Németh István
Multifunkcionális képességek fejlesztése a szárazföldi erõkben
Az elmúlt évek jelentõs változásokat hoztak a NATO vezetési- és csapat struktúrájában. A Helsinkiben született döntés óta az Európai Unió vezette önálló katonai képességek kialakításában mindkét szervezet jelentõs erõfeszítéseket tesz a reagálni tudó katonai képességek kialakítására, átalakítására.
A NATO HRF 1 , NRF 2 feladatrendszerben végrehajtott gyakorlatok, a jelenleg folyó mûveletek számos tapasztalatot eredményeztek, amelyek jelentõs hatással vannak az új vagy módosított képességek fejlesztésére, az alkalmazható erõk struktúrájára és természetesen az alkalmazás módjára is. Az új katonai képességek fejlesztése érinti az alkalmazott haderõnemeket, így a szárazföldi erõket is.
A katonai erõ újszerû alkalmazása a 21. század elején címû tudományos konferencia szervezõbizottsága által is megfogalmazottak szerint: „Szövetségi kötelezettségeinket tekintve, a Magyar Honvédségnek is fel kell készülnie az aktív részvételre. A várható, a felvállalható feladatok végrehajtásához szükséges képességeket a magyar haderõben is létre kell hozni, mivel ennek hiányában csak komoly veszteségek árán leszünk képesek a feladatok végrehajtásában eredményesen részt venni!”
Az erõk és doktrína folyamatos adaptációja
A globális biztonságpolitikai helyzet dinamikus, nehezen prognosztizálható változásai, a jelen és a várható szerepvállalásunk mértéke a NATO vagy EU vezette mûveletekben, valamint a szárazföldi erõk küldetései együttesen determinálják a kihívásokra történõ válaszadási képességek kialakítását, fejlesztését.
Összhangban a NATO és az EU politikájával a fegyveres erõk és természetesen annak szerves részét képezõ szárazföldi erõk csak úgy képesek megfelelni a jelen és a jövõ kihívásainak, ha a dinamikusan változó globális biztonságpolitikai helyzetben a szárazföldi erõk feladatrendszere és mûveleti feladatai végrehajtásának módja, azaz a doktrína folyamatosan igazodik a követelmény rendszerhez . Mindebbõl logikusan következik, hogy az erõk és a doktrína folyamatos adaptációja szükséges annak érdekében, hogy biztosított legyen a szárazföldi erõk megkívánt képessége.
Az elmúlt évek, kiemelten CJTF 3 , DJTF 4 , HRF, NRF rendszerben végrehajtott gyakorlatok elemzésébõl, valamint a valós mûveletek tapasztalataiból levonható fõbb következtetések is egyértelmûen alátámasztják, hogy a kihívásokra reagálni képes követelmények multifunkcionális, professzionális képességek kialakítását és fejlesztését követeli meg a törzsektõl és a mûveleti területen harcoló katonáktól egyaránt. Az új követelményeknek való megfelelés a katonát helyezi a központba, amit alátámasztanak az aszimmetrikus hadviselés mûveleti sajátosságai is.
Az euro-atlanti értékek megvédése a tagállamok elemi érdeke, mely egyre inkább multinacionalizálódik, ami azt jelenti, hogy a magyar szárazföldi erõknek is a védelmi rendszer részeként – lehetõségei szerint – részt kell vennie egy többnemzetiségû, összhaderõnemi jellegû válaszban a fenyegtõ veszélyekre és kihívásokra. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája a következõképpen fogalmaz: „Magyarország tagsága az Európai Unióban és a NATO-ban egyszerre jelent alkalmazkodási- igazodási kötelezettségeket, valamint a döntéshozatalban és a cselekvésben való részvétel lehetõséget.”
A szárazföldi erõk küldetése az alábbiak szerint foglalható össze:
A jelen és a jövõ kihívásai, valamint a szárazföldi erõk küldetése együttesen, komplex módon determinálják az erõk multifunkcionális képességeinek a fejlesztését. A valószínû mûveleti területek jellemzõibõl következtetésként egyértelmûen levonható, hogy a valószínûsíthetõ ellenség mai és elõrevetíthetõ hadviselési módjai, harcászati fogásai nem keresik a közvetlen konfrontációt. Harcérintkezési távolság gyakorlatilag nincsen, ugyanis mielõtt látnánk, vagy felismerhetnénk az ellenséget már harcérintkezésbe kerülünk vele.
A rendkívül szélsõséges viszonyok között a jövõ harcait idõben és térben a tagoltság, szétszórtság és valóban az aszimmetrikus, ezerarcú karakterisztika jellemzi. A mûveletek megvívása szempontjából elõre jelezhetõ az a trend is, hogy kevesebb ember, kevesebb katona vívja meg a harcot az egyre kisebb kötelékekkel történõ összeütközések során. A trend az, hogy gyakran nem komplex kis alegységek, hanem azok részei kerülnek közvetlen harcérintkezésbe az ellenséggel, így az egyes harcos, azaz a sokrétûen változatos feladatokra felkészített multifunkcionális képességekkel rendelkezõ katona kerül a figyelem középpontjába.
A katona megkövetelt képességei az alábbiak:
A katonával szembeni képességek biztosítása elengedhetetlenül maga után vonja a katonára fordítandó költségek növekedését.
A HRF, NRF gyakorlatok, valamint a jelenleg folyó valós mûveletek tapasztalatai és a jövõ mûveleti területeinek sajátosságait elemezve a jövõ mûveletének jellemzõi a következõk:
Egyértelmûen megállapítható a NATO és EU elvekbõl adódóan is, hogy jelentõsen nõ és meghatározó a mûveletek összhaderõnemi és többnemzetiségû jellege, a haderõnemek és a logisztikai rendszerek integrált erõfeszítése, ami tovább katalizálja a multifunkcionális képességek fejlesztését a törzsekkel és a katonával szemben.
Rendkívül megnõ a szerepe a mûveletek logisztikai támogatásának, a túlélõképesség biztosításának, a hálózatcentrikus C4I képességeknek, amelyben a mûveleti tervezõk, döntéshozók, végrehajtók és a logisztikai struktúrák egyesített rendszerben hajtják végre feladataikat.
A támogatóképes logisztikai rendszer jelentõségét az NRF feladatrendszerrel kapcsolatban J. Jones tábornok, a NATO fõparancsnoka a következõképpen fogalmazta meg.: „A jövõ kihívásainak csak egy teljes körûen integrált, többnemzetiségû, összhaderõnemi, magas fokú válaszképességekkel rendelkezõ, logisztikailag támogatható, hangsúlyozom logisztikailag támogatható erõ képes megfelelni.”
Tekintettel a követelményekre, Magyarország, mint kis ország számára, szövetségi kötelezettségeibõl adódóan, az arányos teherviselés elvét figyelembe véve, a multinacionális mûveletekben való részvétel során a célja nem lehet más, mint minõségileg egyenértékû erõk, képességek kialakítása és vállalása a mennyiségileg nagyobb szövetségi erõkkel.
Követelmények az erõk felkészítésével, kiképzésével szemben
A jelenleg folyó és a jövõ várható mûveletei, valamint a szárazföldi erõk küldetése egyértelmûen meghatározzák a missziókban, HRF, NRF feladatrendszerben és az EU katonai képességeihez hozzájáruló erõk (MLF 5 ) törzsek és alegységek felkészítésének, kiképzésének fõbb követelményeit, melyek a következõk:
Megállapítható, hogy szigorodnak a mûveleti követelmények a kötelékekkel és a katonával szemben. Mûveleti területen, de már az HRF, NRF feladatokban résztvevõk részérõl is nõtt, növekszik az áldozatvállalás szerepe. A mûveleti területen létszámban kevesebb, de multifunkcionális képességekkel rendelkezõ katona a harc megvívásának egyik fõ eleme.
Az erõk felkészítése magas fokú szaktudást, professzionális képességeket, azaz olyan multifunkcionális felkészültséget igényel a katonától, alegységtõl, törzsektõl, kiképzõktõl és a logisztikai biztosításban résztvevõktõl egyaránt, melynek révén az egyes harcos katona, a kötelék és a törzs képes feladatait összhaderõnemi és többnemzetiségû keretek között a megkövetelt szinten végrehajtani. Nem a mennyiség, hanem a minõség a prioritás.
A Szárazföldi Parancsnokság szervezetében jelen van az AOCC (Air Operation Coordination Centre), azaz a légi mûveletkoordináló központ, valamint a légierõ összekötõ tiszt és megtalálhatók a speciális képességû csapatok.
A Légierõ Parancsnokság szervezetében megtalálható a szárazföldi összekötõ tiszt, az ERIP-k, azaz az elõretolt repülésirányító pontok a közvetlen légi támogatás koordinálására. Mindezek elemi részei a két haderõnem közötti funkcionális együttmûködésnek, mely elõsegíti az összhaderõnemi szemlélet erõsítését, a multifunkcionális képességek kialakítását, fejlesztését. Az összhaderõnemi, multifunkcionális felkészítést már a haderõnemi felkészítési ciklusban meg kell kezdeni, és mindkét parancsnokság érdekében intenzíven bõvíteni szükséges.
A kihívásokra reagáló képes mûveletek jellemzõi és követelményei közül kiemelkedik az összhaderõnemi, többnemzetiségû integrált erõfeszítés, ami komoly követelményeket támaszt a törzsekkel szemben. A jövõ mûveleteiben kisebb, de multifunkcionális képességekkel rendelkezõ törzsek, – mint például DJTF, NRF alegység – vesznek részt. Részükre meghatározó követelmény az összhaderõnemi ismeretek, jártasság, ami szintén generálja a multifunkcionális felkészültséget.
Természetesen az összhaderõnemi készségek, képességek szerves része a támogató, azaz a logisztikai biztosítási rendszer és követelmények magas szintû ismerete is, amit alátámaszt a logisztikai biztosítás szerepének radikális növekedése is a jövõ mûveleteiben. E követelménnyel kapcsolatban a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája így fogalmaz:
„A honvédségnek rendelkeznie kell rugalmasan alkalmazható, expedíciós mûveletekre is igénybe vehetõ, a szövetséges erõkkel együttmûködni képes, gyorsan telepíthetõ és fenntartható erõkkel…”
A fenti idézetbõl szeretném kiemelni a „fenntartható erõkkel” követelményt, melynek biztosítása a logisztikai feladatrendszer szerves és egyre növekvõ szereppel bíró része, ami egyben elõrevetíti a logisztikai biztosítás szerepének radikális növekedését is.
„A cél, egy mûködési filozófiájában új, vállalt szövetségi kötelezettségeket teljesíteni képes, … tudatosan szakosodott haderõ kialakítása, … és, amelyet … felkészült…személyi állomány alkot.”
Az összhaderõnemi, multifunkcionális képességekre történõ felkészítés, kiképzés során a Szárazföldi Parancsnokság, a Légierõ Parancsnokság és a támogatásukban résztvevõ szervek integrált erõfeszítésére van szükség a követelmények diktálta célok eléréséhez, amely nemzetközi megítélésünk alapja, tehát nemzeti érdekünk.
Következtetésként megállapítható, hogy a kor diktálta követelmények teljesítésében a haderõnemeken kívül azok támogatásában, logisztikai biztosításában résztvevõ erõk integrált erõfeszítése elengedhetetlen követelmény, annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájában is megfogalmazott követelményeknek megfeleljünk.
Logisztikai biztosítás megjelenítése a harci képességekben
A kor új kihívásainak csak a kihívásokra reagáló, összhaderõnemi célok elérését támogatni tudó logisztikai rendszer képes. A mûveletek végrehajtása az extrém környezeti faktorok miatt kritikusan logisztikai biztosításfüggõvé váltak. A katonák és alegységek túlélõképességének biztosítása a politikai érzékenység színterére lépett. A logisztikai biztosítással szembeni új követelmények legalább olyan dinamikus változásokat követelnek, mint a támogatott erõkkel szembeni elvárások.
A logisztikai támogató rendszerrel szembeni fõbb követelmények a következõk szerint összegezhetõk:
Az NRF gyakorlatok tapasztalatai is egyértelmûen alátámasztják, hogy az erõk követelmények szerinti harcképességének fenntartását csak egy robosztus logisztikai rendszer képes biztosítani. El kell fogadni azt a tényt, hogy a reális logisztikai biztosítás mûvészete nem más, mint a logisztikai biztosítás megjelenítése a valós, rendkívül dinamikusan változó, a kihívásoknak is megfelelõ harci képességekben , amit már a kijelölt erõk nemzeti haderõnemi felkészítési ciklusa kezdetére meg kell teremteni.
A reagáló képes logisztikai rendszernek már a haderõnemi, hazai felkészítés idõszakában folyamatosan biztosítani kell mindazt, amit a katonák és az alegységek viselnek, szállítanak, vagy fogyasztanak . Meg kell teremteni a mûveleti területre történõ belépés feltételeit már a felkészítés idõszakában, ami az egyik legbonyolultabb és legkritikusabb feladat az („RSOM and I 7 ”) erõk-eszközök mûveleti területen történõ fogadása, ideiglenes elhelyezése, elõre mozgatása a kijelölt felelõsségi körletbe és az integráció, azaz a mûveleti feladatra történõ közvetlen felkészítés.
A trend a mûveleti, logisztikai biztosításban multinacionális logisztikai szervezetek alkalmazása, mely komoly követelményeket támaszt a résztvevõ nemzetek részére, mivel technikai, szellemi, anyagi, eljárásbeli, azaz doktrínális és képesség kompatibilitás nélkül nem létezik multinacionális logisztika sem. Analóg módon a kihívások diktálta logisztikai követelményekkel, az integrált erõfeszítés a logisztikai biztosításban azt kell jelentse, hogy a szárazföldi erõk állományából missziós feladatra, HRF, NRF vagy MLF feladatrendszerben érintett kötelékek részére a feladatra megkövetelt eszközök, anyagok, azaz mindaz, amit a katonák viselnek, fogyasztanak, vagy szállítanak, már a nemzeti haderõnemi felkészítési ciklus kezdetére biztosított legyen.
A logisztikai biztosítás anomáliái nem korlátozhatják a szárazföldi parancsnok mûveleti szabadságát a kijelölt kötelékek felkészítése idõszakában, és nem korlátozhatják a mûveleti parancsnok és a nemzetközi szerepvállalásunk részeként a mûveletben részt vevõ nemzeti kontingens mûveleti feladatai végrehajtását sem.
Képességek fejlesztésének fõbb irányai
A Magyar Honvédség és annak szerves részét képezõ szárazföldi erõk NATO vagy EU vezette mûveletekben végrehajtott feladatai minõségét, nemzetközi megítélését determinálja, jelentõsen befolyásolja a nemzeti hatáskörbe tartozó feladatok végrehajtásának minõsége, mint a feladatra történõ felkészítés és természetesen a logisztikai biztosítás is.
A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája a következõképpen fogalmazza meg a NATO, illetve EU mûveletekben történõ szerepvállalásainkat:
„… Magyarország érdemi hozzájárulásra törekszik a szövetségi missziók teljes spektrumában… és biztosítja, hogy a magyar haderõ kellõ idõben és megfelelõen kiképzett és felkészített erõkkel tudjon hozzájárulni a NATO vezetésû, illetve szövetségesi vezetéssel zajló koalíciós mûveletekhez,”
„… Magyarország… fejleszti azon képességeit és erõit, amelyeket felhasználva –nemzeti, vagy több nemzeti keretben – erõsítheti hozzájárulásunkat az Európai Unió válságkezelési tevékenységéhez.”
A stratégiában is megfogalmazott szerepvállalásunk, a jelen és jövõ mûveleti követelményei, valamint a Magyar Honvédség szárazföldi erõi küldetései sikeres végrehajtása, pozitív nemzetközi megítélésünk érdekében a szárazföldi erõk fejlesztése, képességei formálása során az alábbi fõbb területekre célszerû koncentrálni az érintett szervezetek integrált erõfeszítését:
A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájában is megfogalmazott célok elérése, valamint nemzetközi szerepvállalásunkból adódó kötelezettségek teljesítése érdekében a rendelkezésre álló szûkös erõforrások hatékony felhasználásával biztosítani kell a személyi állományra fordítandó, valamint a növekvõ logisztikai támogatás jelentõsen emelkedõ költségeit. A költségek szükségszerû koncentrációját a fentebb említett célokra alátámasztja az is, hogy a mûveletben részt vevõ katonák és alegységek, beleértve a támogató erõket is, csak akkor képesek megfelelni a követelményeknek, ha képességeik interoperábilisak és valósak; harcképességeik fenntartása, támogatása folyamatosan, a mûveleti követelményeknek megfelelõen biztosított.
A gyorsan változó követelményrendszerhez történõ dinamikus igazodás, a NATO, EU katonai képességeihez való, szövetségi kötelezettségünkbõl fakadó minõségi hozzájárulás, professzionális, multifunkcionális képességek kialakítása nem csak nemzeti felelõsség, hanem nemzeti érdek is.
Összességében megállapítható, hogy a kor kihívásai komoly kötelezettséget, nem kevés feladatot és felelõsséget ruháznak a szárazföldi erõk és a támogatásban érintett minden katonai szervezet közösségére, annak érdekében, hogy megfeleljenek a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájában megfogalmazott, a NATO és EU szerepvállalásokhoz kapcsolódó, nemzeti célok és feladatok diktálta követelményeknek, ezért maximálisan szinkronizálni kell az alkalmazott erõk és támogatásukért felelõs szervek integrált erõfeszítését.
1 NATO HRF (NATO High Readiness Forces) NATO magas készenlétû erõk « vissza
2 NRF (NATO Reaction Forces) NATO reagáló erõk « vissza
3 CJTF (Combined Joint Task Forces) többnemzetiségû összhaderõnemi harci kötelék « vissza
4 Deployable Joint Task Forces) telepíthetõ összhaderõnemi harci kötelék « vissza
5 MLF (Multinational Land Forces) többnemzetiségû szárazföldi erõk « vissza
6 NSE (National Support Element) nemzeti támogató elem « vissza
7 RSOM and I (Reception, Staging, Onward Movement and Integration) Az erõk-eszközök fogadása, állomásoztatása, elõremozgása és integrációja. « vissza