XVII. évfolyam |
2. szám |
2007. június |
Ruzsás Lajos
Új országgyűlési határozat a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól
A magyar országgyűlés - a demokratikus jogállamokban kialakult gyakorlatnak megfelelően - rendszeresen gyakorolja a fegyveres erő feletti ellenőrzést, meghatározza létszámkereteit, valamint fejlesztésének irányait, főbb feladatait. Az országgyűlés a rendszerváltozás óta három alkalommal hozott ebben a témában határozatot, napjainkban - 2007 júniusában - napirendre került a negyedik határozat elfogadása. Az alábbi cikk szerzője ebből az alkalomból áttekinti az eddigi határozatok lényegét és bemutatja a legújabb dokumentum főbb vonásait. Ezzel együtt szöveghűen, teljes terjedelmében közreadjuk az elfogadott országgyűlési határozatot is.
Az Országgyűlés 2007. május végén, június elején a honvédelem szempontjából nagy jelentőségű dokumentumot tárgyalt és fogadott el, nevezetesen a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól szóló OGY határozatot.
Ez a határozat szervesen illeszkedik azoknak a döntéseknek a sorába, amelyekkel az Országgyűlés egyrészt eleget tesz a honvédelmi törvényben előírt1 kötelezettségének, másrészt gyakorolja a Magyar Honvédség feletti civil kontrollt.
1. A 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat volt az első ilyen jellegű dokumentum, amely szabályozta a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányait és létszámát. Már a címből is kitűnik, de a tartalma alapján egyértelmű, hogy az Országgyűlés nem csak hosszú távú irányokat, hanem középtávú feladatokat is meghatározott, figyelemmel az akkor már számításba vett NATO csatlakozásra. Ugyanakkor tekintettel a jelentős strukturális átalakításokra, szervezeti változásokra, létszámkorlátokat (60 ezer fő a korábbi mintegy 100 ezerrel szemben) is megjelölt.
A következő, a 61/2000. (VI.21.) OGY határozat a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szólt. Ebben az Országgyűlés kifejezte, hogy szükségesnek tartotta a Magyar Honvédségnek - a Magyar Köztársaság valós biztonságpolitikai helyzetével, az ország gazdasági teherbíró képességével, a NATO tagsággal járó követelményekkel, a Magyar Köztársaság nemzetközi szerepvállalásával, továbbá a kor követelményeivel összhangban álló - átalakítását, fejlesztését. Előírta, hogy a szervezeti változások eredményeként javuljon az azonnal alkalmazható erők aránya, a béke- és háborús hadrend felépítése és vezetési rendje közel azonos, a rendszeresített békelétszám legfeljebb 45 . 000 fő legyen, a háborús létszám a korábbinál nagyobb mértékben közelítsen a békelétszámhoz. Középtávú feladatok itt külön nem kerültek meghatározásra, de a határozat előírta, hogy a haderő átalakítása 2000-2010 között három ütemben (2003 végéig, 2006 végéig és 2010-ig) kerüljön végrehajtásra.
Az eddig hatályos és most felváltásra kerülő - a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló 14/2004. (III.24.) OGY határozat - már hivatkozott az EU-tagságból fakadó követelményekre és deklarálta, hogy az ország biztonságát az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjaként, valamint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának keretében kell értelmezni. Rögzítette, hogy a Magyar Honvédségnek különösen mely feladatok végrehajtására kell felkészülnie és először fogalmazta meg az ambíciószintet, vagyis azt, hogy a szervezeti korszerűsítések eredményeként az átalakított haderő mire legyen képes hazai területen, illetve az ország területén kívül végrehajtásra kerülő feladatok során. A határozat értelmében a Magyar Honvédség fejlesztését 2004-2013 között három időszakra bontva (2006, 2010 és 2013 végéig) kell végrehajtani azzal a kitétellel, hogy az önkéntes haderő létrehozása 2005 első félév végéig történjen meg. (Mint ismeretes ez 2004. november harmadikával, az utolsó sorkatona leszerelésével megtörtént. A magyar haderő sikeresen áttért az önkéntes rendszerre és egyidejűleg megkezdődött a haderő professzionális jellegének kialakítása.)
