Szabó György
A NATO béketámogató mûveleteinek tervezési és döntéshozatali eljárásai
A béketámogató mûveletek összetettségére jellemzõ, hogy a mûveleti területen egy idõben vannak jelen a NATO által delegált katonai erõk, a PfP kijelölt csapatai és az ENSZ, a különbözõ humanitárius és nem kormányzati szervek. A szerzõ a NATO által alkalmazott hadmûveleti tervezési folyamatba illesztve bemutatja a nem háborús mûveletekben a döntéshozatal folyamatát szabályozó alapdokumentumokat, a mûveleti tervezés elveit és eljárásait, valamint az elhatározás kidolgozásának lépéseit, szakaszait.
1999 áprilisában a NATO-tagállamok vezetõi washingtoni találkozójukon áttekintették, és elfogadták azt a jövõbe mutató stratégiai koncepciót , amely napjainkban teljesedik ki a béketámogató mûveletek tervezése, és a tervezést támogató döntéshozatali folyamatok kapcsán. Az elfogadott stratégiai koncepció kimondja, hogy a Szövetség tagállamai elkötelezettek a szövetséges országok területi függetlenségének biztosításán túl a regionális béke és stabilitás megteremtésében is. Ez a kitétel determinálja a NATO katonai mûveleteinek kettõs felosztását. A két megnevezett mûvelet az 5. cikkely szerinti – kollektív védelmi mûveletek 1 –, valamint az 5. cikkely hatálya alán nem tartozó – válságreagáló mûveletek 2 . E kettõs felosztás alapján a béketámogató mûveletek 3 végrehajtására a válságreagáló mûveletek teljesítése kapcsán találunk példát.
A béketámogató mûveletek komplex kihívásaira az abban résztvevõ katonai és civil szervezeteknek közösen kell megadni a választ. A katonai szervezetek képességeibõl adódóan rájuk hárul az a szerep, hogy megteremtsék azt a stabil és biztonságos környezetet, amelyben a civil szervezetek képesek mûködtetni saját mechanizmusaikat. E szoros együttmûködési kényszer követeli meg, hogy már a béketámogató mûveletek tervezési fázisában megkezdõdjön a közös tevékenység megszervezése.
A párhuzamos tervezéshez párosul az a tény, hogy a béketámogató mûveletek sikere alapvetõen azon a pártatlanságon 4 nyugszik, amelyet azok a katonai és civil szervezetek tanúsítanak, akik részt vesznek az adott régió békéjének és biztonságának helyreállításában. A béketámogató mûveletek összetettségére jellemzõ – mint arra már a rezümében utaltunk –, hogy a mûveleti területen egy idõben vannak jelen a NATO által delegált katonai szervezetek, a PfP-országok kijelölt csapatai, az ENSZ, a különbözõ humanitárius és nem kormányzati szervezetek. 5 A mûveletekben résztvevõ a szervezetek általában közösen hajtják végre azokat a katonai, politikai, diplomáciai, valamint humanitárius erõfeszítéseket, amelyek segítségével létrehozható az a stabil politikai-gazdasági környezet, amely nélkülözhetetlen a hosszú távú rendezési folyamat sikeréhez.
Írásommal rá kívánok világítani arra a rendkívüli összetett tervezési és döntéshozatali folyamatra, amely a béketámogató mûveleteket és a NATO hadmûveleti tervezési folyamatát jellemzi.
A NATO tervezést és döntéshozatali folyamatot szabályozó alapdokumentumok
A NATO tervezési és döntéshozatali folyamata a Katonai Tanács 133. határozatában (MC 133) foglaltakon alapul. A hadmûveleti tervezés alapjait pedig a mûveleti tervezési útmutató 6 taglalja. Fontosnak tartja kiemelni, hogy egyik említett okmány sem tesz különbséget a hagyományos mûveletek és a válságreagáló mûveletek tervezési folyamata között. Ebbõl fakadóan a döntés elõkészítésében részt vevõk felelõssége az, hogy egy adott béketámogató tevékenység tervezésekor figyelembe vegyék azokat a kulcsfontosságú aspektusokat, amelyek leginkább jellemzõek az említett mûveletre. A következõkben át kívánom tekinteni azokat a szempontokat, amelyek vizsgálata és figyelembevétele elengedhetetlen az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó mûveletek tervezésekor.
