XVII. évfolyam |
2. szám |
2007. június |
Szabó János
Stratégiai építő kiinduló pontok a nemzetvédelmi felsőoktatás átalakításában
A szerző vázlatosan áttekinti a ZMNE jelenlegi helyzetét, funkcionális szerkezetét, SWOT analízis összehasonlító módszerrel az erősségét, gyengeségeit, lehetőségeit és céljait; az egyetemi korszerűsítés célmegvalósításának külső és belső erőforrásait; s mindezek alapján prog ramot adva felvázolja az oktatási intézmény fejlesztésének főbb irányait a 2007-2010-ig terjedő irányítási ciklusban.
Az intézmény korszerűsítése, figyelembe véve a kormányzati meghatározottságát elodázhatatlan. Az elmúlt időszakban hagyományosan működő menedzsmentet és strukturális felépítést fel kell, hogy váltsa a gyakorlatias sikerorientált, a piaci kihívásoknak rugalmasan megfelelni képes, valamint a professzionizmus dominanciáját biztosító struktúra és menedzsment.
Az egyetem stratégiai menedzsmentjében helyet foglaló személyek számára, ismerve a bennünket körbeölelő reformirányzatokat és piaci mechanizmusokat, nincs más lehetőség, mint megteremteni a történelmi hátteret is figyelembe vevő, a piaci kritériumoknak is megfelelő korszerű felsőoktatási intézményt. El kell érni azt, hogy az egyetem minden dolgozója, alkalmazottja és polgára maximalizálhassa a saját professzionalizmusát a saját helyén és beosztásában. Elkerülhetetlen a költséghatékonyság előtérbe helyezése annak érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi felsőoktatási- kutatási- szakértői piaci környezetben hosszú távon megfelelni legyen képes az intézmény.
Az egyetemi korszerűsítés célmegvalósításának külső és belső forrásai
Külső források
Magyarország az EU-hoz csatlakozásával hangsúlyt kapott két, az oktatási politikától elválaszthatatlan terület: a foglakoztatási helyzet javítása és az információs társadalom kiépítésének követelménye. A régióban betöltött szerepünket figyelembe véve a munkaerő-piaci versenyképességünk javítása érdekében két terület kiemelten fontos:
- az élethosszig tartó tanulás (life-long learning),
- az elektronikus tanulás ( e -Learning).
Az Európai Unió államai a homogén térség megteremtésével törekszenek ellensúlyozni az amerikai technológiai, katonai és gazdasági fölényt. A homogén szerkezetváltás keretén belül az Európai Unió tagállamai törekszenek és egyben támogatják a munkaerő szabad áramlását, a tagállamokban való tanulást és az ezek eredményeként megszerzett oklevelek, bizonyítványok egységes és kölcsönös elismerésének elvét. Ezen folyamatok sikeressége érdekében a jogharmonizációt a nemzeti identitások megsértése nélkül végre kell hajtani.
A magyar felsőoktatás az elmúlt századok örökségeit magában hordozva duális képzési szerkezetű. A korszerű képzési szerkezet kialakítása a több ciklusú lineáris képzés célja a jelenleg fennálló párhuzamosságok megszüntetése. Fontos követelmény, hogy a képzésekben részt vevő hallgatók legyenek képesek a munkaerő-piacon jelen lévő gazdasági társaságok követelményeinek teljesítésére. A piaci szereplők jogos igénye, hogy megfelelő szakképzettséggel rövid képzési idő alatt korszerű tudással rendelkező egyéneket bocsássanak ki az oktatásban részt vevő intézmények.
A korábbi duális képzési struktúrát felváltja az előzőekben említett lineáris képzés, amely egymásra épülő ciklusokból áll:
- első képzési ciklus (bachelor; alapképzés),
- második képzési ciklus (master; mesterképzés),
- harmadik képzési ciklus (doktori képzés).
A felsőoktatás alternatív be-, illetve kimeneteként értelmezhető képzés a felsőfokú szakképzés.
A Köztársaság legfontosabb jövőbe történő befektetése polgárainak képzése, amely célul tűzi ki a korszerű európai színvonal esélyegyenlőséget biztosító rendszerben történő kiépítését. Cél a gazdasághoz, a munkaerő-piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás. Ehhez meg kell valósítani az egész életen át tartó tanulást, a nemzetközi kompatibilitást, a felsőoktatási intézmények regionális tudáscentrumait, a tehetséggondozás és az ezeket támogatni képes ösztönző finanszírozást.
