Kozma Gábor
A honvédelmi tárca tudományos tevékenységérõl
Az elmúlt években (2002 és 2005 között) a hadtudomány és a katonai mûszaki tudományok, gazdagítva az egyetemes tudomány tárházát, tovább fejlõdtek. A hadtudomány hazai mûvelése a dinamikusan változó, újabb és újabb, a biztonság, a NATO és az EU integráció, az országvédelem, a vezetés és irányítás modernizálása, a katonai erõ újszerû alkalmazásának vizsgálata, a katonai felkészítés, az önkéntes haderõre történõ áttérés és a haderõfejlesztés területén jelentkezõ kihívások figyelembevételével folyt. A kutatásokat jelentõs mértékben befolyásolták a különbözõ szinteken végrehajtott változások, a védelmi felülvizsgálat eredményei, a haderõ rövid-, közép- és hosszú távú átalakítására hozott döntések, valamint hazánk NATO-tagságából eredõ feladatok és kötelezettségek. Mindezek megkövetelték a kutatóktól, a tudományszervezõktõl, általában a hadtudomány fejlõdéséért tenni akaróktól, hogy feltárják, megfogalmazzák az ország védelmével, a haderõ fejlesztésével, a katonai stratégiával, az integrációval kapcsolatos alternatívákat és javaslatokat dolgozzanak ki a haderõ további fejlesztésére, felkészítésére és alkalmazásának lehetséges módjaira.
A fentiek figyelembevételével, 2002-tõl kezdõdõen került kidolgozásra (a HM és a HVK integrációját követõen) a honvédelmi szféra tudományszervezõinek aktív közremûködésével, a honvédelmi tárca szervezeteinél végzendõ tudományos tevékenységre vonatkozó miniszteri irányelvek alapján a tárcaszintû egységes tudományszervezési és kutatási rendszer.
- A 2002-tõl mûködõ új rendszer az elõzõ évek gyakorlatától eltérõen a személyekre alapozott, egyéni kezdeményezésre épített kutatások helyett, a szakterületek bázisán – központi irányítás mellett végrehajtott – a kutatási eredményeket integráló, a tárca vezetésének törekvéseit jobban kiszolgáló komplex kutatásokra épül. A miniszteri irányelvek elõírásainak figyelembevételével a haderõ elõtt álló fontos feladatokat szem elõtt tartva a hadtudomány és a katonai mûszaki tudományok területén a szakmailag illetékes, megfelelõ tudományos háttérrel és infrastruktúrával rendelkezõ HM, illetve MH szervezetekre (intézetekre) épülõ, kiemelt kutatási programok támogatása kapott prioritást.
Ezek a programok a központi és az adott szakterületre vonatkozó aktuális feladatok figyelembevételével kerültek meghatározásra. A különbözõ szakterületek bázisaira épülõ 12 program lefedi a hadtudomány és a katonai mûszaki tudományok minden területét, másként fogalmazva a védelmi szféra minden összetevõjét. Az egyes szakterületeken folyó tevékenységet programbizottságok irányítják, melyek a kutatási területeken alprogramokra tagolt kutatási programok keretében tervezik, szervezik a tudományos tevékenységet. A honvédelmi tárca tudományszervezési rendjét és a kutatás területeit a 138. oldalon lévõ ábrán mutatjuk be. A programbizottságok több évre szóló témák kutatását tûzik ki, melyeknek eredményei az adott területen történõ elsõdleges felhasználás mellett, tanulmányokban kerülnek összefoglalásra.
Az alább közölt táblázat az elmúlt négy évben tervezett és befejezett kutatások számát mutatja, amelybõl látható, hogy a tervezett kutatások nem minden esetben zárultak le az adott évben, több esetben átnyúlnak a következõ tervezési évre (évekre). Ennek oka alapvetõen a témák jellege, hiszen vannak olyan kérdések, melyek folyamatos kutatást igényelnek, másik részük pedig az elõzetesen megfogalmazott prioritások esetleges változása kapcsán módosulnak, esetenként jelentõségük csökken.
A tárca kiemelt kutatási programjai mellett a tudományos tevékenységekre költségvetési elõirányzattal rendelkezõ HM és MH szervek, intézetek, tudományos kutatóhelyek saját kutatási terveik szerint végezték tevékenységüket. A szervezetek elsõsorban az alaprendeltetésükbõl adódó feladatok eredményes végrehajtása érdekében folytatták a kutatásokat, készítettek tudományos munkákat, tanulmányokat.
- A tárca vezetése a kiemelt kutatási programok mellett az elmúlt idõszakban a Magyar Honvédség fejlesztésének, alkalmazásának kulcsterületeit felölelõ két nagyjelentõségû tudományos pályázatot írt ki.
A 2003-ban meghirdetett „HADERÕ- ÁTALAKÍTÁS 2004” kutatási pályázat, az professzionális haderõre történõ átállásra, az önkéntes haderõ kiépítésére, fejlesztésére, alkalmazására és a személyi állományának biztosítására vonatkozó kérdések elemzésére mozgósított jelentõs szellemi kapacitást. A beérkezett 33 pályamûbõl 13 részesült az összesen 50 millió forintos támogatásból. Ennek keretében a kiírók (HM HÁT, HM-HVK hadmûveleti és kiképzési csoportfõnök, HM OTT elnöke) célként tudományos igényû kutatási anyagok, valamint K+F munkák elkészítését jelölték meg. A pályamunkák összefoglalói megjelentek a Hadtudományi Tájékoztató 2005. évi számában.
A védelmi felülvizsgálat tapasztalataiból, az önkéntes haderõre történõ áttérésbõl, valamint a szövetségi tagságból adódó, illetve a haderõ közép- és hosszútávú fejlesztési tervében megfogalmazott feladatok eredményes végrehajtására történõ felkészülés tudományos megalapozása, valamint a kutatói kapacitás felmérése céljából 2005-ben „STRATÉGIAI KUTATÁSOK 2006-2010” címmel szinopszis-készítõ tudományos (ún. meghívásos, megbízásra épülõ) pályázat került kiírásra, melyre 15 pályázó jelentkezett konkrét téma kutatására vonatkozó elgondolással. Ezek közül az elkövetkezendõ évekre 6 pályamû kidolgozói kaptak megbízást és támogatást a tárca stratégia programjához illeszkedõ vállalt témájuk kutatásához.
- A tudományos tevékenység tervezése, szervezése és irányítása sajátos ismereteket igénylõ, a különbözõ szakterületek speciális ismereteit integráló szakterületté vált. A tudományszervezõk felkészítése céljából évente 1-2 alkalommal konferenciára és továbbképzésre került sor, amelyen a résztvevõk feldolgozták a szakterületre vonatkozó jogszabályokat, megismerték a rendszer mûködésének alapelveit, a tudományszervezéssel kapcsolatos jövõbeni teendõket, nem utolsó sorban kicserélték a rendszer mûködésével kapcsolatos tapasztalataikat.
A tudományos tevékenység illetve a tudományos kutatásban és technológiai fejlesztésben elért eredmények elismeréseként a honvédelmi miniszter az elmúlt évben 9 fõ részére adományozott Zrínyi Miklós-díjat.
2002 és 2005 között a miniszter javaslattevõ szervezeteként eredményesen mûködött a HM Oktatási és Tudományos Tanács. Évenként 4-5 alkalommal megtartott ülésein fontos kérdések szerepeltek, ajánlásaival hozzájárult a katonai oktatás és felkészítés korszerûsítéséhez, a szaktárca kiemelt kutatási programjainak eredményes végrehajtásához, valamint a haderõ-átalakítás középtávú feladatai megalapozásához. A Tanács jelentõs szerepet töltött be a tárca stratégiai kutatási programjainak és kiemelt kutatási feladatainak a meghatározásában.
- A kutatási eredmények megvitatására, elfogadására, valamint kiemelt témakörökben tárca és intézmények szintjén tudományos tanácskozások, konferenciák kerültek megrendezésre. A több száz rendezvény közül kiemelkedtek a „Magyar Tudomány Ünnepe” rendezvénysorozat keretben szervezett tudományos konferenciák, amelyeken a hadtudomány és a katonai mûszaki tudományok mûvelõin túl a hazai és külföldi tudományos közélet számos szereplõje, illetve a politikai és katonai felsõ vezetés prominens képviselõi is részt vettek.
A rendezvénysorozat konferenciáin az alábbi témák kerültek megbeszélésre:
2002:
2003:
2004:
2005:
A fent felsorolt rendezvények mellett a tárca szervezetei, intézményei és a különbözõ tudományos kutatóhelyek számos jelentõs nemzetközi és hazai szakmai-tudományos fórumot rendeztek.
- Az elmúlt évben a hazai és nemzetközi tudományos kapcsolataink szélesedtek. A Magyar Tudományos Akadémiával való kapcsolattartás az érvényben lévõ együttmûködési szerzõdés alapján a MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága közremûködésével valósult meg. Eredményes az együttmûködés az Oktatási Minisztériummal, a Magyar Hadtudományi Társasággal, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központtal, a Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesülettel. Az együttmûködõ szervezetek képviselõi rendszeres elõadói, résztvevõi a tárca által szervezett tudományos rendezvényeknek.
A nemzetközi tudományos kapcsolatok területén szélesedett azok köre, akik a hazai tudományos életet képviselik a NATO Kutatási és Technológiai Szervezetében (NATO RTO). A testület tevékenységével kapcsolatos koordinációs tevékenységet a minisztérium részérõl a HM Technológiai Hivatal végzi és biztosítja a kutatók számára a rendelkezésre álló tudományos-mûszaki kiadványokhoz való hozzáférés lehetõségét. Az önkéntes haderõre történõ áttérés feladatai végrehajtásának tudományos megalapozása érdekében, 2002-ben a szlovák Védelmi Minisztérium kezdeményezésére közös szlovák–cseh–magyar szociológiai kutatócsoport kezdte meg munkáját. A kutatás eredményeit 2005-ben Budapesten zárókonferencián ismertették a kutatók, melyen bemutatásra került a HM által összeállított és kiadott, a kutatás eredményeit összegzõ angol nyelvû kiadvány.
- A kutatói utánpótlás a doktori képzés által biztosított. A hadtudomány és a katonai mûszaki tudományok területén a doktori képzés és fokozatszerzés a ZMNE Hadtudományi, illetve a Katonai Mûszaki Doktori Iskolájában, a ZMNE Doktori és Habilitációs Központ koordinálásával az egyetem Doktori Szabályzatában elõírtak szerint folyik. A doktori képzésben résztvevõk létszámát a következõ táblázat mutatja.
A táblázat adatai jól mutatják, hogy a képzés alapvetõ formája a munka melletti levelezõ képzés. Emellett az is látható, hogy a ZMNE doktori iskolái egyre népszerûbbek a tárcán kívüliek körében. A doktori képzés eredményeként 2002-ben 23-an, 2003-ban 33-an, 2004-ben 22-en, 2005-ben pedig 32-en szereztek doktori (PhD) fokozatot.
A kutatói utánpótlás biztosításának fontos eleme a tudományos diákköri tevékenység támogatása. A ZMNE tudományos diákköri tevékenysége az intézmény karaihoz kötõdik. A kétévenként megrendezésre kerülõ országos tudományos diákköri konferenciák keretén belül már hagyománya van a ZMNE által megrendezett OTDK Hadtudományi szekció rendezvényeinek. Az országos eseményen túl az egyetem évente kétszer rendezett intézményi konferenciát. A ZMNE 24 tudományos diákkörének 2005-ben 183 tagja volt, ez jól mutatja a rendezvénysorozat sikerét. A diákkörök építése, szervezeti életük koordinálása megfelelõ bázisa lehet a jövõ hadtudományi kutatásainak.
-A tudományos kutatómunka eredményinek megismertetése és a felhasználás elõsegítése érdekében, elsõsorban a programbizottságok kutatási eredményeit összegzõ anyagokra építve, a tárca évrõl évre Tanulmánygyûjteményt és Hadtudományi Tájékoztatót jelentet meg, melyekben az elõzõ idõszakban befejezõdött, lezárt kutatások legfontosabb megállapításait, következtetéseit adják közre a kutatók.
A hadtudomány és a katonai mûszaki tudományok idõszerû kérdéseit feldolgozó két kiadványtípus különbözõ számaiban tíz komplex téma jelent meg. A kiadványokon kívül a szaktárca 2002-ben kiadta a „Magyar hadtörténelem 1000 éve” címû könyvet magyar és angol nyelven, 2003-ban „A katonai felsõoktatás képzési struktúrájának változása” címû kiadványt és „Az MH szárazföldi csapatainak békehadrendje (1945–1990)” címû albumot, valamint 2005-ben „Professionalization of Armed Forces” címmel a nemzetközi szociológiai kutatócsoport kutatási eredményeit bemutató angol nyelvû kiadványt.
A Honvédelmi Minisztérium a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemmel együttmûködve a fiatal kutatók, doktoranduszok részére 1999 óta a „Kard és Toll” címû kiadványban folyamatos publikálási lehetõséget biztosít. A kiadványban a doktoranduszok amellett, hogy eleget tehetnek a képzés követelményeibõl adódó publikációs kötelezettségeiknek, lehetõséget kapnak arra, hogy fejlesszék tudományos igényû íráskészségüket, illetve bemutassák kutatásaik eredményeit a tudományos közélet elõtt. A periodikából évente 2 -3 szám kerül kiadásra.
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség különbözõ szerveinél, szervezeteinél az elmúlt négy év során a hadtudományi kutatás eredményesen szolgálta a szaktárca elõtt álló legfontosabb feladatok végrehajtásra történõ felkészülés meglapozását. A kutatások eredményei hozzájárultak az MH modernizálásához, az önkéntes haderõre történõ áttéréshez, a haderõ kettõs feladatára (országvédelem, szövetségi tagságból adódó feladatok) való felkészítéshez, nem utolsó sorban az újszerû katonai gondolkodásmód kialakításához.
A 21. század kihívásait figyelembe véve a hadtudományi kutatások és azok eredményeinek oktatásban történõ megjelenése, valamint az elméletileg megalapozott stratégiai fontosságú döntések érdekében elengedhetetlen, hogy a hadtudományi kutatások – más tudományokkal együttmûködve – feltárják a védelem alapkérdéseire, a honvédség felkészítésére, alkalmazására vonatkozó döntések alternatív lehetõségeit és várható következményeit, melyekkel a gyakorlati munka, a végrehajtás és alkalmazás során számolni kell. Ezeknek a követelményeknek ma már nem csak a hazai politikai igények, hanem a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi feladatokban való részvételére történõ eredményes felkészülés érdekében is meg kell felelni.
