Csery Péter

A nemzeti és a szövetségi jogszabályok integrálásáról

A NATO irányultságában, funkcióiban történő változások területén a 21. század első évtizedeiben meghatározó szerepe lesz annak a jogi tevékenységnek, mely a NATO és a tagállamok jogszabályainak összehangolására irányul.

Több alkalommal a NATO vezetői csak az ENSZ alapokmányaira hivatkozhatnak, amikor tevékenységet kell folytatni a különböző műveleti területeken, a békefenntartás területén. A különböző csúcstalálkozókon elfogadott dokumentumok folyamatosan fejlesztik a NATO szervezetét, tevékenységét, de egy átfogó, az 1949-es, a NATO megalakulásához hasonló alapdokumentum, a kor követelményének megfelelő jogszabály kidolgozása elengedhetetlen. Ehhez a tagállamok vezetőinek egységes álláspontjuk kialakítása szükséges. A nemzetközi jog több olyan szerződést ismer, amelyek a mindenkori feszült politikai helyzetet a jog eszközével oldották meg, de mögöttük minden esetben katonai, vagy szövetséges katonai erők álltak.

A rigai csúcstalálkozó várhatóan mérföldkő lesz a szervezet életében, hiszen a közép- és a hosszútávú együttműködést egyszerre kell kialakítani a NATO tagállamaiban. Ehhez a nemzeti jogszabályokat és a közös jogszabályokat integrálni szükséges. Hogy ez milyen hatalmas munka, milyen fontos feladat, azt jelenleg nem is lehet felmérni. Emlékezzünk arra, hogy az Európai Unióba történő belépéskor a tagállamoknak milyen nagyarányú előkészületekre volt szükségük, milyen sok jogszabályt, közösségi jogot és nemzeti jogot kellett összehangolni, integrálni, megszüntetni, újakat alkotni annak érdekében, hogy a szervezet és az új tagállamok megfelelően tudjanak tevékenykedni. Valami hasonlóra lenne szükség jelenleg a NATO-ban is.

A másik fontos feladat az elkövetkező tíz évben, ami meghatározó lehet a NATO számára, a szervezet építése, bővítése. A PfP-országok, a tagjelölt országok előbb-utóbb meg fognak felelni a tagsággal járó követelményeknek, és a felvételüket tovább már nem lehet halasztani. Ugyanakkor meg kell gondolni meddig bővíthető e szervezet, milyen új feladatok jelentkeznek a világ különböző műveleti területein, amit e szervezet képes még folyamatosan, zökkenőmentesen ellátni. Ehhez a szervezetnek megfelelő anyagi eszközökkel, katonai erőkkel és szervezetekkel kell rendelkeznie. Itt is a jogszabályok megalkotása, összehangolása kiemelt feladat.

A NATO előtt álló harmadik feladat az Európai Unióhoz való viszony pontosítása, átgondolása. A 24 tagállam védelmi miniszterei Finnországban várhatóan el fogják fogadni az Európai Védelmi Ügynökség 20 évre szóló tervét, mely az európai biztonság- és védelempolitika igényelt katonai képességének fejlesztésére vonatkozik. A védelmi képességekkel alkalmazkodni kell a felgyorsuló technológiai kihívásokhoz, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a katonai erő alkalmazására. Ezek a műveletek várhatóan expediciósok, többnemzetiek lesznek, többféle erőt és eszközt fognak igényelni. Sikereket csak a polgári és a katonai szervezetek tevékenységének összehangolásával lehet majd elérni, amelyet csak az erők és az eszközök jobb összehangolásával, a fejlesztések, a kutatások és az anyagi eszközök szorosabb együttműködésével lehet sikeresen megvalósítani. Ebben a NATO-nak meg kell találni a helyét és a szerepét, összehangolni azon országok tevékenységét, melyek nem tagjai az Európai Uniónak.

A 21. században egyre nagyobb szerepet töltenek be a távol-keleti és az ázsiai országok, ezen belül is Kína. Mind a lakosságát, mind a gazdasági erejét, mind a katonai potenciálját nem lehet figyelmen kívül hagyni. A gyorsan fejlődő ország sajátos politikai szerepet tölt be a világban, a különböző szervezetekben. Kínának elfoglalt geopolitikai, geostratégiai helye egyre jobban meghatározó, a nem kapitalista társadalmi rendszerének építése, fejlesztése, potenciálisan ütközővé válhat a világon. Ebben az esetben a NATO és az Európai Unió esetleges fegyveres erejének összehangolása, együttes fellépése kiszámíthatatlan eredményekhez vezethet. Éppen ezért, valamint a hagyományos ellenségkép hiánya miatt nehéz a különböző országok kormányainak meggyőzni a lakosságot a katonai fegyverkezés folyamatos növelésének, vagy akár csak szinten tartásának szükségességéről. S akkor még nem szóltunk a különböző civil, félkatonai és katonai terrorszervezetek tevékenységéről, az etnikai és a különböző országok villongásairól, ezek elleni kemény, hatékony és közös fellépéséről. A terrorizmus illetve a terroristák elleni hatékony küzdelem csak összefogással lehet eredményes, a NATO és az Európai Unió szoros együttműködése minden területen elengedhetelen.

A NATO feladatrendszerében a világban bekövetkezett változások figyelembe vételével, várhatóan Rigában, a csúcstalálkozón elfogadott új kihívásokra megfogalmazott és elfogadott válaszok mérföldkövet fognak jelenteni a szervezet életében. Ugyanígy a NATO-val kapcsolatban lévő más szervezetekre is. Ennek megfelelően a NATO és a tagállamok képesség-kialakítási és katonai alkalmazási tevékenységében, a speciális feladatok megoldásában is nagyarányú korrekciók várhatók.