Padányi József

A katonai mûveletek mûszaki támogatásának tapasztalatai

A mûszaki csapatok tevékenysége az utóbbi évtized katonai mûveleteiben meghatározó volt. Ennek elsõdleges oka, hogy a jellemzõen béketámogató mûveletek sajátosságai miatt a harcos (harci) feladatok egy része háttérbe szorult, míg a támogatási képességek felértékelõdtek. A szerzõ a balkáni, afganisztáni és iraki tapasztalatokra alapozva, bemutja a mûszaki támogatási feladatok sajátosságit, a változások okait, és javaslatokat fogalmaz meg egy szervezetében, eszközeiben és felkészítésében jobb, hatékonyabb mûszaki támogatási rendszerre.

Amikor 1995-ben tevõleges szerepet vállaltunk az IFOR-mûveletekben, még nem tudhattuk, hogy ez milyen hatással lesz az ország biztonságára, a Magyar Honvédség megítélésére és jövõjére, a katonai erõ alkalmazásának elméletére. Azóta bebizonyosodott, hogy – minden fanyalgás és kétely ellenére – jó döntés született. Hazánk rövid idõn belül a szövetség tagja lett, amely elsõdlegesen a balkáni szerepvállalásnak köszönhetõ. A szövetségi tagság, a missziókban szerzett sok-sok tapasztalattal és a biztonsági kihívások változásával együtt, magával hozta a doktrína változását, a fegyvernemek és szakcsapatok alkalmazásának változását is. Nem a Magyar Honvédség az egyetlen, amelynek életét alapvetõen megváltoztatta az elmúlt tíz év, a tendencia minden országban jelen van. Más kérdés, hogy van, ahol kiérlelt válaszok születnek a felmerülõ kérdésekre, és van, ahol kényszerek alakítják a válaszokat. A Magyar Honvédség esetében mindkettõ jelen van, egyrészt a védelmi felülvizsgálat, másrészt a költségvetési megszorítások miatt.

A védelmi felülvizsgálatban olyan célokat fogalmazott meg a szakmai és politikai vezetés, amelyek – bár érzelmi viharokkal kísérve – racionálisnak tûntek. A béketámogató mûveletekben való részvételünk bizonyította, hogy a specializáció elkerülhetetlen. Ez a felismerés, valamint a biztonságpolitikai környezet változása vezetett oda, hogy hazánk a víztisztítás, a hadihíd építés és a katonai rendész specializáció fejlesztését vállalta. Ezzel a mûszaki támogatás nagy hangsúlyt kapott, ami biztatónak tûnt. ¹

A béketámogató mûveletek helye, jellemzõi

A katonai mûveletek rendszerében – elsõsorban az utóbbi évek gyakorlata és eseményei miatt – meghatározó szerepet kaptak a béketámogató mûveletek. A mértékadó irodalmak eltérõen közelítik meg a katonai mûveletek felosztását – sok esetben megnevezését – melyben nem célunk igazságot tenni. ² Megítélésünk szerint a béketámogató mûveletek – mint az V. cikkelyen kívüli mûveletek egyik meghatározó csoportja – a következõket foglalja magába:

• Békefenntartás (IFOR, SFOR, KFOR mûveletek);
• Béke kikényszerítés (1993-ban a Bosznia-Hercegovina légterében végrehajtott mûveletek – Deny Flight);
• Konfliktus megelõzés (1993-ban Macedóniában, az UNPREDEP mûveletek katonai támogatása);
• Béketeremtés (A Dayton-i Megállapodás aláírása érdekében tett katonai erõfeszítések);
• Békeépítés (A békefenntartó mûveletek részeként végrehajtott katonai mûveletek, mint a demokratikus választások biztonsági környezetének megteremtése, vagy a helyi hadseregek demokratizálásának katonai feladatai);
• Humanitárius mûveletek (Katonai erõfeszítések a menekültek és hontalanok visszatelepítése érdekében, vagy a katasztrófák elleni védekezés katonai feladatai).

A béketámogató mûveletek jellemzõit a háborús mûveletektõl eltérõ célok és körülmények határozzák meg. Elsõdleges cél: a biztonságos környezet megteremtése, illetve az eredeti helyzetet meghaladó állapot elérése; a sajátos körülmények közül a fokozott és teljes körû nyilvánosság; a nemzetközi környezetben végzett szakmai munka; illetve az intenzív civil-katonai együttmûködés emelhetõ ki.

Az eltérõ célok és az eltérõ környezet más-más módszereket kívánnak. Felértékelõdik a tárgyalásos megoldás, a konszenzus teremtõ képesség, a különbözõ kultúrák iránti tolerancia, elõtérbe kerül a katonák diplomáciai felkészültség. Olyan területekre helyezõdik a hangsúly, mint a pszichológiai mûveletek, a civil-katonai együttmûködés, a sajtóval való kapcsolattartás, a közlekedési- és aknabalesetek megelõzése, a kiegyensúlyozott és pártatlan kapcsolatépítés.

Mindezek hatással vannak a mûveletekben részt vevõ katonákra, a feladatok elõkészítésére és végrehajtására, a szervezeti rendre, a vezetés-irányítás rendjére, valamint a felszerelésre és felkészítésre.

A béketámogató mûveletek mûszaki támogatása magába foglalja mindazokat a nemzeti és nemzetközi (honi vagy hadszíntéri) mûszaki rendszabályokat és mûveleteket, amelyek segítik a biztonságos környezet fenntartását, a nemzetközi katonai erõ tevékenysége mûszaki feltételeinek megteremtését és a nemzetközi szervezetek munkájának szakmai segítését.

A béketámogató mûveletek mûszaki támogatásának célja, hogy a csapatokat küldõ nemzetek és szervezetek által biztosított mûszaki erõk és eszközök hatékony alkalmazásával: fenntartsuk a béketámogató erõk biztonságát és mozgásszabadságát; támogassuk a nemzetközi (kormányzati és nem kormányzati) szervezetek munkáját; segítsük a helyi kormányzati szervezetek és civil közösségek mûködési- és életfeltételeinek megteremtését.

A fenti célok elérhetõk:

• a hadszíntéri mûszaki erõforrások hatékony és centralizált felhasználásával;
• a hadosztály (dandár, zászlóalj) mûszaki erõforrások munkájának koordinálásával;
• a helyi haderõk által végzett mûszaki munkák összehangolásával, folyamatos felügyeletével;
• a mûszaki támogatási feladatokba bevonható nem katonai (helyi, nemzetközi) erõforrások felhasználásával. ³

A szövetség vonatkozó okmánya szerint a mûszaki támogatás alatt a következõket értjük: ⁴

• Harctámogatás (a harc mûszaki támogatása), azaz a harcot közvetlenül megvívó alegységek és egységek térben és idõben jól behatárolható mûszaki támogatása. A folyamatban lévõ, vagy a soron következõ szárazföldi-, légi-, haditengerészeti mûveletekre vonatkozik, és elsõsorban harcászati szintû igényeket elégít ki.
• A hadszíntér mûszaki elõkészítése és fenntartása. A jövõbeni mûveletek hosszabb távú elõkészítését igénylõ mûszaki támogatási feladatok (stratégiai hídkészletek átcsoportosítása a mûveletek között, a humán és technikai erõforrások elosztása), valamint a folyamatban lévõ mûveletek közvetett mûszaki támogatása. Elsõsorban hadmûveleti és harcászati igényeket elégít ki (1. ábra). ⁵

1. ábra

A mûszaki támogatás feladatait az alábbi négy területre csoportosíthatjuk:

• a mozgásszabadság fenntartásának feladatai
• a közlekedési vonalak mûszaki felderítése;
• menetvonalak építése, javítása és fenntartása (út-, vasút);
• ideiglenes és állandó hidak építése, bontása, megerõsítése, javítása és fenntartása;
• állandó hidak terhelhetõségének ellenõrzése;
• robbanó szerkezetek felderítése és megsemmisítése;
• nem robbanó mûszaki akadályok felszámolása;
• átkelõhelyek berendezése, fenntartása és felügyelete;
• helikopter leszállóhelyek berendezése és fenntartása;
• vízi- és légi kikötõk katonai infrastruktúrájának kialakításában való részvétel .
• nem robbanó mûszaki akadályok telepítése és fenntartása
• a katonai objektumok fizikai védelmét biztosító erõdítési akadályok létrehozása;
• utakon, hidakon a forgalom lassítását kikényszerítõ akadályok elhelyezése és fenntartása;
• rendezvények, védett személyek biztosítását szolgáló mûszaki akadályok telepítése.
• a védõképesség fenntartásának feladatai
• a katonai objektumok megerõsítése;
• megfigyelõ pontok, Ellenõrzõ Áteresztõ Pontok személyi állományának védelmét szolgáló erõdítési építmények létrehozása;
• álcázás.
• egyéb mûszaki támogatási feladatok
• a békefenntartó erõk elhelyezésével és tevékenységével kapcsolatos környezetvédelmi rendszabályok érvényesítése;
• katonai táborok építése, berendezése és fenntartása;
• részvétel a helyi rendõrség és hadsereg(ek) felkészítésében;
• szaktanácsadás a helyi és nemzetközi szervezeteknek;
• részvétel a civil-katonai kapcsolatok területén jelentkezõ szakmai feladatokban;
• az infrastrukturális feladatok elõkészítése és kivitelezése;
• a hadszíntér mûszaki csapatok mûszaki anyagellátásának megszervezése;
• civilizációs és természeti katasztrófák megelõzésében és a következmények felszámolásában való részvétel;
• különleges rakományok szállítása;
• a feketepiaci és csempész akciók megelõzésében, felderítésében és felszámolásában való részvétel;
• a nemzetközi közösség által jóváhagyott katonai-gazdasági embargó ellenõrzésében való részvétel.

A béketámogató mûveletek összetett politikai, gazdasági, diplomáciai és katonai feladatok sorával valósíthatók meg. Ennek a feladatrendszernek meghatározó, de nem egyedüli összetevõje a katonai erõ igénybevétele. A mûszaki támogatás – a többi támogatási feladattal (tûztámogatás, légvédelem, elektronikai hadviselés, logisztikai támogatás) párhozamosan, azokkal együtt érvényesülve, egymást kiegészítve – fontos eleme ennek az összetevõnek. Intenzitása mindig a katonai mûveletek intenzitásától és a békefenntartó mûveletek egyéb területeinek sajátosságaitól függ. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a béketámogató mûveletek idõbeni lefolyása – azaz a helyzet változásából adódó hangsúly eltolódások – a mûszaki támogatás feladatainak mennyiségét és milyenségét is meghatározza.

A mûszaki támogatás komplex feladatrendszer melyben minden alakulat, törzs és katona részt vesz. A hadosztályok (dandárok és zászlóaljak) mûszaki erõi a felelõsségi körzetükben, a saját csapataik mûszaki támogatási feladatait végzik. A misszió egészét érintõ feladatok tervezéséért, szervezéséért a parancsnokság mûszaki törzse, kivitelezéséért a hadszíntér mûszaki csapatok – azaz a béketámogató erõk parancsnokságának közvetlen alárendeltségébe tartozó alakulatok és szervezetek – a felelõsek.

A hadszíntér mûszaki csapatok végzik a feladatok egy részének tervezését, kivitelezését és ellenõrzését, valamint az ehhez szükséges anyagok beszerzését, tárolását, karbantartását és javítását.

A hadszíntéri mûszaki támogatási feladatok megszervezéséért és kivitelezéséért a békefenntartó erõk parancsnokságának mûszaki törzse, és annak vezetõje, a mûszaki fõnök a felelõs. Nincs kõbe vésett szabály arra vonatkozóan, hogy a mûszaki törzs hol helyezkedik el a vezetési struktúrában. A már említett körülmények határozzák meg a feladatok jellegét és ebbõl következõen a szervezet helyét. Az IFOR/SFOR mûveletek elsõ felében, valamint az afganisztáni és koszovói mûveletekben, a törzsfõnök hadmûveleti helyettesének alárendeltségében, míg az SFOR mûveletek második felében a törzsfõnök támogató helyettesének alárendeltségében dolgozott a mûszaki törzs.

A balkáni mûveletek mûszaki támogatásának tapasztalatai

A Balkánon közvetlen tapasztalatokat szereztünk a mûszaki támogatás gyakorlatáról, hiszen a Magyar Mûszaki Kontingens hat évig dolgozott a hadszíntéren. Az ott töltött 2248 nap alatt, több mint 2000 magyar katona szolgált és vett részt 380 szakfeladatban. Ez alatt az idõ alatt építettek 30 hidat, 32 km utat, 27 helikopter leszállóhelyet, helyreállítottak 65 km vasutat, és a tûzszerészek átvizsgáltak több mint 200.000 m² területet.

Az IFOR/SFOR mûveletek mûszaki támogatásának jellemzõ feladatai a következõk voltak:

– A mozgás- és manõverszabadság megteremtése és fenntartása (utak, hidak, vasutak, tengeri és légikikötõk építése, helyreállítása, fenntartása). Nem véletlen, hogy a magyar mûszakiak legnagyobb feladatai a Száván való átkelés biztosítása volt, pontonhidak mûködtetésével, Mabey & Johnson hidak építésével, az állandó hidak helyreállításában való részvétellel, és a hidak állapotának folyamatos ellenõrzésével.

• A mozgás akadályozásának feladatai (terelõk és lassítók telepítése az utakon, hidakon, fontosabb irányokba, dróthengerek és akasztók telepítése területek zárására).
• A csapatok védelmét szolgáló mûszaki munkák. A katonai táborok (állandó és ideiglenes) erõdítési építményei (kerítések, ellenõrzõ-áteresztõ pontok, beléptetõ pontok, õrtornyok, orvlövészek elleni hálók, fedezékek) mellett, itt kell szólnunk azokról a túlélõképességet növelõ építményekrõl és megoldásokról is, amelyek a meglévõ építmények és szerkezetek megerõsítésével a csapatok és eszközök védelmét szolgálják (repeszfogó és álcázó fóliák, homokzsák falak).
• Egyéb mûszaki támogatási feladatok. A legtöbb újdonság ebben a feladat csoportban jelentkezett. A környezetvédelem feladatai, a civil-katonai együttmûködés mûszaki támogatása, a feketepiaci és csempész akciók megelõzésében, felderítésében és felszámolásában, valamint a katonai-gazdasági embargó ellenõrzésében való részvétel a legismertebbek ezek közül.

