Kósa Sándor–Ruszin Romulusz
A harcászati feladatok osztályozása és tartalmuk meghatározása
A különbözõ harctevékenységi fajták, azok formáinak és módjainak rendszerszemléletû osztályozására számtalan kísérlet történt, amelyek mind hozzájárultak a csapatok tevékenységeinek egységes értelmezéséhez. A Magyar Honvédség könnyû lövészzászlóalj doktrína kidolgozása során felszínre került kutatási eredmények, valamint a könnyû lövészalegységek feladatainak meghatározása során szerzett tapasztalatok alapján, a szerzõpáros javaslatot tesz a harcászati szintû tevékenységek tartalmának megfogalmazására, miközben besorolja a harcászati feladatokat egy egységes osztályozási rendbe, amely a hadtudomány alapelvei és a NATO-ban elfogadott kategorizálásnak megfelelõen segít a harcparancsok kiadásakor a feladatok pontos meghatározásában, illetve értelmezésében.
A NATO doktrínái a végrehajtásra kerülõ mûveleteket alapvetõen kettõ kategóriába sorolják, az „Észak-atlanti Szerzõdés V. cikkelye szerinti kollektív védelmi mûveletekre” és az V. cikkely hatálya alá nem tartozó válság reagáló mûveletekre” 1 . Véleményünk szerint a harcászati feladatot megoldó összfegyvernemi alegységek szempontjából ez a felosztás a leginkább elfogadható, természetesen a mûveletek különbözõ szintjei, valamint a különbözõ fegyvernemek és szakcsapatok tevékenysége kiegészülhet más fogalmi rendszerbe besorolt tevékenységi formákkal is.
A tanulmány célja, hogy a témával kapcsolatos szabályzatok és a tanultak alapján bemutassuk az összfegyvernemi kötelékek által végrehajtható harcászati feladatok definícióit. A harci támogató (combat support), harci kiszolgáló támogató (combat service support), valamint az ezen a kategóriákba be nem sorolható tevékenységek részletes meghatározását nem tûztük ki célul magunk elé. Tettük ezt azért, hogy a további kutatásokhoz olyan alapot biztosítsunk, amely lehetõvé teszi a fegyvernemek elõtt álló harcfeladatok késõbbi, pontos definiálását. A definíciók meghatározásakor megadjuk az angol nyelvû kifejezést is, a könnyebb és szakszerû beazonosítás érdekében.
A Szerzõdés V. cikkelye szerinti kollektív védelmi mûveletek
Az Észak-atlanti Szerzõdés V. cikkelye szerinti kollektív védelmi mûveletek feloszthatók három harctevékenységi fajtára: támadásra, védelemre és a késleltetésre.
Ennek a három harctevékenységi fajtának számos meghatározása megjelent már a NATO STANAG-ben, valamint az elfogadott és bevezetett magyar doktrínákban, de számos meghatározást találhatunk a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kiadványaiban és jegyzeteiben is. Ez lehetõséget nyújt számunkra, hogy a leglényegesebb elveket a magyar katonai szakterminológia, valamint az AJP (Allied Joint Publications) kiadványokban megjelent fogalmak alapján a NATO-elveknek megfelelõen újrafogalmazzuk.
A harctevékenységi fajták (operations): a csapatok tevékenységének sorozata a harcmezõn, amelyet a küldetés teljesítésének céljából folytatnak.
A támadás (attack) a harctevékenységek alapvetõ fajtája, amelyet a tevékenység kezdeményezése és a koncentrált erõkifejtések sorozata jellemez a harcászati, hadmûveleti és a hadászati küldetés elérése érdekében.
A védelem a harctevékenységek fajtája, amelyet a csapatok a támadó ellenséggel szemben, elõre elõkészített vagy a mûvelet során elfoglalt terület megtartása és a támadásba való átmenet feltételeinek megteremtése érdekében folytatnak.
A késleltetés (delay) olyan harctevékenységi fajta, melynek során a késleltetést végrehajtó csapatok az ellenség folyamatos nyomása alatt, idõnyerés céljából teret engednek át, miközben a lehetõ legnagyobb veszteséget okozva az ellenségnek lassítják azt, ugyanakkor folyamatosan kitérnek a döntõ jelentõségû harc elõl.