2. A határozatok rövid áttekintéséből látható, hogy az Országgyűlés, az 1993. évi honvédelmi törvény hatályba lépését követően minden parlamenti ciklusban foglalkozott a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésével. Ez rendben is van, ugyanis a hosszú távra kitűzött célok teljesítését, az azok megvalósítása érdekében elvégzett feladatokat folyamatosan elemezni, értékelni és bizonyos időszakonként korrigálni, pontosítani kell. Ugyancsak vizsgálni szükséges a politikai, biztonsági- és a gazdasági környezet alakulását, vagyis mindazon tényezőket, amelyek befolyásolhatják a korábban elhatározott fejlesztési irányokat.
Az egyes határozatoknál megemlítettekből világosan kitűnik, hogy a kül- és biztonságpolitikai változások lehetővé, az ország gazdasági teherbíró képessége pedig szükségessé tette a haderő méretének csökkentését. De ezt indokolták a katonai stratégiában, az alkalmazási elképzelésekben bekövetkező változások is. Ezek eredményeként alakult át, a mintegy 100 ezres, támadó elvek alapján felépülő sorozott "tömeghadsereg" napjainkra, mintegy 30 ezer fős önkéntes, professzionális jellegű haderővé.
3. Most ismét szükségessé vált a hatályos OGY határozat felülvizsgálata és módosítása. Vizsgáljuk meg, hogy milyen tényezők tették ezt indokolttá.
A honvédelmi tárca az új (a 2006-ban kezdődő) parlamenti ciklusban is - a kormányprogrammal összhangban - a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló 14/2004. (III. 24.) OGY határozat alapján folytatta a nemzeti és a szövetségi, valamint európai uniós követelményeknek egyaránt megfelelő és szükséges mértékű képességek megteremtését, a haderő fejlesztését.
2006-ra az ország gazdasági helyzetének alakulása, a biztonságpolitikai környezet, az új biztonsági kihívások, majd az önkéntes haderőre való áttérést követően a képességorientált, minőségi vonatkozásban is professzionális fegyveres erő kialakításának igénye, a 2006. évi NATO Miniszteri Irányelvek ajánlásai, valamint a 2117/2006. (VI. 30.)2 , illetve a 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozatban3 foglalt rendelkezések szükségessé tették a Magyar Honvédség feladatainak, képességei alakulásának áttekintését.
A hatályos országgyűlési határozat szerint előirányzott és ütemezett védelmi képességek és a rendelkezésre álló erőforrások áttekintése alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a haderő hosszú távú átalakítását az előzőekre tekintettel újra kell gondolni, meg kell teremteni a célok és lehetőségek összhangját, az eddigieknél hatékonyabb, a végrehajtói szintet erősítő haderőstruktúra kialakítását. Így szükséges az országgyűlési határozatban foglaltak áttekintése és szükség szerint az aktuális körülményekhez igazítása is.
A 14/2004. (III. 24.) OGY határozat felváltását indokolja továbbá, hogy számos, korábban meghatározott feladat végrehajtása megtörtént - kiemelten például az önkéntes haderőre való áttérés, a sorállomány kiválásával kapcsolatos feladatok, új kiképzési rendszer kialakítása -, ezért szükséges az aktuális feladatok pontosítása és a következő tervezési időszak várható feladatainak előkészítése, megalapozása.
A feladat tehát az volt, hogy a Kormány a megváltozott külső és belső biztonságpolitikai és gazdasági körülményeket alapul véve új országgyűlési határozat-tervezetben tegyen javaslatot a Magyar Honvédség további fejlesztésére. A kidolgozói munka 2006. őszén kezdődött. A Kormány által előzetesen javasolt határozat-tervezet véglegesítése 2007. január végéig tartott az öt parlamenti párt képviselőinek és szakértőinek részvételével, aktív és konstruktív közreműködésével, segítségével.