A béketámogató mûveletek tervezésekor a részt vevõ államok a befolyásoló tényezõk sokaságát mérlegelik. Ezek a tényezõk magukba foglalhatják: a tervezett mûvelet céljait, különösen akkor, ha NATO vezette tevékenységrõl van szó; a várható siker összetevõit; valamint a tevékenységgel járó rizikó faktorokat. Mielõtt a Szövetség döntéshozó jóváhagyják a NATO-csapatok alkalmazását egy adott béketámogató mûveletben, az Észak Atlanti Tanács 7 tagjai megvizsgálják a mûvelet legitimitását. Ez a vizsgálat kiterjed a jogi, a törvényességi, illetve a szociális összetevõkre, a politikai kontroll lehetõségeire, valamint a hadmûveleti területtel szomszédos szuverén államok státuszára és várható reakcióira. Ideális esetben a legitimitás vizsgálata után az Észak Atlanti Tanács direktívában meghatározza a várható béketámogató mûvelet stratégiai céljait, célkitûzéseit, amelyek elvezetnek a világos politikai véghelyzethez/végállapothoz. Az Észak Atlanti Tanács ezen alapvetõ ismeretek birtokában kezdi meg a konzultációs folyamatot, a katonai erõket felajánló országokkal és a területen tevékenykedõ, vagy a jövõbeni tevékenységben szerepet vállaló nemzetközi szervezetekkel.
A NATO szerepvállalási eljárásából következõen, az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló mûveletekben a tagállamok önkéntesen vehetnek részt, ebbõl adódóan szabadon eldönthetik, hogy delegálnak-e a többnemzetiségû összhaderõnemi alkalmi harci kötelék (CJTF) parancsnokság törzsébe tábornoki, tiszti vagy tiszthelyettesi rendfokozatot viselõ személyeket vagy sem.
A szövetségesek tervezési eszközei között az alábbi hadmûveleti tervezési dokumentumokat találjuk:
A fenti dokumentumok közül a funkcionális tervezési útmutatók bizonyos speciális területeken, mint például logisztika és speciális erõk alkalmazása, adnak szakirányú tervezési útmutatásokat. A regionális tervezési útmutatók a mûveleti tervezési útmutató általános elõírásait alkalmazzák és kiegészítik a regionális katonai parancsnokság, illetve az alkalmi harci kötelékparancsnokság szintjén, az adott katonai felelõsségi körzetre vonatkozóan. A regionális tervezési útmutatók tervezési irányelveket biztosítanak a NATO regionális parancsnokságai részére, figyelembe véve azok sajátosságait. Az ilyen útmutatók célja, hogy kiegészítsék azon információkat, amelyeket a Katonai Tanács 133., valamint a Katonai Tanács által kiadott mûveleti tervezés irányelvei, a jóváhagyott NATO doktrínák, a katonai bizottság dokumentumai, valamint a funkcionális tervezési útmutatók tartalmaznak. Hasonlóan a funkcionális útmutatóhoz, a regionális tervezési útmutatók sem tartalmazzák azon információkat, melyek megtalálhatók az alapdokumentumokban, azonban részletezniük kell a felelõsségi területükre jellemzõ speciális tervezési szempontokat.
A regionális tervezési ütemtervek nem tartalmaznak politikai irányvonalakat, útmutatást, de hivatkozniuk kell a megfelelõ Katonai Tanács irányelveinek dokumentumaira. Az útmutató formája követi a hadmûveleti tervek formáját a mûveleti tervezési útmutatóban leírtaknak megfelelõen. Amennyiben szükséges, a helyi parancsnok kezdeményezi a regionális tervezési útmutató kidolgozását. A regionális tervezési útmutatók az érintett nemzetek bevonásával kerülnek kidolgozásra. A kész dokumentumot az illetékes Stratégiai Parancsnokság hagyja jóvá, melyet a Katonai Tanács ellenjegyez, hasonlóan a funkcionális tervezési útmutató elkészítésének folyamatához. A jelenleg érvényben lévõ regionális tervezési útmutatók listája a hadmûveleti tervezési-munkacsoport hadmûveleti tervek és tervezési eszközök listáján található meg.
A különleges tervezési útmutatók egyes szûk szakterületre adnak tervezési elõírásokat. További egyéni tervezési útmutatók biztosítása céljából, amennyiben szükséges, különleges tervezési útmutatót készíthetnek az Összhaderõnemi Alkörzeti Parancsnokságok a haderõnemi (komponens) parancsnokságok saját alárendelt parancsnokágaik részére. Hasonlóan a funkcionális tervezési útmutatókhoz és a regionális tervezési útmutatókhoz ezek is arra szolgálnak, hogy információkat biztosítsanak, és ne ismételjék a már meglévõket. Alárendelt parancsnokságok javaslatai alapján a körzeti parancsnok hagyja jóvá a felelõsségi területéhez tartozó kidolgozott különleges tervezési útmutatót. Éppen ezért az Összhaderõnemi Alkörzeti Parancsnokságok, valamint a Komponens Parancsnokság felelõs a kidolgozásért. A különleges tervezési útmutatót nem kell jóváhagyatni, illetve ellenjegyeztetni körzeti parancsnoki szint felett. Mindamellett a jóváhagyott NATO dokumentumokon, és irányelveken kell alapulnia.
A tervezési útmutatókat kiegészítik a különbözõ szövetséges doktrínák, a nemzetek tervezési útmutatói, a fegyveres bevetéseket szabályozó elõírás gyûjtemények, a szimulációs és tervezést segítõ szoftverek.
A NATO hadmûveleti tervei között az alábbi terveket találjuk:
A NATO tervezésének kulcseleme a mûveleti tervezési folyamat, amely alapját az ún. tervezési helyzetek képezik.
A NATO mûveleti tervezési folyamat céljai és feladatai a következõk:
A tervezési helyzetek azon forgatókönyvek (scenario) listája, amelyek destabilizálhatják a Szövetség felelõsségi körzetét, vagy negatív hatást gyakorolhatnak a Szövetség politikai-katonai érdekeire. A listáról leválogatják az elsõdleges fontosságú helyzeteket, amelyekbõl elkészítik az ún. elsõdleges tervezési helyzetek” listáját, amelyet folyamatosan frissítenek. A tervezési helyzetek alapján a tervezési folyamat eredményeképpen készülnek el a különbözõ mûveleti tervek.
A NATO mûveleti tervezési folyamatában egyaránt megtalálhatók a folyamatok és eljárási módok. A folyamat a törzs vagy a parancsnok által végzett megismerõ eljárás az információk logikus elemzése során, valamint a felkészülés idõszaka alatt. Az eljárási mód magában foglalja a tervezési folyamatban megteendõ speciális szükséges lépéseket, lehetõvé téve a parancsnok ellenõrzõ tevékenységét és a megfelelõ szintû jóváhagyást. Az elhatározás kidolgozása is egy példa az eljárási módra.
A hadmûveleti tervezés követelménye, hogy a parancsnok és törzse négy kérdésre adjon választ:
A NATO mûveleti tervezési folyamat keretén belüli tervek lehetõvé teszik a kívánt végállapot elérését és a parancsnok által kijelölt feladatok megvalósítását. A tervezés hatásos alkalmazásának alapja az, hogy a mûveleti tervezés középpontjába állítsuk az alábbiakat: a küldetést; a vége állapot és a siker kritériumainak meghatározását; a súlypontokat; a vezetés egységét; az erõkifejtés egységét; a rugalmasságot és a fenntarthatóságot; valamint annak biztosítását, hogy a terv az alárendeltek tervezésének az alapját is szolgálja.
A tervek egyik csoportosítási módja szerint megkülönböztetünk ún. 5. cikkely szerinti és az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó válságreagáló mûveletek végrehajtását célzó terveket. Az 5. cikkely alapján a Szövetség a kollektív védelemre szolgáló terveket készít, míg az 5. cikkely hatálya alá nem tartozók alapján végrehajtandó válságreagáló mûveletek esetében válságreagáló terveket készítenek.
A második válogatási szempont alapján a tervek lehetnek elõre látható eseményekre készített hosszú távra készített tervezési dokumentumok, azaz készenléti hadmûveleti tervek, valamint rövidebb távra érvényes „állandó védelmi tervek”, továbbá lehetnek elõre nem látható, azaz szükséghelyzeti eseményekre készített rövidtávra szóló hadmûveleti tervek.
