Braun László
A magyar katonai erõ újszerû alkalmazása a 21. században
Elõadásomban rövid áttekintést kívánok adni az alkalmazást befolyásoló körülményrendszerrõl, az MH tervezett képességeinek ennek megfelelõ alakításáról, és a honvédség jövõbeni strukturális jellemzõirõl, a tervezett fejlesztésekrõl. Továbbá be kívánom mutatni a különbözõ feladatokra jelenleg kirendelt erõket és a jövõbeni alkalmazással kapcsolatos terveinket.
A Magyar Honvédség alkalmazásával kapcsolatos témakört szigorúan az arra hivatott törvényi szabályozásból kiindulva, illetve a rendelkezésre álló erõforrásoknak megfelelõen, a realitások talaján állva kívánom ismertetni. Ennek megfelelõen, a körülményrendszer ismertetését kezdjük mindjárt az alkalmazás törvényi alapjaival , jogszabályi feltételeinek felelevenítésével. Ezek közül a legfontosabbak:
Az idézetekbõl is kitûnik, hogy a jogalkotók az Alkotmányban, és a Honvédelmi Törvényben a közelmúltban nagyon sok módosítást hajtottak végre annak érdekében, hogy az MH stratégiai körülményrendszerében végbement változások követhetõk legyenek.
A nemzeti biztonsági stratégia, illetve a nemzeti katonai stratégia ugyancsak a közelmúltban került kidolgozásra, illetve módosításra. Ezek az alapokmányok az alkalmazás elengedhetetlen feltételei és egyben olyan kiinduló pontjai, melyek az alkalmazók számára biztosítják a szükséges elvi alapokat, irányokat.
- A továbbiakban vizsgáljuk meg a már említett stratégiai körülményrendszert.
A Magyar Honvédség számára újszerû alkalmazást jelent a viszonylag alacsonyabb intenzitású aszimmetrikus hadviselés és a magasabb intenzitású manõverezõ hadviselés körülményeihez való egyidejû alkalmazkodás igénye. Mindkét hadviselési forma követelményei elõtérbe kerülhetnek, amikor szövetségeseinkkel együtt feladatot vállalunk a terrorizmus elleni harc során, attól függõen, hogy a katonai mûveletek állami szinten, vagy helyi szinten irányított , illetve támogatott terrorszervezetekkel szemben kerülnek végrehajtásra.
Az informatika felgyorsult fejlõdése és az ennek nyomán létrejövõ információs hadviselés , továbbá a humanitárius és természeti katasztrófák következményei felszámolásának nemzetközi szintû összehangolást és fellépést igénylõ szükséglete ugyancsak újszerû alkalmazást eredményezhetnek. Itt meg kívánom jegyezni, hogy az eddigiekben a szövetséges erõk mûveleteiben való részvételünk során kötelékeink még nem vettek részt magasabb intenzitású harci feladatokban, de ez a jövõt illetõen nem zárható ki teljes mértékben, illetve mivel az erre vonatkozó jogszabályi háttér biztosított az alkalmazás politikai döntést követõen lehetséges.
A bevetések során a csapatok várható alkalmazási tartománya kibõvül. A korábban jól elkülöníthetõ harci, illetve nem harci jellegû mûveletek határai összemosódnak . Az úgynevezett feladatcsúszások következtében a katonák nem mindig, vagy nem egészen azzal a feladattal találkoznak, amire korábban felkészültek. A kötelékek egymástól, valamint az õket támogató-kiszolgáló bázisoktól viszonylag nagy távolságban elszigetelten is hajthatnak végre feladatokat. A nagykiterjedésû hadszíntéren a csapatok, a korábbiaknál kisebb erõkkel, de minõségileg jóval fejlettebb, többnyire alkalmi jelleggel létrehozott, illetve speciálisan felkészített, a többnemzeti együttmûködésen alapuló harci kötelékekben, harccsoportokban tevékenykednek. A mûveletek sikere nagymértékben függ a támogató képességektõl, ezen belül is felértékelõdnek a telepíthetõ logisztikai képességek.
A lehetséges alkalmazási esetek gyakran eltérõ képességi követelményeket támasztanak. Mivel a NATO stratégiai koncepciójában a hangsúlyok a terület védelmérõl az érdekek védelmére helyezõdtek át, a Magyar Honvédség számára is fontos a Szövetség földrajzi határain kívül folytatott mûveletek képességi követelményeinek a teljesítése. Ebben kiemelt szerep hárul a NATO/EU reagáló erõkhöz felajánlott kötelékekre, melyek alkalmazási tapasztalatai katalizátorként használhatók fel más kötelékek képességeinek kialakításában. Az MH számára, várhatóan még hosszabb ideig, továbbra is a béketámogató mûveletekben való részvétel jelenti a legnagyobb alkalmazási valószínûséget.
- A továbbiakban nézzük meg, hogy a felvázolt körülményeknek való megfelelés érdekében a Magyar Honvédségnek milyen képességeket kell kialakítania.
A védelmi felülvizsgálat során meghatározásra került az a nemzeti ambíciószint, amelynek elérése a költségvetési kondíciók romlása miatt az eredeti tervekhez képest késõbbre várható. Eszerint a Magyar Honvédségnek a hosszú távú átalakítás eredményeként – az alapvetõ országvédelmi képesség fenntartása mellett – az alábbi két változatra kell képesnek lennie:
A jelenlegi terveinkkel összhangban 2006 végéig a Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie legalább egy zászlóalj méretû harci erõ hat hónapon túli, és egy század méretû speciális, illetve támogató elem alkalmazására.
A Magyar Honvédségnek 2010 végéig növelve képességeit, képesnek kell lennie egy zászlóalj méretû harci erõ hat hónapon túli alkalmazására és két század méretû speciális, illetve támogató elem alkalmazására.
A tervek szerint 2014 végére az MH képes lesz telepíteni egy dandárnyi összfegyvernemi harci képességet, a hozzátartozó támogató elemekkel együtt, beleértve a légierõ kijelölt telepíthetõ kötelékeit is.
Végül 2015–20 között várható az eredeti ambíciószint teljesítése.
A telepíthetõ képességek kialakítása során kiemelt hangsúllyal kezeljük azokat, a Szövetség számára is hiányt pótló speciális, úgynevezett „Niche” képességeket, melyeket a prágai csúcstalálkozón elfogadott képességfejlesztési csomag kapcsán felvállaltunk, illetve megerõsítettünk. Ezek között olyanok szerepelnek, mint a hídépítõ, víztisztító mûszaki és ABV, valamint egészségügyi, illetve katonai rendész képességek.
Az MH struktúrájában továbbra is a szárazföldi csapatok képességei lesznek a meghatározóak . A szárazföldi csapatok korlátozott összfegyvernemi képességeit alapvetõen a lövészzászlóaljakra, és más speciális expedíciós képességekkel rendelkezõ harci támogató és kiszolgáló- támogató szervezetekre építjük. A rendelkezésre álló erõforrások növekedésével összhangban, biztosítjuk az egyes harci támogató képességek további fejleszthetõségét, illetve az egyes fegyvernemi kultúrák megõrzését. Az említett lövészzászlóaljat a Magyar Honvédség alapvetõ harcászati egységeként tervezzük kialakítani.
A zászlóalj szervezete a támogató képességek jelentõs megerõsítésével, illetve a tervezett fejlesztések eredményeként, az eddig rendszerben tartott zászlóaljaknál nem csak mennyiségében, de minõségében is nagyobb képességeket biztosít. Például: Az új híradó eszközökkel hatékonyabb lesz a vezetés; az új felderítõ platformokkal nõ a felderítés képessége; az aknavetõ alegységek 60 és 81 mm-es aknavetõivel csökken a tûzmegnyitás reakcióideje, ugyanakkor javul a légi szállíthatóság; az új gépjármûvekkel nõ a mozgékonyság és a szállítótér kapacitás; a harcjármûvek korszerûsítésével nõ az éjjellátó képesség; a katonák személyi felszerelésének fejlesztésével javul az ABV-védelem, illetve nõ a túlélési képesség.
A légierõ szervezeteit úgy alakítjuk, hogy azokkal a légtér védelmi képességek folyamatos biztosítása mellett egyre növekvõ mértékben legyünk képesek felvállalni a szárazföldi csapatok támogatását.
A logisztikai szervezetek meg kívánjuk feleltetni a hatékony mûködést, fenntartást biztosító összevont laktanya gazdálkodás követelményeinek. A hadfelszerelés központi hányadának költség hatékony tárolása érdekében erõfeszítéseket teszünk egy központi logisztikai bázis kialakítására.
Összességében az MH struktúrájának létrehozása során a szervezetek rendszeresített létszámát a költségvetés szerint biztosítható, feltölthetõ létszámmal megegyezõen, a teljes mûködõképesség biztosításával összhangban alakítjuk ki. A szervezeti elemek belsõ struktúráját a kötelékeknek ,a haderõ feladat szerinti csoportosításában elfoglalt helyük és szerepük szerint, rendszeres idõközönként, a korszerû haderõt jellemzõ egészséges állományarányokra való további áttérés lehetõségeinek figyelembevételével módosítjuk.
- A haderõ fejlesztése során a vezetés-irányítás fejlesztésének hangsúlyát a tábori híradás , rendszerszemléletû fejlesztésére helyezzük. A vezetés támogatás hiányzó képességeinek pótlása érdekében mobil felderítõ platformokat szerzünk be.
A fejlesztést a csapatok fedezõ-biztosítási, illetve hagyományos csapat felderítési képességeivel összhangban, komplex rendszerben végezzük.
A létrehozásra tervezett tüzérosztályhoz új 105 mm-es lövegeket és felderítõ radarokat rendszeresítünk. A szárazföldi felajánlott erõk részére, a vonatkozó szövetségi doktrínának megfelelõen, kialakítjuk a saját csapatok azonosításához szükséges képességeket.
A telepíthetõséget a szövetséges stratégiai fõparancsnokok követelményei szerint alakítjuk. Ennek során javítjuk a légi szállíthatóság feltételeit. A többnemzeti együttmûködés lehetõségeit is kihasználva biztosítjuk a telepítéshez szükséges szállítási feltételeket.
A csapatok egy részét alkalmassá tesszük a magas intenzitású harctevékenységek megvívására. A NATO/EU reagáló erõihez felajánlott kötelékeinket felkészítjük az expedíciós feladatok végrehajtására. Kialakítjuk a szélsõséges idõjárási körülményekhez való alkalmazkodás feltételeit.
A légierõ új Gripen repülõgépei korszerû levegõ–levegõ, levegõ–föld fegyverzetükkel lehetõvé teszik a többrendeltetésû alkalmazást. A légi vezetés-irányítás tovább fejlõdõ képességei, továbbá az új háromdimenziós radarok, a Szövetség integrált légvédelmi rendszeréhez csatlakozva, új minõséget biztosítanak az ország légterének védelmében.
Javítjuk a felajánlott kötelékek önfenntartási képességeit és a változó hadszíntéri körülményekhez való alkalmazkodás feltételeit . Fejleszteni kívánjuk a felajánlott erõk honi területen kívüli nemzeti támogatásának feltételrendszerét. Ezen belül is kiemelt figyelmet fordítunk az utánszállításhoz szükséges szállítókapacitás kialakítására.
Azoknál a támogatott formáknál, amelyek nem speciális magyar ellátási infrastruktúra kiépítését igénylik, törekszünk a többnemzeti logisztikai együttmûködés lehetõségeinek teljes kihasználására.
Elõre kívánunk lépni a túlélési képességek fejlesztésében. A kijelölt alegységek, illetve vezetési pontjaik és egészségügyi központjaik ABV-körülmények közötti mûködési feltételeinek megteremtése érdekében megkezdjük a könnyû, gyorsan telepíthetõ kollektív ABV-védelmi berendezések beszerzését .
- A beszerzett felszerelést csak akkor lehet hatékonyan alkalmazni, ha rendelkezünk a felszerelést használni tudó, kellõképpen kiképzett, megfelelõ minõséget biztosító személyi állománnyal, illetve a belõlük összekovácsolt kötelékekkel. Ezért a kiképzés megkezdett szerkezeti átalakítását olyan irányban folytatjuk, hogy a kötelékek alkalmasak legyenek az eddigiekben felvállaltaknál nagyobb szakmai kihívást jelentõ katonai feladatok végrehajtására is. Az új rendszerben meg kívánjuk teremteni azt a felkészítési, kiképzési specializációt, amely biztosítja a feltételeket „az egy összekovácsolt alegység (harccsoport) egy azonos jellegû feladat” elv megvalósításához. A raj-, repülõ- és kezelõszemélyzetek, szakasz, század és zászlóalj szinten megvalósuló kötelék-kiképzési rendszere a szövetségi mûveletekhez szükséges képességek készenléte elérésébõl adódó feladatok végrehajtásához igazodik.
A fentieknek megfelelõen a kötelék kiképzés a 3 x 6 hónapos ciklusokra tagozódik:
A harci támogató, harci kiszolgáló- támogató alegységek kötelékkiképzése a támogatásra kijelölt szervezetek kötelékkiképzésének rendszeréhez igazodik.
- A Magyar Honvédség feladati között fontos helyet foglal el a külföldi mûveletekben való részvétel . Az ehhez biztosított kontingens tervezési létszáma 2010. év végéig mintegy 1000 fõ. Jelenlegi nemzetközi mûveletben több mint 800 fõ teljesít szolgálatot:
ENSZ, EBESZ misszióban:
NATO mûveletben
A fentieken felül az MH állományából ~ 200 fõ teljesít külszolgálatot különbözõ NATO és nemzeti beosztásokban.
A közeljövõben tervezzük a szerepvállalásunk növelését a Balkánon, ennek keretében Többnemzeti Szárazföldi Erõk állományába további egy századot telepítünk. Egy kiképzést-biztosító század telepítésével növeljük az iraki erõk kiképzésében való részvételünket. A tapasztalatok felhasználásával, a szükséges kiegészítõ képességek megszerzését követõen szeretnénk kialakítani egy, az erõk megóvását biztosító („force protection”) század-harccsoport komplex képességeit.
Tárcaközi elõkészítés alatt van az afganisztáni Tartományi Újjáépítési Csoport létrehozása, illetve az ennek támogatásához szükséges katonai biztosítás tervezése.
Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a Magyar Honvédség újszerû alkalmazása a 21. század elején már megkezdõdött . Az úgynevezett „veszteség nélküli hadviselés” szigorú minõségi követelményeinek teljesítése nem csak a mûveletekben résztvevõ katonák és civil személyek számára jelent komoly kihívást.
Az alkalmazás tapasztalatait feldolgozó tudományos értékû kutatások, konferenciák hozzájárulhatnak a képességek hatékonyságának növeléséhez.
Bízom benne, hogy elõadásom is hozzájárul a konferencia témájának megalapozásához, a kutatási prioritások meghatározásához, az elõadásokat követõ viták kezdeményezéséhez, melyek elõsegítik a gyakorlatban is használható még jobb eredmények elérését.