesedik ki. Sokan másképpen fogalmazva azt gondolják, hogy a tüzérség nem más, mint lövegek és lőszerek alkalmazása az ellenség pusztítása céljából. Azonban ez téves értelmezése a fegyvernemnek, ez nem volt így a Varsói Szerződésben sem! Véleményünk szerint a műveletekben a résztvevő erők mindig valamilyen harcászati, vagy hadműveleti feladatot oldanak meg, illetve küldetésüket úgy határozzák meg, hogy valamely harcászati, hadműveleti feladat teljesítésével elérjék a kívánt célt. A tüzérség alapvető feladta a küldetések tüzérségi támogatása, amely háborús műveletek során valamely standard (tüzér) harcászati feladat2 megvalósításával történik. A standard harcászati feladatok megvalósítása során a tüzérség alrendszereinek3 összehangolt, koordinált munkája eredményeként kerül megvalósításra a manőver erők tűztámogatása, amely nem jelenti csupán és kizárólag valamely metódus alapján a pusztítás megvalósítását. Az alrendszerek önmagukban is képesek kivenni részüket a támogatás részfeladatainak megvalósításából, illetve az összehangolt munka eredménye sem minden esetben a tüzérségi eszközökkel kiváltott tűz után történő intenzív pusztítás, vagy rombolás. A legutolsó nagy intenzitású műveletekben - "Iraki Szabadság Hadművelet" (Operation Iraqi Freedom OIF) - résztvevő tüzér kötelékek feladatrendszere is rácáfol a fent említett sztereotípiák negatív és a teljesség igényét nélkülöző hatásra, hiszen a hadműveletek befejezését követően a tüzérség szerepet kapott a stabilitást támogató műveletek (Stability and Support Operations SASO) végrehajtásában is, melynek során alapvető feladatainak teljesítése mellett megjelent az alapkarakterisztikához nem tartozó harcászati feladatok teljesítésének igénye. A 2/5. tüzérosztály például ügyeletes tűzszakaszokkal támogatta a területellenőrzést végrehajtó összfegyvernemi kötelékeket, mialatt az osztály elemei járőrözési feladatokat láttak el a települések rendjének fenntartása érdekében, illetve jelentős szerepet vállaltak az iraki hadsereg által hátrahagyott lőszerek összegyűjtésében és megsemmisítésében.4 A 4/27. tüzérosztály a harcokat követően területellenőrzési, járőrözési feladatokat hajtott végre, ellenőrző-áteresztő pontokat telepített és üzemeltetett, valamint részt vett a blokkírozásokban is. A tüzérosztály törzsének képesnek kellett lennie mindezen feladatok megtervezésére, megszervezésére és irányítására, felhasználva saját rendelkezésre álló technikai erőforrásaikat a katonai döntéshozatal, és a feladat végrehajtásának időszakában egyaránt.5 A fentieken kívül még számos példával lehetne alátámasztani a tüzérség feladatrendszerével kapcsolatos gondolatokat. A két kiragadott példa is egyértelműen alátámasztja, hogy a jövőben nem szabad a tüzéralegységek felkészítését, kiképzését, csupán a nagy intenzitású konfliktusban történő alkalmazásra korlátozni, hanem kiemelt figyelmet kell fordítani ezen alegységek kiképzési tematikájának szélesítésére és annak megvalósítására. A következőkben áttekintjük a tüzérség alrendszerei által végrehajtható feladatokat, melyeket adoptálunk a műveleti körülmények által meghatározott harctevékenységi fajták és a béketámogató műveletek formáinak karakterisztikájához, rámutatva a rendszerjellemzők által determinált képességekre, és rávilágítva ezzel a tüzéralegységek alkalmazhatóságának széles spektrumára. Tesszük mindezt azért, mert az észak-atlanti térségben lévő, egyre csökkenő védelmi költségvetésekből fenntartott haderőkben meglévő tüzéralegységek elengedhetetlenül fontosak a harctevékenységek eredményes megvívása érdekében. Ugyanakkor véleményünk szerint nem csak a harc-, hadműveleti feladatokban, hanem a béketámogató és stabilizációs műveletekben is képesek legitimizálni létjogosultságukat a rendelkezésre álló személyi és technikai eszközök kihasználásával, eredményes és többfunkciós képességeinek hatékony felhasználásával, miközben készek az alaprendeltetésből adódó feladatok végrehajtására. Meggyőződésünk, hogy a tüzéralegységek - rendszerjellemzőiket figyelembe véve - a műveletek szinte teljes spektrumában