A kormányzati törekvéseknek megfelelően az intézmények autonómiáját figyelembe véve meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a takarékos gazdálkodás, a vállalkozói szemlélet, a saját bevételek megteremtése végrehajtható legyen.
A XXI. században a katonai felsőoktatás intézményi orientációja egybeesik a NATO transzformáció és az EU közös kül- és biztonságpolitikájának törekvéseivel.
Alapelvként kell tekinteni, hogy a magyar tisztképzés a XIX. század kezdetei óta önmagán túlmutató nemzeti érték, mely biztosítékot jelent a szakma kulturális értékeinek, a társadalmi elvárásoknak.
A katonai felsőoktatás a hagyományoknak megfelelően szem előtt tartja - a szakmai színvonal mellett - az állampolgári lojalitást, a civil kontrollnak megfelelő elvárásokat, illetve a honvédelmi és rendvédelmi szervezetek testületi szellemének megfelelő etikai és lojalitás-követelményeit. A hazai katonai felsőoktatás megtartása, fejlesztése elengedhetetlen a szuverén Magyar Köztársaság jövőbeni meglétéhez és nemzetközi elismertségéhez, figyelembe véve az Európai Unióban betöltött szerepvállalásainkat. Kiemelt jelentőségű az intézmény működési kereteit meghatározó törvényi, rendeleti, szabályozási jogdokumentumok, melyek a hazai oktatási kabinet, illetve a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szabályozási környezetéből az egyetem működési rendjét meghatározzák.
Belső források
A duális katonai képzési felsőoktatási szerkezetet felváltja a Nemzeti Bolognai Bizottság iránymutatása szerinti új több ciklusú katonai felsőoktatási szakstruktúra. A magyar felsőoktatás alap- és mesterképzési szakjainak képzésében a nemzetvédelmi és katonai, valamint műszaki képzési területek (tudományterületen) három képzési ágban had- és biztonságtechnikai mérnöki, katonai és védelmi, nyolc alapképzési szakon kerültek meghatározásra.
A hazai katonai felsőoktatásban figyelembe véve az európai felsőoktatási térhez történő igazodást is, illetve a Magyar Honvédség feladatrendszerét, létszámának és létszámarányának megváltozását előtérbe helyezve a kormányzati reform és az ezt előidéző költségvetési tényezőket többlépcsős intézményi integráció és szervezeti struktúra racionalizálás lett végrehajtva. A ZMNE folyamatosan végrehajtotta az oktatási, honvédelmi és a Magyar Honvédség által megfogalmazott igényeket, melynek következtében a lineáris több ciklusú képzések megvalósítást nyertek.
A korszerű képzési szerkezet kialakításával az intézmény megfelel mindazon vele szemben támasztott követelményeknek, amelyeket a Magyar Honvédség (mint első számú megrendelő) a Honvédelmi Minisztérium (mint irányítási jogkört gyakorló) és az Oktatási és Kulturális Minisztérium megkövetel.
Kiemelt jelentőséggel bír, hogy a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményei közül a ZMNE az MSc szakjai alapításával és indításával elsőként tett eleget a felsőoktatás iránti nemzetközi oktatáspolitikai igényeknek.
A Magyar Honvédség várható humánerőforrás igénye 2011-ig. A tiszti állomány utánpótlási igényét ezen belül a katonai felsőoktatás irányába jelentkező létszámigényt a Magyar Honvédség humán stratégáinak kell meghatározni.
Figyelembe véve, hogy a magyar haderő folyamatos átalakulásban, korszerűsítésben, szerkezetváltásban hajtja végre feladatait, mely nagymértékben függ az aktuális kormányzat akaratától és a NATO által meghatározott és általunk elvállalt feladatoktól, nagyon nehéz előre tervezni az intézmény által képezendő tiszti létszámot.
