| HADTUDOMÁNY X. évfolyam, 3. szám |
TÁRSASÁGI ÉLET |
A ZMNE Repülőtiszti Intézetben 2000. április 15-én a fenti címmel országos tudományos konferenciát szervezett a Magyar Hadtudományi Társaság Légierő-szakosztály Repüléstudományi Csoportja (Szolnok); a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Repülőtiszti Intézete, a Fedélzeti rendszerek tanszéke és a Repülő sárkány-hajtómű tanszéke.
A konferencia célját abban jelöltük meg, hogy tiszta képet lássunk a jelenről, mérlegeljük: milyen lehetőségek vannak a magyar repülőszakember-képzés megújítására.
A konferencián mintegy 150 fő vett részt. Többen közülük a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem vezető oktatói, illetve a Repülőműszaki Szolgálatfőnökség, a Magyar Hadtudományi Társaság, a Légierő Vezérkar, a Haditechnikai Intézet, a Honvédelmi Minisztérium, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság, a KHVM Légügyi Igazgatóság, a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Nyíregyháza, a sajtó, a Szolnoki Polgármesteri Hivatal, a Szolnoki Főiskola, a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Mezőtúr, az MH Szolnoki Katonai Középiskola és Kollégium, az MH 89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő-ezred vezető szakemberei.
A konferenciát Németh Miklós ezredes, a ZMNE Repülőtiszti Intézet igazgatója nyitotta meg, majd felkérte Szabó Miklós nyugállományú vezérőrnagyot, egyetemi tanárt a ZMNE rektorát, hogy legyen a plenáris ülés elnöke és lássa el a levezető elnöki tisztet.
A konferencián 43 előadásból hét a plenáris ülésen, 36 pedig a tíz szekció ülésein hangzott el magyar, illetve angol nyelven.
A plenáris ülésen az alábbi előadások hangzottak el:
A szekciókban lefolytatott szakmai vitán számos új gondolat merült fel. A konferencián elhangzott előadások anyaga és a vita lényege a Repüléstudományi Közlemények XII. évfolyam 29. számában megjelenik.
A konferencia támogatói a SAAB Repülésért Alapítvány, a Neusiedler Szolnok Rt., a Raiffeisen Bank Rt. és a HBI Partner Kft. voltak. Segítségüket a rendezvény szervezői ezúton köszönik meg. A szakosztály nevében ugyancsak megköszönjük a konferencia előkészítésében és lebonyolításában részt vevők munkáját, akik bebizonyították, hogy a magyar repülőszakember-képzés szívügyük.
Békési Bertold
A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE) évente rendezett kongresszusai sorában az ez évben 2000. április 18-20. között Székesfehérváron megtartott konferencia A nyelv szerepe az információs társadalomban címet viselte.
A rendezés gondjait az MTA Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottsága, a Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete és a vendéglátó Kodolányi János Főiskola vállalta.
A plenáris ülések az információs társadalom kihívásaira igyekeztek választ adni. Wacha Imre Elektronikus tömegtájékoztatás és nyelvhasználat; Prószéky Gábor Nyelvtechnológiai alapkutatások - mik is azok?; Nikolov Marianne Sikertelen nyelvtanuló vagyok: fiatal felnőttek nyelvtanulási tapasztalatai címmel tartott a nyelvészeti kutatásokban és a nyelvoktatás területén felhasználható tapasztalatokról érdekes előadást.
A kongresszus egy másik munkaformája a Workshop volt (tudományos műhely, szekciók). Emellett másfél-két órás kerekasztal-beszélgetéseket is szerveztek a házigazdák. Ezer év nyelvpolitikája, A nyelvtudás tartalma, a Nyelvtanárképzés - nyelvtanár-továbbképzés témakörben.
A ZMNE nyelvtanárait az egyetem Nyelvi Intézetének öt tanára, valamint a BKNYK részéről e rövid tudósítás összeállítója képviselte. Valamennyien nemcsak résztvevőként, de előadóként is szerepeltünk a szekcióüléseken. Az alábbiakban néhány mondatban bemutatjuk előadásaink témáit:
- Keléné Pasztelyák Adrienne az angol és a magyar repülési szaknyelv terminusainak egybevető vizsgálatáról tartott előadást.
Az előadó a NATO- és EU-csatlakozással kapcsolatos feladatok gyakorlati nyelvhasználati és nyelvészeti aktualitását világította meg, valamint a kontrasztív vizsgálati módszer alkalmazását indokolta pragmatikus megfontolások alapján, továbbá a két nyelv között jelentéstani szempontból szignifikáns különbségek (a fogalomalkotás, illetve a névadás eltérő jellegzetességei) figyelembevételével.
- Lantos Éva A kommunikatív nyelvoktatás tapasztalatairól szólt. 1999 májusától októberig angol nyelvtanári továbbképzésen vett részt Kanadában, ahol a katonai szaknyelv tanulása mellett a kommunikatív nyelvoktatási elmélet és gyakorlat tanulmányozására is alkalma adódott. Előadásában a gyakorlat szempontjából több, meghatározó fontosságú elemet emelt ki.
- Lukácsné Budai Judit A katonai szaknyelv oktatásának aktuális problémái címmel tartott előadásában a katonai szaknyelvoktatás fontosságát Bill Clinton véleményének idézésével hangsúlyozta: A legnagyobb kihívás Magyarország számára megteremteni a NATO-kompatíbilis katonai erőt, elsajátítani a szövetség által igényelt interoperabilitás képességét, ebbe beleértve az idősebb és fiatalabb tisztek nyelvtudását is. Kifejtette, hogy a katonai szaknyelv elsajátítása elválaszthatatlan az adott ország hadseregének ismeretétől.
A tananyag biztosításának gondjairól szólva hangsúlyozta az autentikus szövegek, videoanyagok, újságcikkek lehetőleg naprakész feldolgozásának fontosságát.
- Szász Erika Érdes-e a negédes? című előadásában azt vizsgálta, hogy anyanyelvünket mindig kifogástalanul használjuk-e. A szerző szerint korántsem. Előadásában néhány, ritkábban ostorozott hibát gyűjtött csokorba. Véleménye szerint a rendszerváltás utáni teljesítményorientált világunkban számos hibás képzésű divatszó kezd terjedni.
- Soproni András Az orosz-magyar kulturális szótárról címmel tartott előadást.
A szerző egy esztendővel ezelőtt, a MANYE legutóbbi konferenciáján számolt be arról, hogy belekezdett egy orosz-magyar kulturális szótár kidolgozásába. A szótár a maga kész állapotában számítógépes szótár lesz.
- E tudósítás írója A katonai szaknyelvoktatás távoktatással című előadásában úgy vélte, hogy a katonai szaknyelv rendkívül differenciált tagolása miatt a hagyományos osztálykeretekben folyó képzésben az egymástól eltérő katonai szaknyelvi profilok eredményes oktatása a nyelvtanárok egyik legnehezebben megoldható feladata. A katonai szaknyelvoktatás átfogó megoldását jelentheti az intézményi oktatásban és a tanfolyami nyelvi továbbképzésben csakúgy, mint a vidéki helyőrségekben élő tisztek idegen nyelvi katonai szaknyelvi tudásának fejlesztésében, továbbá a rendszeres katonai szaknyelvi továbbképzésben is a távoktatásra alkalmas katonai szaknyelvi jegyzetek kidolgozása és alkalmazása, a hozzájuk kapcsolódó, a korszerű ismerethordozók lehetőségeit felhasználó oktatócsomagok összeállítása.
A ZMNE Nyelvintézetének a kongresszuson részt vevő tanárai - a tanultak és a tapasztalatok kicserélése mellett - jó benyomásokat szereztek a rendezvényről. A felkészülés, a szereplés és a hallottak, a vélemények összevetése hasznos gondolatokat adott további munkájukhoz. A konferencia benyomásai és a katonai szaknyelv oktatásában szerzett tapasztalataik alapján úgy vélik, hogy házunk táján is lenne tennivaló, szükség lenne egy, a katonai nyelv ápolását elősegítő olyan fórumra, amelyen a nyelvi kérdésekkel foglalkozók és a téma iránt érdeklődők megoszthatják véleményüket. Ehhez kezdeményezik: a Magyar Hadtudományi Társaság hozzon létre egy, a katonai szaknyelv ápolását zászlajára tűző szakosztályt.
Dr. Kádas Géza
A tüzér szakosztály 2000. június 27-én tartott klubnapján megtárgyalta a magyar tábori tüzérség nemzetközi gyakorlatainak tapasztalatait. A szakosztály vezetése azt a célt tűzte ki, hogy a konferencián elhangzott előadások alapján, az azt követő vitában fogalmazódjanak meg azok a főbb irányelvek, amelyek a tüzérségünk alkalmazásával, NATO kompatíbilissá tételében segítséget nyújthat a fegyvernem átalakítási folyamatában.
Első napirend keretében Pölöskei János, a tatai Klapka György gépesített lövészdandár hadműveleti főtisztje, "A gépesített lövészdandár tűztámogatásának megtervezése és végrehajtása" címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy az IRON DRAGON számítógéppel támogatott törzsvezetési gyakorlaton szerzett tapasztalatokból kiindulva készült fel előadására. Véleménye szerint a harctevékenység megtervezésének fontos feladatai közé tartozik a feladat vétele, az együttműködés a törzsrészlegek között, a felderítés megtervezése és a műszaki részleggel való együttműködés, amely különösen igaz a nemzetközi együttműködéseknél.
A tűztámogató részleg feladatairól szólva felhívta a figyelmet arra, hogy sürgősen el kell készíteni azokat az okmánymintákat, amelyek a hazai, illetve a nemzetközi feladatok végrehajtásakor egységesen alkalmazhatók. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi gyakorlatokon kevesebb lőszermennyiséggel számolnak a tervezésnél. A harctevékenység vezetésénél fontos területnek értékelte a tűztámogatási rendszer összeköttetését a tűzmegfigyelők és a tűzvezető pontok között, amely feladatot több változatban ők is végrehajtották. Megemlítette, hogy a csapatoknál is pozitív a vélemény a tüzér szakosztály munkájáról, és kérte a jelenlévőket, hogy kutatások folytatásával, tanulmányok elkészítésével továbbra is járuljanak hozzá a csapatok eredményes munkájához.
Második előadóként Soós Zoltán százados, a hódmezővásárhelyi tüzérosztály mb. osztályparancsnoka az ARDENT GROUND 2000 gyakorlaton végzett munka tapasztalatairól számolt be.
A gyakorlaton a magyar tüzérséget partnerként fogadták. Szólt arról, hogy az alegységek alkalmazása terén nagy gondot fordítottak a túlélőképesség növelésére. A nálunk megszokott feladatoktól eltérően kiemelten foglalkoztak a pásztázott lőtávolságon belül és kívül elhelyezkedő célok pusztításával. A század tűztámogató csoportok alkalmazásánál jellemző volt, hogy más nemzetek tűzalegységeinek (sokszor 4-6) tüzét is vezetni kellett. Javaslataiban elmondta, hogy meg kell szüntetni a tüzér törzsekben a jelenleg meglévő kettősségeket. Hangsúlyozta, hogy az AMF(L)-be (Európai Szövetséges Szárazföldi Gyorsreagálású Erők), továbbá a más nemzetközi erőkbe felajánlott tüzérségünknél szükségessé válik egy átgondolt fejlesztés végrehajtása, ahol elsődlegesen a felderítés, a híradás és a harcbiztosítás vonatkozásában kell eredményeket felmutatni. Fontos feladatként említette az alegységszintű automatizált tűzvezetés feltételeinek megteremtését.
A vitában többen felszólaltak és az elhangzott szakmai javaslatok és szakszerű vélemények megfogalmazására és azoknak a fegyvernemi elöljárókhoz továbbítására a tagság az elnökséget kérte fel.
Dr. Felházi Sándor
szakosztálytitkár