Bognár Károly A biztonság és a biztonságpolitika tartalmának bővülése Napjainkban annak vagyunk tanúi, hogy a biztonság és a biztonságpolitika fogalma és tartalma tovább szélesedik, azaz új elemek, területek és feladatok kapcsolódnak hozzájuk. Ennek jelei már érzékelhetőek elsősorban a külföldi, de a hazai szakirodalomban is. A külföldi példák azt mutatják, hogy az ebben a témában élenjáró országokban először számba veszik a nemzeti értékeket, meghatározzák a biztonság főbb irányait, területeit és az adott ország biztonsági érdekeit. Ezek után mérlegelik, hogy a biztonsági érdekek közül egyeseket milyen erők (fegyveres, fegyvernélküli, diplomáciai, gazdasági stb.) alkalmazásával tervezik garantálni egyedül, vagy szövetségi keretekben. Így van ez például az USA-ban, Németországban, Oroszországban stb. is. Sajnos nálunk ezek az elemző, tervező, előkészítő munkák elmaradtak, vagy igen nagyvonalúan és felületesen történtek meg, s így azonnal a biztonság tartalmával, a biztonságpolitika fogalmával kezdődnek az alapvető okmányok, amelyek a fentiek elmaradása miatt hézagosak. Ebben a kérdésben a jövőben tovább kell lépnünk, le kell folytatni azok sokoldalú (politikai, gazdasági, jogi, katonai, katasztrófavédelmi, polgári védelmi stb.) megvitatását, s csak ezek után lehet rögzíteni a hivatalosnak nevezhető javaslatokat a jóváhagyó fórum vagy személy számára. Fel kell oldani és el kell vetni az ezen a téren még mindig meglevő leplezéseket, titkolózásokat, mert ezek sok hibát rejtenek el, s egy kész állami okmányon már nehéz változtatni. A másik kérdés, amiben véleményt akarok nyilvánítani az a biztonság és a biztonságpolitika tartalmának kérdései, illetve azok változása, bővülése, az egyes elemek fontossági sorrendjének módosulása. Ezt különösen a NATO közös műveleteinek végrehajtásába való fokozódó bekapcsolódásunk teszi szükségessé. Nem kerülhet a Magyar Honvédség olyan helyzetbe, hogy az újszerű biztonsági feladatokban nem tud részt vállalni megfelelő szervezetek, eszközök vagy felkészültség hiányában. Szerencsére a helyzet jelenleg és a közeli jövőben olyan irányban alakul, hogy egyre kevesebbet kell részt vennünk komoly veszéllyel járó harci feladatokban. Szaporodik viszont az olyan esetek, alkalmak száma, amikor segítő, mentő, újjászervező feladatokra kérik fel a magyar katonai részvételt. Ilyennek ígérkező a migráció területe, amely előbb vagy utóbb esedékessé válik. Nem lehet nem tudomásul venni, hogy a világban jelenleg mintegy 800 millió fő éhezik, nyomorog, azaz nincs megfelelő élelme és szálláshelye stb. Ehhez még csatlakoznak a különféle betegségek, járványok, veszélyek is. Az éhség, a nyomor előbb vagy utóbb vándorlásra készteti a főleg Afrikában és Ázsiában élő, nyomorgó tömegeket. Ezek mozgási irányai főként Közép- és Nyugat-Európa lesz, amit a közelség és a jobb megközelítési lehetőség is elősegít. Ennek kezelésére már előre is fel kell készülni elméletileg és gyakorlatilag is. Hasonlóan a másik, jövőbeni új problémát abban látom, hogy máris kézzelfogható jeleit érzékelhetjük az éghajlatváltozásának, ami a Föld légtere felmelegedésének következménye. Ez nemcsak az évszakok kezdésében és végében okoz változást, eltolódást, hanem mélyrehatóbb kihatásai is várhatóak. A Déli és az Északi sarkkör körül elhelyezkedő jéghegyek, jégtakarók csökkenése is egyre rohamosabb. Ez jelentősen növeli majd a tengerek vízszintjét, ami számos nagyvárost veszélyeztet. Így nemcsak megélhetési, termelési, kereskedelmi stb. központok, hanem jelentős termőterületek is víz alá kerülhetnek, nem beszélve a többezer éves kulturális örökségek veszélyeztetéséről. Közép-európai ország lévén ez közvetlenül nem veszélyeztet bennünket, de egyes hatásait majd mi is érezni fogjuk. Megnőhet például a talajvíz szintje, ami a mélyebben fekvő területeken komoly épületkárt okozhat, csökkentheti a művelhető földterületet. Csökkenhet a víz lefolyási sebessége folyamainkon, ami hosszabb idejű apadással járna. Csak néhány példát akartam felvetni arról, hogy a jövő milyen újabb, eddig elhanyagolható problémák kerülhetnek előtérbe. Ezek pontos időbeni megjelenése ma még nem állapítható meg. Ezért olyan jövőbeni fenyegetésnek, veszélynek minősíthetőek, amelyekre legalább elméletben és az előrelátás, a kutatás szintjén – már most figyelmet kell fordítanunk. |