Az elmúlt időszakban a Magyar Honvédség humánerőforrás igényeivel foglalkozók nem tudták megfelelően prognosztizálni az intézménnyel szemben támasztott hosszú távú igényeiket. A redukált haderőben azonban a védelmi kormányzatnak érvényesítenie kell a "más méret", "más minőség" jellegzetességeit, így napirenden van a szektor egészét szolgáló képzési és kiképzési rendszer átfogó vertikumában gondolkodó reform (katonai felsőoktatás, gyakorlat orientált tisztképzés, tiszthelyettes képzés, katonai középiskolák, és egyéb szakképzések).
Az intézmény szakmaiságát, képzési szerkezetét, oktatói állományának szakmai összetételét, a képzéshez rendelkezésre álló haditechnikai eszközöket figyelembe véve a honvédelmi tálca továbbra is az egyetemtől fogja megrendelni a katonai vezetőket (BSc), az okleveles katonai vezetőket (MSc), a hadtudományi és katonai műszaki tudományi doktori képzést, a közgazdászokat katonai gazdálkodási alapszakon (BSc).
A ZMNE védelmi igazgatási főosztály véleménye szerint ezen szakképesítéseknek a megszerzése nem köthető kizárólag az intézményhez.
Had- és biztonságtechnikai mérnököket (BSc), nemzetbiztonsági szakértőket (BSc), az okleveles katonai logisztikai vezetőket (MSc), az okleveles védelmi vezetéstechnikai rendszertervezőket (MSc), a doktori fokozatosokat [korlátozott bár reméljük növekvő számban (figyelembe véve az oktatási kabinet hallgatói létszámkorlátozási szándékát)].
Ezen vélemény nagymértékben befolyásolhatja a jövőbeni létünket, illetve a honvédelmi kabinet szerepvállalását az egyetem költségeinek biztosításakor. A kutatás területein a tárca rövidtávon preferált kutatási területei az aktuális nemzetközi és hazai érdekeket figyelembe véve határozódnak meg.
Az egyetem szakmai felkészültségét figyelembe véve egyértelműen elmondható, hogy felkészült a Magyar Honvédség által megrendelni szánt tanfolyami képzések végrehajtására. Az állomány felkészültsége garanciát jelent mind a felsővezető képző tanfolyamok, mind az előmeneteli továbbképzések, mind a vezetői és katonai szakmai továbbképzések, céltanfolyamok, haditechnikai céltanfolyamok, mind pedig a fegyvernemi és szakági átképző tanfolyamok végrehajtására.
Figyelembe véve a katonai felsőoktatást és szakképzést érintő reformtörekvéseket célszerűvé vált az egy bázison történő teljes oktatási struktúra létrehozása.
A ZMNE képes a Magyar Honvédség által támasztott igényeknek megfelelően a szakképzések végrehajtásától egészen a doktori fokozat megszerzéséig a személyi állomány képzésére, továbbképzésére.
A Magyar Honvédségben folyó nyelvképzések a honvédelmi miniszter által jóváhagyott éves képzési tervek alapján zajlanak. Az egyetem kapacitásait figyelembe véve 400-450 fő beiskolázást teszi lehetővé, közülük 200 fő külföldiek részére felajánlott NATO nyelvtanfolyamokra és 200-250 fő a magyar hallgatók részére szervezett nyelvtanfolyam végrehajtására képes.
A létszámok a hazai nyelvképzési szükséglet 20-25%-át fedik le. Az állomány többi részének felkészítését továbbra is regionális nyelvtanfolyamok keretében tudjuk biztosítani, melynek szakmai felügyeletét is képes az intézmény megvalósítani.
Az intézmény nyelvvizsgaközpontja egyedül az országban képes STANAG nyelvvizsgáztatás végrehajtására, melynek következtében a hazai állomány speciális nyelvi felkészítése és ennek megtartása az egyetem keretein belül kell, hogy megvalósuljon.
A ZMNE által biztosított és felajánlott képzési lehetőségeknek meg kell felelniük a Magyar Honvédség informatikai kultúrájának, a szükséges és elégséges különféle munkahelyeken, munkaállomásokon igényelt általános és különleges számítógép-kezelői és informatikai követelményeknek.
A ZMNE jelenlegi helyzete
Az egyetem egyidejűleg kell, hogy megfeleljen a szövetségi kötelezettségből fakadó, illetve a nemzeti honvédelem támasztotta követelményeknek, a tisztekkel szemben támasztott katonai, szakmai és társadalmi elvárásoknak, ugyanakkor a magyar felsőoktatás szerves részeként működik.
Az egyetem képzési vertikuma alaprendeltetésének megfelelően biztosítja a haderő számára szükséges tiszti állomány részére az államilag elismert végzettség és szakképzettség megszerzésének lehetőségét és a széles körű általános alapismeretekre épülő, a gyakorlatban alkalmazható tudást és képességeket. Az intézmény lineáris képzési szerkezete szervesen illeszkedik a bolognai folyamathoz, képes a korszerű oktatási módszereket alkalmazni, illetve a Magyar Tudományos Akadémia által elismert hadtudományi és katonai műszaki tudományterületen alkalmas doktori képzést folytatni.
Az alaprendeltetésén kívül az egyetem biztosítja a tiszti állomány karriermodelljéhez illeszkedő szakmai továbbképzését, katonai szaknyelvi és informatikai felkészítését, két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján külföldi tisztek graduális és posztgraduális képzését. Az egyetem tehát rendelkezik mindazon kompetenciákkal, amelyek szükségesek a hadseregbe való belépéstől a kilépésig terjedő időszak minden tervezhető karrier-lépcsőfokára történő felkészítésére.
A tiszti alapképzés sajátosságai miatt eltér a magyar felsőoktatás összes többi felsőfokú alapképzésétől, és a rendvédelmitől is.
A felsőfokú alapképzésben - a megrendelő igényeit is figyelembe véve - a katonai alapfelkészítés fél évében az MH új kiképzési rendszerének megfelelően három hónapos katonai alapkiképzésre, a fennmaradó időben pedig a gépjárművezetői jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti képzésre és vizsgára, valamint a nyelvi képességek fejlesztésére kerül sor.
Figyelembe véve a globális nyelvi követelményeket a tisztképzésre jelentkezés feltétele az alapfokú "C" típusú nyelvvizsga megléte angol vagy francia nyelvből.
Az oklevélkiadás feltétele a hivatásos gépjárművezetői jogosítvány, illetve legalább középfokú "C" típusú katonai szaknyelvi, vagy STANAG 60001 szerinti legalább 2.2.2.2. szintű nyelvvizsga megléte.
Az egyetem egyfelől alulfinanszírozott, másik oldalról kapacitásfelesleg jellemzi. Mindkét megállapítás sajátos megközelítésben igaz. A problémák gyökereit az évek óta csökkenő beiskolázási létszámadatokban találjuk meg. A beiskolázási létszámcsökkenés elsősorban a haderő átalakításával, illetve az abból fakadó radikális tiszti létszám csökkentéssel, az új előmeneteli rend és karriermodell bevezetésével hozható összefüggésbe. A Magyar Honvédség permanens átalakítása hektikussá, esetenként előrejelezhetetlenné tette a tiszti utánpótlási igényeket.
Egyes szakokon és szakirányokon, a csupán néhány fős utánpótlási igény miatt az oktatók kapacitáskihasználása nagymértékben csökkent. Figyelembe véve az oktatók speciális szakmai felkészültségét, megtartásuk továbbra is célszerű és szükséges.
Az előzőekben felvázolt kihívásokra az intézmény a képzési szerkezet változtatásával reagált, melynek következtében a létrejött integrált szakok közös képzést folytatnak az első két évben, és a specializálódás - figyelembe véve a megrendelő igényeit - az utolsó néhány szemeszterre tolódott ki.
Az ideiglenesen szabad oktatói kapacitások ésszerű és racionális lekötése érdekében egyes szakokon a költségtérítésese képzés nagy teret nyert. A költségtérítéses képzésből befolyt pénzmennyiséget az intézmény az oktatásra, az infrastruktúra javítására fordítja.
A közelmúltban végrehajtott katonai oktatási reform a szervezeti struktúra racionalizálását, a párhuzamos oktatói kapacitások megszüntetését, a tanszékek számának radikális csökkentését, az állandó állomány jelentős létszámcsökkentését eredményezte. Az oktatásszervezési intézkedésekkel az óranormák megnövekedtek, az óratartási kedvezmények megszűntek, az összevont előadások száma megnőtt. A képzéshez szükséges logisztikai ellátás rendszerének egységesítésével az egyetem gazdálkodása átláthatóvá vált.