A hadmûveleti tervek a jelenlegi és a kialakulóban levõ válságok kezelése céljából készülnek. A tervek alapját a kiindulási direktíva képezi, és bármely parancsnoki szinten kidolgozhatók. A válságkezelési tervezés végeredménye a hadmûveleti terv, amely a megfelelõ szintû érintett NATO-parancsnokság, civil szervezetek, és nemzetek bevonásával kerül kidolgozásra, elegendõ részletet tartalmaz a végrehajtáshoz. A kezdeményezõ parancsnoksághoz jóváhagyásra korábban benyújtott hadmûveleti elgondolást bõvíti. A véglegesített stratégiai szintû szükséghelyzeti eseményekre készített rövidtávra szóló hadmûveleti tervek valamennyi megfelelõ támogató mellékletet, valamint az alapkövetelmények alapján meghatározott erõk listáját és a szövetségesek áttelepítésének listáját tartalmazza, és amikor szükséges, koordinálja az erõk áttelepítését. A szükséghelyzeti eseményekre készített rövidtávra szóló hadmûveleti terveket hivatalosan az Észak-atlanti Tanács koordinálja és hagyja jóvá. Az alárendelt parancsnokságok készenléti terveit a kezdeményezõ parancsnokság hagyja jóvá.
A készenléti mûveleti terv a jövõben lehetséges, a biztonságot fenyegetõ veszélyek kezelése céljából kerül megtervezésre, amely vonatkozik mind az 5. cikkely, mind pedig, az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó eseményekre. Általában egy vagy több béketámogató hadmûvelet, valamint a Katonai tanács 161. szerinti felderítés értékelésére terjed ki. A hadmûveleti terv egy nem részletesen kidolgozott terv, emiatt nem alkalmas arra, hogy az alapján valós hadmûveletet hajtsanak végre.
Az állandó védelmi terv a rövid távú, az 5. cikkely hatálya alá nem tartozó lehetséges veszélyek kezelésére szolgál. Az állandó védelmi tervvel szemben támasztott követelményeket általában a NATO parancsnokságok hatásköri jegyzéke tartalmazza. A tervvel szemben támasztott követelmény, hogy részletesen legyen kidolgozva, ezáltal alkalmas legyen feladatok végrehajtására a kijelölt erõkkel és a végrehajtással megbízott megfelelõ szintû parancsnoksággal.
Az állandó védelmi tervek azért szükségesek a NATO parancsnokságok részére, hogy békeidõben teljesíthessék a részükre meghatározott feladatokat. Ilyen például a NATO egyesített légvédelmi terve. A védelmi tervekkel szemben támasztott követelmények általában a NATO parancsnokok hatásköri jegyzékében kerülnek meghatározásra. A jóváhagyott hatásköri jegyzék, az ún. „Terms of Reference” képezi a szükséges felhatalmazást a parancsnok részére a tervezés megkezdésére. Az állandó védelmi terv kidolgozása megköveteli az érintett nemzetek és parancsnokságok nézeteinek összehangolását.
A mûveleti terveket egy jól meghatározott rendszerben egymásnak alá és fölérendeltségi helyzetben lévõ állapotban szokás leírni. A tervek a hadászati szinttõl a harcászati szintig tagozódnak és ennek megfelelõen lehet hozzárendelni a szinteknek megfelelõ tervezési dokumentumot is.
Természetesen a szintek nem mindig jelentik azt, hogy nincsenek bizonyos átfedések a dokumentumok között, hiszen egyes tervezési dokumentumok több esetben csupán a kidolgozás részletességében, konkrétságában különböznek.
A legnagyobb különbséget az elõzetes tervezés és a válságreagáló tervezés között az jelenti, hogy a válságreagáló tervezési folyamatot a végrehajtandó mûveleti terv és a hadmûveleti parancs zárja le.
A NATO mûveleti tervezési folyamat felépítése
A folyamat öt tervezési szakaszt foglal magában:
A hadmûveleti tervezés irányelveinek öt szakasza összhangban van az MC 133-ban leírt tervezéssel. A különbséget az jelenti, hogy a hadmûveleti tervezés irányelveiben megnevezett szakaszokban a feladattisztázás, valamint az elhatározás kidolgozása az MC 133/3 katonai értékelési részében található.
