XVII. évfolyam |
2. szám |
2007. június |
Király László
A berlini védelemgazdasági (katonai) szimpóziumról
A múlt évben 25. éves fennállását ünneplő német Védelemgazdasági Társaság 2007. évi szimpóziumát március 29-30-án Berlinben a Reichstag történelmi épületében tartotta meg "Európa túlélési stratégiái - hozzájárulás a béke biztosításához" címmel.
A szövetségi parlament honvédelmi- külügyi- és munkaügyi bizottságának képviselői nemcsak az exkluzív munkakörülményeket (bizottsági ülésterem a német egyesülés után újjáépített Reichstag régi- és új épültében, bepillantási lehetőség az ülésező Bundestag napi munkájába, ahol éppen a cseh- és lengyelországi USA rakétatelepítéssel kapcsolatos álláspont vitája kezdődött) biztosították, hanem felszólalásaikkal érdemben hozzájárultak a tudományos szimpózium munkájához. Stinner, Schuster és Rohde képviselők felszólalásaikban a biztonság és védelempolitikához kapcsolódó parlamenti munkájukat ismertették.
Stinner képviselő szólt a szövetségi kormány 2006 októberében a "Hálózatos biztonságpolitika" címmel kiadott fehér könyvéről, amely a XXI. század kihívásaira adandó nem - vagy nemcsak katonai válaszokat, a különböző konfliktus szcenáriók megoldásán dolgozó minisztériumok együttműködését hangsúlyozza. Ez például azt jelenti, hogy az Afganisztánban jelenlévő Bundeswehr ne csak leszállítson az afgán rendőrségnek 10 . 000 db pisztolyt, hanem a Belügyminisztérium egyidejűleg szervezze meg az afgán rendőrök szükséges kiképzését is. Ez az együttműködés innovációt igényel a részfeladatok és a hatáskörök végrehajtási mechanizmusában, ami még a szövetségi kormány házi feladata.
Schuster képviselő "A Bundeswehr Afrikában" című előadásában Németországnak a fejlődő világért, különösen Afrikáért viselt felelőségéről, a kölcsönös egymásrautaltságról szólt. A demokráciához vezető utat kell a különböző nemzetközi szervezetek misszióiban jelenlévő német katonáknak őrizni, teljesítve azt a humanitárius kötelességet, amit az emberi jogok védelme, a gazdasági potenciál feltárása, a környezet védelme, az energiaellátás és a fejlesztéspolitika támogatása jelent.
Rohde képviselő aláhúzta, hogy a Bundeswehr a német kül- és biztonságpolitikának változatlanul fontos eszköze, melynek készenléte és képességei mindezek sokoldalú biztosítékát jelentik. Ugyanakkor a Bundeswehr egy munkaadó az egyéb közszolgálati munkáltatók és a privát szektor munkáltatóinak piacán. A konkurens ajánlatokat és a kedvezőtlen demográfiai tendenciákat csak attraktív ajánlattal tudja ellensúlyozni, ami a megfelelő jövedelmi szintet, a továbbképzési és karrierlehetőségeket, valamint a családbarát munkáltatót jelenti.
A szimpózium három egymást követő szekcióban zajlott, melyeket a Védelemgazdasági Társaság társelnökei moderáltak. Az első szekció J. Saalbaum vezetésével a szimpózium katonapolitikai aspektusait tárgyalta. Itt előadás hangzott el az USA és az EU világpolitikai vezető szerepéről; az államok és a nemzetközi szervezetek szerepéről a változó világ biztonságában; a Kongói Demokratikus Köztársaság biztonsági szektorának az EU által támogatott reformjáról; az EU, valamint a NATO szerepvállalásáról a törvény és a rend létrehozásában/fenntartásában.
Az Elvira Kuhn professzor vezette második szekció azokat a keretfeltételeket és befolyásoló tényezőket tárgyalta, amelyek a XXI. század védelemgazdaságát alakítják. Itt elsősorban az információ technológiák robbanásszerű elterjedéséről hallhattunk, de érdekes előadások hangzottak el az emberi idegrendszer, illetve a menedzserek krízishelyzetbeli viselkedéséről is. A harmadik szekció M. Essig vezetésével a fegyveres erők és a privát szektor közötti optimális feladatmegosztást kívánta feltérképezni. Előadás hangzott el a Bundeswehr logisztikai rendszerének modernizálásáról; a stratégiai beszerzések optimalizálásáról, valamint az értékláncnak a közszolgálati és a privát szféra közötti megosztásáról. Itt hangzott el, hogy míg az USA-ban a GDP-re vetített összkatonai kiadások 0,9%-a beruházás-intenzív, addig az EU-ban ez 0,4%, ami az európai hadiipar növekvő versenyképtelenségét vetíti előre.
A szimpózium cseh résztvevője a hadsereg stratégiai beszerzéseiről, a Gripen repülőgép vásárlás kooperációs konstrukciójáról; a lengyel résztvevő a rendszerlogisztika mint komplex tudomány oktatási szempontjairól; a horvát résztvevő (a dubrovniki egyetem tanára) biztonságpolitikai kérdésekről szólt.
Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy a MHTT Védelemgazdasági szakosztálya képviseletében a tervezésről megtartott előadásunk (dr. Király László-dr. Lakner Zoltán: a tervezés egy lehetséges kiút a káoszból) ebben a rangos mezőnyben megállta a helyét. Ebben elméleti megalapozását adtuk annak a változási folyamatnak, melynek során a tervgazdaságból a piacgazdaságba történő átmenet idején a terv és a tervezés egy "fetisizált" tevékenységből a negligáláson át egy szükséges és a társadalmi párbeszéd érdekében sokoldalúan hasznosítható közgazdasági munkaeszközzé válik.
A záró plenáris ülésen két előadás hangzott el. Az elsőben M. Essig a müncheni Bundeswehr egyetem professzora a védelemgazdaság helyzetét és perspektíváit elemezte. A másodikban P. Lockemann a karlsruhei egyetem professzora a központi tervezést és az önszervezést, az információtechnológia két oldalát elemezte. A korszerű információ technológiának egyaránt kezelni kell az előrelátást igénylő távlati tervezést és az igen rövid reakcióidejű szabályozást, valamint a földrajzi világ egészére kiterjedő hálózatok vezérlését és a központi beavatkozást nem igénylő lokális zavarok elhárítását.
A kétnapos szimpóziumról, melynek tudományos eredménye egy az összes előadást tartalmazó vaskos kiadvány lesz, nehéz néhány sorban összefoglalót adni. Amit azonban biztosan megállapíthatunk, hogy a magyar hadtudományban, a védelemgazdaságot művelő szakemberekben megvan az a tudományos potenciál és szervezőerő, amely egy a nemzetközi elismertséghez ma már elengedhetetlenül fontos konferencia 2008. évi megrendezéséhez szükséges.