Király László

Védelemgazdasági kérdések
egy német konferencia kapcsán

A németországi Katonai (Védelemgazdasági) Társaság 2006 áprilisában ünnepelte fennállásának 25-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból jelent meg a Társaság Biztonság és Közgazdaság című folyóiratának jubileumi száma. A védelemgazdaság lehetőségei és hatása a béke biztosításának folyamatában címmel megtartott konferenciáról. A Társaság célja: tájékoztatást adjon a biztonság-, gazdaság- és belpolitika összefüggéseiről; a fegyveres erőkről nemzetgazdasági és üzemgazdasági szempontokból; a leszerelés, az átfegyverzés és a konverzió gazdasági kérdéseiről; az európai fegyverzeti kooperációról; az exportról és a fegyverzetellenőrzésről; valamint mindezek finanszírozásáról. Mottója pedig hangsúlyozza: Több tapasztalatot a tudomány számára, minél több tudományos ismeretet a gyakorlatba! Mindezek jegyében rendszeres tájékoztatást adnak a kutatásokról; a kelet- és középeurópai reformországokban zajló védelemgazdasági folyamatokról, elsődlegesen a lengyel, orosz, cseh és szlovák sajtó alapján. A kutatásban részt vesz az EU alkotmányán alapuló Európai Védelmi Ügynökség három pillére: a közös Beszerzési Ügynökség, és a közös Logisztikai Ügynökség, valamint az Európai Hadfelszerelési finanszírozási Bank, melyek tartalmi bővítéséhez és gazdagítására vonatkozó konzekvenciákhoz kíván hozzájárulni a kutatási projekt.

A közel 80 oldalas kiadványban megjelent referátumokból kettőt ajánlunk a hazai tudományos körök figyelmébe.

Hozzájárul-e a védelemgazdaság a növekedéshez?

A védelemgazdaság és nemzetgazdaság egésze összefüggésének kérdése sokakban csak leegyszerűsödve vetődik fel. A fegyveres erőkre fordított kiadásokat társadalmi szükségletként kell felfogni és hasznosulását is így kell értékelni. A szerzők a referátumban több szempontból közelítik meg a kérdést: az összgazdasági növekedés szempontjából rámutatnak a védelemgazdaság, az egyéni- és az összgazdasági teljesítmény , valamint a növekedés kölcsönös összefüggésére.

A cikk első részében a szerzők a német fegyvergyártás és az export helyzetét elemzik. A kezdeti időkben, az 1960-as évek második felében, az export a használatból kivont repülő és páncélos eszközökre szorítkozott, majd a fejlesztés és az ipar megerősödésével fokozatosan jutott el a bonyolult fegyverzeti rendszerek és a kapcsolódó szolgáltatások exportjáig. Napjainkra (2002. évi adatokkal számolva) a közel 90 000 főt foglalkoztató fegyverzeti és hadfelszerelési ipar a világkereskedelemben 5-6%-os részesedést ért el és ezzel az 5. helyet foglalja el a legnagyobb fegyverexportőrök között. Mindezt Németország elsősorban a kutatás-fejlesztésben és a minőség terén nyújtott teljesítményével érte el, mivel az állami kereskedelem politika visszafogottsága, az ideológiai alapú defenzív kereskedelempolitika a potenciális vásárlók elvándorlását okozta.

A fentiek alapján a szerzők tézisként fogalmazzák meg, hogy a katonai K + F az innováció motorja, amelynek kiemelkedő szerepe van a gazdaság növekedésében. Megállapítják, hogy a korszerű és hatékony fegyverek exportjára való képesség növeli az ország tekintélyét.

A cikk második részében a szerzők a közvetlen katonai kiadások alakulását és hasznosulását tekintik át és egy sor ellentmondásos jelenségre irányítják rá a figyelmet.

A fegyveres erők 1991-ben elindított reformja (csökkentése) eredményeként a csapatok létszáma 2004-re 42%-kal csökkent. A célkitűzés ellenére a személyi kiadások nem csökkentek, a vizsgált időszakban változatlanul a költségvetés 50-51%-át teszik ki. A megszűnő helyőrségeknek negatív a nemzetgazdasági hatása, az adott körzetekben növekvő munkanélküliséggel és csökkenő vásárlóerővel jár.

Nem teljesülnek a struktúra átalakítási és a költségtervezés harmonizációs célkitűzései. A 2018-ig terjedő tervekben több olyan projekt található, amelyek pénzügyi fedezete kétséges, így a feltételezett gazdaságélénkítő hatásuk is megkérdőjelezhető.

A Szövetségi Számvevőszék vizsgálatai kimutatták, hogy a rendelkezésre álló költségvetési erőforrásokat gazdaságtalanul használják fel. A hivatkozott Fekete könyv egy sor példát közöl a ruházati és lőszer gazdálkodás területéről, a drága és sikertelen/felesleges fejlesztési projektekről, ahol a hibás időbeli és az összehangolatlan pénzügyi tervezés a veszteség forrása.

Megállapítják, hogy az erőltetett megtakarítási elvárások rendszeresen hibás fejlesztési/beruházási döntésekhez vezetnek.

A sorozott és az önkéntes haderő költségeit elemezve felmerül: a bürokratikus (kell-e 900 féle formanyomtatványt használni a hadseregben?) merev szervezeti struktúrájú, a mindenkori igényekhez képest alulfinanszírozott szervezet képes-e kihasználni a minőségi munkaerő rugalmas felhasználhatóságából adódó előnyöket, ami kétségessé teszi a tervezett megtakarításokat.

A sok negatív példa ellenére a szerzők úgy ítélik meg, hogy a gazdaságnak és az államnak találkozni kell a nemzeti érdekek tekintetében, aminek végső eredménye: a védelemgazdaságnak az össznövekedéshez való pozitív hozzájárulása

Európai Hadfelszerelési Bank finanszírozási lehetőségei

A terrorizmus elleni Európának egységesen kell fellépni. Ezért a biztonság kérdései a társadalom és a politika számára mindig elsőrendű, még akkor is, ha államháztartási problémák miatt a katonai költségvetést csökkenteni kell.

A kérdés úgy merül fel, hogyan oldható meg a biztonság garantálása a katonai kiadások növelése nélkül. Szakértők szerint ez a fegyveres erő közös önálló beszerzési és finanszírozási intézményeinek létrehozásával oldható meg. Ez az intézmény az Európai Hadfelszerelési bank (EHB), amelynek elsődleges célja a haditechnikai és hadfelszerelési beruházások finanszírozása. Egyes országok nem tudják a szükséges beruházásokat finanszírozni, ezért azokat a bank önállóan finanszírozza. A sikeres önfinanszírozás többletberuházásokat tesz lehetővé és tehermentesíti az ország katonai költségvetését.

Az EHB stratégiai célja az egyes országok államháztartásának tehermentesítése, amit azzal ér el, hogy önálló tevékenységének a pénzpiacon realizált nyereségét a szükséges haditechnikai és hadfelszerelési beruházásokra fordítja. A szerzők részletesen elemzik egy ilyen bank alapításának, beruházási és pénzpiaci tevékenységének lehetőségeit, eredményeit és kockázatait, amelyek ilyen módon összevethetők a fegyverzeti és hadfelszerelési termékek piacán folytatott egyszerű kooperáció költségeivel és eredményeivel, mindezek eredményeként közgazdaságilag racionális döntés hozható a stratégiai célkitűzés eléréséhez.

A németországi Katonai Gazdasági Társaság 2007 márciusában Európai túlélési stratégiák - hozzájárulás a béke biztosításához címmel újabb konferenciát rendez az európai védelmi unió jövőjéről, annak védelemgazdasági aspektusairól. A jubileumi kiadvány meggyőzött bennünket arról, hogy a németországi Védelemgazdasági Társaság, amelyre már utaltunk, a tudományterület aktív és eredményes művelője, ezért érdeklődéssel várjuk az előttük álló konferencia eredményeit.