Kiss Sándor

A biztonságtechnikai mérnöktisztképzésről

A minap érkezett egy kérés a Honvédelmi Minisztérium arra hivatott vezetőjéhez, hogy járuljon hozzá tanulmányi szerződés megkötéséhez néhány biztonságtechnikai szakos hallgató esetében, akik a honvédség keretében szerették volna folytatni életpályájukat a főiskola befejezése után. A kérésre lakonikus nemleges válasz érkezett. "A honvédségi tanulmányi ösztöndíjszerződés megkötéséhez szükséges a Magyar Honvédség szakmailag illetékes vezetőjének nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a pályázó részére felsőoktatási tanulmányai befejezését követően beosztást tud biztosítani. A 2000. évi honvédségi tanulmányi ösztöndíjra kiírt pályázati felhívásban nem szerepelt a biztonságtechnikai mérnökszak kiírása, mivel a Magyar Honvédség jelenleg ezen a szakon tanulmányokat folytató hallgatók részére tanulmányaik bejezését követően beosztást biztosítani nem tud."

Ebből a válaszból - azon túlmenően, hogy a hallgatók mehetnek aÁ - több következtetés is levonható. Az egyik: talán nem eléggé ismert, hogy milyen feladatokra is készül fel egy ilyen képzésen részt vevő fiatal. A másik (talán egy kissé rosszindulatú megközelítésben): lehet, hogy az úgynevezett, "szakmailag illetékes vezető" sem ismeri kellően a képzés tartalmát, illetve másként ítéli meg a szak fontosságát, hasznosságát, használhatóságát, mint a képzést folytató. Mindenesetre jó tudni, hogy mindezek mellett és ellenére, a biztonságtechnikai mérnökképzés iránt elég nagy a kereslet a tájékozottabb körökben. Ugyanis levelező és második diplomás képzésen ezen a szakon a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Karon közel kétszáz hallgató vesz részt. Az csupán gyenge ellentmondás lehet, hogy ezek között közel harminc fő van a honvédség és más fegyveres, illetve rendvédelmi szervek állományából. Ami a polgári képzést illeti (1996-tól) évente 80-100 hallgató végez ezen a szakon a budapesti műszaki főiskolai karokon (az oktatásban a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar is részt vesz már a kezdetek óta). A szakra a jelentkezők száma évről évre növekszik, szinte minden évben többszöröse a beiskolázásra tervezetteknek. Ezeket mintegy alátámasztva megállapították már több helyen is, hogy a polgári életben "kereslet" van az itt végzett szakemberek iránt. Elismerik a szak sokoldalúságát, alkalmazhatóságát a mai modern, "technicizálódott" világban.

Amikor bizonygatni szeretnénk a szak fontosságát, szükségességét, akkor a kérdést, illetve a szakon végzettek alkalmazhatóságát két irányból is megközelíthetjük: a biztonságtechnikai mérnöktiszt önálló beosztásban is képes a későbbiekben bemutatásra kerülő szakterületek egy idejű, egy személyben történő művelésére (tudomásom szerint már létezik ilyen néven beosztás a Magyar Honvédségben); a biztonságtechnikai mérnöktiszt elláthatna tűzvédelmi, munkavédelmi, őrzés-védelmi, vagyonvédelmi beosztásokat, megbízásokat, illetve felkészültségéből fakadóan segítséget nyújthatna, bedolgozhatna ezeken a területeken (eleinte ez is lehetne a szak gyakorlatba történő bevezetésének egyik útja).

A kiképzési okmányok és előírások célként, illetve faladatként nagyrészt ugyanazokat határozzák meg a biztonságtechnikai mérnöktisztek kiképzésére vonatkozóan, mint más műszaki képzés esetében, kiegészítve mindazokat a szak specialitásának megfelelő területekkel. A biztonságtechnikai mérnöktiszt a természettudományi, a műszaki tudományi, a biztonságtechnikai, a környezetvédelmi és a társadalomtudományi alapok, a speciális katonai vezetői ismeretek, a konkrét gyakorlati módszerek és a reproduktív mérnöki alkalmazási készség birtokában - a munkahelyi, beosztási sajátosságok megismerése, illetőleg a kellő gyakorlat megszerzése után - képesek a vagyon- és személyi védelemmel kapcsolatos műszaki és szervezési problémák felismerésére és megoldására, a végrehajtás irányítására. Ez azt jelenti, hogy tűz, baleset, valamint ipari katasztrófák során fel vannak készülve az elsődleges beavatkozási feladatok ellátására; az adatbiztonság, adatvédelem feladatainak megoldására; a biztosítási kockázatok és károk, valamint rendkívüli események (balesetek, tűz, katasztrófa) során keletkező károk felmérésére; a honvédségi objektumok területén jelentkező biztonságtechnikai (őrzés-védelmi, vagyon- és személyvédelmi, információvédelmi, munka- és tűzvédelmi, valamint környezetvédelmi) problémák alapvető megoldására. Ugyanakkor tisztként képesek alegységük (szervezeti egységük) béke- és háborús tevékenységét megszervezni, vezetni, beosztottjaik kiképzését irányítani, általános katonai és szakmai ismereteiket fejleszteni, a tisztekkel szemben támasztott társadalmi és katonai elvárásoknak megfelelni.

Tekintsük át a biztonságtechnikai mérnök tiszt szűkebb tevékenységi körébe tartozó kiemelt szakmai területeket!

Az alább felsorolt nyolc terület, úgy gondolom, elegendő ahhoz, hogy lássuk azt az ismeretkört és az abból adódó feladatokat, amelyek ellátásához jól képzett biztonságtechnikai mérnöktiszt szükséges.

Munkavédelem, ergonómia: A Magyar Honvédség szerveinél a munkavédelem feladatainak, területeinek ismerete. A munkavédelem jogi szabályozásának, a munkavédelmi törvény fontosabb vonatkozásainak, változásainak figyelemmel kísérése, részvétel a tájékoztatásban, a kiképzésben. Alapismeretek szerzése, az ergonómia területei, feladatai, a biztonságtechnika és az ergonómia alkalmazása, az ember-gép-környezet rendszerek tervezésében, létesítésében, üzemeltetésében, valamint részvétel a tájékoztatásban, a kiképzésben. A munkalélektan, munkaélettan területeinek megvalósulása az alakulatnál, a tájékoztatásban, felkészítésben való részvétel. A fizikai munkakörnyezet, munkahelytervezés alakulásának vizsgálata, végrehajtása az alakulatnál. A balesetelemzés módszertana, a balesetek tapasztalatainak általánosítása, a megelőzésre történő felkészítésben való részvétel. A villamosság, a gépek és a technológiák biztonságtechnikájának ismerete. A munkavégző nagy rendszerek biztonságtechnikájának ismerete, a tájékoztatásban, a kiképzésben, a szervezésben történő részvétel.

Környezetvédelem: Az állomány tájékoztatása a környezetvédelem alapjairól, alapfogalmairól, a környezetvédelmi törvényről, az ökológia alapjairól, a levegőtisztaság-védelem, a vízminőség-védelem, a talajvédelem, a hulladékkeletkezés és -kezelés, a hulladékgazdálkodás alapjairól, a zaj- és rezgésvédelemről. A környezetvédelem jogi szabályozása és a hadsereg. A Magyar Honvédségben hatályos környezetvédelmi parancsok és intézkedések ismertetése, a megvalósítás szervezése és ellenőrzése. A helyileg és általánosan lehetséges környezeti ártalmak felmérése, tájékoztatás, megelőzés, felkészítés a védekezésre. A honvédség környezetvédelmi feladatainak ismertetése, a rendszabályok betartásának ellenőrzése és szervezése. Környezetvédelem a NATO-ban, a tájékoztatásban való részvétel. A kiképzés során betartandó környezetvédelmi feladatok felmérése, a tájékoztatásban és az ellenőrzésben történő részvétel. A parancsnok környezetvédelmi feladatainak kidolgozása, ismertetése. A megbízott környezetvédelmi felelős feladatainak kidolgozása, a végrehajtás ellenőrzésében és a javaslatok, elemzések elkészítésében való részvétel. A környezetvédelmi terv és az időszakos jelentések elkészítése.

Őrzés-védelem: A személy- és objektumvédelem módszereinek ismerete. Az alakulat őrzésébe bevonható erők, eszközök, technikai lehetőségek felmérésében, az őrző-védő tevékenység megszervezésében, ellenőrzésében, a felkészítés, a különböző belső és külső szervek közötti együttműködés megszervezésnek vezetésében és a végrehajtás gyakorlásának szervezésében, vezetésében, továbbá az őrzés-védelmi terv elkészítésében való részvétel. A személy- és vagyonvédelemmel kapcsolatos közlekedésszervezés alapjainak, módszereinek, jogi feltételeinek, továbbá a személy- és vagyonvédelemmel kapcsolatos szállítóeszközök műszaki jellemzőinek, üzemeltetésük rendjének, a biztonsági rendszabályok ismerete: tájékoztatás, felkészítés és ellenőrzés. A szállítások, a közlekedés mobil biztonsági védelmének jogi és tárgyi feltételei megszervezésében és irányításában való részvétel.

Tűzvédelem: A tűz elleni védekezés feladatainak, szabályozásának és a feladatokat ellátó szervek, a tűzvédelmi jogszabályok és szabványok, a tűzveszélyességi osztályba sorolás, az építmények tűzvédelmének, az épületszerkezetek tűzállósági követelményeinek, a villamos berendezések tűzvédelmének, a tűzveszélyes folyadékok tárolására és szállítására, a tüzelő- és fűtőberendezések létesítésére vonatkozó szabályok és előírások ismerete. A működtetés, a kezelés, a telepítés szervezésében és az ellenőrzésében való részvétel. A beépített tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek, tűzoltó anyagok elhelyezésének, telepítésének és kezelésének ismerete, a vonatkozó szervezési, ellenőrzési feladatokban és a tűzvédelmi terv elkészítésében való részvétel.

Katasztrófa-elhárítás: A nukleáris balesetek és következményeinek, a nukleáris-balesetelhárítás országos rendszerének, a radioaktív hulladékok kezelése, szállítása és tárolása szabályainak alapfokú ismerete. Az ipari veszélyforrások, a katasztrófa-elhárítási munkálatok irányítási eljárásainak ismerete, a katasztrófavédelmi tervek elkészítéshez szükséges alapismeretek megszerzése, tájékozódás, tájékoztatás. Kiemelt figyelemmel a munkahely (alakulat) veszélyeztetettségi helyzetére, a szükséges műszerek, ellenőrző eszközök beszerzésében, telepítésében, kezelésének megszervezésében, a működtetés ellenőrzésében való részvétel. Egyéni védőeszközök, a mentés, mentesítés kérdéseinek ismerete, részvétel a szervező, tervező, ellenőrző tevékenységben, továbbá a vonatkozó riasztási, híradási, helyzetértékelő tevékenységben, intézkedések kidolgozásában.

Vagyonvédelmi rendszerek: A vagyonvédelem eszközei, kódzárak, beléptető rendszerek, biztonságtechnikai központok, rendszerek felépítése, eszközök és hálózatok, megbízhatósági kérdések. Ellenőrző rendszerek, a riasztási állapot továbbítása. Kiemelt fontosságú helyiségek (irodák, szolgálati helyiségek, "T" és "Sz" anyagok tároló- és kezelőhelyiségei, fegyver, lőszer és veszélyes anyagok tárolóhelyiségei) biztonsága, lakásbiztonság. A biztonságtechnikai rendszerek tervezése, szervezése, működésük irányítása. A védelmi berendezések, eljárások törvényi háttere, parancsok, utasítások, előírások ismerete, bevezetése és betartásuk ellenőrzése.

Katonai biztonságtechnika: Az előzőeken túl a létesítmények egyéb biztonsági, egészségvédelmi előírásainak ismerete és a felkészítést szervező, tervező munkában való részvétel. A telepített, illetve a telepítésre tervezett technikai eszközök és berendezések általános biztonsági előírásainak ismerete. Közvetlenül balesetveszélyes katonai, kiképzési és egyéb tevékenységek általános biztonsági szabályainak ismerete, a gyakorlatok általános biztonsági előírásainak kidolgozása, oktatása, a végrehajtás ellenőrzése. Fokozottan veszélyes anyagok biztonsági és egészségvédelmi előírásainak a kidolgozásában, oktatásában, a végrehajtás ellenőrzésében és a mindezekhez kapcsolódó higiéniai és szervezési előírások ismereteinek oktatásában, szervezésében, a végrehajtás ellenőrzésében való részvétel.

Katonai munkavédelmi jog: A munkavédelmi jogszabályok általános jellemzőinek, a jogi szabályozás szerepének, a jogszabályok hierarchikus felépítésének és sajátosságainak, továbbá a munkavédelmi jogszabályok jogági kapcsolatrendszerének ismerete, és azok érvényesítésének, alkalmazásának elősegítése. A Magyar Honvédségben hatályos alapvető munkavédelmi jogszabályok oktatásában, balesetek kivizsgálásában, a jelentések összeállításában és nyilvántartásában, továbbá a szolgálati megbetegedések, kártérítések jogi kérdései vizsgálatában és az erre irányuló oktató, tájékoztató munkában való részvétel.

Úgy gondolom, hogy a biztonságtechnikai mérnöktiszt ismeret- és tevékenységi körébe tartozó szakmai területek és az azokon belül jelentkező feladatok sokasága bizonyítja: ilyen felkészültségű tisztekre szükség van. S ha az igényvalós, akkor - annak elismerése mellett - már csak két dolgot kell elrendezni: a pályázati felhívásban szerepeltetni az ilyen képzést és a feladatok ellátásához beosztást biztosítani.