alkalmazhatóak. Az 1. táblázatban jól látható az alkalmazhatóság repertoárja az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó műveletek végrehajtása során, ráadásul az ábrán nem került feltüntetésre a standard harcászati feladatok teljesítése, csupán az alaprendeltetésből adódó feladatokon kívüli küldetés lehetőségei. A kategorizálás természetesen nem lehet teljes, hiszen a harcászati feladatok néhány formája megjelenhet az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó műveletek esetében is, amely tovább erősíti a béketámogató és válságreagáló műveletek során történő tüzéralegységek bevetési lehetőségét. A lehetőség megvalósításához természetesen szükséges a műveletek többségét végrehajtani képes humán faktor felkészítése és kiképzése is. A táblázat kitöltésekor a szövetség doktrínáiban meghatározott fogalmak tartalmát vettük alapul, figyelembe véve a katonai erő alkalmazásának lehetőségét, kiegészítve a tüzér kötelékek műveleti képességeivel. 1. táblázat A tüzérség alrendszerei alkalmazásának lehetőségei az 5. cikkely hatálya alán nem tartozó műveletek során A parancsnoki kommunikációs és információs alrendszer A tábori tüzéralegységek vezetési (kommunikációs) csatornáinak képesnek kell lenniük, hogy biztosítsák a parancsnok alternatív, biztonságos és digitális vezetését. A korszerű, XXI. századi tűztámogatási rendszer nélkülözhetetlen alrendszere a digitális adatátvitelen nyugvó harc- és tűzvezető rendszer, amely egységes szakasz, század szinttől hadműveleti szintig, sőt alkalmasnak kell lennie a stratégia szinttel is közös rendszerben dolgozni. Mindez azt jelenti, hogy a felderítő rendszerek által felderített, azonosított és numerikus jellemzőkkel ellátott célokra történő tűzkiváltás, illetve más halált, vagy nem halált okozó eszközrendszer alkalmazása a harc- és tűzvezető rendszer által, a lehető legrövidebb reakció időn belül biztosított. Az alrendszer biztosítja a humán döntési mechanizmus beavatkozási lehetőségét is, hiszen főleg a béketámogató műveletek során az "erő alkalmazási szabályok" (Rules of Engagemenet ROE) rendkívül szenzitívvé teszi a pusztítás megvalósításának lehetőségét. A meglévő kommunikációs és információs alrendszer ezen kívül természetesen képes bármely más információ, vagy adat továbbítására akár a tervezés, szervezés, akár a végrehajtás és irányítás időszakában, ráadásul képes kiszolgálni a szervezetszerű erők tevékenységén kívül a műveleti területen harcászati feladatot (járőrözés, konvojkísérés stb.) ellátó alegységeket is.6 Mindez azt jelenti, hogy a kommunikációs és információs alrendszer alkalmazásának a műveleti környezet nem szab határt, vagyis a katonai erő alkalmazása esetén hatékonyan képes támogatni a feladatrendszerben résztvevő erők tevékenységét. Ugyanakkor ennek hatására a tüzér kötelékek vezető szervei tisztában kell hogy legyenek, a válságkezelő és béketámogató műveletek formái megvalósítása során végrehajtásra kerülő harcászati feladatok és kiegészítő tevékenységek tervezésével, szervezésével és irányításával. A felderítő eszközök alrendszere A tüzérségi támogatást megvalósító alegységek felderítő alrendszere, az ISTAR7 és az integrált felderítő rendszer részeként tartalmazhatja az optikai (tüzér) felderítő alegységek, és a technikai felderítő alegységek (mozgócél felderítő, hangfelderítő, röppálya felderítő, időjárás előrejelző, pilóta nélküli felderítő repülőgép) összehangolt feladatának végrehajtását. Ezen tevékenység eredményeként megbízható, az esetek többségében numerikus adatokat szolgáltat a szemben álló fél erejéről, helyéről, mozgásáról, tűztevékenységéről, valamint a terepről és az időjárásról. Mindezek az információk hatékonyan képesek támogatni nem csupán a tüzérségi támogatást, hanem a műveleti területen küldetést végrehajtó, vagy arra felkészülő erők tevékenységét is. A felderítő alrendszer részei képesek továbbá az alábbi felderítési feladatok részeit, vagy egészét is végrehajtani: cél felderítést, cél meghatározást; terep felderítést (hidrologiai, meterológiai, geográfiai); terep ABV felderítését (a rendelkezésre álló technikai eszközök megléte esetén); specifikus adatgyűjtést; csapás utáni értékelést; területelemzést, értékelést. Mivel a pontos és megbízható felderítési adatok, illetve maga az információ minden művelet tervezésének és végrehajtásának alapját képezi, ezért könnyű belátni a tüzér felderítő alrendszer elemeinek használhatóságát bármely műveleti körülmény között. Természetesen prioritása a technikai felderítő alegységek alkalmazásának van, hiszen azok képesek kiszolgálni a tüzéralegységek alaprendeltetésből adódó feladatait, ugyanakkor párhuzamosan hiteles és értékelt információt, valamint adatokat tudnak szolgáltatni a műveleti területről, a technikai felderítő rendszer karakterisztikájába tartozó mértékben. A tűzeszközök és a lőszerek alrendszere A tűzeszközök, és a lőszerek alrendszere leghatékonyabban a hagyományos műveletek végrehajtása során fejti ki hatását, azaz az alapvető harctevékenységi fajták (támadás, védelem, késleltetés) formái és módjai megvalósítása során végrehajtásra kerülő harcászati feladatok támogatása az elsődleges alkalmazási módszer. Béketámogató műveletek során a tűzerő alkalmazása rendkívül körültekintő tervezést igényel, hiszen minimalizálni kell a járulékos veszteségeket. A tűzerőnek reakcióképesnek, időbeninek, hatásosnak, pontosnak, rugalmasnak és ellentűz esetén arányosnak kell lennie. Mindez azt jelenti, hogy a béketámogató műveletek formái közül8 nem minden esetben célszerű ennek az alrendszernek az alkalmazása. A béketámogató műveletek végrehajtása azonban nem zárja ki a tűzeszközök és a lőszerek teljes spektrumának alkalmazását, hiszen előfordulhat, sőt számos körülmény esetén indokolt az alkalmazás. A tűzeszközökkel végrehajtásra kerülő kiképzési lövészeteknek, valamint a tűzeszközök puszta jelenlétének a különböző béketámogató és stabilizációs műveletekben rendkívül nagy erődemonstráló hatása van. Ugyanakkor a nem halált okozó lőszerek (világító, köd, rádiózavaró, propaganda stb.) alkalmazásának is teret adhatnak a műveleti körülmények. A logisztikai alrendszer A logisztikai alrendszer alkalmazhatósága gyakorlatilag minden műveleti körülmény között megőrzi létjogosultságát, hiszen a tüzérségi támogatást megvalósító alegységek támogatását mindenképpen végre kell hajtani, ugyanakkor minden művelet során lehetséges a saját és a műveleti területen lévő más katonai erők támogatása, illetve a teljes alrendszer képességei igénybe vehetők a civil szervezetek támogatása részfeladatinak kiszolgálására. A logisztikai alrendszer tartalmazza azokat a javító, ellátó, szállító elemeket, melyek a támogatásra rendelt erők kiszolgálásán kívül képesek hatékony szaktámogatást nyújtani más, a műveleti területen feladatot teljesítő alegységeknek, ugyanakkor a béketámogató, illetve stabilizációs folyamatok során képességeik kihasználhatók a civileknek nyújtandó segítségnyújtáskor is. Az alkalmazás tárháza számtalan, és természetesen segít a lakossággal történő kapcsolatok elmélyítésében, a bizalom megszerzésében, erősítésében. Egy nem kategorizált alrendszer Az alcímben megjelenő alrendszer nem más, mint a humánerőforrás. A hadtudomány a különböző rendszereinek vizsgálatakor nem tér ki külön a humánerőforrásra - mint alrendszere - de jelen esetben fontosnak tartjuk külön említést tenni róla, hiszen a jól felkészített, kiképzett katona képes a hadtudomány által kategorizált rendszer üzemeltetésén kívül más feladatokat is ellátni. A tüzérség esetében tehát a humán faktor további képzése, ismereteinek készség szintű elsajátítása eredményez egy olyan plusz képességet, amely kihasználható bármely műveleti környezetben, amely nem más, mint a lövész, könnyű lövész, gépkocsizó lövész, gyalogos katona és kötelék feladatrendszere. Mindez kiegészülhet az adott alegység rendszeresített technikai eszközeivel (gépjármű, harcjármű, páncélozott eszközök stb.), amely tovább bővítheti az alkalmazás repertoárját. Könnyű belátni, hogy az 1. táblázatban, a humánerőforrás mellett lévő feladatrendszerek végrehajtásának lehetőségét senki nem kérdőjelezné