Az egyetemi kondíciók helyzetértékelése, az intézmény fejlesztése
A mai magyar katonai felsőoktatás kétfajta konzervativizmus között vergődik. Az egyiket - a tradicionális hivatali konzervativizmust - a HM és a HM HVK képviseli, amikor azt a látszatot kelti ugyan, hogy tiszteletben tartja a Felsőoktatási Törvényben garantált intézményi szuverenitást és autonómiát, közben pedig a kézi vezérlés hagyományos módszereit kívánja gyakorolni.
Stratégiai irányokat vagy direkt képzési igényeket továbbra sem képes meghatározni, legfeljebb kívánatosnak tartott irányszámok - felvételi keret számok, oktatói létszám közalkalmazotti létszám, stb. - közlésével, illetve a költségvetés folyamatos megkurtításával befolyásolja az intézmény működését.
A másik fajta - az előbbitől jóval fiatalabb és operatívabb - konzervativizmust maga a felsőoktatási rendszer képviseli.
Azzal, hogy a Nemzetvédelmi Egyetem akkreditált felsőoktatási intézménnyé vált, olyan minőségi követelményeknek kell eleget tennie, amelyek speciális képzést folytató intézmények esetében valójában mennyiségiek. Ilyenek például a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya, oktatói fokozatok megoszlása, oktató-hallgató arány, oktatók és oktatás biztosítók aránya, egy hallgatóra jutó képzési költség, egy diplomára eső költség stb. Ezzel azt értük el, hogy az intézmény rugalmassága és reagáló képessége, főként a humánerőforrás oldaláról, erősen korlátozott.
Az egyetem új vezetésének a professzionalitás új követelményeit és gyakorlatát, erre alapozva a megújuló intézményi és működési egyensúlyokat, s mindezek eredményeképpen egy új intézményi piacképességet kell felállítania. Ennek a feladatrendszernek a főbb tennivalói három nagy nyalábba, úgy mint (1) az új egyensúlyok kiépítése, (2) a tárcafelügyelet-váltás, (3) nemzetvédelmi felsőoktatási integráció kiteljesítése feladatrendszereiben foglalhatóak össze, amelyek egymásra épülve alkotnak rendszert, s közelebbi vagy távlatos célok szerint részleteiben is értelmes tennivalókat.
Az egyetem a képzési szerkezet átalakítása körében szakszerűen végrehajtja a hagyományos rendszerben kifutó képzéseket, a bolognai rendszer követelményei szerint alakítja ki és indítja az alapképzési szakstruktúrát és a mesterképzési szakstruktúrát, külön gondot fordít az MSc és MA képzési szintek átjárására, a párhuzamos képzés és vendéghallgatói jogviszonyban való részvétel szabályozására.
A gyakorlatiasság érdekében az egyetem az eddigi alapkiképzési és karrier-kritériumokat képező képességek mellé a Magyar Honvédség igényeinek megfelelően fölvállalja az azonnali alkalmazhatóság első beosztás betöltésére irányuló elemeit, valamint a missziós alkalmazhatóság és az új karrierkritériumok követelményeinek beemelését programjaiba.
A ZMNE megteremti a külföldi képzésben, a részképzésében való részvétel, illetve a hallgatói és oktatói mobilitás intézményi és intézményen kívüli feltételeit. Bővíti a felsőfokú szakképzés kereteit, javítja az indítandó szakképzések paramétereit, különös tekintettel a munkaerőpiac, illetve a felsőoktatás további szintjeihez, valamint a gazdálkodó szervezetekhez való illeszkedés garanciáit.
Modern marketing stratégiát működtet a kiegészítő jellegű képzések indítási, és beiskolázási folyamataiban, külön súlyt helyez az idegen nyelvű kurzusok meghirdetésére, illetve a külföldiek részvételi lehetőségeinek bővítésére. Súlyt helyez a tanfolyami képzések szerkezetének, tartalmának és lebonyolításának korszerűsítésére, mind a szakmai tanfolyamok, mind az előmeneteli képzések, mind a vezetői és szakmai továbbképzések, a céltanfolyamok és átképző tanfolyamok, valamint a nyelvi és informatikai tanfolyamok tekintetében.
