Isaszegi János

A honvédség részvétele a nemzetközi békemûveletekben – Tények, lehetõségek, tapasztalatok

A Magyar Honvédség egyik legfontosabb és egyben legsikeresebb tevékenysége a béketámogató mûveletekben való részvételünk, ami különbözõ nemzetközi szervezetek – ENSZ, EBESZ, MFO, EU–AU, NATO – égisze alatt, valamint koalíciós keretek között folyik. A magyar katonák nemzetközi béketámogató mûveletekben történõ szerepvállalása – a 19. század végéig nyúlik vissza, s folytatódik mind a mai napig. Katonáink a világ számos pontján igyekeztek-igyekeznek jelenlétükkel megakadályozni a konfliktusok eszkalációját, növelve ezzel országunk nemzetközi tekintélyét: 1896 Kréta szigete, 1901 Kína Boxerlázadás, 1902–1907 Balkán, Koszovó, 1902–1914 Albánia, 1973–1975 Vietnam.

Az ENSZ 1988 óta tanúsított pozitív szerepvállalása nagyban elõsegítette a konfliktusok rendezését: a szovjet hadsereg Afganisztánból történõ kivonását; Namíbia Dél-Afrikától való függetlenségének kivívását; a mozambiki polgárháború békés lezárását; a közép-amerikai békefolyamatot; és az iraki erõk eltávolítását Kuvait területérõl. Azonban a történelmi hûség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy az ENSZ beavatkozásai – annak ellenére, hogy a nemzetközi béke és biztonság megõrzése szempontjából szerepe kulcsfontosságú a többi nemzetközi szervezettel egyetemben – nem mindig hoztak korlátlan és kétségbevonhatatlan sikert. Elég utalni az angolai, ruandai, szomáliai, zairei eseményekre, illetve a – a közelmúltban a Balkánon, Irakban, Grúziában, Cipruson, Nyugat-Szaharában, Koszovóban történtekre.

A béketámogató mûveletek jogi alapjai

A béketámogató mûveletek mandátum alapján lehetnek :

A béketámogató mûveletek nemzetközi jogi alapja az ENSZ alapokmánya. Az alapokmány VI. fejezete tartalmazza azokat az intézkedéseket és tevékenységeket, amelyek a világban kialakult viszályok békés rendezésére vonatkoznak. A VII. fejezet az ENSZ-nek a fegyveres erõk alkalmazását, a kényszerítõ intézkedések megtételét engedélyezi, illetve szabályozza. Itt vannak lefektetve azok az intézkedések, eljárások, amelyeket a BT alkalmazhat a békét veszélyeztetõkkel, megszegõkkel és támadó tevékenységet folytatókkal szemben.

Magyarországon az Alkotmány 7. § (1) bekezdése rendelkezik vállalt kötelezettségeink teljesítésérõl:

Az Alkotmány 19. § (j) pontja kimondja: (az Országgyûlés) „az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erõk országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erõk magyarországi, vagy az ország területérõl kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erõk békefenntartásban való részvételérõl, külföldi hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenységérõl, valamint a fegyveres erõk külföldi, illetve a külföldi fegyveres erõk magyarországi állomásozásáról”.

A NATO mûveletekhez történõ hozzájárulás – a 2004-ben elfogadott parlamenti döntéssel összhangban – a kormány kompetenciája:

A 40/C. § szerint:

(1) A Kormány engedélyezi a Magyar Honvédség, illetve külföldi fegyveres erõk 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti,

a) az Észak-atlanti Tanács döntésén alapuló alkalmazását, illetõleg

b) az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete döntésén alapuló más csapatmozgásait.

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján hozott döntésérõl haladéktalanul beszámol az Országgyûlésnek a köztársasági elnök egyidejû tájékoztatása mellett.

A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. Törvény elõírja
(70. § (1)), hogy a Honvédség feladatai közé tartozik:

b)  a szövetségi és nemzetközi szerzõdésbõl eredõ egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése,

c) közremûködés az arra kijelölt és felkészített erõkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában.