Ennek során nem az volt a cél, hogy a hatályos OGY határozatban foglaltak helyett teljesen új irányok kerüljenek kijelölésre, hanem az, hogy az elért eredményekre építve, az aktuális biztonságpolitikai környezethez alkalmazkodva, a korábbi sarokkövek, vívmányok megőrzésre, továbbfejlesztésre, a megkezdett reformfolyamatok további szélesítésre kerüljenek. Az Országgyűlést olyan helyzetbe kellett hozni, hogy a szövetségi kötelezettségi rendszerből fakadó, illetve a honi társadalmi, politikai és gazdasági élet diktálta igények és feltételek keretei között tudjon dönteni a Magyar Honvédség következő 10-15 évének fejlesztési irányairól. Arról a szervezetről, amelynek folyamatosan és magas színvonalon képesnek kell lennie maradéktalanul betölteni alkotmányos rendeltetését, ellátni mind a haza fegyveres védelmét, mind a kollektív védelmi feladatokat. Nem volt tehát indokolt egy minden elemében új hosszú távú fejlesztési koncepció kialakítása, hanem az eddig megteremtett alapok minőségi, a jelenkor követelményeihez és lehetőségeihez igazított, pontosított továbbfejlesztését célzó dokumentum kidolgozása vált szükségessé.
4. Az új határozat előírja a fő célkitűzéseket, képességkövetelményeket, a haderővel szemben támasztott elvárásokat, megjelöli az ambíciószintet és a fejlesztési feladatok prioritásait. Részletesen meghatározza a fejlesztés főbb követelményeit és feladatait, a haditechnikai fejlesztéssel kapcsolatos elvárásokat és az erre fordítandó források nagyságát.
Az új határozat alapelvnek tekinti, hogy a Magyar Honvédségnél megkezdett haderőfejlesztés folytatását. Ebből adódóan a katonai képességek kialakítása során mind a nemzeti, mind a nemzetközi alkalmazás követelményeinek megfelelő haderő irányába kell tovább mozdulni, hiszen már egy megkezdett folyamatról beszélhetünk, közel 8 évvel a NATO és 3 évvel az EU-hoz történt csatlakozás után. Ezt támasztja alá az is, hogy az alapvető feladatok, kihívások változatlanok. Az elmúlt időszakban a Magyar Honvédség katonáinak, szervezeteinek számos komoly kihívással kellett szembenézniük, akár a hazai katasztrófavédelmi feladatokat, akár a különböző ENSZ, NATO és EU missziókban való folyamatos részvételt és helytállást nézzük.
Egy hadsereg fejlesztési célkitűzéseinek megfogalmazása során legfontosabb annak a távlati célnak a meghatározása, hogy milyen szervezettel és mekkora erővel legyen képes végrehajtani feladatait. Ezt fejezi ki az ambíciószint, amely a honvédelmi szakmai szempontnak és a szövetségesi igényeknek megfelelően került meghatározásra.
Hosszú távon a fejlesztési feladatok fontossági sorrendjét, összhangban a NATO Miniszteri Irányelvek ajánlásaival, a Magyar Honvédség professzionális jellegének és expedíciós képességeinek erősítése és kiteljesítése határozza meg. Nagy hangsúlyt kell helyezni a műveletre kijelölt, a NATO reagáló erőbe és az EU harccsoportba felajánlott alegységek fejlesztésére, ami a szövetségi tagságból eredő feladataink teljesítése mellett biztosítja az alapját a hazai alkalmazásra is rendelkezésre álló erőknek.
A fejlesztés főbb követelményeinek és feladatainak meghatározásánál, a hosszú távú elképzelések pontosítása, aktualizálása során az alkotmányos és a szövetségesi kötelezettségek maximális teljesítése mellett a fő hangsúlyt a hatékonyság, a költségkímélő fenntarthatóság és a hosszú távú szervezeti stabilitás keretén belül megvalósítható korszerűsítés, rugalmas, feladatcentrikus, expedíciós jellegű alkalmazhatóság kapta.
Ezért, le kellett vonni az ország gazdaságának teherbíró képességéből eredő konzekvenciákat is, és meg kellett hozni azokat a döntéseket amelyek végeredményként takarékosan működtethető, ugyanakkor szakmailag optimális szervezetű és felszerelésű haderőt eredményeznek.
A szervezeti struktúra meghatározásánál figyelembe kellett venni, hogy a hazai katonai feladatok, a szövetségesi kötelezettségek, a nemzetközi szerepvállalás továbbra is sokrétű feladatokat rónak a Magyar Köztársaságra, a Magyar Honvédségre. Ugyanakkor az ország teherbíró képessége és a biztonsági környezet értékelése alapján kijelenthető, hogy, a világ legerősebb politikai-katonai szövetségi rendszere tagjaként, békében nem indokolt az ezeket meghaladó képességek fenntartása.