A TERVEZÉS ELRENDELÉSE
A normális mûködési rend alapján a tervezési folyamat az Észak Atlanti Tanács azon megállapításával kezdõdik, hogy valamilyen térségben válság van, a válsághelyet megoldásához katonai eszközök alkalmazása szükséges és erre vonatkozóan katonai tanácsot kér a NATO Katonai Bizottságától és (vagy) az Észak Atlanti Tanács Védelmi Tervezési Bizottságától. Normál menetrend esetén a NATO Katonai Bizottsága, amelyben valamennyi nemzet katonai képviselõ útján képviselteti magát, támaszkodva a nemzetközi törzs és a Szövetséges Fegyveres Erõk Európai Legfõbb Parancsnokság katonai szakvéleményére, kialakítja javaslatát az Észak-atlanti Tanács részére. A Tanács dönt a mûvelet szükségességérõl és kiadja az erre vonatkozó határozatát, amelyben elrendeli a tervezés beindítását.
A mûveleti tervek hierarchiájának felépítése
| Mûveleti tervek | |||
|
Vezetési szintek |
Tervezési dokumentumok |
Elõzetes tervezés |
Válságreagáló tervezés |
|
NATO pol-kat hadászati szint (Észak Atlanti Tanács) |
NATO Katonai Bizottság; és az Észak Atlanti Tanács Védelmi Tervezési Bizottságának utasítása |
Elrendelõ utasítás |
Elrendelõ utasítás |
|
Katonai hadászati szint (Hadászati Parancsnokság) |
Mûveleti tervezési útmutató; funkcionális tervezési útmutató |
Hadászati készenléti mûveleti terv vagy hadászati állandó védelmi terv |
Hadászati mûveleti terv |
|
Hadmûveleti szint (regionális parancsnokság, cjtf parancsnokság) |
Regionális tervezési útmutatók |
Hadmûveleti készenléti mûveleti terv vagy hadmûveleti állandó védelmi terv |
Hadmûveleti mûveleti terv |
|
Harcászati szint (komponens parancsnokság, összhaderõnemi alregionális parancsnokság) |
Speciális tervezési útmutatók |
Harcászati készenléti mûveleti terv |
Harcászati mûveleti terv |
» Hadműveleti parancs
Az Észak-atlanti Tanács utasítás alapján a hadászati szintû parancsnokság kidolgozza a parancsnok elõzetes intézkedését, lefordítva a katonai szakértõk nyelvére a politikai szinten megfogalmazott célokat. Az elõzetes intézkedés általában az alábbi elemeket tartalmazza:
A FELADATTISZTÁZÁS
A feladattisztázás során a törzs a hírszerzési és felderítési adatok felhasználásával és a kapott elõzetes intézkedés alapján elvégzi a küldetés elemzését.
A munka során a törzs az alábbi tényezõket ítéli meg:
Helyzetelemzés: a körülmények elemzésének célja, a jelenlegi, vagy a valós helyzet tisztázása, amelybe bele kell érteni az ellenséges erõk szándékait és valós képességeit, a megszerzett stratégiai és nemzeti hírszerzési információk alapján. Ebben a fázisban megkezdõdik a szembemálló erõk elemzése is. A helyzetelemzés a kezdeményezõ direktívához is kapcsolható.
Az elöljáró parancsnok szándéka: az elöljáró által kiadott elõzetes intézkedés parancsnoki irányvonal magyarázata és értelmezése lényegbe vágó. Ez az értelmezés az alapja az összes további tevékenységnek és a magasabb parancsnoktól érkezõ szükséges megerõsítésnek. Ennek elemzése a vezetõk, és az alárendelt parancsnokok közötti normális viták alapján valósul meg.
Politikai és katonai korlátozások és kényszerek: az alárendelt korlátozása szabja meg annak mozgásterét. Itt alkalmazható a korlátozó-terv, amely meghatározza a tiltott akciókat és tevékenységeket.
Feltételezések: a feltételezések az olyan ismeretlen események, cselekedetek, tettek összefoglalását jelentik, amelyek könnyen hihetõek, szükségszerûek és élethûek. Ezek azokat az eseményeket fedik le, amelyeket a parancsnok rendes körülmények között nem ellenõriz, kivéve azokat, amelyekre a tervezés nem tud hatni. Következésképpen, az alárendeltek és a tervezési törzs számára a feltételezés egy elfogadott tényállás addig, amíg másképpen nem bizonyított. Ha egyszer egy feltételezés alkalmazásra kerül, akkor azt korán meg kell határozni a tervezési dokumentumban, és a feltételezésnek a jelentõségére folytatólagosan vissza kell tekinteni. Amikor egy feltételezés olyan kritikussá válik, hogy a cselekvési változat feltételezése alapján is valósággá vált (olyan ez, mint a ragaszkodás állapot a szövetségi kötelezettséghez). Lehet, hogy célszerû kifejleszteni egy olyan alternatív tervet, amely elismeri, hogy az adott helyzetben a feltételezés mikor vált bizonyítottan hibássá. A feltételezések a terv fejlesztésének egész idõszakában jelentkeznek, addig, amíg azokat tényként elfogadják, vagy félre dobott esetté válnak.