meg egy összfegyvernemi alegység esetében, természetesen figyelembe véve a kötelék erejét, összetételét és az ehhez igazított felelőségi terület méretét. Ugyanez véleményünk szerint a tüzéralegységek esetében is igaz, hiszen minden katonának rendelkeznie kell azokkal az alapvető általános katonai ismeretekkel, amely megteremti főleg a kis alegységek által végrehajtható harcászati feladatok végrehajtási képességét. Jogos felvetés lehetne, hogy az összfegyvernemi kötelékek nevük által is rendelkeznek azokkal a képességekkel, amely a harci erőkön kívül a harctámogató és harc kiszolgáló-támogató alegységeket és velük együtt azok képességeit is magukba hordozzák. Ha ezeket az alapelveket interpretáljuk a mai Magyar Honvédség alapvető harcászati alegységeire, a lövész zászlóaljakra, meg kell állapítani, hogy bár hordozzák magukban a fent említett alapelv csíráit, a valóságban azonban megfelelni nem tudnak neki. Nem is szükséges, hiszen a modul rendszerű haderő pontosan arról szól, hogy a szükséges szakalegység a kellő időben, a kellő összetételben, a kellő helyen legyen. Mindez persze nem zárja ki a multifunkcionalitást, amelyet a tüzér kötelékek magukban hordoznak akár a mai helyzetnek, akár a jövőbeni tervezett fejlesztések realizálása után megnyíló lehetőség megvalósításának megfelelően. Az alapvető harcászati feladatok közül véleményünk szerint leginkább a terület és a saját (baráti) csapatokkal történő kölcsönhatás szempontjából összefüggő harcászati feladatok9 végrehajtása fordulhat elő elsősorban, tehát a felkészítés és kiképzés készség szintű begyakorlásainak ezekre a feladatokra kell összpontosulniuk. A harcászati feladatok teljes spektrumát természetesen ismerni szükséges már csak az önvédelem hatékonyságának előtérbe helyezése miatt is, de ahogyan nem tértünk ki pontosan a tüzér standard harcászati feladatok végrehajtásának fontosságára és lehetőségeire, úgy nem tartjuk most szükségesnek az ellenséggel szembeni harcászati feladatok létjogosultságának bizonyítását sem. A harcászati feladatok végrehajtásának lehetősége feltételezi a tüzér kötelékek parancsnokságinak és törzseinek is a készségét mindezen feladatok megtervezésére, megszervezésre, valamint a vezetés-irányítás feladatainak ellátására. Összegzés Természetesen publikációnkban nem az volt a szándék, hogy a tüzér kötelékek felkészítése el kell tolódjon a lövész (gyalogos) képzés irányába. Meggyőződésünk, hogy egy tüzéralegységnek mindenek előtt saját, alaprendeltetésből adódó feladatainak ellátására kell késznek lennie. Ez az, amit elsősorban elvár tőle a manőver erő parancsnoka. Elsősorban ezt a feladatrendszert kell maximális pontossággal és hatékonysággal ellátni, és ez az, amely predesztinálja az alegységeket és annak tagjait a további feladatok hasonló színvonalú teljesítésére. A műveleti területen lévő tüzéralegységeknek készen kell állnia a tűztámogatás megvalósítására minden körülmények között, de a helyzet és szituáció, valamint a műveletek intenzitásának csökkenésével a tüzér alegységek képesek hatékonyan kivenni részüket a műveleti területen jelentkező teljes feladatrendszer teljesítéséből. Véleményünk szerint - figyelembe véve azokat a gazdasági kereteket, amely a mai magyar haderő számára elérhetőek és reálisak - elsődleges feladat kell, hogy legyen az átalakuló magyar haderőben a meglévő képességek megtartása és alkalmazhatóságának fenntartása, fejlesztési lehetőségeinek megteremtése, ezzel biztosítva az alkotmány és a szövetségi kötelezettségvállalásból ránk háruló feladatokat. Célszerű a kor hadviselésének jellemzőiből levont következtetések hatására a fegyvernemi és harci támogató kötelékek multifunkcionalitását kihasználni. A még meglévő képességekre építeni és ennek megfelelően kialakítani a közép- és hosszú távú terveket. Mindezek alapján meghatározni a kiképzési és felkészítési követelményeket, és ezáltal megvalósítani, illetve szakmailag alátámasztani azt a kijelentést, mely szerint a "Magyar Honvédség professzionális haderő".   