A feladatok végrehajtása során új eszközökkel is találkoztunk. Ekkor építettünk és bontottunk elõször Mabey & Johnson hidat, alkalmaztunk Hesco bástyát, orvlövész elleni hálót. Itt találkoztunk elõször a geotextília széles körû felhasználásával, a gyorstelepítésû mûanyag felületek építésével. Mára ezek a módszerek és eszközök – ha lassan is – beépültek a Magyar Honvédség mûszaki támogatási gyakorlatába.

Összefoglalva a balkáni tapasztalatokat – elsõsorban a Magyar Mûszaki Kontingens munkájára alapozva – a következõket mondhatjuk:

• Meghatározó feladat volt a mozgás- és manõverszabadság megteremtésének és fenntartásának feladat rendszere. Különösen fontos volt a hídépítés és fenntartás. Ez egyrészt a kiterjedt rombolásoknak és a csak irányokban járható terepnek, másrészt a biztonságos környezet miatt fontos állandó és kiterjedt katonai jelenlét szükségességének volt köszönhetõ. Ugyanakkor a feladatok elemzése azt is mutatja, hogy míg a mûveletek kezdetén a hídépítés, késõbb a hidak állapotának ellenõrzése, végül a katonai hidak bontása volt a jellemzõ. Példázza ezt az a tény, hogy a kontingens a misszió elsõ két évében 27 hidat épített, majd azt követõen négy év alatt hármat.
• A hadszíntér mûszaki csapatoknak fel kell készülni arra, hogy a felelõsségi körzet bármely pontján kaphatnak feladatot. A kontingens gyakorlatában ez azt jelentette, hogy átlagban 191 km-re voltak a feladatok az alaptábortól (2. ábra). Ez növelte a logisztikai támogatás (javítás, ellátás, karbantartás) fontosságát, nehezítette az ideiglenes táborok és konvojok közvetlen biztosításának megszervezését és az összeköttetés folyamatos fenntartását. ⁶
• Azok a katonák voltak igazán eredményesek és hatékonyak, akik amellett, hogy az alapvetõ szakmai feladatok közül többet is mûveltek, illetve többkategóriás jogosítvánnyal is rendelkeztek.
• A misszióban alkalmazott mûszaki-technikai eszközök és felszerelések két csoportra bonhatók. Egyrészt a kontingens „felnõtt korú” eszközei, másrészt a mûszaki támogatás nemzetközi gyakorlatában ismert, de a Magyar Honvédségben nem alkalmazott eszközök. Elõbbiek folyamatos és tervszerû karbantartással alkalmasak a missziós feladatok ellátására, utóbbiak alkalmazása rövid idõ alatt megtanulható.

2. ábra

Az afganisztáni katonai mûveletek mûszaki támogatásának tapasztalatai

A mûszaki támogatás sajátos körülményeként említhetjük, hogy Afganisztánban a befogadó nemzeti támogatás minimális erõforrást jelentett a feladatok végrehajtása során. Ez kihatott mind a feladatok idejére, mind a végrehajtás hatékonyságára.

Mivel Afganisztán úthálózata viszonylag szegényes, a mozgás- és manõverszabadság megteremtése és fenntartása jelentette az egyik legnagyobb kihívást. Az ellátási útvonalak helyreállítása, fenntartása, a légikikötõk helyreállítása döntõ tényezõ a biztonságos környezet megteremtése érdekében.

Az aknák és fel nem robbant lövedékek felderítése, összegyûjtése és megsemmisítése nagy terhet ró a csapatokra. Az országban az aknák száma egyes becslések szerint eléri a 11 milliót, ami miatt évente 400 baleset történik. Ugyanígy csak milliókban mérhetõ a fel nem robbant lövedékek száma is. Belátható, hogy a csapatok védelme, a lakosság biztonságának növelése egyaránt megköveteli ennek a veszélyforrásnak a felszámolását. Elsõdlegesen az utakat és repülõtereket kell megtisztítani az aknáktól és lövedékektõl.

A katonai táborok építése, berendezése, biztonsági létesítményeinek fejlesztése szintén része a mûszaki támogatás feladatainak. A csapatok létszámának gyors növekedése alig megoldható feladatot jelentett a mûveletek kezdetén. Nagy mennyiségben és gyorsan kellett megépíteni a barakkokat (konténereket), latrinákat, a táborok védelmi létesítményeket (drótkerítés, Hesco bástyák, beléptetõ kapuk, õrtornyok), energia- és vízellátást biztosító rendszereket. Csak a parancsnokság védelmére 6 õrtornyot, 620 m kerítést és 810 m biztonsági falat építettek.

A környezetvédelem területén az erõfeszítések két irányba mutatnak. Egyrészt a csapatok védelme a környezetbõl érkezõ veszélyeztetéstõl, másrészt a csapatok tevékenysége okozta környezetszennyezés megelõzése, a keletkezett károk csökkentése, végsõ soron a szennyezés felszámolása. Ebben mind a NATO, mind a csapatokat küldõ országok felelõsséget viselnek.

Mindezekkel párhuzamosan, illetve a fenti feladatok részeként a mûszakiak részt vesznek olyan CIMIC feladatokban, amelyek segítik a helyi lakosság életkörülményeinek javítását. Ez szaktanácsadást, iskolák, kórházak helyreállításában való részvételt, az infrastruktúra fejlesztését, rendõrségi objektumok építését, romok eltakarítását jelenti. ⁷

Összegezve az afganisztáni mûveletek során szerzett tapasztalatokat, a következõket mondhatjuk:

• Számos olyan feladattal találkoztak a mûszakiak, amelyeket nyugodtan nevezhetünk különlegesnek (hadifogolytábor építése, latrinák építése, ivóvíz kutak javítása és mûködtetése, nagy területû aknamentesítés).
• A feladatok széles köre, az erõforrások szûkössége (ember, eszköz, pénz) miatt egyre inkább „multifunkcionális” mûszaki katonákra van szükség.
• A vízellátás területén a palackos ivóvíz a mûveletek kezdetén megfelelt, de a létszám és az egyéb vízigény (tisztálkodás, fõzés) növekedésével szükségessé vált a helyi vízrendszer helyreállítása és a víztisztító berendezések mûködtetése.
• Az aknamentesítés során a vegyes módszerek bizonyultak hatékonynak. A nagy kiterjedésû, sík területeket nagy teljesítményû gépekkel mentesítették, majd kutyákkal ellenõrizték. Utóbbiak alkalmazását jelentõsen befolyásolja az idõjárás, a csapadék és a hõmérséklet (ideálisnak tûnik az esõ után közvetlenül bevetni õket).
• Az aknamentesítés során döntõ szempont az alkalmazott eszközök logisztikai hátterének megléte (tartalék alkatrészek, javító erõk).
• A nagy mennyiségû akna és lövedék miatt szükség van az aknaközpontok munkájára, a tûzszerész szakemberek számának és képzettségének növelésére.
• A mûszaki törzs alacsony létszáma (6 fõ), a felkészült szakemberek (project menedzserek) hiánya és a helyi vállalatok által végzett feladatok gyenge minõsége együttesen okozzák egyes infrastrukturális beruházások alacsony hatékonyságot.
• Nem gyorsítja az építési munkákat az sem, hogy a NATO döntéshozatali folyamata – az infrastrukturális beruházások engedélyezése és finanszírozása területén – lassú és bürokratikus. Esetenként az is elõfordul, hogy a már megkezdett beruházásoknál, menet közben változtak a feltételek és követelmények.

Az iraki katonai mûveletek mûszaki támogatásáról ⁸

Az értékelések egyetértenek azzal, hogy az iraki katonai mûveletekben meghatározó szerep jutott a mûszaki csapatoknak. ⁹ Ennek megfelelõen létszámuk a kezdeti – 2003. január – 2000 fõrõl, egy év alatt 22 000 fõre nõtt, azaz minden kilencedik katona a mûszaki csapatoknál szolgált (3. ábra).

3. ábra

A mûveletek elsõ szakaszában – a mûveletek elõkészítése, a csapatok felvonulása és felkészítése idején, 2002. decembere és 2003. márciusa között – a mûszaki erõk alapvetõ feladatai a következõk voltak:

• A hadmûveleti terület mûszaki értékelése (terep járhatósága, akadályok, a mûveletek szempontjából fontos objektumok (repülõterek, utak, hidak, ipari létesítmények, elektromos- és olajvezetékek) helye, állapota. Különös figyelmet fordítottak kettõ területre. Az egyik a határon húzódó akadályrendszer értékelése, a leküzdés lehetõségei, a másik a Tigris, mint meghatározó víziakadály leküzdésének lehetõségei.
• A megindulási terepszakaszok berendezése. A beérkezõ és állásokat foglaló csapatok részére olyan katonai táborokat kellett építeni, amelyek biztosítják a pihenést és megfelelõ védelmet nyújtanak az ellenség csapásaival szemben.

A második idõszak – nevezzük a támadó hadmûveletek idõszakának, 2003. márciusa és 2003. májusa között – alapvetõ mûszaki feladatai a következõk voltak:

• A határon lévõ akadályrendszer leküzdése. Az 5 km mélységû akadályrendszeren – benne harckocsi akasztók és árkok, elektromos drótakadályok, gyalogság elleni drótakadályok, aknamezõk) – 120–150 km széles arcvonalon, 11 sávban nyitottak átjárót a mûszakiak. Az elsõ 24 óra alatt 20 000 katona küzdötte le az akadályrendszert.
• Kiemelt feladatot jelentett a kulcsfontosságú infrastruktúra helyreállítása (elfoglalt repülõterek – Mosul, Bagdad, Tallil, Najaf – helyreállítása).
• A saját csapatok vezetése szempontjából meghatározó objektumok védelmének megerõsítése . A vezetési pontok, parancsnoksági elemek, radarrendszerek elemei, rakétaállások erõdítési építményeinek megerõsítése, hiszen a terrorista támadásokkal a mélységben is számolni kellett.
• A csapatok mozgás- és manõvertámogatása. Utak helyreállítása, hidak helyreállítása, úszó hidak építése, állandó hidak elfoglalása és megtartása.

A harmadik idõszakban – átmeneti helyzet a háború és a stabilizációs idõszak között, 2003. július–június – elõtérbe kerültek a normalizálás irányába mutató feladatok. A lakosság életkörülményeinek javítása (vízellátás, elektromos rendszerek helyreállításának megkezdése, szemét és törmelék elszállítása, aknamentesítés megkezdése, fel nem robbant lõszerek és robbanóanyagok begyûjtése), és a stabilitás körülményeinek kialakítása (folyamatos járõrözés vízen és szárazföldön) jelentették a legfontosabb feladatokat. Azt, hogy a helyzet egyáltalán nem volt stabil, mutatja a 4. ábra, amelyen feltüntettük a bombamerényletek számának alakulását ebben az idõszakban.

A negyedik idõszakban – a remélt stabilitás megteremtésének idején, 2003. július és 2005. február között – sem csökkent a mûszaki támogatási feladatok mennyisége.

• A saját erõk elhelyezési feltételeinek javítása, biztonságuk és védelmük fokozása. Jól mutatja a feladat nagyságát, hogy közel 200 000 fõ biztonságos elhelyezését kellett megoldani, 14 nagyobb és 90 kisebb katonai táborban.
• Folytatódott a rombolt utak és hidak helyreállításának és fenntartásának programja.
• Fokozott figyelmet kapott az olaj-, víz-, és elektromos vezeték rendszerek védelme, helyreállítása.
• A lakosság életkörülményeinek javítása hozzájárult a biztonságosabb környezet megteremtéséhez (kórházak, iskolák, közösségi létesítmények helyreállítása, CIMIC feladatokban való részvétel).
• Lendületet kapott a tûzszerész munka , a fel nem robbant lõszerek begyûjtése és megsemmisítése, megkezdõdött az aknaismereti programok terítése. ¹⁰

Összefoglalva az iraki mûveletek mûszaki tapasztalatait a következõket mondhatjuk:

• Növelni kell a mûszakiak harci kiképzésének hatékonyságát, mert egyrészt számos esetben kaphatnak harci feladatokat (konvojok kísérése, objektumok védelme), másrész az aszimmetrikus hadviselés miatt gyakran kerülnek olyan helyzetbe, ahol a harcos ismeretek a túlélést és a feladatok sikerét jelentik (városban végrehajtott feladatok, saját munkahelyek védelme, terrorista támadások elleni védekezés).
• Arra kell törekedni, hogy a mûszaki katonák kiképzettsége sokoldalú legyen. Nem elegendõ, hogy egy eszközhöz vagy mûszaki eljáráshoz értsen, az elvárás a többrendeltetésû és felkészítettségû mûszaki katona.
• Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a lakott területen vívott harc mûszaki támogatási feladatainak elõkészítésére, az elmélet és gyakorlat fejlesztésére.
• A közvetlen mûszaki támogatási feladatokat végzõ mûszaki katonák és eszközök védettségét növelni kell.
• A nehéz mûszaki technika szállítása, a hadmûveleti területen való mozgatása – a szállítóeszközök alacsony száma miatt – nem megoldott (a nehéz mûszaki gépek közel 50%-át kellett hátrahagyni). Ez a mûszaki támogatási feladatok végrehajtási idejét növeli, hatékonyságát csökkenti, így az egyébként nagy ütemû hadmûveleteket lassítja.
• Elengedhetetlen, hogy a koalíciós erõk valamennyi vezetési szintjén jelen legyen a mûszaki törzs, vagy a mûszaki tanácsadó.
• Ugyanígy nagy jelentõségû és nem mellõzhetõ az aknaközpontok létrehozása, valamint a tûzszerész szakemberek számának növelése.
• A szélsõséges idõjárási körülmények (por, homok, jelentõs hõmérséklet ingadozás) nemcsak a gépkezelõk teljesítményét csökkentik, de rontják a mûszaki gépek hatékonyságát is.

Általánosítható tapasztalatok

Az utóbbi évek misszióinak tapasztalataira alapozva kijelenthetjük, hogy a béketámogató mûveletek mûszaki támogatása számos újdonságot hozott.

1.

A nemzetközi feladatokat végrehajtó katonai szervezetek törzsében mindig van mûszaki szervezeti elem. A törzsek szervezete, felépítése rendkívül rugalmas, mindig az adott feladathoz és környezethez alkalmazkodik. Ennek megfelelõen a mûszaki törzs – élén a mûszaki fõnökkel – egyaránt tartozhat a hadmûveleti- és a támogató vonalhoz.

2.

A misszió elõrehaladtával és a biztonsági környezet változásával a mûszaki támogatási feladatok jellege, mennyisége és intenzitása változik. Ez kellõ rugalmasságot kíván az erõk és eszközök csoportosításakor és az alkalmazás idején.

3.

A szûkös humánerõforrások hatékonyabb felhasználása csak úgy biztosítható, ha megvalósul a katonák „többrendeltetésû” felkészítése. Azaz minden katona több szakmában is jártas, több eszköz kezelésére képes és valamennyien alkalmasak lövész feladatok ellátására is.

4.

Az aknák és fel nem robbant lövedékek felderítése, hatástalanítása, az ismert robbanótestek helyének nyilvántartása – elsõsorban a saját erõk védelme miatt – alapvetõ feladat. Ebbõl következik, hogy minden mûszaki katonának – nem csak a tûzszerészeknek – alapos ismeretekkel és gyakorlati felkészültséggel kell rendelkezni ezen a területen.

5.

Olyan feladatokat is végre kell hajtani, amelyekkel a Magyar Honvédség mûszaki támogatási gyakorlata eddig nem találkozott, illetve olyan eszközök és felszerelések jelentek meg, amelyekkel eddig nem dolgoztunk.

A fenti tapasztalatokra alapozva át kell gondolnunk eddigi munkánkat.

Egy adott haderõ mûszaki támogatási feladatainak hatékonyságát a rendelkezésre álló mûszaki erõforrások mennyisége és minõsége határozza meg. A mennyiségi mutatókat a mûszaki katonák aránya és a mûszaki-technikai eszközök száma mutatja. A mai Magyar Honvédségben ezen a területen nem állunk rosszul, hiszen a mûszakiak aránya 10% felé közelít, míg eszközeink száma több mint elegendõ.

A minõséget a következõ mutatók határozzák meg:

- A mûszaki erõk vezetettsége és szervezettsége . Nyilvánvaló, hogy – noha ez nem a szakma egyébként is gyenge érdekérvényesítõ képességén múlik – meg kell próbálnunk minden vezetési szinten visszaállítani a mûszaki szakma közvetlen képviseletét, a központi szakmai akarat érvényesítésében. Érthetetlen és tarthatatlan az, hogy a mûszaki specifikáció felvállalása és a béketámogató mûveletek tapasztalatai ellenére sem a vezérkarnál, sem a haderõnemi parancsnokságokon nincs mûszaki törzs. Ugyanígy a mûszaki dandár parancsnoka – „mint legfõbb mûszaki” – csak informális tanácsadója a vezérkari fõnöknek. Egyetlen NATO országot sem ismerünk, ahol hasonlóan szerény lenne a szakma képviselete.

- Felkészítés, kiképzettség szintje. Az oktatás és a kiképzés minden szintjén és formájában meg kell alapozni a „többrendeltetésû” mûszaki katonák kiképzésének lehetõségét. Ehhez rendelkezünk megfelelõ, harcászati szintû ismeretekkel, hiszen valamennyi misszióban jelen vannak katonáink, a tapasztalatok feldolgozása folyamatos. Ugyanakkor – és ez összefügg a szakma képviseletével is a döntéshozói szinten – jelentõsen elmaradtunk a mûszaki szabályzatok kiadása, a NATO eljárási rend ismerete, és a mûszaki támogatás hadmûveleti-hadászati szintû (szövetséges) kérdéseinek ismerete területén.

- A technikai eszközök korszerûsége . A Magyar Honvédség mûszaki-technikai eszközeinek egy része még mindig korszerûtlen, bár nem használhatatlan. Megjelentek a modern víztisztító, szállító, mûszaki-mentõ, repülõtér karbantartó, útépítõ gépek és eszközök. Ugyanakkor még mindig rendszerben vannak több mint húsz éves eszközök. Ezek karbantartása rengeteg pénzt és energiát emészt fel, cseréjük elõbb-utóbb szükségessé válik. Különösen fontos lenne ez a logisztikai hidak területén, ahol a Mabey & Johnson híd rendszerbe állítása tûnik racionálisnak.