Fontos körülmények: az idõt, a földrajzi helyzetet, és a környezetet jelentõs összetevõnek kell tekinteni, bár a tervezési folyamatnak ebben a szakaszában csak azokat kell figyelembe venni, amelyeket a parancsnok tervezési irányvonala közvetlenül meghatároz. A helyzet részleteinek az elemzése az elképzelés fejlesztés fázisa alatt kerül végrehajtásra.
Erõs és gyenge oldalak: az erõs oldalak azokat az értékeket jelölik, amelyek különösen alkalmasak az adott ellenséges erõk ellen az adott helyzetben; a gyenge oldalak az ellenség sebezhetõ oldalait jelzik, amelyek elõidézhetik egy hadsereg, vagy egy nemzet vereségét. Az erõs és gyenge oldalak egyaránt jelentkeznek az ellenséges erõknél, valamint a saját csapatoknál is.
A súlypontok meghatározása a küldetés elemzés része. A súlypontokat össze kell kapcsolni egymással, mivel az ellenséges erõk súlypontjai sikeres támadásának kísérletei a különbözõ hadmûveletek meghatározó részét képezik, így kényszerítve védekezésre. Súlypontok hadászati, hadmûveleti és harcászati szinteken is létezhetnek.
Feladatok: mind a kijelölt, mind pedig, a lehetséges feladatok a parancsnoktól, vagy a parancsnoknak adott szóbeli utasításokból és a részletes elemzésekbõl erednek, amelyek az elõzetes intézkedésbõl következnek. Ebben a témakörben a NATO feladat listákat célszerû használni. A kijelölt feladatok azok a specifikumok, amelyeket az elöljáró parancsnok határoz meg, a lehetséges feladatok ritkán vannak közvetlen hatással, de mindig fontosak a küldetés eredményének szempontjából. Ezek késõbbi vagy társított feladatok, amelyek a kijelölt feladatokból erednek. Korai felismerésük lényeges annak érdekében, hogy idõben jelenjenek meg a tervezési folyamatban.
A célokat annak figyelembe vételével határozzák meg, hogy a parancsnok milyen eredményt kíván elérni a súlypontokban. A célok értékelési folyamatban határozhatók meg, aszerint, hogy megfelelnek-e az elérendõ végállapotnak. Egyértelmû, hogy az ellenséges súlypontokat támadni fogják (közvetlenül vagy közvetve), míg a saját súlypontokat védik. Jóllehet, a célok leírása fontos, a követelmény szempontjából. Például, egy hadmûveleti cél képes lerombolni, semlegesíteni, vagy legyõzni, vagy visszatartani a súlypontot. Nem szükséges az elérendõ végcél megismétlése, mivel egy másik kulcspozíciójú kijelölt feladatnak nincs közvetlen kapcsolata az adott súlyponttal. A célok a végrehajtásra vonatkozó követelményeket is magukba foglalják. A cél meghatározza, hogy a parancsnok mit akar elérni, hogy szétzúzzák az ellenség súlypontját, hogy teljesüljön a küldetés és elérje a kívánt végállapotot.
Az elérendõ végállapot : A végállapot a politikai és katonai feltételek leíró nyilatkozata, amely meghatározza a küldetés és a feladatok végrehajtásának várt eredményét. Jellemzõ hogy nem korlátozza a parancsnoki módszereket a küldetés elérésének folyamán. Az elérendõ végállapot leírja, hogy milyen politikai és katonai állapotnak kell a hadjárat vagy hadmûvelet végére létrejönnie.
A siker kritériumai: a siker kritériumát azért határozzák meg, mert a végállapot természetében általános és széles, ezért nehéz meghatározni, hogy vajon miképp lehet azt elérni. A siker kritériuma egy mérhetõ követelmény annak érdekében, hogy meghatározza a kívánt vége állapot eredményét.
A küldetés megfogalmazása: A klasszikus „ötös” kérdésre ad választ, KI, MIT, MIKOR, HOL, MIÉRT hajt végre a küldetés érdekében.
A feladathoz szükséges erõk nagybani számvetése : az összhaderõnemi tervezõ csoport a résztvevõ képviselõkkel egyetértésben, meghatározza a feladat elvégzéséhez és a döntõ pontok eléréséhez szükséges összhaderõnemi csapatok/erõk, a vezetõ és irányító szervezetek nagyságát, összetételét – figyelembe véve az ellenség képességeit és „döntõ pontjait”.
Az elemzés eredményeinek jelentése: a z elvégzett munka jelentése meghatározott formátum szerint.
A parancsnok tervezési útmutatójának elkészítése és kiadása: a tervezési útmutató a feladattisztázás „végterméke”, amely egy hivatalos, írott dokumentum, ami tartalmazza a törzs elemzését, meghatározza a cselekvési változatok folyamatának, a hadmûvelet elgondolásának irányát és keretét, illetve megadja az elõzetes intézkedéseket az alárendelt parancsnokságoknak. Az útmutató kulcs elemei, a parancsnok szándéka, amely ki kell, hogy fejezze, a hadmûvelet célját, a parancsnok elképzelését a hadmûvelet vezetésére, megvalósítására, valamint a végsõ célt. Az útmutató tartalmazhatja még a parancsnok alapvetõ információ igényét, a szövetséges erõk felépítését (ha már ismert), a mûveletek mozzanatait, a vezetés és irányítás bizonyos kérdéseit.
A Z ELHATÁROZÁS KIDOLGOZÁSA
A mûvelet koncepciójának, azaz a parancsnok mûveletre vonatkozó elhatározásának kidolgozása során az alábbi négy szakaszból álló folyamatot hajtják végre: a törzselemzést, a cselekvési változatok kidolgozását, a rövid döntést és a cselekvési változatok továbbfejlesztését finomítását.
A törzselemzés során végrehajtják a helyzetelemzést és értékelést, majd következtetéseket vonnak le. A cselekvési változatok tekintetében mind az ellenségre, mind a saját csapatokra dolgoznak ki alternatívákat. (Legveszélyesebb és legvalószínûbb változatok). Ezek után végrehajtják a cselekvési változatok összevetését hadijátékok (wargaming) segítségével. A hadijátékok végrehajtásának „végtermékei” az alábbiak:
A cselekvési változatok közül a parancsnok kiválasztja a számára legelfogadhatóbbat, a legoptimálisabbat. A legoptimálisabb cselekvési változat kiválasztása után a parancsnok további útmutatásai alapján kidolgozzák a parancsnok elhatározását és a haderõ követelményi katalógust.
A MûVELETI TERV KIDOLGOZÁSA
A jóváhagyott terv a hadmûveleti tervezési folyamat végsõ terméke lesz, amelynek a kidolgozása a következõ lépéseket fogja tartalmazni:
A terv kidolgozásának alapja a jóváhagyott elhatározás, hadmûveleti elgondolás. Amennyiben a hadmûveleti elgondolás nagy része megváltozik, akkor ezt figyelembe kell venni a terv kidolgozás ideje alatt. A terv fõ részét és a mellékleteket a GOP VII. fejezet „E” melléklete alapján kell leírni.
A terv kidolgozása során az alábbi tervezõi konferenciákat vezetik le:
A hadmûveleti terv általános felépítése:
A helyzet címû résznél az alábbi alpontokra térnek ki:
A feladat résznél a végrehajtandó feladatot ismertetik röviden, tömören, amelynek tartalmaznia kell, hogy KI, MIT, MIKOR, HOL, MIÉRT hajt végre.
A végrehajtás részben a következõ alpontokra térnek ki:
A logisztikai támogatás során az alábbi témákat tisztázzák:
A befogadó nemzeti támogatás – a vezetés irányítás részben – a vezetés és az irányítás rendszabályaira, a híradás és az informatika kérdéseire térnek ki.
A támogató tervekbõl annyit készítenek, amennyire szükség van, ilyen tervek lehetnek például a felderítési terv, logisztikai biztosítás terve, az átcsoportosítás terve, a híradás terve.
A MŰVELETI TERV FELÜLVIZSGÁLATA
A jóváhagyott mûveleti tervet felül lehet vizsgálni menetközben vagy idõszakonként. A felülvizsgálati folyamat eredménye a pontosított mûveleti terv és pontosított tervcsomag. A folyamat végén a pontosított tervet az ún. ismételt döntés-elõkészítõ tájékoztatón ismertetik. Ezen a tájékoztatón a következõ pontokra térnek ki:
Az ún. „menetközbeni felülvizsgálat” a döntõ pontokról szerzett új, a mûvelet végrehajtásáról szerzett felderítési, hírszerzési adatok alapján lehetséges. Az „idõszakos felülvizsgálat” feltétele, hogy a végrehajtás még nem kezdõdött el. Általános normatíva, hogy a tervet 24 havonta felül kell vizsgálni. A terv értékelése három módon lehetséges, elemzés, hadgyakorlat és hadijáték módon.
A mûveleti terv felülvizsgálatát az alábbi esetekben végre kell hajtani:
A hadmûveleti tervezésben a fontos változások a következõk:
A felülvizsgálat eredményeként egyértelmûen meghatározzák a megfelelõ tervek átdolgozásával, illetve törlésével kapcsolatos követelmények szintjét. A terv felülvizsgálat eredménye tehát lehet a terv átdolgozása vagy akár az érvénytelenítése is.
* * *
A leírtak alapján is elismerhetõ, hogy a katonai döntéshozatal mûvészet és tudomány is egyidejûleg a parancsnokoknak és törzseknek, mivel nem csak azt kell elhatározniuk, hogy mit nem és hogyan tegyenek, hanem azt is fel kell ismerniük, hogy mikor van szükség egy adott döntés meghozására. Az, hogy egy parancsnok vagy egy törzstiszt hogyan jut el a döntésig, személyes elhatározás kérdése, de arra ügyelve, hogy a döntés megalapozott, tiszta, érzelmektõl mentes, a kialakult helyzettel arányos, az összes tényt és feltételezést figyelembe vevõ elemzéseken keresztül valósuljon meg.
Az utóbbi évek hazai és nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a Magyar Honvédség felkészítési és kiképzési rendszerébõl, az oktatás folyamatából a hadmûveletek megtervezésére, megszervezésére és vezetésére történõ felkészítést. Ma már tisztjeink, tiszthelyetteseink, hallgatóink, szerzõdéses katonáink NATO beosztásba, gyakorlatokon, parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatokon, missziókban vesznek részt, ahol a béketámogató mûveletekhez kapcsolódó hadmûveleti tervezéssel kapcsolatos ismeretek nélkülözhetetlenek
FELHASZNÁLT IRODALOM
AAP–6 NATO Glossary of Terms and Definitions. NATO Standardization Agency. 2005
AAP–15 NATO Glossary of Abbreviations Used in NATO Documents and Publications. NATO Standardization Agency, 2003
AJP–01(B) Allied Joint Doctrine. NATO Standardizations Agency, 2001
AJP–3 Allied Joint Operations. NATO Standardization Agency, 2001
ATP 3.2 (STANAG 2241) NATO Land Operations. NATO Standardization Agency, 2001
AJP 3.4 – Non-Article 5, Crisis Response Operations. NATO Standardization Agency, 2001
AJP–3.4.1 Peace Support Operation (Ratification Draft 1). NATO Standardization Agency, 2005
AJP–9 NATO Civil-military Cooperation (CIMIC) Doctrine. NATO Standardization Agency, 2003
Guidelines for Operational Planning (GOP) REV 1 (Coordinated Draft). Supreme Headquarters Allied Powers Europe, SHAPE, BELGIUM, 2004
Magyar Honvédség Összhaderõnemi Doktrína. HM HVk Hadmûveleti csoportfõnökség, Nyt. szám: 463/338, Budapest, 2002
1 CDO – Collective Defence Operations « vissza
2 CRO – Crisis Response Operations « vissza
3 PSO – Peace Support Operations « vissza
4 Az AJP–9 alapján: Diszkrimináció nélkül nyújtott humanitárius támogatás. A segélynyújtás nemzetiségre, politikai és ideológiai hovatartozásra, fajra, nemre, etnikumra való tekintet nélkül, de csak a sürgõsségi szükségletetek kielégítésére irányulhat. « vissza
5 Non-Governmental Organisation « vissza
6 Guidelines for Operational Planning « vissza
7 Norht Atlantic Council « vissza