Az esélyegyenlőség és a tehetséggondozás körében az intézményes garanciák szisztematikus kiépítésének és a motivációs rendszer korszerűsítésével fokozni kell a szakkollégiumi rendszer iránti fogadókészséget, a tudományos diákköri tevékenység eredményességét, az oktatói kar motiváltságával bővíteni kell a hallgatók bevonását a kutatómunkába, és népszerűsíteni kell a tehetséggondozás élenjáró módszereit.
A doktori képzés továbbfejlesztés körében fokozni kell a felvételi eljárások minőségigényességét, a témavezetői aktivitás erkölcsi motiváltságát és a doktori képzésen belül erősíteni kell a tervszerűség, a kontrollálhatóság, és az informatikai alapú vezetettség garanciáit. Szorgalmazni kell a megrendelői kör doktori képzés iránti várakozásait és a doktoranduszok támogatására irányuló érdekeltségét.
Az élethosszig tartó tanulás intézményi szolgáltató rendszerének kialakítása körében fokozni kell az intézményeinkben hozzáférhető tudás-modulok marketingjét, ezzel párhuzamosan az ismeretek hozzáférésének lehetőségét. Kiemelten kell kezelni a távoktatási szolgáltatások dinamizálásával, illetve az informatikai rendszerünk tudás-közvetítő lehetőségeinek, a szaktanszéki kapacitásokat, a könyvtári szolgáltatásokkal összekapcsoló kreatív megoldásokat.
Az egyetem marketing stratégiában érvényesíteni kell az élethosszig tartó tanulás tudás-tartalmainak megfelelő piaci kereslet élénkítését, és belső kínálati potenciáljának biztosítását.
Az oktatási szolgáltató funkciók bővítése körében fokozni kell az intézmény tudás-termelő és tudás-kínálati és kereslet-élénkítő hatékonyságát mind a belső, mind a küldő érdeklődők számára az elérhetőségek gazdagítását mindenek előtt a távoktatás, a könyvtári szolgáltatások és a tanszéki kutatások publikációs aktivitásának szorgalmazásával, piacaik bővítésén keresztül történő motiválásával.
Az egyetemi kutató-fejlesztő szolgáltatások fejlesztését támogató stratégia körében olyan intézményi gyakorlat megvalósítását kell alkalmazni, amely egyértelművé teszi a tudományos teljesítmények mérését, az oktatói és hallgatói előmenetelekbe történő beszámításának kritériumait, az innovativitás pozitív diszkriminációját, a forrásszerző tevékenység egyértelmű motiválását és ösztönzését.
Helyi, regionális kapcsolatok bővítése körében szorgalmazni kell az együttműködéseket és meg kell teremteni az intenzív részvételt az egyetemen is jelenlévő természet- és társadalomtudományok és kapcsolódó kutatások intézményeivel, a gazdaság-fejlesztő és társadalom-átalakító programokban kooperációs esélyeket mutató civil-társadalmi, kormányzati, felsőoktatási és védelmi-ipari szegmensekkel.
A nemzetközi kapcsolatok körében támogatni és kihasználni mindazokat a lehetőségeket amelyekkel fokozni lehet az egyetem ismertségét és elismertségét, az oktatói kar és a hallgatók mobilitását és szereplési lehetőségeit, illetve az egyetem oktatói és kutatási tevékenységének hazai és Európai Uniós pályázatokba bekapcsolódással történő értékesülését.
Külön súlyt kell helyezni arra, hogy a megrendelőink - elsősorban a védelmi és a rendvédelmi szektor - nemzetközi kapcsolatainak gazdagításához, szakmai színvonalának emeléséhez az intézmény felajánlja szakembereinek folyamatos rendelkezésére bocsájtását.
Intézményi szervezeti modernizáció, a menedzsment stratégiális fejlesztése körében fokozni kell az egyetem demokratikus testületeinek hatékonyságát az egyetemi adminisztráció minden szegmensében a siker-kritériumok kidolgozását, az azoknak történő működés-megfeleltetés bevezetését, a rendszeres működés-értékelés nyilvános számonkérését, az eredményorientált gyakorlat teljes körű érvényesítését.
Minőségfejlesztési garanciák javítása körében az egyetem minőségfejlesztési programját megfelelően korszerűsíteni kell, a minőségbiztosítás rendszerét meg kell valósítani, és fokozni kell azokat a szervezeti garanciákat, amelyek hatásaként a korábbiaknál jóval dinamikusabban érvényesíthetőek az egyetem összműködésében a minőségfejlesztés céljai.