További kategorizálásra azért nem térünk ki, mert majd látni fogjuk, hogy a harcászati szinten végrehajtásra kerülõ feladat szempontjából lényegesen fontosabb az a konkrét harcászati feladat, melyen keresztül a küldetés (mission) teljesíthetõvé válik. Azt gondoljuk, hogy azt már mindenki pontosan érti, hogy mi a különbség például az üldözés és a találkozó harc között, de ugyanez nem mondható el a blokkolás (blokk) és rögzítés (fix) relációjában. Ráadásul a harctevékenység fajtájának és formájának vagy módjának felismerése a harcfeladatot megszabó parancsnok szempontjából bír kiemelt jelentõséggel, hiszen õ az aki a küldetés eléréséhez a harcászati feladatot meghatározza.
Az V. cikkely hatálya alá nem tartozó mûveletek
Az AJP–3.4 Non-Article 5, Crisis Response Operations doktrína valamint a NATO Katonai Tanács témával kapcsolatos direktívája (MC 327/2 NATO Military Policy for Crisis Response Operations (CRO) , a válságreagáló mûveletek közzé sorolja a kimenekítési mûveleteket, a természeti katasztrófák estén nyújtandó támogatást, a humanitárius segítségnyújtást, a különbözõ szankciók és embargók megvalósítását, valamint a béketámogató mûveleteket (lásd a következõ oldalon lévõ ábrát). Ugyanezen dokumentumokban rögzítették azt is, hogy a válságreagáló mûveletek teljes spektrumát lefedõ mûveletek a béketámogató mûveletekben valósulhatnak meg.
Az ENSZ és a NATO kidolgozott elvei némiképpen különböznek egymástól, hiszen, amíg az ENSZ a békemûveletek közé sorolja a megelõzõ diplomáciai lépéseket, a béketeremtést, a békefenntartást és a béke építést (tehát négy különbözõ szegmenst), addig a NATO béketámogató doktrínája a konfliktus megelõzést, a béketeremtést, a békefenntartást, a humanitárius mûveleteket, a békekikényszerítést és a béke építést tekinti a béketámogató mûveletek részének. 2
Ezek után – a harctevékenységi fajtákhoz hasonlóan – általánosan kívánjuk megfogalmazni a béketámogató mûveletek fõ fajtáinak tartalmát.
Béke építés (peace building) konfliktus utáni, fõként politikai és gazdasági jellegû mûvelet, amelybe valamennyi olyan tevékenység beletartozik, ami hozzásegít a konfliktus kiújulásának megelõzéséhez.
Békefenntartás (peacekeeping) az államok közötti, vagy az államokon belüli konfliktus kiszélesedésének megfékezése, mérséklése, illetve megszüntetése egy pártatlan harmadik fél nemzetközileg szervezett és irányított beavatkozása által, mely katonai- és polgári erõforrásokat is alkalmaz a konfliktus megoldására, a béke helyreállítására.
Béke kikényszerítés (peace enforcement) az ENSZ Alapokmány VII. fejezet szerinti fegyveres erõ alkalmazásával járó, a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, helyreállítására irányuló beavatkozás, agresszió, béke fenyegetettsége vagy békeszerzõdés megszegése esetén.
Béketeremtés (peacemaking) diplomáciai erõfeszítések, amelyek arra irányulnak, hogy a szemben álló feleket a konfliktus kirobbanása után, politikai eszközökkel rábírják az egyeztetõ tárgyalásokra és a konfliktus békés úton történõ rendezésére.
Humanitárius mûveletek (humanitarian relief) célja az emberi szenvedés enyhítése, amikor a térség illetékes hatóságai nem képesek, vagy nem szándékoznak megfelelõ ellátást és szolgáltatást biztosítani a lakosságnak.