FELHASZNÁLT IRODALOM 1. A Arty P-5 (STANAG 2484) NATO Field Artillery Tactical Doctrine NATO Standartization Agency - 2001 2. AJP 3.4 - Non-Article 5, Crisis Response Operations - NATO Standartization Agency- 2001 3. AJP 3.4.1. NATO Peace Support Operations Doctrine - NATO Standartization Agency - 2001 4. AAP-6 NATO Glossary of Terms And Definitions - NATO Standartization Agency - 2003 5. AAP-15 NATO Glossary of Abbreviations Used in Nato Documents and Publications NATO Standartization Agency - 2003 6. Békefenntartó kézikönyv - MH SZFP - 2004 7. Field Artillery Journal - 2004. július-augusztus 8. Field Artillery Journal - 2005. január-február 9. Field Artillery Journal - 2004. július-augusztus 10. Dr. Kende György: A magyar tábori tüzérség automatizált tűzvezetési rendszerének kifejlesztése, eredményei és tapasztalatai. MTA Doktori értekezés, 2004 11. Felházi Sándor: A magyar tábori tüzérség automatizált harc-, tűzvezetési és információs rendszerének kialakítási lehetőségei a NATO normáknak megfelelően. Doktori értekezés, 2000 12. Felházi Sándor-Mlinárik László: A tüzérség korszerűsítésének és fejlesztésének alternatívái. Hadtudomány, 2004/2. 13. Furján Attila: A tüzérfelderítés és a felderítési adatok integrált felderítési rendszerben történő feldolgozásának elvi és gyakorlati kérdései a Magyar Honvédségben. Doktori értekezés, 2000 14. Hadtudomány, 2006/4. konferencia kiadvány 15. Kósa Sándor-Ruszin Romulusz: A harcászati feladatok osztályozása és tartalmuk meghatározása. Hadtudomány, 2005/3, 42-49. oldal 16. Mlinárik László: A NATO-országok tüzérsége alkalmazási elveinek adaptálhatósága a magyar tábori tüzérség átalakítása során. Doktori (PhD) értekezés, 2001 17. Szabó Tibor: A tábori tüzérség technikai fejlesztésének tendenciái, illetve azok megvalósíthatóságának lehetőségei a Magyar Honvédségben. Doktori értekezés, 2000 Jegyzetek: 1 Elhangzott a Magyar Hadtudományi Társaság, a Honvédelmi Minisztériummal és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel együttműködésben szervezett 2006. szeptember 27-ei, A NATO feladatrendszerében az elkövetkező tíz évben várható változások című szakmai tudományos konferenciáján. 2 Standard harcászati feladatok: általános támogatás, általános támogatás megerősítés, megerősítés, közvetlen támogatás. A Arty P-5 (STANAG 2484) NATO Field Artillery Tactical Doctrine - NATO Standartization Agency - 2001 - 0210. 3 A NATO tábori tüzérségi doktrínája öt alrendszert különbözteti meg a tábori tüzérség rendszerében: a felderítő eszközök alrendszere, részletesen a felderítő, megfigyelő, célazonosító és vizuális felderítő rendszer; a parancsnoki kommunikációs és információs alrendszer; a tűzeszközök (lövegek, aknavetők, indítóállványok) alrendszere; a lőszerek és az ellátási (logisztikai) alrendszer. A Arty P-5 (STANAG 2484) NATO Field Artillery Tactical Doctrine - NATO Standartization Agency - 2001 - 0204. 4 David C Hill alez., Shaun E Tooke őrgy. - A 2/5 tüzérosztály részvétele az iraki műveletekben - Field Artillery Journal - 2004. július-augusztus - 24-29. oldal 5 Brian McKiernan alez., M Scott Patton őrgy. - A 4/27 tüzérosztály tevékenysége irakiban - Field Artillery Journal - 2005. január-február - 10-14. oldal 6 Jeffrey J Hill szds., Ronald L Jones ftörm. - Lánctalpas mozgó hírközpont-sikersztori az iraki műveletekben - Field Artillery Journal - 2004. július-augusztus - 30-32. oldal 7 ISTAR - (intelligence, surveillance, target acquisition and reconnaissance) 8 Konfliktus megelőzés (conflict prevention) Béketeremtés (peace-making) Békefenntartás (peace-keeping) Béke kikényszerítés (peace enforcement) Békeépítés (peace-building) Humanitárius műveletek (Humanitarian Relief) AJP 3.4.1 - Peace Support Operations - 2001 - 0001. pont 9 Terület: Birtokba vétel, biztosítás, EÁP működtetés, elfoglalás, ellenőrzés, feltartóztatás, járőrözés, megtartás, megtisztítás Saját (baráti): Átjárónyitás, fedezés, kutatás-mentés, oltalmazás, őrzés, váltás Kósa Sándor-Ruszin Romulusz: A harcászati feladatok osztályozása és tartalmuk meghatározása. Hadtudomány, 2005/3, 42-49. oldal vissza a szöveghez « vissza a tartalomhoz