A TÁRSASÁG HÍREI

A Védelemgazdasági szakosztály ülésérõl

A szakosztály 2005. január 19-én a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartotta évnyitó/évzáró ülését, amelyen dr. Dombrády Lóránd hadtörténész tartott elõadást a nemzetgazdaság védelmi felkészítésérõl, a két világháború között. Az elõzetes megbeszélés során kértük az elõadót, mondandójában arra fókuszáljon, hogy az adott kor kihívásaira milyen választ, megoldást adtak a szakemberek és ennek milyen a napjaink számára is használható tanulságai vannak.

Az elõadó ismertette azokat a katonai-politikai körülményeket (a kis-antant országaival való szembenállás, a revíziós célkitûzések), amelyek az ún. „gyõri program” célját és tartalmát adták. Az 1930-as évek közepén-végén beindított haderõ-fejlesztési, hadfelszerelés termelési program az évek során az emeleti célkitûzéstõl jelentõs eltéréssel valósult meg. A program során elõállított eszközöket (Turán harckocsi, Botond terepjáró, Héjja vadászrepülõ) más katonai célra (a Szovjetunió elleni háború) a közép-európaitól különbözõ hadszíntéri körülmények között alkalmazták, amire természetesen nem lehettek teljesen alkalmasak és képesek.

A program kidolgozói jó elõrelátással tervezték meg a finanszírozás rendszerét, miszerint a program összköltségének 25%-t elõfinanszírozásként a K+F célokra használták, további 50%-t a termelésre, míg az utolsó 25%-t a rendszerbeállítás, üzemeltetés, fenntartás költségeire szánták.

A háborús években a termelés mennyiségi fokozása azonban szétfeszítette az eredetileg tervezett kereteket és elõhozta azokat a napjainkban is ismerõs problémákat, amit egy az adott gazdasági-ipari környezetben csúcstechnológiát képviselõ program okoz, így a beszállítói háttér hiányosságai vagy a képzett munkaerõ szûkös volta.

A túlfeszített, eredeti céloktól eltérõen megvalósuló program mind a megrendelõt, mind a termelõket olyan hitelfelvételi és adósság spirálba kényszerítette, ami a kor makrogazdasági eszközrendszerével egyre nehezebben volt kezelhetõ. Ennek a folyamatnak a háború elvesztése vetett véget, örök idõre elhalasztva az anyagi elszámolási kötelezettséget (az erkölcsi elszámolást a történelem tette meg).

Az elõadást kérdések és a tanulságok megvitatása követte.

Az ülésen a szakosztály elfogadta a 2004. évi beszámolót, pontosította a 2005. évi munkatervet és megválasztotta a küldötteket az MHTT közgyûlésére.

dr. Király László
szakosztály elnök

 

« Vissza a 2005/1. tartalomhoz