Konfliktus megelõzés (conflict prevention) a viták eszkalációjának, fegyveres konfliktussá szélesedésének megelõzése közvetítés, és tárgyalások útján.
|
| A NATO válság reagáló műveleteinek spektruma3 |
Harcászati feladatok (tactical tasks)
Harcászati feladatoknak nevezzük azokat a tevékenységeket, amelyek teljesítésén keresztül az alárendelt alegységek képesek sikeresen elérni a küldetés véghelyzetét. A különbözõ harcfeladatok megjelenhetnek gyakorlatilag bármely mûveletnél, legyen az harctevékenység vagy a béketámogató mûveletek valamely fajtája. Javasoljuk, hogy a harcászati feladatok csoportosításakor, az ST–100–3 és az FM 25–100 szabályzatokban található iránymutatást alkalmazzuk. E szerint megkülönböztethetünk harcászati feladatot az ellenség, a terület és a saját (baráti) csapatokkal történõ kölcsönhatás szempontjából az alábbi részletezés szerint.
 |
Ellenség
Áttörés (penetrate): Harcászati feladat, amikor egy támadó erõ áttöri az ellenség védelmét annak érdekében, hogy megbontsa védelmi rendszerét.
Blokkolás (block): 1. Harcászati feladat, amely során a csapatok megakadályozzák az ellenséget, hogy kijusson egy adott területre, elzárják egy adott irányba vagy adott elõrevonási útvonalon történõ elõremozgását. A blokkolásra kijelölt erõknek várhatóan meg kell tartaniuk a kijelölt területet és el kell fogadniuk a döntõ jelentõségû harc végrehajtását. 2. Olyan mûszaki akadály, vagy akadálycsoport, amely integrálja a közvetett és közvetlen irányzású fegyverek tüzét is, hogy megállítsa a támadót az elõre meghatározott terepszakaszon.
Erõdemonstráció (demonstrate): A szükséges és elégséges erõnél nagyobb harci erõ demonstratív jelenléte, felvonulása, gyakorlata, amely nyilvánvalóvá teszi egy esetlegesen bekövetkezõ összeütközés végkimenetelét, és reális reagáló erõ jelenlétét biztosítja a területen.
Megakasztás (disrupt): Harcászati feladat, amikor a parancsnok a közvetlen és közvetett irányzású tûz alkalmazásával, valamint a terep és az akadályok kihasználásával megbontja az ellenség harcrendjét, lassítja a mozgását, lehetetlenné teszi tervezett idõrendjének betartását, vagy kényszeríti az ellenséget a tervezettnél korábbi harcbavetésre.
Megkerülés (bypass): Harcászai feladat, amikor a parancsnok úgy irányítja alegységét, hogy az akadály, az ellenség harcállása, támpontja, körlete vagy erõinek megkerülésével képes legyen a harcászati kezdeményezés megszerzésére, vagy megtartására, miközben kerüli az ellenséggel történõ harcérintkezés felvételét.
Megsemmisítés (destroy) 1.Harcászati feladat, amikor az ellenség erõit harcképtelenné kell tenni, úgy hogy ne legyen képes alaprendeltetésébõl adódó feladatokat, feltöltés és/vagy kiegészítés nélkül teljesíteni. 2.Valamely célpont olyan mérvû megrongálása, hogy az képtelen legyen rendeltetésének teljesítésére és ne lehessen helyreállítani teljes átépítése nélkül.
Pusztítás (defeat): Az ellenség csapatainak olyan mérvû fizikai veszteség okozás, amely kényszeríti az ellenség parancsnokát küldetése teljesítésének feladására.
Rögzítés (fix): Harcászati feladat, amikor megakadályozzuk az ellenséget abban, hogy egy adott területrõl egy adott idõ intervallumban erõinek bármely részével bármely irányban képes legyen elmozdulni. Az ellenség rögzítése nem jelenti annak pusztítását.
Semlegesítés (neutralize): Harcászati feladat, melynek eredményeként az ellenség erõi ideiglenesen harcképtelenné válnak.
Színlelés (feint): Harcászati feladat, a támadás egy formája, amelyet a csapatok a megtévesztés részeként hajtank végre azért, hogy eltereljék az ellenség figyelmét a saját fõerõkifejtés helyérõl és irányáról. A színlelés végrehajtása közvetlen harcérintkezés felvételét jelenti a hitelesség érdekében, illetve, hogy az ellenségtõl kikényszerítsük tartalékainak alkalmazását vagy a tervezett tûztámogatás megváltoztatását.
Terelés (canalize): Harcászati feladat, amikor a csapatok olyan területre kényszerítik az ellenséget, ahol a terep, az akadályok, a tûz és a manõver együttes alkalmazásával, képesek korlátozni annak mozgásszabadságát.
Terület
Birtokba vétel (occupy): Harcászati feladat, amikor a csapatok harc nélkül foglalnak el egy objektumot, kulcs területet, vagy más természetes illetve mesterséges objektumot, azért hogy a terület fölött gyakorolják a teljes ellenõrzést.
Biztosítás (secure): Harcászati feladat, amely egy meghatározott terület fölötti harcászati ellenõrzést jelent, és azon erõk telepítését, amely képes megakadályozni, hogy az ellenség azt a területet rombolja, vagy megszállja.
EÁP mûködtetés (CP): Az a hely, ahol a kijelölt erõk, a forgalmi rendszabályok és más törvények, rendelkezések, valamint szabályok betartása érdekében ellenõrzik a gépjármû és gyalogos forgalmat.
Elfoglalás (seize): Harcászati feladat, amikor egy meghatározott területet támadással megszerzünk, és a teljes harcászati ellenõrzést gyakoroljuk az objektum fölött.
Ellenõrzés (control): Harcászati feladat, amikor folyamatosan harcászati ellenõrzés alatt tartunk egy területet, hogy megakadályozzuk az ellenséget az adott objektum használatában.
Feltartóztatás (contain): Harcászati feladat, amikor meg kell állítani, fel kell tartóztatni vagy be kell keríteni az ellenséget, vagy arra kell kényszeríteni, hogy az általunk elõnyös területre összpontosítsa a tevékenységet és meg kell akadályozni abban, hogy erõket tudjon kivonni az adott területrõl és azokat máshol vesse be.
Járõrözés (patrol): A szárazföldi, tengeri vagy a légi kötelékeknek információgyûjtés, vagy romboló, zavaró, felgöngyölítõ illetve biztonsági feladat végrehajtása céljából kiküldött részleg tevékenysége. 4
Megtartás (retain): Harcászati feladat, amely során a csapatok által megszállt területen megakadályozzuk, hogy azon az ellenség katonai mûvelteket tudjon végrehajtani.
Megtisztítás (clear): Harcászati feladat, amikor az ellenség erõit egy meghatározott területrõl kiszorítunk, és minden szervezett ellenállást semlegesítünk.
Saját (baráti)
Átjárónyitás (breach): 1. Mûszaki feladat, amikor egy alegység felhasznál minden rendelkezésre álló eszközt, hogy szabad mozgást biztosítson az ellenség akadályain, aknamezõin vagy egyéb védelmi építményein keresztül (aknamentes sáv létrehozása). 5 2. Harcászati feladat, amikor a csapatok szabad mozgást létesítenek az ellenség védelmén.
Fedezés (screen): olyan harcászati feladat, amely során a végrehajtó erõk nem kezdeményezik a harcérintkezés felvételét. Elsõdleges cél: a szemben álló fél felderítése, megfigyelése és tevékenységének folyamatos követése.
Kutatás-mentés (search and rescue): Repülõ eszközök, felszíni hajók, tengeralattjárók, különleges mentõosztagok és eszközök alkalmazása a szárazfölön vagy a tengeren veszélybe került személyek felkutatására és kimentésére. 6
Oltalmazás (cover): Biztosítási feladat, amely a csapatok meglepés elleni biztonságát szolgálja, idõt és manõverteret biztosít a saját csapatok számára, hogy hatékonyan legyenek képesek reagálni az ellenség tevékenységére.
Õrzés (guard): Harcászati feladat, amely során az õrzéssel megbízott alegység harcérintkezésbe lép és idõt nyer, így megvédi a fõerõket, miközben folyamatosan figyel, információt szolgáltat, akadályozza az ellenség felderítõ erõforrásait, és nem engedi, hogy közvetlen tûzzel pusztíthassa a fõerõket.
Váltás (relief in place): A váltás olyan kiegészítõ (egyéb) tevékenység, melynek során az elöljáró parancsnok parancsát követõen, egy adott harcterületen tevékenykedõ alegység helyére egy másik érkezik, és átveszi annak szerepét, feladatait. A leváltott alegység hátramozog, körletet foglal és felkészül más feladatra, vagy nyugvást hajt végre.
Visszavonulás (withdraw): Harcászati feladat, melynek során a harcérintkezésben lévõ erõ végrehajtja az ellenségtõl való elszakadását, és szervezetten eltávolodik attól.
* * *
A tevékenységek osztályozása szempontjából azért tartjuk fontosnak a harcászati feladatok tartalmának pontos meghatározását, illetve osztályozását, mert az alárendelt alegységek parancsnokai számára tökéletesen érthetõen és egyértelmûen kell meghatározni az elvárt tevékenység végrehajtása során elérendõ célt. A harcparancsban – annak harmadik, végrehajtás részében – már nem lehet részletesen foglalkozni a harcfeladat magyarázásával, fõleg akkor nem, ha az multinacionális mûvelet során kerül kiadásra. Mindenképpen szükség van annak a közös tudástérképnek az elmélyítésére, amely alapján képesek leszünk a feladatot a lehetõ legrövidebben megszabni az alárendelteknek, amelynek ismeretében nem okozhat majd nehézséget parancsnokainknak és törzseinknek egy nemzetközi mûveletben, valamely szövetséges parancsnokság által meghatározott feladat tisztázása, értelmezése és ennek hatására egy sikeres feladat végrehajtásának megtervezése és teljesítése. Azt is le kell szögezni, hogy ennek a koherens tudásnak a hiánya veszélyeztetheti az interoperábilitásbeli képességünket, amely más nemzetek esetében nem csak harcászati, hanem politikai bonyodalmakat is okozhat. A politikai nehézségeket még kontrolálni lehet, de a nem kellõen értelmezett feladat téves végrehajtása miatt katonák kerülhetnek veszélybe, és fölösleges veszteségek esetén lelkiismeretünkkel is nehéz lesz elszámolni.
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. AAP–6 NATO Glossary of Terms and Definitions. NATO Standartization Agency, 2003
2. APP–6A Millitary Symbols. NATO Standartization Agency, 2002
3. AAP–15 NATO Glossary of Abbreviations Used in Nato Documents and Publications. NATO Standartization Agency, 2003
4. AJP–01(B) Allied Joint Doctrine. NATO Standartization Agency, 2001
5. AJP–3 Allied Joint Operations. NATO Standartization Agency, 2001
6. AJP 3.4 – Non-Article 5, Crisis Response Operations. NATO Standartization Agency, 2001
7. AJP 3.4.1. NATO Peace Support Operations Doctrine. NATO Standartization Agency, 2001
8. ATP 3.2 (STANAG 2241) NATO Land Operations. NATO Standartization Agency, 2001
9. FM 25–100 Training the forces. HQ Department of Army, Washington, DC, 1988
10. ST 100–3 Battle Book. USA CGSC, Fort Leavenworth, KS, 1998
11. Az MH Könnyû Lövészzászlóalj Doktrína. MH SZFP, 2005
12. Szabó–Padányi: Angol nyelvû mûszaki szakkifejezések gyûjteménye. ZMNE jegyzet 2000.
1 AJP–01(B) – Allied Joint Doctrina – Szövetséges Összhaderõnemi Doktrína – 2002 – 0207 c. pont « vissza
2 AJP 3.4.1 – PEACE SUPPORT OPERATIONS – 2001 – 0001. pont « vissza
3 AJP 3.4 – NON-ARTICLE 5, CRISIS RESPONSE OPERATIONS – 2001 – 1.1 ábra « vissza
4 AAP–6 – NATO GLOSSARY OF TERMS AND DEFINITIONS – 2002 « vissza
5 Szabó–Padányi: Angol nyelvû mûszaki szakkifejezések gyûjteménye – ZMNE jegyzet, Budapest 2000. « vissza
6 AAP–6 – NATO GLOSSARY OF TERMS AND DEFINITIONS – 2002 « vissza