A Magyar Köztársaság szövetségi tagsága, a biztonsági környezetben bekövetkezett pozitív változások, valamint a haditechnika fejlődése és a képességek minőségi fejlesztése lehetővé teszik egy a korábbiaknál kisebb létszámú, ugyanakkor hatékonyabban és költségtakarékosabban működő, működtethető haderő kialakítását és fenntartását.
Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a konvergencia program és a közigazgatás reformja kapcsán, a haderő folytatódó reformja keretében, a Kormány prioritásainak megfelelően bizonyos katonai szervezetek összevonásra, megszüntetésre, átdiszlokálásra kerültek. Megtörtént a vezetési rendszer egyszerűsítése, a vezető szervek számának csökkentése.
A Kormány által elrendelt, elsősorban a tárcák között végrehajtandó profiltisztítás révén, a csökkenő tárcalétszám mellett, nő a végrehajtó katonai szervezetek aránya és feltöltöttsége, folyamatosan növekszik a csapattagozatban szolgálatot teljesítők létszámaránya, ezzel is erősítve a valós katonai képességeket. Az újonnan kialakítandó, modulokra épülő struktúra lehetővé teszi a haderőnek a mindenkori feladat igényeihez optimálisan, rugalmasan és jelentősen lecsökkentett reakcióidővel történő alkalmazását.
A szervezeti- és képesség követelmények mellett legalább ilyen jelentőséget tulajdonít a határozat a professzionális haderő követelményeinek megfelelő korszerű állományszerkezet, állomány-, és rendfokozati arány kialakításának és ehhez hitelesebb, átláthatóbb pályakép és életpálya modell kidolgozásának, az állomány élet- és munkakörülményei színvonalának lehetőségek szerinti javításának is.
A termelői és fogyasztói logisztika szétválasztásával egyszerűsödik és hatékonyabbá válik a csapatok logisztikai támogatása. Az adott feladat végrehajtásához szükséges logisztikai háttér (szervezet, eszköz, anyag) a harcoló kötelékek "testközelébe" kerül. A katonai szervezetek struktúrája és létszáma a kitűzött képességcélokhoz igazodik.
A határozat külön pontban foglalkozik a haditechnikai fejlesztéssel és azzal, hogy a beszerzések során a korszerűség, a hosszabb távú rendszerben-tarthatóság, a gazdaságosság, könnyebb szállíthatóság, védettség és a környezetvédelem szempontjai biztosítva legyenek. Ezen kritérium katalógus felállítása kellő garanciaként szolgál a honvédelmi feladatok biztosításához.
Új hosszú távú célkitűzésként - figyelemmel a NATO Miniszteri Irányelvekben foglaltakra - a határozatban rögzítésre került a védelmi kiadásokra vonatkozó követelmény is. Azt hosszú távon úgy kell tervezni, biztosítani, hogy a honi gazdaság teherbíró képességét ne haladja meg, mégis folyamatosan közelítsen a többi NATO tagország átlagához. Ezen belül, a haditechnikai fejlesztésekre fordított hányad mindenkor elérje a védelmi kiadások legalább egyötödét.
A parlamenti pártokkal lefolytatott egyeztetések eredményeként néhány új gondolat és feladat is megjelent az új határozatban. Ilyenek a Washingtoni Szerződés III. cikkelyének betagolása, a képességi ambíciószint meghatározása, az expedíciós képességek erősítése és tartalmának kifejtése; a katonai életpálya modellre vonatkozó követelmény és a kvalifikált állomány megtartásának szükségessége, valamint a haditechnikai eszközök fejlesztésének prioritása.
Ugyanakkor a 14/2004. (III. 24.) OGY határozathoz képest a feladatok részletes felsorolása elmaradt. Ezt az indokolta, hogy a honvédség feladatait pontosan meghatározza a 2005. január 1-jén hatályba lépett, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény.
A határozatba - tekintettel arra, hogy külön OGY határozat rendelkezik róla - nem kerültek beépítésre létszámadatok.
A határozat nem tartalmaz évszámokhoz, vagy jelentősebb technikai eszközhöz, rendszerhez kötött konkrét feladatokat, mivel az OGY határozatban foglalt célkitűzések részletes feladatokra bontását, ütemezését - hatáskörében eljárva - a honvédelmi miniszter által előterjesztett és a kormány által jóváhagyott, az aktuális körülmények alapján és az OGY határozat keretein belül kidolgozott 10 éves terv tartalmazza.
A határozat-tervezetet az Országgyűlés az általános vitát követően 2007. 06. 04-i ülésnapján - módosító javaslat nélkül - egyhangúlag elfogadta. A szavazásban is kifejezésre jutott, hogy az Országgyűlés a honvédelmet össznemzeti kérdésnek tekinti.
51/2007. (VI.) OGY határozat a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól
Az Országgyűlés a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 47. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól az alábbi határozatot hozza:
1. Az Országgyűlés szükségesnek tartja a Magyar Honvédség fejlesztésének folytatását. Ennek során a fő hangsúlyt a nemzeti és nemzetközi keretek közötti alkalmazás követelményeinek egyaránt megfelelő katonai képességek kialakítására kell helyezni.
2. A végrehajtandó képességfejlesztés, modernizáció és erőkoncentráció eredményeként jöjjön létre egy professzionális, sokoldalúan, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható, nemzetközi (NATO, EU, ENSZ, EBESZ) együttműködésre képes, kiképzett, feltöltött és bevethető szervezetekkel rendelkező, korszerű eszközökkel felszerelt és finanszírozható haderő.
3. A Magyar Honvédség hosszú távon (10-15 év alatt) - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 70. § (1) bekezdésben foglalt feladatai végrehajtására is figyelemmel -, a már elért eredményekre alapozva legyen képes - a magyar külpolitikai törekvésekhez igazodva - az ország határain kívül folytatott műveletekben egyidejűleg egy dandár méretű erő hat havi harci-, és egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) nem harci körülmények közötti alkalmazására; vagy egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) harci-, és egy zászlóalj méretű erő tartós (hat hónapon túli) nem harci jellegű tevékenységére.
4. A fejlesztési feladatok fontossági sorrendjét a Magyar Honvédség professzionális, valamint a műveleti területre telepíthető, ott együttműködésre és működőképességének fenntartására alkalmas (expedíciós) jellegének erősítése határozza meg. Ezen belül az egyes feladatokat a következők szerint kell rangsorolni: a műveletre kijelölt, illetve műveleti részvételre tervezett alegységek, szervezeti elemek fejlesztése, felszerelése; a NATO Reagáló Erő és az EU harccsoport rotációkba felajánlott alegységek felszerelése; az irányítási-vezetési- rendszerek fejlesztésének folytatása úgy, hogy azok illeszthetőek legyenek a kialakítandó hálózat alapú hadviselés képességhez.
5. A fejlesztés főbb követelményei és feladatai:
a) hazánk szövetségi tagsága, a biztonsági környezetben bekövetkezett változások, valamint a haditechnika fejlődése és az elért képességek minőségi fejlesztése alapján - figyelemmel az Észak-atlanti Szerződés 3. cikkében foglalt kötelezettségekre is - a feladatok ellátására alkalmas, költségtakarékosan működtethető haderőt kell kialakítani és fenntartani;
b) a fejlesztés biztosítsa, hogy a honvédség előtt álló feladatok végrehajtásához szükséges védelmi képességek fokozatosan erősödjenek, és folyamatosan javuljanak a szövetségi, illetve más nemzetközi kötelezettségek teljesítésének feltételei, a kihívások és kockázatok kezeléséhez nem szükséges képességeket meg kell szüntetni;
c) a Magyar Honvédség váljon korszerűen kiképzett és felszerelt, műveleti területre telepíthető, ott együttműködésre és működőképességének fenntartására alkalmas (expedíciós) képességekkel is rendelkező haderővé;
d) a Magyar Honvédség szervezeti felépítése és vezetési rendje feleljen meg az országvédelem és a nemzetközi szerepvállalás szempontjainak. Működjön hatékony és a kialakított szervezeti kereteknek megfelelő középszintű vezetési rendszer. Növekedjen a végrehajtó, kiemelten a magas készenlétű, speciális képességekkel rendelkező, bevethető és telepíthető kötelékek feltöltöttsége, egyidejűleg fejleszteni kell a harci erők alkalmazhatóságához feltétlenül szükséges harci támogató és harci támogató-kiszolgáló képességeket. A logisztikai támogatás terén - a nemzeti felelősség elvét is figyelembe véve - a többnemzeti megoldások kapjanak elsőbbséget;
e) a professzionális haderő követelményeinek megfelelő korszerű állományszerkezet, valamint a megfelelő állomány-, és rendfokozati arány kialakításához kerüljön kidolgozásra a jelenlegi előmeneteli rendszerre épülő hitelesebb, átláthatóbb pályakép és életpálya modell. Az egyes szervezetek sajátosságaira is figyelemmel, folyamatosan növekedjen a szerződéses tiszthelyettes és legénységi állomány aránya, a nem kifejezetten katonai ismereteket igénylő beosztásokban előnyben kell részesíteni a polgári állomány foglalkoztatását. A megszerzett humánerőforrások megtartásának a minőségi teljesítmény hatékonyabb ösztönzése és elismerése legyen az alappillére. Kiemelt szempontként kell kezelni az állomány élet- és munkakörülményei lehetőségek szerinti javítását is;
f) a Magyar Honvédség igényeihez igazodó foglalkoztatáspolitika alkalmazásával, a toborzási és hadkiegészítési, tiszti, tiszthelyettesi képzési és kiképzési rendszer korszerűsítésével és költséghatékony működtetésével folyamatosan biztosítani kell a haderő részére a szükséges számú és minőségű személyi állományt;
g) a szétválasztott termelői és fogyasztói logisztikai támogatás rendszerét a megfelelő összhang biztosításával, koncentrált logisztikai és támogató szervezetekkel, valamint a szükséges támogató és kiszolgáló katonai szervezetek fenntartásával kell működtetni. A Magyar Honvédség gazdálkodásában a jövőben erősíteni kell a versenyszféra szolgáltatásainak igénybevételét és a piaci módszerek alkalmazását;
h) korszerűsített infrastruktúrával biztosítani kell a Magyar Honvédség gazdaságos és kulturált elhelyezését, az állomány kiképzésének feltételeit, valamint az ország területére érkező szövetségi erők befogadó nemzeti támogatásának kapcsolódó feladatait;
6. A haditechnikai fejlesztés során fokozatosan végre kell hajtani az elavult, gazdaságosan rendszerben nem tartható technikai eszközök cseréjét. Az új beszerzések során a korszerűség, a hosszabb távú rendszerben-tarthatóság, a gazdaságos üzemeltetés, a könnyebb szállíthatóság, a védettség, valamint a környezet- és a természet védelmének szempontjait kell figyelembe venni. A beszerzések és beruházások programokon keresztül valósuljanak meg. Ennek keretében a program teljes időtartamában biztosítani kell a katonai igények és a gazdasági lehetőségek összhangját, az erőforrások költséghatékony felhasználását.
7. Hosszú távon törekedni kell arra, hogy az ország teherbíró képességével összhangban a védelmi kiadásokra fordított költségvetési források GDP részaránya folyamatosan közelítsen a NATO-tagállamok átlagának megfelelő arányhoz, és a haditechnikai fejlesztésekre fordított források aránya érje el a védelmi kiadások 20%-át.
8. A Kormány jelen határozat végrehajtásáról, illetve a fejlesztés aktuális helyzetéről írásban, minden év I. félévében számoljon be az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának.
9. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Egyidejűleg a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányairól szóló 14/2004. (III. 24.) OGY határozat, valamint az egyes honvédelmi tárgyú országgyűlési határozatok módosításáról szóló 112/2004. (XI. 3.) OGY határozat 1. pontja hatályát veszti.
Jegyzetek:
1 A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 47. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az Országgyűlés határozza meg a Magyar Honvédség hosszú távú fejlesztésének irányait. Ezt megelőzően a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja utalta az Országgyűlés hatáskörébe a fegyveres erők hosszú távú fejlesztése irányainak megállapítását.
2 2117/2006. (VI. 30.) Korm. határozat a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról.
3 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről.