Mészáros Judit Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) Az Európai Unió által biztosított támogatásokat változatlanul országunk felemelkedésének egyik zálogaként tartják számon. A pályázati és projekt-tevékenységek terén 2007-től új időszak következik be, hiszen az első Nemzeti Fejlesztési Terv helyett az Új Magyarország Fejlesztési Terv lép életbe. Jelen cikk az új tervről, a benne megfogalmazott célkitűzésekről, prioritásokról ad tájékoztatást, valamint érzékelteti, hogy a honvédelmi tárca felelősségi és érdekeltségi köre is jelentősen megváltozott, ezért érdemes a projekt-tevékenységet szélesebb körben ismertté tenni.   Már az első Nemzeti Fejlesztési Terv utolsó éveiben is sok helyen hallhattuk, hogy a 2007-től induló új tervezési időszakot felölelő intervallumban milyen jelentős összegek fognak rendelkezésre állni az EU-s pályázati források jóvoltából. Ez a mintegy 22,4 milliárd euro összegű támogatás újabb lehetőséget ad országunknak a felzárkózásra, a gazdasági növekedésre és a társadalom hatékony megújítására. Pontosan ezeket a célokat tűzte ki az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban: ÚMFT) is - melyet korábban NFT II.-ként emlegettek. A következőkben az ÚMFT lényeges pontjait, a tervhez fűződő zászlóshajó programokat, valamint az egyedi projektek kiválasztásának főbb vonalait fogom bemutatni. Ez a lényegi áttekintés azt a célt is szolgálja, hogy rávilágíthassunk, miért kerültek a pályázatok újra a honvédelmi tárca figyelmének középpontjába. Jelen cikkben nem kívánok újra kitérni azokra a fejlesztési programokra, melyek változatlanul az összeurópai célok megvalósítását támogatják, mivel ezekről részletesebben írtam a "Honvédelmi tárca kapcsolódása az Európai Uniós pályázati tevékenységhez" című cikkemben. (Megjelent: Kard és Toll 2006/1.) Sokkal inkább az új tervhez és a projektek terén hozott döntésekhez kapcsolódó újdonságokat kívánom felvázolni. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv A dokumentumot a magyar Kormány 2006. október 25-én fogadta el. Alcíme: "Foglalkoztatás és növekedés", amely hűen tükrözi fő célkitűzéseit. A terv előszava mindenekelőtt felvázolja azt a történelminek nevezett lehetőséget, mely hazánk előtt áll, melynek segítségével meglévő adottságaink megerősíthetők, lehetőség nyílik a gazdaság növekedésére, a társadalom megújítására. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy ez a cél csak a megfelelően koherens és együttműködő munka eredményeként hozhatja meg a kívánt eredményeket hosszú távon. Ennek a gondolatmenetnek az eredménye azoknak a legfontosabb céloknak a kitűzése, melyek a legégetőbb problémákra adnak orvoslást, nevezetesen: a foglalkoztatás bővítése és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése. Vannak azonban olyan célok is, melyek ezen folyamatok számára ellensúlyokat teremtenek, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni őket, hiszen a hosszú távon életképes folyamatok zálogai: a fenntarthatóság és a kohézió. Ezen irányvonalak mentén a hosszútávú cél tehát az, hogy az uniós források segítségével olyan fejlődési pályára kell állítani az országot, hogy a későbbiekben e külső segítség nélkül is képesek legyünk megteremteni és fenntartani a jólétet. Ezért került kidolgozásra az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amely: megfogalmazza a foglalkoztatás bővülését és a gazdaság növekedését biztosító fejlesztési stratégiát; kijelöli azokat a legfontosabb fejlesztési feladatokat, amelyek fenntartható módon biztosítják társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyaink jobbá tételét; olyan fejlesztési programokat jelöl ki, amelyek a hatékonyság érdekében alkalmazkodnak a társadalom és a gazdaság várakozásaihoz és változásaihoz, valamint felszabadítják az emberek és vállalkozásaik fejlesztési, újítási energiáit; célul tűzi ki, hogy az országos és regionális programok egészítsék ki és támogassák egymást hogy együttes és szinergikus hatásuk összességében mutasson túl a részcélok sikeres megvalósításán; fő vonalakban vázolja a programok hatékony megvalósítására képes , a források felhasználását és széleskörű hozzáférhetőségét biztosító, átlátható, egyszerű és gyors intézményrendszert. Az ÚMFT vezetői összefoglalójában ezután egy helyzetértékelés keretében kapunk képet arról az állapotról, ami a Terv kidolgozásának alapját adta. Itt nyolc pontban kerültek lényegre törően meghatározásra a problémás, fejlesztésre szoruló területek: 1. Országunk gazdasági növekedése szerkezeti kockázatokkal párosul . Ez a munkaerő termelékenységének növekedése mellett bizonyos egyensúlyi problémákhoz vezetett, és ezt a kockázatot tovább növelik az energiaimporttól való függőség makrogazdasági veszélyei. 2. Magyarországon alacsony az aktivitás és stagnáló a foglalkoztatás . Ez a rendkívül alacsony munkaerő-piaci részvételben nyilvánul meg, ami köszönhető a tömeges, rossz egészségi állapottal rendelkező, illetve képzetlen egyének számának, illetve annak, hogy a kistérségi szinten óriásiak a foglalkoztatás területi különbségei. 3. Gazdasági szerkezetünkre a dualitás jellemző . Bár a magyar gazdaság sikeresen integrálódott a világgazdaságba, szerkezete modernizálódott, ugyanakkor a gazdaság egyes területi egyenlőtlenségei jelentősen növekedtek. 4. Közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul . 5. A piacgazdaságra való áttérésünk jelentős társadalmi áldozatokkal járt . Ennek legnyilvánvalóbb mutatói: a lakosság képzettségi szintje jelentősen emelkedett, de nem javult az oktatás minősége, hatékonysága; a szakképzés nem igazodott a piaci igényekhez; az inaktivitás a szegénység újratermelődéséhez vezetett és megjelent a gyermekszegénység; a legnagyobb leszakadást a roma népesség körében tapasztalhatjuk, és helyzetüket a diszkrimináció számtalan formája tovább rontja; a fogyatékossággal élők szintén elvétve vannak képviseltetve a munkaerő-piacon. 6. Jelentős környezeti értékkel rendelkezünk, de a kockázatok is nagyok . Még mindig alacsony a környezettudatosság szintje és energiafelhasználásunk nem csökken. 7. A területi különbségek növekednek . 8. Az állam szerepe újragondolásra szorul . Elsősorban a közigazgatás hatékonyságának javítása a cél. A fentieket azért fontos átlátni és megérteni, mert így válnak világossá az ÚMFT operatív programjainak célkitűzései is. Egyúttal máris fontos következtetésre juthatunk az NFT I. tekintetében, melynek tapasztalatairól az ÚMFT-ben meglepően szűkszavúan írnak. A fentiekből ugyanis egyértelműen kitűnik, hogy az NFT I. operatív programjainak horizontális célkitűzéseit - a romák integrációját és a környezettudatosság erősítését - gyakorlatilag nem sikerült megvalósítani . Ezt azért fontos kiemelten kezelni, mert 1. a horizontális célok éppen a fenntarthatóság érdekében kerültek be a célkitűzésekbe; 2. a 2007-2013 közötti időszakban új horizontális cél is megjelenik, nevezetesen a Gender mainstreaming fogalma (melyet magyar fordításban a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének megvalósításaként emlegetnek). Az operatív programok Az operatív programok az átfogó célok elérése érdekében megfogalmazott prioritások mentén kerültek megfogalmazásra, melyek a következők: 1. gazdaságfejlesztés (az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, a kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése), 2. közlekedésfejlesztés (az ország nemzetközi elérhetőségének javítása, a térségi elérhetőség javítása, a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése), 3. a társadalom megújulása (a foglalkoztathatóság javítása, az alkalmazkodóképesség javítása, a minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, a kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése, az egészségmegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel, a humán infrastruktúra fejlesztése), 4. környezeti és energetikai fejlesztés (környezetjavító fejlesztések, környezetbarát energetikai fejlesztések), 5. területfejlesztés (együttműködő és versenyképes városhálózat, megújuló vidék, az elmaradott térségek felzárkóztatása, a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése), 6. államreform (a közigazgatás megújítása, a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése). Ezek alapján kerültek tehát megfogalmazásra az operatív programok, melyeknek pontos nevét és egyúttal forrásmegosztási tervét a következő táblázat * tartalmazza: * Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv p. 9. A zászlóshajó programok Az ÚMFT-ben a megfogalmazott problémáknak és céloknak megfelelően a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előkelő helyet foglal el. A bennük megfogalmazott célkitűzések nagyon átfogó, széleskörű és integrált megközelítést igényelnek. A prioritások meghatározása, a konkrét feladatok megfogalmazása irányt mutat és könnyebben megközelíthetővé teszi ezt a komplex feladatrendszert. Ezért készültek el az ún. zászlóshajó programok, melyekről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adott tájékoztatást. A jelentésben a következőképpen fogalmaznak a programokról: "Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 3. mellékletében megfogalmazottak szerint a zászlóshajó programok közé azokat a kiemelt fejlesztéseket, programokat soroljuk, amelyek valamilyen - egy vagy több ágazat/régió/társadalmi csoport szempontjából - súlyos problémára adnak újszerű, innovatív válaszokat úgy, hogy azok az emberek számára jól érzékelhető, világos eredményekkel járjanak. Olyan integrált projektekről vagy projektcsomagokról van szó, melyek egy jól körül határolt ágazatban/területen, néhány pontosan definiált célt kívánnak megvalósítani, és feltételezik a beavatkozások összehangolt kezelését . Segítségükkel biztosítható, hogy a különböző operatív programok, valamint az egyéb hazai, EU-s vagy piaci források egymást kiegészítve, és egymás hatásait felerősítve járuljanak hozzá a nemzeti vagy helyi szempontok alapján kitűzött célokhoz." A programok tehát szervesen illeszkednek az operatív programokhoz, azok határait nem léphetik túl. Jelenleg a legkidolgozottabb stádiumban a humán területet érintő programok vannak, ezen belül is hat került pontos megfogalmazásra: 1. Lépj egyet előre program II. 2. XXI. sz. iskola (ennek alprogramjaként a Befogadó iskola és az Intelligens iskola program) 3. Magyar géniusz program 4. Hátrányos helyzetű kistérségek komplex térségfejlesztési programja 5. Európa kulturális fővárosa - Pécs 6. Kulturális örökség Az alábbiakban egy kicsit részletesebben az egyes programokról. 1.) A "lépj egyet előre" program: Indokoltsága: A szakképzetlen felnőttek részére az iskolarendszeren kívüli képzés adja meg az általános - és szakmai ismerethiány pótlásának lehetőségét. A munkaviszonyban állók számára olyan továbbképzési programokat kell biztosítanunk, melyek intenzitása összeegyeztethető a munkavégzéssel, és a megszerzett szakképesítés hozzájárul a munkahely megőrzéséhez. A képzési programokban való részvétel feltételeinek kialakításakor kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű személyek munkaerőpiaci belépésének biztosítására. A projekt célja azoknak az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek képzése, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el, részben a motiváció és ösztönzés hiánya, részben a sajátos képzési szükségletek miatt. A program lehetőséget kínál számukra arra, hogy megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek. 2.) A XXI. századi iskola program: Indokoltsága: Köztudott, hogy a magyar oktatási rendszer reformokra szorul. Problémát jelent az általános iskolai oktatás, hiszen egyre kevesebb a tanuló, ugyanakkor sok a tanár, a tanterem, az iskola. Ez anyagilag óriási terhet jelent az önkormányzatok részére. Az utóbbi időben egyre nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, akik azonban nem tudnak elhelyezkedni. Az oktatott anyagok sem bizonyulnak kellően hatékonynak és korántsem felelnek meg a jelenleg elvárt kulcskompetenciáknak. Célja: összességében a humánerőforrás minőségének javítása. Ezen belül a versenyképes tudás fejlesztése, az oktatási egyenlőtlenségek megszüntetése, a hatékony és befogadó közoktatási rendszer létrehozása, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítása (a, b). a) Az "intelligens Iskola" infrastruktúrájának elterjesztése: Az infrastruktúra fejlesztésének szempontjából kiemelten kell kezelni az infokommunikációs és az idegen nyelvi készségek elsajátítását támogató fejlesztéseket. Az iskolai környezet átalakítását úgy kell elvégezni, hogy az lehetőség szerint támogassa az iskolai kudarcok csökkentését, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját célzó erőfeszítéseket is. b) A "befogadó Iskola" program : A "befogadó iskola" kialakítása során a leghátrányosabb helyzetű kistréségek közoktatásának szakmai és infrastrukturális megújítására kerül sor, kiemelt figyelmet fordítva a szegregáció csökkentésére, a kiugró fogyatékossá minősítési arányok visszaszorítására, a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítására, valamint az óvodáztatás kiterjesztésére. 3.) A magyar géniusz program: Indokoltsága: Hazánkban a társadalmi tőke egyik ugrásszerűen fejleszthető eleme az emberi tehetség és hasznosulása. Ehhez kulcsfontosságú, hogy minél nagyobb számban találjuk meg a tehetséges fiatalokat, segítsük sokoldalú tehetségük kibontakozását és eredményes hasznosulását. Az ország versenyképességének biztosítása érdekében különösen fontos a kutatás-fejlesztési kapacitások, így a kutatói humánerőforrás fejlesztése. Célja: A magyar géniusz program a kiemelkedő képességű fiatalokra mint célcsoportra koncentrálva a felemelkedés, az esélynövelés programja, a XXI. század iskolája a korszerű módszertan és korszerű technika helyszíneként hozzásegít a tehetségek kibontakoztatásához. A kiemelkedően tehetséges tanulók támogatása, tehetséggondozása a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés, valamint a diákokban rejlő tehetségek kibontakoztatása kiemelt feladata a XXI. század iskolájának. 4.) Hátrányos helyzetű kistérségek komplex térségfejlesztési programja: Indokoltsága: A mai magyar társadalom aggasztó válságtünete a mélyszegénység növekvő ütemű, generációk során átívelő újratermelődése, egyre erőteljesebb területi koncentrációja. A mélyszegénység egyszerre gyakorol erősödő nyomást a szociális ellátórendszerre, és gátolja a gazdaság teljesítőképességének növekedését. A folyamat együtt jár az érintett csoportok társadalomból való kirekesztésével. A kirekesztődés, a szegénység és a leszakadás visszafordíthatatlanná válását megakadályozandó és az eltartó képességet növelendő, a legrosszabb helyzetű térségek a többitől eltérő, összetett bánásmódot igényelnek. A program célja, hogy csökkenjen a távolság a jó helyzetű, fejlett területek közelében elhelyezkedő és a perifériára szorult, súlyosan hátrányos helyzetű térségekben élők megélhetési lehetőségei, életminősége és életkilátásai között, hogy a leghátrányosabb térségek lakosságának felzárkózási esélyei rövid, közép, és hosszútávon a lehető legnagyobb mértékben növekedjenek, különös tekintettel a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportokra, e csoportok társadalmi integrációjára, mobilitási esélyeik növelésére. 5.) Pécs - Európa kulturális fővárosa: Indokoltsága: Pécs Európa Kulturális Fővárosa programjának megvalósítása jelentős gazdasági fellendülést generál a kreativitásra, kulturális innovációra alapozva. A kulturális alapú városfejlesztés részeként a közterület-fejlesztési programnak négy átfogó célja van: közösségépítés, a közterületi kulturális élet fejlődésének elősegítése; a közterek városias jellegének erősítése, települési környezet minőségének javítása; a városra jellemző egyedi építészeti karakter megőrzése; turisztikai és gazdasági fejlődés. 6.) Kulturális örökség - társadalmi megújulás: Indokoltsága: A kultúra egész életre szóló norma és mintarendszerként szolgál, lehetővé téve az egyén számára, hogy a társadalom teljes értékű tagjává váljon. A kultúra fejlesztési szempontból kiemelt szerepét az is indokolja, hogy minden emberi tevékenységben jelen van, ezért csaknem minden fejlesztési területen figyelembe kell venni. A kultúra egyetemes, társadalmi emberi értékeket, valamint azokat megtestesítő kompetenciákat és viselkedésformát teremt, elősegítve ezáltal a fenntartható társadalmi fejlődést. Célja: A "Kulturális örökség - társadalmi megújulás" program egyes projektelemei a kulturális intézményrendszer fejlesztését és a kulturális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását célozzák, közvetlen összefüggésben az oktatási-, képzési szolgáltatások fejlesztésével. Ezek tehát azok a már kidolgozott zászlóshajók, melyek a társadalmi megújulást célzó törekvések prioritásait és fő irányvonalait meghatározzák, és beépülnek a végrehajtás operatív feladatait megfogalmazó akciótervekbe, akár pályázati konstrukciók, akár egyedi projektek formájában. Az egyedi projektek kiválasztása A célkitűzések megvalósításának módjai tehát eltérőek lehetnek. A pályázati konstrukciókban lehetőség nyílik a kiírt pályázatok feltételei mentén bizonyos összegű támogatások elnyerésére. Mint köztudott az operatív programokon belül meghirdetett EU-s pályázatok bonyolult és erősen szabályozott dokumentáció kitöltésével, szigorú elbírálási rendszerrel, valamint pontos monitoringgal jár együtt - ez teszi lehetővé, hogy a megvalósítási szándék átgondoltsága, előkészítettsége ellenőrizhető legyen, és hogy a támogatási összeg valóban a projekt kidolgozására fordítódjon. Vannak azonban olyan nagyívű elképzelések is, melyek nem felelnek meg a pályázat kiírási feltételeinek, vagy az igényelt támogatás összege meghaladja a pályázati úton történő megvalósítás lehetőségét. Annak érdekében, hogy ezek az ötletek ne vesszenek el, lehetőség van ún. egyedi projektek benyújtására is. Az egyedi projektek alapvetően két típusba sorolhatók: kiemelt projektek vagy nagyprojektek. A kettő között lényeges különbségek vannak, de az egyik talán legfontosabb az, hogy a nagyprojektek Brüsszelben kerülnek elbírálásra, addig a kiemelt projektek nemzeti szinten maradnak. Annak érdekében, hogy az egyedi projektekkel kapcsolatban az átláthatóság biztosított legyen, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új, egységesebb kiválasztásrendet dolgozott ki. Ennek alapja a projektcsatorna. A projektcsatorna működésének kulcsszavai - az átláthatóság (valamennyi projekt egyedileg is követhető, hogy a folyamat mely fázisában tart), általánosság (az eljárás a projektek minden típusára érvényesek, függetlenül az ágazati jellegtől), az egyedüliség (a projektcsatornán valamennyi egyedi projektnek át kell mennie, az egyes lépéseket kihagyni nem lehet, eltérő eljárásmód nincs), valamint az egységes bemenetűség (minden egyes projekt kezdeményezést annak tartalmától függetlenül ugyanúgy kell elindítani: a projekt - adatlapot az érintett tárcának vagy regionális fejlesztési tanácsnak kell benyújtani; ha az NFÜ-nek küldik meg, akkor is az érintett tárcának fogják továbbítani). Az egyedi projektekkel szemben bizonyos alapkövetelmények fogalmazódnak meg, melyek elősegítik, hogy csak a megfelelő minőségű és jól előkészített projektek kerüljenek nevesítésre az akciótervben. Ilyen alapkövetelmény például az előzetes megvalósíthatósági tanulmány, valamint bizonyos tartalmi elvárások, mint a világosan definiált cél, az operatív program prioritásából levezethető cél, egyértelműen azonosítható célcsoport, meghatározott költségkeret és megvalósítási időtartam, fenntarthatóság, azonosítható projektgazda és közreműködők, hozzájárulás a horizontális politikákhoz. Az eljárásrend három fő fázisból áll: Az első fázis: 1. Projektkezdeményezés - a projektgazdák által benyújtott projektötletre a szaktárcák, a regionális fejlesztési tanácsok, illetve az NFÜ tehetnek javaslatot. 2. Regisztráció, előminősítés - az NFÜ kiemelt programok a Projektek Főosztályának felelősségi körébe tartozik. A második fázis: 3. Előzetes megvalósíthatósági tanulmány 4. Előértékelés, Kormánydöntés - szakértői értékelés zsűri által, melynek összeállítása meghatározott (az NFÜ elnöke, az érintett irányító hatóság képviselője, az NFÜ fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettese, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja, az érintett szaktárca, RFT, a Pénzügyminisztérium képviselője és egy külső szakértő). Az akciótervről a Kormány dönt. A harmadik fázis: 5. Részletes kidolgozás 6. Értékelés, döntés - az NFÜ a projektet külső értékelőkkel, tanácsadó cégekkel értékelteti, 1 mrd Ft támogatási összeg felett szakminiszteri állásfoglalást kér. Az első és második fázis során a projektek egy értékelő rendszeren mennek át, melynek szempontjai egységesek, pontozásos alapon működnek, és amennyiben bizonyos szempontoknak nem felelnek meg ebben a rendszerben, akkor kiesnek (tehát nem csak az összpontszám számít). A honvédelmi tárca szerepe a projektekben A 2006-tal lezáruló NFT I. idején a tárcának "csupán" azt kellett felmérnie, hogy mit veszíthet, ha nem él a pályázati lehetőségekkel. Sajnos, amint az az ÚMFT következtetéseiben is megfogalmazásra került, az elmúlt időszakban az önálló költségvetéssel rendelkező intézmények rendkívül behatárolt és csekély lehetőséget kaptak a pályázatokban történő hatékony részvételre. Ezen az ÚMFT, ígérete szerint, talán képes lesz változtatni a következő években. Most azonban nem elég a lehetőségekre gondolni. Amint a fentiekben felvázoltakból kitűnik, a tárcáknak ezentúl bizonyos kötelességei is lesznek a projektekkel kapcsolatban. Mind az első, mind a második, sőt egyes esetekben még a harmadik fázisban is szerepet kaphatnak. Nagyon fontos tehát, hogy a 2007-2013-as időszakban másképp gondolkodjunk a projektekről. A korábban megfogalmazott célok (a pályázati tevékenységek tárcaszintű átláthatósága, a szakértői csapat felállítása, a pályázattal kapcsolatos információk biztosítása és az érintettek továbbképzése a témában) most még nagyobb hangsúlyt kaptak. Éppen ezért jelentős eredmény, hogy a tárcán belül ezentúl HM utasítás szabályozza a pályázati tevékenységet, és elkülönített költségvetés is rendelkezésre fog állni hamarosan. Az ÚMFT és a zászlóshajó programok mentén kiírásra kerülő pályázatok is nagy lehetőséget rejtenek magukban, melyeket érdemes lesz figyelemmel kísérni, és aktívan részt vállalni belőlük. Minél hamarabb ismerjük fel a pályázati és projekt-tevékenységben rejlő lehetőségeket, és minél hamarabb hasznosítjuk azokat, annál hamarabb sikerülhet az ÚMFT-ben is megfogalmazott célt elérni: "A siker feltétele annak közös belátása, hogy az ország csak polgárai teljesítményéből építkezhet. A versenyképes gazdaság a feltétele a gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatás bővítése pedig a szolidáris társadalomnak. Képessé kell tenni tehát polgárainkat arra, hogy megállják helyüket a versengő világban. És képessé kell tenni az államot arra, hogy a versenyből kimaradók számára szilárd támaszul szolgáljon." FORRÁS: www.nfu.hu Új Magyarország Fejlesztési Terv « vissza a tartalomhoz