Az egyetemi humán stratégia körében egyértelművé kell tenni azokat a munkaügyi megoldásokat, amelyek megfelelő foglalkoztatási terv kidolgozásával és érvényesítésével képesek lesznek a mindenkori feladatokhoz rugalmasabban illeszkedő, a kihasználatlanságok és a terhelési egyenlőtlenségeket megszüntető, de legalább is minimalizáló, a rejtett munkanélküliség szponzorálását kizáró módon hozzájárulni az egyetemi oktató és kutató feladatok, valamint a gazdálkodási célok leghatékonyabb megvalósításához.
Az intézményi gazdálkodás korszerűsítése körében a megújuló finanszírozási rendszerhez kapcsolódva rugalmas rendszert kell kialakítani a belső erőforrás-allokációnak, dinamizálni kell a gazdálkodás információs rendszerét, a döntéshozók és a szervezeti egységek hozzá kapcsolódó felelősségeit, az elvárt hatékonysági mutatókat és az érintettek kötelezettségeit.
Fokozni kell a bevételszerzési érdekeltségeket, stratégiális kiépítettséggel ki kell dolgozni és működtetni kell a bevételek megszerzésére és visszaforgatására irányuló intézményi tudatosságot, meg kell keresni azokat a lehetőségeket amelyek alapján el lehet hárítani a versenyszféra szereplőivel való együttműködés útjában álló akadályokat, meg kell valósítani a saját cégalapítási szabályozást és ki kell használni a bevételszerzésben érvényesülő érdekeltségeket. Egyértelművé és nyilvánosan ismertté kell tenni az intézményi gazdálkodás sikerkritériumait, szabályozási és kontrolling rendszerének működését, bővíteni kell a beavatkozás dinamizálásának és az érdekeltségnek a lehetőségeit.
Az intézményi gazdálkodás minden szintjén keresni és szorgalmazni kell a hatékonyság és értékelési módszerek bevezetését, a megfelelő mutatószámok kimunkálásával a teljesítményértékelés egész egyetemre érvényes követelmény rendszerével.
Az infrastruktúra fejlesztés és felújítás körében megfelelő program alapján ütemezni kell az intézményi beruházásokat, az üzleti terveket, és megfelelő kontrollt kell biztosítani az infrastruktúra használat és kihasználhatóság hatékonysági paramétereire, a beruházás utáni működtetés költséghatékonyságának és forrásfelhasználásának valamint az állagmegóvás nyilvános kontrolljára.
Az oktatói, dolgozói, hallgatói életminőség javítása körében, átfogó program keretében tervezni kell a szükséges fejlesztéseket, a munkahelyi infrastruktúra javítását, a hallgatói infrastruktúra, a lakhatási, a tanulási, a kutatási, a sport és kulturális célú feltételek fejlesztését, ugyanakkor erőfeszítéseket kell tenni az életminőség, infrastrukturális feltételrendszerének takarékos használatára.
Az intézményfejlesztés monitoring körében szem előtt kell tartani az adott fejlesztési programok mutatószámainak és más paramétereinek történő megfeleltetést, a sikerkritériumok megfelelő alkalmazását, s ezek eredményeiképpen különös súlyt kell helyezni arra, hogy javuljon az egyetem pozíciója a hazai és az európai felsőoktatásban, érvényesüljenek a képzés-fejlesztés célkitűzései (tudástartalom), javuljanak a kutatás-fejlesztés mutatószámai, és az egyetem szolgáltatásainak piaci pozíciói, erősödjenek az egyetem szervezeti struktúráját tükröző mutatószámok, és az egyetem demokratikus intézményei (szenátus) szerepe erősödjön az ellenőrzésben.
Az intézményfejlesztés kommunikációja körében fokozni kell az egyetem testületeinek és fórumainak kommunikációs szerepét, erősíteni kell a hallgatói és oktatói tájékoztatás rendszerességét és hatékonyságát, összhatásában pedig célul kell kitűzni, hogy javuljon az egyetem PR pozíciója a helyi, a regionális, az országos és a nemzetközi közvéleményben, médiában és más információs rendszerekben.
FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE
1. DOKUMENTUMOK (A HM megrendelésére 2006-ban készült ZMNE főtitkári regiszter alapján)
Alapító okirat (a régi és az új felsőoktatásról szóló törvény szerint)
Szervezeti és működési szabályzat (a régi és az új felsőoktatásról szóló törvény szerint)
Egyéb (az SZMSZ-en kívüli) belső szabályzatok (a régi és az új felsőoktatásról szóló törvény szerint)
Intézményi utasítások, egyéb belső szabályozók (2000-2006 közötti időszakra vonatkozóan)
Akkreditációs és átfogó ellenőrzési dokumentumok (2000-2006 közötti időszakra vonatkozóan)
Költségvetési dokumentáció (2000-2006 közötti időszakra vonatkozóan)
2. LEÍRÁSOK (A HM megrendelésére 2006-ban készült ZMNE főtitkári regiszter alapján)
Intézmény működésének filozófiája, küldetésnyilatkozat
Tantervek
Pályakövetés eredményei, tapasztalatai
Felvételi rendszer bemutatása
A működés tárgyi feltételeinek összefoglaló bemutatása
Kutatás-fejlesztés
3. TÁBLÁZATOK (A HM megrendelésére 2006-ban készült ZMNE főtitkári regiszter alapján)
Szervezeti felépítést áttekintő táblázat
Képzési szerkezet (alap-, mesterképzés, doktori képzés rendszere és kapcsolódása)
Oktatási szervezeti egységek (tanszékek, intézetek) - tantárgyak - óraszámok megoszlását és viszonyát bemutató táblázat
Oktatók, kutatók, tanárok
Nem oktatóként, kutatóként, tanárként foglalkoztatottak
4. JEGYZÉK (A HM megrendelésére 2006-ban készült ZMNE főtitkári regiszter alapján)
A rendvédelmi/katonai felsőoktatást rendező jogszabályokat (törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek) és állami irányítás egyéb eszközeit (határozatok, utasítások, jogi iránymutatások) felsoroló jegyzék
5. EGYÉB FELHASZNÁLT KÉZIRATOK
MH VKF felterjesztése a honvédelmi miniszternek: Előterjesztés a BSc szakokról Budapest, 2006. december
Palásti Ferenc ddtbk. irányításával Antus Gábor ezds. munkacsoportja által elkészített vitaanyag:
Előterjesztés a BSC szakokról címmel. Budapest, 2006. novemberDr. Vörös Miklós alez.: Elgondolás tartalomszolgáltató központ kialakítására Budapest, 2007. január 10.
Dr. Matus János: A tisztképzés európai értékei a ZMNE nemzetközi felsőoktatási kapcsolataiban.
Bp., 2006. novemberDr. Újj András ezds.: Feljegyzések a ZMNE nemzetközi kapcsolatainak korszerűsítéséről és a NATO elvárásoknak történő megfelelés feltételeiről. Bp., 2006. szeptember
Dr. Szenes Zoltán altbgy.: Előterjesztés a honvédtisztképzés lehetséges korrekciójáról c. anyag véleményezése. Bp., 2006. december 28.
Dr. Fűrész József o. ezds.: Előterjesztés a honvédtisztképzés lehetséges korrekciójáról c. anyag véleményezése. Bp., 2006. december 28.
Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezds.: Feljegyzések a ZMNE helyzetéről és korszerűsítésének lehetőségéről.
Bp., 2006. októberRácz Imre ezds.: Felterjesztés a ZMNE egy kampuszos elhelyezésének feltételeiről. Bp., 2006. október
Rácz Imre ezds.: Felterjesztés a felsőoktatási költségek és a tisztképzés katonai költségeinek elkülönítése tárgyában. Bp., 2006. december
Dr. Mátyás Mihály alez.: A ZMNE gazdálkodásának SWOT analízise. Bp., 2007. január
Bakos Klára: A ZMNE tartalomszolgáltatási céljai és a könyvtári infrastruktúra válaszlehetőségei a kihívásokra. Bp., 2007. január
Prof. Dr. Szabó János: ZMNE modernizációja, jövőképe, szerkezeti-, működési-, képzési- és átalakítási filozófiája. Bp., 2006. szeptember
Dr. Padányi József ezds.: A ZMNE intézmény-fejlesztési koncepciója (tervezet) Bp., 2006. szeptember
