Kárpáti György
A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeteinek racionalizálása
A kormány elképzelése szerint a nemzetbiztonsági területen működő szolgálatokat – beleértve a katonai területen működőket is – célszerű összevonni, racionalizálni, költséghatékonyabban működtetni, az esetleges átfedéseket lehetőleg minimalizálni.
Az összevonás célja nem lehet, hogy bizonyos területek úgy szűnjenek meg, hogy a szükséges feladatokat ne lehessen hatékonyan ellátni.
Ezért a témát igen körültekintően kell kezelni, hiszen a szolgálatoknak a rájuk ruházott nemzetbiztonsági feladatok ellátásán túlmenően a nemzeti biztonság megteremtésében is jelentős szerepük van.
A vita, hogy az összevonást milyen szempontok szerint kellene elvégezni, bizonyára több megoldást is eredményezhet. Az itt javasolt módszer egy a sok lehetséges közül, esetleg vitaindító is lehetne. Egy konszenzuson alapuló eredmény azonban csak akkor várható el, ha a vitában részvevők megkísérelnek „külsősként” és az objektivitás megőrzése mellett vitatkozni.
Mintegy 20 éves aktív szolgálat, majd a polgári élet adta lehetőségek számomra az itt közölt megoldást eredményezték, természetesen a teljesség és a részletek bemutatásának igénye nélkül.
1) A szolgálati ágak összevonásánál célszerű az összevonható feladatrendszerből kiindulni. Ennek megfelelően a következő ágazatok alakulhatnának ki:
- Hírszerzés (IH és a KFH összevonásával)
- Nemzetbiztonsági Szolgálat (NBH és KBH összevonásával)
- Szakszolgálat
2) A szervezeti felépítésnél figyelembe kellene venni, hogy nem a szervezeti felépítéshez kell „keresni” a feladatokat, hanem a feladat minőségi és szakszerű ellátásához szükséges a szervezetet alakítani és mindennek költség-hatékonynak kell lenni.
3) Az egyes szolgálati ágak vezetési struktúrájában nem „beosztásokat”, hanem „felelősségi köröket” kellene kialakítani. Ez természetesen magában hordozza azt a veszélyt is, hogy bizonyos területek „felelősei” több ágazatot felügyelnek. Fontosnak tartom, hogy e miatt a tagoltság ne legyen túlzott, valamint a szinteket úgy célszerű kialakítani, hogy a közigazgatás más területén dolgozó beosztásokkal konform legyen, különben megtörténhet, hogy az egyes szintek közötti különbségek miatt nem alakul ki egy jól működő kommunikációs csatorna.
4) Szükségesnek tűnik, hogy a politikai felügyeleti és irányító szerv miniszterelnöki hivatali miniszter, vagy önálló miniszter legyen. Ez a feladatokból adódik, hiszen a szolgálatok létének célja, hogy a legmagasabb szintet a szükséges és a kért információkkal tudják ellátni.
A javasolt szervezeti struktúra:
5) Az itt bemutatásra kerülő szervezeti sémához a következőket kell megjegyezni:
- A főigazgató és általános helyettese az eddig kialakult szokványoknak megfelelően – véleményem szerint helytelenül – politikai beosztás és kormányváltás esetén várhatóan leváltásra kerülnek. Célszerű lenne a politikával megértetni, hogy e feladatkörök szakmailag igen magas tudást és tapasztalatot igényelnek és leváltás esetén hosszabb-rövidebb ideig vákuum keletkezhet a munkában.
- A főigazgató általános helyettesének – a ráruházott feladatokon túlmenően – a főigazgatót távollétében teljes körűen és teljes felelősséggel „alulról”, az alatta lévő igazgatói szintet – az adott igazgató távollétében – ugyanígy „felülről” helyettesíti.
- Az egyes igazgatói szintek alattuk a feladatoknak megfelelően alakítják ki a struktúrát éspedig úgy, hogy az egymáshoz közelálló feladatok egy irányítás alá kerüljenek.
- Kérdéses lehet, hogy szükséges-e a Hírszerzésnél és a Nemzetbiztonsági Szolgálatnál önálló technikai kiszolgáló területet létrehozni, amikor ez a Szakszolgálat feladata lenne? A válasz igen, azzal a megkötéssel, hogy csak a legszűkebb és a többi szolgálati ág számára nem használható speciális eszközök gyártása, beszerzése stb. lenne a feladata.
Vizsgálat tárgyát képezi, hogy egy ilyen szűk határok között működő terület önálló igazgatóság alá tartozzon-e, vagy csatolható-e pl. a műveleti területhez.
6) Vizsgálat tárgyát képezi továbbá, hogy egy ilyen séma szerint működtetett Nemzetbiztonsági Szolgálatnál a Műveleti Igazgatóság területét szükséges-e – a feladatok sokszínűsége miatt – 2, vagy legfeljebb 3 igazgató alá szervezni, hiszen ezen területek sokszor jelentősen eltérő felkészültséget igényelnek az igazgató személyét érintően is (pl. figyelés, technikai beépülés stb.).
7) Vizsgálat tárgyát képezi továbbá, hogy a szakszolgálat kiszolgálhatná-e és ha igen, akkor milyen mértékben a rendvédelmi szerveket is. Itt azonban figyelembe kell venni, ahogy a nemzetbiztonsági szolgálati ágak elsőbbséget kell, hogy élvezzenek a feladatok ellátásában.