- Együttmûködés a szövetséggel . Sajnos ezen a területen a lemaradásunk óriási, annak ellenére, hogy a missziókban rendre helytállunk. A mûszaki specifikáció mellett, kimondva-kimondatlan vezetõ nemzeti szerepet is megcéloztunk a mûszaki támogatás területén. Ehhez képest a NATO mûszaki beosztásokban elvétve találunk mûszaki tiszteket, az ENTEC (Euro-NATO Training Engineer Centre) munkájában – noha tagok vagyunk – érdemben nem veszünk részt, oda képzésre évek óta nem küldtünk mûszaki katonákat, az éves mûszaki értekezleteken (Constant Makefast) és a NATO mûszaki munkacsoportokban részvételünk esetleges. Mindezeken változtatnunk kell, amelynek elsõ lépése lehetne – alapozva tapasztalatainkra és meglévõ képességeinkre – egy Mabey & Johnson hídkiképzõ központ megszervezésének és mûködtetésének a felvállalása.

1996-ban a Magyar Mûszaki Kontingens missziójának indulásakor azt hittük a szakma fényes jövõ elé néz. Ma a helyzetünk legalábbis kétesélyes, ahogy a fenti gondolatok is mutatják.

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Úton a XXI. század hadserege felé. HM Kommunikációs Fõigazgatóság kiadványa 2004. Budapest.

2. Mûszaki támogatás (doktrína tervezet) Nyt. Szám: 527/3. MH Szárazföldi Vezérkar mûszaki fõnökség kiadványa 2000. Székesfehérvár.

3. A szárazföldi összfegyvernemi kötelékek alkalmazásának elvei (doktrína tervezet). MH Szárazföldi Vezérkar kiadványa 2000. Székesfehérvár.

4. Katonai kislexikon (3000), HM HVK Hadmûveleti és Kiképzési Csoportfõnökség kiadványa, 2004. Budapest.

5. Görög–Padányi: Az IFOR–SFOR Magyar Mûszaki Kontingens 1996–2002. HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kft. – Zrínyi Kiadó ISBN 963 327 392 7, 2005. Budapest. CPT Anthony Costello: A Maneuver Perspective (After-Action-Report), Exercise Constant Makefast 2004. Brno.

6. LTC J.M. Ferber: ISAF IV Engineer Lessons Learned, Exercise Constant Makefast 2004. Brno.

7. AJP–3. 12. Joint Engineering 2003. december.

8. Harai László: A mûszaki támogatás idõszerû elméleti kérdései. Elõadás az MHTT mûszaki szakosztály ülésén 2005. Budapest.

LÁBJEGYZETEK:

1 E sorok írásakor a helyzet már korántsem olyan megnyugtató. A felajánlások közül a víztisztító kapacitás egy része megvalósult – az elsõ szakasz az NRF 4 részeként készenlétben van – de a további fejlesztések, beszerzések és képességek halasztódnak, a határidõk késõbbre tolódnak. « vissza

2 A szövetségben elfogadott terminológia és a tagországokban használt megnevezések sok esetben eltérnek. Igaz ez a Magyar Honvédségre is, ahol a doktrína tervezet, a szóharmonizációs program eredményei és a fegyvernemi doktrínák nincsenek összhangban. « vissza

3 Görög–Padányi: A Magyar Mûszaki Kontingens 1996–2002 Zrínyi Kiadó 2005. ISBN 963 327 392 7, Budapest. « vissza

4 AJP–3.12. Joint Engineering 2003. december. « vissza

5 Harai László: A mûszaki támogatás idõszerû elméleti kérdései. Elõadás az MHTT mûszaki szakosztály ülésén, 2005. 03. 10. Budapest. « vissza

6 Az átlag feladaton 20 katona vett részt, melybõl 9 fõ volt a szakállomány, míg a biztosítást 11 fõ adta, a technikai eszközök száma 8. Az átlag feladat a bázistól 191 km távolságra volt és 15 napig tartott. « vissza

7 LTC J.M. Ferber: ISAF IV Engineer Lessons Learned. Elõadás a Constant Makefast konferencián 2004. Brno. « vissza

8 Nem tekintjük az iraki mûveleteket béketámogató akciónak, de a mûszaki támogatás értékes tapasztalatokkal gazdagította ismereteinket. Ez, valamint a Magyar Honvédség szerepvállalása a mûveletben, indokolja, hogy foglalkozzunk a témával. « vissza

9 „Az iraki háború a mûszakiak háborúja. Nélkülük semmit sem tudunk csinálni” (Walt Wojdakowski tábornok); « vissza

„A mûszakiak voltak a koalíciós erõk igavonói” (Ricardo S. Sanchez tábornok);

„Nem középszerû lövészek, hanem jól képzett és jól felszerelt mûszakiak kellenek, akik tudnak harcolni és túl is élik a harcokat” (Ricardo S. Sanchez tábornok).

10 CPT Anthony Costello: A Maneuver Perspective. Elõadás a Constant Makefast konferencián 2004. Brno. « vissza

« 2005/2 Tartalom