Szerepvállalásunk a nemzetközi béketámogató mûveletekben

A NATO iraki béketámogató mûveletében:

A Magyar Köztársaság Kormányának döntése alapján a Magyar Honvédség egy maximum 150 fõs kontingenssel vesz részt a NATO kiképzési mûveletében (NTM-I) Irakban. Jelenleg 18 kiképzõ-, és törzstisztünk vesz részt a mûveletben. Egy 120 fõs õrszázadra (Force Protection Guards) vonatkozó felajánlásunk 2006. augusztusáig érvényes.

Az NTM-I és ISAF mûveleteket koordináló Amerikai Egyesült Államok hadseregének központi parancsnokságán (Tampa, Florida) 3 összekötõ tisztünk tevékenykedik.

A KFOR béketámogató mûveletben:

Csapathozzájárulás:

Az EUFOR ALTHEA béketámogató mûveletben:

Csapathozzájárulás: MH katonai rendfenntartó kontingens, Szarajevó (KRK) (max. 107 fõ, az olasz vezetésû integrált rendõri egység mobil csoportban veszünk részt egy századnyi erõvel); 7 fõ törzstiszt az EUFOR parancsnokságon.

A NATO macedóniai mûveletében:

Csapathozzájárulás: Az MH õr- és biztosító szakasz, Skopje, Macedónia (ÖBSZ) (40 fõ, a skopje-i NATO parancsnokság õrzés-védelme, gyorsreagálású erõ, kísérési feladatok ellátása). A szakasz orvosa látja el a misszió személyi állományának orvosi feladatait; egy fõ teljesít szolgálatot a Skopje-i NATO-parancsnokságon.

Egyéb szerepvállalásaink a balkáni békemûveletekben:

– Tiranai NATO-parancsnokság, (NHQT, 2 fõ);

– ENSZ Koszovói Misszió (UNMIK, 1 fõ);

– EBESZ Bosznia-Hercegovinai Misszió (1 fõ);

Szerepvállalásunk az ENSZ béketámogató mûveleteiben:

A ciprusi ENSZ UNFICYP (CIPRUS) misszióban 1 szakasznyi erõvel – a szlovák–magyar–horvát században – a Famagusta-i 4. szektor parancsnokságon és a Nicosia-i fõparancsnokságon törzstisztekkel és a parancsnoki tartalék erõkben szolgálatot teljesítõ katonákkal veszünk részt. Összlétszám: 84 fõ. A szakasz a magyar–szlovák többnemzeti század része.

Az EBESZ és az EU béketámogató mûveleteiben:

A grúziai EBESZ misszióban 2 fõvel (elsõsorban határmegfigyelõkkel), Tádzsikisztánban és Bosznia-Hercegovinában pedig 1–1 fõvel veszünk részt.

Az EU-Afrikai Unió AMIS–CFC mûveletében:

Jelenleg egy fõ logisztikai tisztünk vesz részt az Afrikai Unió által vezetett II. számú misszióban, Szudánban. Megfigyelõnk az Európai Unió által delegált csoport tagja.

Az Európai Unió kongói missziójában (EU SEC DR CONGO) egy fõ szakértõnk szolgál.

Szerepvállalásunk az MFO béketámogató mûveletben:

Egyiptom és Izrael között, a Sínai félszigeten jelenleg 26 katonával és 15 rendõrrel látunk el katonai rendõri feladatokat a többnemzeti erõ és megfigyelõk misszió északi és déli táborában.

Az ISAF béketámogató mûveletben:

Az Afganisztáni nemzetközi közremûködõ erõkben jelenleg 43 fõvel veszünk részt egyéni beosztásokban. Az itt szolgálók mandátuma a NATO szerepvállalás befejezõdéséig, vagy az ENSZ vonatkozó határozatának érvényességéig hatályos. ( Kabul, ISAF Parancsnokság : 5 fõ, több nemzetiségû dandár német tábori kórház: 10 fõ, görög tábori kórház: 5 fõ, nemzetközi repülõtér: 10 fõ, Kunduz: 10 fõ, Herat: 3 fõ.) A beosztások maximált létszáma 50 fõ. A 2004 áprilisában kiszállított 10 fõs csoport helyszínre érkezésével vette kezdetét szerepvállalásunk a németek által vezetett Kunduzi, majd a 2005 júniusától az olasz vezetésû herati tartományi újjáépítési csopotban.

2004. augusztus 4-tõl került az ISAF alárendeltségébe az MH könnyû gyalog század, mely a 3. dandár harccsoport magyar–norvég–olasz zászlóaljának irányítása alatt látja el feladatát 125 fõvel. Ezen felül 11 fõ lát el szolgálatot az említett zászlóalj törzsében.

Folyamatban van az MH könnyû gyalogszázad áttelepülése Julien táborból Warehouse táborba. Politikai döntés elõtt áll az afganisztáni szerepvállalásunk új koncepciója (területi újjáépítési csoport).

Afganisztánban, Irakban és Koszovóban szerzett tapasztalatok

ISAF:

Folyamatban van az egyéni beosztások váltási idejének harmonizálása, mely által ezek váltása évente két alkalommal, elõre tervezetten történik, egyszerûsítve a felkészítés megszervezését.

A mûveleti terület földrajzi elhelyezkedésébõl adódó távolságok áthidalása az MH számára bonyolult és nem garantált, mivel a szállításokhoz nem rendelkezik STRATAIR képességekkel. A NATO légihíd kapacitása pedig nem garantálja a katonák és anyagszállítások pontos tervezhetõségét. Ez természetesen adott esetben befolyásolja a logisztikai biztosítást és a katonák morálját is.

Az MH tervezi szerepvállalásának minõségi javítását, a STAGE–IV egyik PRT-jának átvételével és mûködtetésével.

Irak:

Pozitívan értékelhetõ, hogy a Magyar Köztársaság részérõl tett felajánlásokat (T–72, kiképzés) az iraki haderõ ezt igyekszik maximális értékig kiaknázni. A légierõ szállítási kapacitásának korlátozottsága miatt nehezen megoldható az állomány szabadságoltatása, az anyagi készletek utánszállítása és a váltások megszervezése. Az állománytáblás beosztásokhoz a NATO részérõl a követelményrendszer nem mindig pontosan kerül meghatározásra, esetenként ad-hoc jellegû változások történnek. Idõnként érezni bizonytalanságot a vezetõi elképzelések (NATO-szintû) vonatkozásában is. Jövõbeli elképzelések szerint politikai döntés függvényében a század lehetséges tevékenységi körének meghatározását követõen kibõvített létszámmal venne részt az NTM-I misszióban.

Koszovó:

Ez volt az elsõ olyan misszió, amelyet az MH egy hadszíntéren õrzés-védelmi jellegû feladatokat ellátó, szervezetszerû alakulatok bázisán kialakított kontingenssel látott (lát) el. Jelenleg a mûvelet parancsnoka a francia Yves de Kermabon altábornagy.

Az együttmûködés a nemzetközi erõkkel, a parancsnoksággal tökéletes. A megelõzõ egészségügyi laboratórium a KFOR mûveleti területen és Macedóniában is egyedülálló feladatot hajt végre. Ugyanakkor a Szerbia-Montenegrón keresztül történõ utánszállítások, szabadságoltatások megszervezése nehézkes, tekintettel arra, hogy az országgal nincs kétoldalú egyezményünk nem rendelkezünk az átvonulás szabályozására. Az önálló táborban történõ elhelyezés miatt a feladat ellátásához szükségesnél nagyobb állományt kell vezényelni a térségbe.

Az õrzés-védelmi feladat felváltása szakmailag igényesebb feladattal. Ehhez az MLF keretében egy század kiküldését tervezzük 2006 januárjától.

Általános tapasztalatok: