| HADTUDOMÁNY X. évfolyam, 1. szám | TÁRSASÁGI ÉLET |
A Hadtudományi Bizottság 1999. december 7-én tartotta év végi ülését. Napirendjén a hagyományoknak megfelelően az elnök éves beszámolója és a 2000. év munkaprogramjának megvitatása szerepelt.
Az első napirend keretében Szabó Miklós elnök beszámolt az 1999. évi munkaprogramban szereplő feladatok végrehajtásának helyzetéről. Részletesen szólt a munkaprogram azon céljairól, amelyekben az elért eredmények elmaradtak a kívánatostól, és kitért ezek okaira. A beszámolót követően tájékoztatta a bizottságot az MTA decemberi nagygyűléséről, valamint a IX. Osztály üléséről és a bizottsági elnökök tanácskozásának témáiról.
A beszámoló és a tájékoztatás alapján élénk vita alakult ki három kérdésben. Az egyik: milyen módon vett részt a bizottság a stratégiai felülvizsgálatban és mennyire ismeri annak eredményeit, következményeit; - a másik: milyen teljesítmény és anyagi fedezet szükséges ahhoz, hogy valaki az MTA doktora címet elnyerje; - végül a harmadik: hogyan vesz részt a bizottság az MTA stratégiai kutatásaiban, milyen témákkal csatlakozik e kutatásokhoz.
A vita alapján a bizottság az alábbi döntéseket hozta:
Az ülés második részében Ács Tibor titkár előterjesztésében megvitatták a 2000. évi munkaprogramot. Az írásos előterjesztésről részletes vita alakult ki, végül több kiegészítéssel és pontosítással elfogadták azt.
A munkaprogram első része a főbb célokat tartalmazza. Ezek közül az alábbiakat emeljük ki:
Végül a munkaprogram arra is utal, hogy a bizottság javaslatot tesz az illetékes szerveknek a kiemelkedő hazai és külföldi hadtudományi kutatások eredményeinek publikálására, hazai művelői eredeti műveinek közzétételére világnyelveken, és támogatja az új magyar hadtörténeti összefoglaló tanulmány megjelentetését.
A munkaprogram tartalmazza a rendezvények tervét, továbbá a célok megvalósítása érdekében végzendő szervezési és együttműködési feladatokat.
Az elnökség 1999. november 17-én tartotta évi utolsó ülését. Az ülésen elsőként dr. Szabó József elnök számolt be az előző elnökségi ülés óta végzett munkáról. A beszámoló szerint megnyugtatóan rendeződött a társaság anyagi helyzete. Erről a gazdasági elnökhelyettes egy későbbi napirend keretében ad részletesebb tájékoztatást. Tárgyalást folytatott a Külügyminisztériumban dr. Joó Rudolf helyettes államtitkárral a Hadtudomány megjelentetésének támogatásáról. Javaslatára az illetékes kuratórium úgy döntött, hogy 2000-ben egy szám költségét átvállalják.
Ezt követően áttekintette a 2000-re tervezett feladatok végrehajtásának állását. Mivel a nemzeti biztonsági stratégia és a katonai stratégia kidolgozása kormányzati feladattá vált, így a megvitatására tervezett széles körű rendezvény elmaradt. Az internetre történő csatlakozás megtörtént. Eddig mintegy 1300 érdeklődést regisztráltak. Nem ritka a külföldi érdeklődés sem. Eddig a Hadtudomány két száma került felvitelre.
15 fővel megalakult a társaság új szervezeti egysége, a debreceni területi tagozat. Munkájába a helyi honvédségi és rendőri szervek képviselőin kívül egyetemi oktatók és hallgatók is be kívánnak kapcsolódni. Megválasztották a tagozat elnökségét. Elnök, aki egyben a társaság elnökségének új tagja, Jakobinyi Béla lett.
A szakosztályok éves tevékenységét változónak minősíthetjük. Tudunk olyan szakosztályokról, amelyek igen aktívan dolgoznak, de olyanokról is amelyek gyakorlatilag nem működnek. Az év folyamán végzett munka értékelése a küldöttgyűlés napirendjén fog szerepelni. A beszámoló tervezetét a következő elnökségi ülés elé terjesztjük.
Dr. Héjja István tudományos elnökhelyettes írásban tett jelentést a pályázati felhívásra beküldött 14 pályamunka elbírálásáról és a díjak odaítélésére vonatkozó javaslatáról. Egy első, két második, három harmadik dijra és 4 különdíjra tett javaslatot. Az Elnökség rövid vita után a javaslatot elfogadta.
Dr. Gruber Nándor gazdasági elnökhelyettes tájékoztatta az elnökséget a bevételek és a kiadások alakulásáról. Köszönhetően a HM támogatásának és a Honvédelmi Alapítványtól érkezett jelentős összegnek, mintegy 15 millió forinttal gazdálkodhattunk. Ebből 7 millió körül alakul a maradvány, ami tartósan biztosíthatja társaságunk szilárd gazdasági hátterét. A végleges adatokat a küldöttgyűlés elé terjesztendő zárszámadás fogja tartalmazni.
Az elnök ismertette dr. Nagy László alelnök írásos javaslatát - aki személyesen nem tudott jelen lenni -, amelyet az IB megbízásából terjesztett elő, a Társaság megalakulásának 10. évfordulójára tervezett kiadvány elkészítésére és megjelentetésére. A vázlatos áttekintés kitért arra, hogy a műnek tartalmaznia kell egy áttekintő tanulmányt a társaság megalakulása óta eltelt tíz évről, továbbá a szakosztályok és a klubok tevékenységéről.
Az elnökség az előterjesztésről nem döntött. Megbízta az intézőbizottságot a javaslat részletes kimunkálására, költségvetés készítésére, a szerződések előkészítésére és a javaslatnak a következő elnökségi ülés elé terjesztésére.
december 14-én tartott évzáró gyűlésén dr. Pekó József szakosztályelnök beszámolójában megállapította, hogy fő erőkifejtésüket a NATO-tag Magyarország honvédelme stratégiai kérdéseinek vizsgálatára, a katonai válságkezelés elemzésére és a honvédelmi szabályozás kiemelt kérdéseinek kutatására fordították.
Fontosabb kutatási témáik voltak: a honvédelem és szabályozásának újragondolása, a magyar katonai védelem stratégiai alapvetése, a doktrína-korszerűsítés elvi alapjai, a koszovói válságkezelés hadműveleti és harcászati tapasztalatai, továbbá a HM és a HVK integrációjának főbb kérdései. A szakosztály néhány tagja szakértői tevékenységet folytatott az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága és más állami szervek felkérésére. Részt vettek a meghirdetett pályázatokon. Egy pályamunka a HVK pályázatán első díjban részesült.
Az év folyamán két fórumot tartottak: az egyiket a honvédelem szabályozásának újragondolásáról, melynek előadója dr. Pekó József volt; a másikat a koszovói válságkezelés katonai tapasztalataiból, ennek Magyar István volt az előadója. Kiemelt rendezvényük volt A honvédelem szabályozása az ezredfordulón címmel a HVK-val közösen tartott konferencia. Ezen részt vettek a honvédelem szakterületeivel foglalkozó állami és társadalmi szervek képviselői, külföldi meghívottak és katonai attasék. Alapelőadást tartott dr. Pekó József, az elnöki tisztet Lőrincz Kálmán, a szakosztály szakértője látta el.
Elfogadták a 2000. év munkatervét, melyben három vitafórumot terveztek. Részt kívánnak venni a disszertációtervezetek szakmai vitáin, továbbá a HM, a HVK és a ZMNE honvédelemmel kapcsolatos tudományos konferenciáin.
december 14-én tartott közgyűlésén dr. Ács Tibor elnök beszámolója alapján megvitatták az 1999-re tervezett feladatok végrehajtásának tapasztalatait. Megállapították, hogy a kis létszámú szakosztály tagjai egyéni teljesítményükkel tevékenyen hozzájárultak a célok megvalósításához. Részanyagokkal segítették elő A hadtudomány múltja, jelene és jövője tárgyú stratégiakutatás anyagának összeállítását. Igen jelentős volt tagjaik publikációs tevékenysége: folyóiratokban és a napi sajtóban is számos cikket jelentettek meg. A szakosztály elnökével készített riport adásba került az MTV-ben. A ZMNE szervezésében tartott több konferencián előadóként is szerepeltek. Kiemelkedő rendezvényük volt a Vezérkar fejlődéstörténetének 150 évéről tartott fórum. Erről a Hadtudomány 3-4. számában jelent meg közlemény, az elhangzott előadások a HVK Tudományszervező Osztály segítségével könyv alakban is megjelennek.
A beszámolót követően elfogadták a 2000. évre szóló munkaprogramot. Kiemelkedő rendezvénynek szánják A magyar hadtudomány évszázadai címmel, más érintett szakosztályok és személyiségek részvételével tartandó konferenciát. Fő feladatként határozták meg a szakosztály létszámának növelését fiatal kutatókkal és doktoranduszokkal.
december 7-én beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlést tartott.
Az évi munkatervi feladatok végrehajtásáról dr. Kovács István leköszönő elnök számolt be. A szakosztály-vezetőségi ülések nagyobb részét a vidéken működő szakcsoportoknál tartották. Ezeken mód nyílott a szakcsoport munkájának helyszíni tanulmányozására.
Több olyan rendezvényen, amelyeken a szakosztály társrendezőként vett részt, tagjai eredményesen szerepeltek. Az év folyamán három szekcióvitanapot tartottak (Szombathelyen, Nagykanizsán és Budapesten a rendészeti szakközépiskolában). A Határőrségnél tervezett konferenciát átszervezések miatt nem tudták megtartani, helyette kisebb rendezvényeken vitatták meg az aktuális kérdéseket. Az országos parancsnokság segítségével kiírt pályázat nem volt eredményes, két, alacsony színvonalú szakdolgozat érkezett be.
A 2000. évi munkatervük szerint folytatni kívánják a szakcsoportoknál tartandó vezetőségi üléseket. Több önálló vagy más szervezetekkel közös konferenciát vagy fórumot terveznek. A szervezeti változásokhoz igazodva egyes szekciók megszüntetéséről is határoztak.
Az eddig funkcionáló vezetőség három évre szóló mandátuma lejárt, ezért új vezetőséget választottak. A szakosztály új elnöke dr. Beregnyei József ezredes, titkára Horpácsi Ferenc alezredes, az elnökség tagjai Márkus József alezredes, Tanyik József alezredes és dr. Varga Mária alezredes.
A közgyűlésen - végzett munkájuk elismeréseként - a szakosztály tíz tagját könyvjutalomban részesítették.
* * *
Az újonan választott szakosztályelnökség első ülését 2000. február 2-án tartotta a Rendőrtiszti Főiskola határőr tanszékén. Beszámolót hallgattak meg a tanszék és a szakcsoport kutatási tervéről, a diákköri munkáról és előkészítették a márciusban a főiskolán megtartandó konferenciát, melynek tárgya A rendvédelem elmélete és gyakorlata lesz. Ezt követően a belső élet kérdéseivel foglalkoztak.
december 15-én tartott közgyűlésének első részében Kenyeres Miklós vezérőrnagy, a légierő vezérkari főnökének első helyettese tartott előadást a balkáni légi háború tapasztalatairól, továbbá a magyar légierő helyzetéről és jövőjéről. Az előadást számos kérdés követte, melyekre az előadó szakszerű válaszokat adott. A résztvevők főleg arra az aggodalmukra szerettek volna megnyugtató választ kapni, hogy olyan helyzetben, amikor még nincs biztonsági és honvédelmi stratégia, de már folyik a stratégiai felülvizsgálat koncepciójának kidolgozása, lehet-e időálló és megalapozott szervezeti és fegyverzeti (technikai) döntéseket előkészíteni.
Az előadást követően dr. Galovicz János szakosztályelnök számolt be az évre tervezett feladatok végrehajtásáról.
A szakosztály rendezvényei közül a beszámoló kiemelte az áprilisban Szolnokon tartott konferenciát, melynek tárgya: Kihívások a repüléstudományban az ezredforduló küszöbén. Azonos címmel, de némileg módosított tartalommal és előadókkal június 24-én Budapesten a ZMNE-n is tartottak konferenciát, amelynek főszervezője az egyetem repülő tanszéke volt, a szakosztály, a légierő vezérkar, továbbá más katonai és polgári repülésüggyel foglalkozó szervezetek társrendezők voltak. A konferencián igen nagyszámú repülőszakember vett részt. Az elhangzott referátumok és korreferátumok, továbbá az írásban beküldött hozzászólások a HM Oktatási és Tudományszervező Főosztály és a ZMNE támogatásával könyv alakban is kiadásra kerülnek.
Júniusban a szakosztály társszervezőként részt vett a XII. magyar repüléstudományi napok szervezésében. Mint ismert, a légierő-doktrína készítésébe vagy megvitatásába a szakosztályt nem vonták be, a témáról tervezett októberi konferencia is elmaradt. Ezt részben pótlandó, kértük fel a légierő vezérkari főnökének első helyettesét a beszámoló közgyűlésen elhangzott előadás megtartására.
A szakosztály kapcsolata a légierő vezérkarral aktív és élő, a budapesti székhelyű repülőműszaki főnökséggel visszafogottabb, de javuló. Működik a budapesti, a szolnoki és a veszprémi bázisok közötti munkamegosztás. Változatlanul nem tudtuk létrehozni a nagyobb repülő- és légvédelmi helyőrségekben a területi szakcsoportokat, esetleg tagozatokat. Nem sikerült a szakosztály vezetésébe érdemben bevonni a légierő más fegyvernemeinek képviselőit, így továbbra is döntően “repülős szakosztályként” funkcionáltak. Javult a tagdíjfizetési fegyelem, a szakosztály létszáma 70-80 fő között látszik stabilizálódni. A kimaradók helyére döntően fiatalok jelentkeztek, felerészben a polgári életből.
Az értékelésnél nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jelenlegi közeg nemigen kedvez a társasági és a tudományos életnek. A tíz éve tartó krónikus átszervezések nyomán nagy a létbizonytalanság, az elkedvetlenedés, amit a jelentős létszám- és haditechnikai eszközcsökkentéssel járó stratégiai felülvizsgálat még tovább fokozott. Munkahelyükért aggódó emberekkel, megszűnésüket váró szervezetekkel nehéz - különösen önkéntes alapon - érdemi munkakapcsolatot létesíteni, a régiek is akadozva működnek.
Munkatervükben elérendő célokként határozták meg: a szervezeti életük és tagdíjfizetési fegyelmük javítását; a tagság igényeinek fokozottabb figyelembevételét; intenzívebb kapcsolatteremtést a légierő szerveivel; szorosabb együttműködés kiépítését a polgári repülés szerveivel és tudományos műhelyeivel. Kiemelkedő rendezvénynek szánják az április 15-én Szolnokon, a repüléstudományi szakcsoport szervezésében tartandó konferenciát, A magyar repülőszakember-képzés helyzetéről és perspektíváiról címmel. Ezenkívül vitafórumokat és csapatlátogatást is terveznek.
december 3-án Szentendrén tartott közgyűlésén dr. Bodrogi László szakosztályelnök beszámolója alapján megvitatták az 1999. évi munka tapasztalatait. A tagdíjat fizető 36 fős tagságból 27 fő volt jelen, ami igen kiemelkedő aktivitást tükröz.
A beszámoló megállapította, hogy az előző évekhez hasonlóan a folyamatos átszervezések miatt valamennyi műszaki katonai szervezet és katona számára igen nehéz évet zártak. A munkahelyekkel összefüggő bizonytalanság a személyi állomány figyelmét az egzisztenciális problémák felé irányította. Hatása megnyilvánult a rendezvények számának csökkenésében és az egyéb feladatok hiányos végrehajtásában. A szakosztály folyamatos munkáját nehezítette, hogy a “húzó-szervező emberek” vezénylésre kerültek. A gondok ellenére egyik legfontosabb feladatuknak tartották tagságuk megtartását és a szakosztály munkájának folyamatosságát. A szakosztály munkájában továbbra is részt vesznek a különböző vezérkaroknál és törzsekben dolgozó, valamint a megmaradt műszaki csapatoknál szolgáló tisztek, de létszámuk sajnos egyre csökken. A nyugállományúak közül továbbra is csak dr. Léka Gyula és dr. Németh Ervin urak dolgoznak hatékonyan. A működés anyagi feltételeit főleg a jogi szemályek befizetései alapozták meg. Ennek sajnos vége szakadt. Az elmúlt két évben fizető jogi taguk nem volt.
A rendezvények megtartását több esetben a szolgálati elfoglaltságok akadályozták meg. Elmaradtak az áprilisra tervezett műszaki csapatok napjának rendezvényei, a NIKE-Fiocci cég meglátogatása és szeptemberben a légierő műszaki támogatását feldolgozó konferencia.
A szakosztály folyóirata az év folyamán négy alkalommal, öt számban jelent meg. Jó lehetőséget biztosított a tagság tájékoztatására, a doktorandusz hallgatók publikációs igényeinek kielégítésére. Ebben az évben 21 szerző 24 publikációja jelent meg. A kiadványokban más fegyvernemek képviselői, sőt külföldi szakemberek is kifejtették a műszaki támogatás területeihez kapcsolódó gondolataikat.
A tervezett rendezvények közül megvalósult a ZMNE Műszaki Tanszéke által szervezett kirándulás Okucaniba, a magyar műszaki kontingens meglátogatására. Ezen mintegy 30 fő, többségében műszaki hallgató és oktató vett részt. Jól sikerült a Terefere Klub felkérésére tartott ismeretterjesztő előadás az Okucaniban állomásozó műszaki kontingensről, amelyet dr. Kovács Tibor tartott A magyar műszaki kontingens, ahogy én látom címmel. Az év nagy műszaki rendezvényére október 18-án Székesfehérvárott került sor Műszakiak a nagyvilágban címmel. Ezen számos előadás hangzott el, részben pótolandó az év közben elmaradt rendezvényeket is. A rendezvénynek igen jó sajtóvisszhangja volt. November 2-5-e között került sor a ZMNE-n az Építéstudományi Egyesület robbantástechnikai szakosztályával közösen tartott 8. nemzetközi robbantástechnikai kollokviumra, melynek fő szervezője és levezető elnöke dr. Mueller Othmár, a szakosztály tagja volt. A szakosztály részéről nyolc fő tartott előadást.
A beszámoló vitáját követően elfogadták a 2000. évi munkatervet, amit folyóiratukban tesznek közzé.
1999. december 15-i beszámoló közgyűlésén a vezetőség beszámolt az 1999. évben végzett munkáról és előterjesztette a 2000. évi munka- és költségvetési tervet.
Az év során két jelentős vitanap került levezetésre: a vegyi fegyverek fejlesztésének, előállításának, felhalmozásának és használatának tilalmáról és megsemmisítéséről szóló egyezményt ellenőrző nemzetközi bizottság munkája és tapasztalatai, valamint a hulladékgazdálkodás témakörökben.
Az utóbbi rendezvényt a nyilvánosság bevonásával, a Magyar Zöld Kereszt mozgalommal együttműködésben került megrendezésre.
A szakosztály neve vegyivédelmiről vegyi és környezetbiztonságira változott. Így egyrészről teljesen átfogja ezen szakterületet a “hagyományos” NBC (ABV) védelemtől a katasztrófavédelmen át a környezet- és munkavédelemig; másrészt tudományos fórumot és műhelyt biztosít a téma iránt érdeklődők számára.
A beszámoló közgyűlésen felmerült, hogy a szakosztály nem rendelkezik olyan szakértői nyilvántartással, melynek ismeretében azonnali szolgáltatást tudna biztosítani a külügyi és a nemzetközi szervezetek szakértői véleménykérése esetén, másrészről a tagok tájékoztatása és értesítése hiányos. A vezetőség a kifogásokat elfogadta és a 2000. évi munkaterv pontosításával egyidejűleg a szakértői nyilvántartást felfekteti, és javítja a tagok tájékoztatását.
A közgyűlés határozatának megfelelően a szakosztály fő céljai 2000-ben az alábbiak:
A kitűzött célokat két szakmai konferencia levezetésével, egy nemzetközi szimpóziumon való részvétellel, pályázat megszervezésében való közreműködéssel, a hagyományápolás folytatásával, valamint szakmai találkozók megszervezésével tervezik teljesíteni.
A szakosztály életében kiemelkedő a 2000. év. 50 éve, hogy - 1950-ben - immár harmadik alkalommal megalakult a vegyivédelmi szolgálat. Ebben az évben egy olyan szolgálatról kívánunk megemlékezni, amelynek feladatköre kibővült és a tömegpusztító fegyverek elleni védelem komplex megvalósítása területén a honvédség egyik leghumánusabb szolgálata lett.
S. A.-P. I.
több rendezvényen, konferencián foglalkozott a térképészeti és katonaföldrajzi biztosítás fogalomrendszerével a NATO-követelmények szerint, a katonaföldrajzi információkkal történő ellátással a parancsnokok és törzsek felkészítésének rendszerében és a térinformatika alkalmazásával a katonai gyakorlatban.
Külső szakemberek bevonásával három doktorandusz mutatta be kutatási eredményeit:
A szakosztály 2000-ben is kiemelt szerepet szán a doktorandusz hallgatók kutatási eredményeinek bemutatására. Továbbra is fontos feladatnak tartja a NATO-tagságból eredő térképészeti és katonaföldrajzi területeket érintő interoperabilitási feltételek megteremtésére irányuló munkát.
L. J.
tevékenysége az év első felében elmaradt azoktól a várakozásoktól, amelyeknek az 1998. évi évzáró közgyűlésen mind a vezetőség, mind a tagság hangot adott. Első rendezvényünkre 1999. szeptember 10-én került sor, amikor a Hadtörténelmi Levéltárral közösen könyvbemutatót tartottunk. A levéltár forráskiadványa - Erőd a Duna mentén - munkálataiban a szakosztály több tagja is tevékenyen részt vett. A szerkesztőn Számvéber Norberten kívül dr. Ravasz István és dr. Kun József oroszlánrészt vállalt a munkálatokból.
1999. november 23-án került sor az évzáró közgyűlésre, amelyen a tagság részéről több olyan javaslat is megfogalmazódott, amelyek a jövőben elősegíthetik a szakosztály munkáját. Ilyen javaslat volt például az, amelyik a millenniumi évet alapul véve, a különböző szakosztályok munkájának koordinációját szorgalmazta. Hasonlóan megfontolandó elképzelés a szakosztályvezetés esetleges kibővítése. A szakosztály elnöke, dr. Szakály Sándor felvetette a jövőre esedékes tisztújító közgyűlést is. A napirenden túl röviden szó esett a hadtörténeti szakirodalom és könyvpiac jelenlegi visszásságairól is.
A közgyűlés után dr. Szabó József János diavetítéssel egybekötött előadást tartott A Keleti-Kárpátok erődítési rendszere 1940-1944 között címmel. Az előadás egyben bevezetője is volt annak a jövőre tervezett műhelyvita-sorozatnak, amely keretében szakosztályunk néhány tagja számolna be tudományos kutatásának újabb eredményeiről.
Szakosztályunk a 2000. esztendőre negyedévenként egy-egy műhelyvita-jellegű rendezvényt szeretne tartani. Az egyes témák: a magyar hadszíntérkutatás és újabb eredményei, a m. kir. l. hadsereg 1944-es harcai, az 1945-ös Székesfehérvár környéki páncélosütközetek stb. Amennyiben lehetőség kínálkozik, egyéb nagyobb szabású rendezvény szervezőihez társulnánk.
Sz. N.
1999. október 8-án hosszas előkészítés után 13 alapitó tag létrehozta a társaság új szervezeti egységét, a debreceni területi tagozatot. Az alapító tagok között katonák, belügyi dolgozók és egyetemi oktatók találhatók. Tagságuk azóta már növekedett: jelenleg 25 fő.
A tagozat céljai között szerepel, hogy gyűjtse tagjai sorába a biztonságpolitika, a honvédelem és a hadtudomány, továbbá a rendvédelem területén kutató és oktató vagy a témák valamelyike iránt érdeklődő helyi lakosokat, segítse munkájukat és teremtsen fórumot kutatási eredményeik megvitatására, esetleg publikálására.
Az alapító tagok megválasztották a tagozat vezetőségét. Elnök: Jakobinyi Béla, tudományos alelnök: dr Bartha János, alelnökök: Tóth Sándor és Huli Gábor, titkár: Viczián József. A gyakorlati munka szervezésének könnyítésére - a tagok érdeklődésének megfelelően - az alelnökök vezetésével szakcsoportokat hoztak létre. Ezek: hadtudományi, belügyi, továbbá biztonságpolitikai, hadműveleti-harcászati és logisztikai szakcsoport. Az alapító közgyűlés megbízta az elnökséget a tagozat szervezeti és működési szabályzatának, továbbá a 2000. év munkatervének elkészítésével.
A tagozat székhelye:
MH Hajdú-Bihar Megyei
Hadkiegészítő Parancsnokság,
Debrecen, Pf.: 185; 4001.
Tel.: 52/314-200, HM 1313-33.
Z. R.
Az egyetemeken és a főiskolákon a minőségügyet oktató tanárok és a szakterület kormányzati szerveinek vezető munkatársai időközönként konferencián találkoznak azzal a céllal, hogy megismerkedjenek az újabb követelményekkel és kicseréljék tapasztalataikat.
A soron következő, immár IV. konferenciának 1999. november 22-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem adott otthont. Házigazdája a Magyar Hadtudományi Társaság és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt.
A szervezés feladatait társaságunk haditechnikai szakosztálya és az egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Karának Haditechnikai Tanszéke vállalta. A konferencia helyéhez és szervezőihez méltóan kiemelt figyelem kísérte a NATO minőségbiztosítási politikájának, továbbá egységesítési és szabványosítási követelményrendszerének bemutatását. Lehetőséget biztosított az egyetemen és a katonai műszaki főiskolai karon folyó minőségügyi oktatás bemutatására és tapasztalatainak közreadására.
A konferencián számos egyetemi oktató, továbbá több szakmai szervezet vezető munkatársa volt jelen.
A nyitó előadást dr. Agg Géza, az Oktatási Minisztérium közigazgatási tanácsadója tartotta a minőségügy és az oktatásügy kapcsolatrendszeréről. Az új ISO 9000 nemzetközi szabványcsalád alkalmazási lehetőségeiről az oktatásban dr. Gremsperger Géza, a Magyar Szabványügyi Tanács vezető munkatársa; a gyakorlatorientált minőségügyi képzésről Major Ágnes, a TÜV Rheinland Akadémia oktatásvezetője; a SZÁMALK Oktató és Konzultációs Központ tapasztalatairól dr. Zárda Sarolta, az intézet munkatársa tartott előadást. A Veszprémi Egyetem tapasztalatait Veress Gábor és Kovács Zoltán, az egyetem szervezési és vezetési tanszékének oktatói, a Kossuth Lajos Tudományegyetem műszaki főiskolai karán szerzett tapasztalatokat dr. Varga Emilné főiskolai docens és Husi Géza adjunktus ismertette. Megkülönböztetett figyelem kísérte Róna-Tas András akadémikus, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökének előadását a felsőoktatás minőségbiztosításának értékeléséről és az általa vezetett bizottság törekvéseiről.
NATO-tagságunkkal összefüggő minőségbiztosítási feladatainkról két előadás hangzott el: Mikola Lász1ó mérnök alezredes, a HM Minőségbiztositási Igazgatóság osztályvezetője a NATO minőségbiztosítási politikájáról és szervezetéről beszélt; Kajtár Gábor mérnök ezredes a NATO egységesítési és szabványosítási követelményrendszeréről szólt; Parragh Csaba mérnök ezredes, MH mérésügyi szolgálatfőnök a katonai mérésügy helyzetéről tájékoztatott.
A Nemzetvédelmi Egyetem tapasztalatairól dr. Turcsányi Károly dékánhelyettes, tanszékvezető egyetemi tanár; a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola gépészmérnöki szakán szerzett tapasztalatokról Andrew Hollo-Tas, a Liles és Partners nemzetközi tanácsadó iroda vezető munkatársa; a minőségügyi oktatás tapasztalatai a haditechnikai menedzserképzésben témáról pedig Zupkó Tibor mérnök őrnagy, egyetemi adjunktus tájékoztatta a konferencia résztvevőit.
Az előadásokat számos hozzászólás követte.
A konferencia költségeit az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Oktatási Minisztérium és a TÜV Rheinland Hungária alapítvány fedezte. A konferencia anyaga a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kiadásában megjelent.
Z. R.
A védelmi kiadások alakulása minden országban jelentős biztonságpolitikai kérdés. Különös hangsúlyt kap akkor, ha valós veszély jelentkezik, és akkor, ha ilyen veszély nincs ugyan, de megváltozik a biztonságpolitikai környezet, új konstellációban kell, illetve lehet garantálni a katonai biztonságot. NATO-tagságunkkal ez a helyzet állt elő. Hatására vetődik fel újra és újra: mekkora és milyen haderő kell és ezzel összefüggésben mint legfontosabb kérdés, a “mi, mennyi és miből?”.
A két szakosztály közös tudományos fóruma is ezekkel a kérdésekkel foglalkozott január 11-én, abból az aspektusból vizsgálva a problémát, hogy milyen új lehetőségeket teremt a jelenleg megemelt költségvetés a hadsereg modernizálására, a NATO-szövetségesekhez viszonyított technikai lemaradás csökkentésére, a személyi és a tárgyi feltételek javítására.
A referátumokat jól szerkesztett tematika határozta meg, így a NATO új stratégiai és logisztikai kihívásai jelentették azt az alapot, amiből kiindulva megvitatható volt a szükséges beruházások prioritása, és értelmet kapott a költségvetési előirányzatok számszerű értéke is.
Az első vitaindító előadást dr. Báthy Sándor ezredes, a ZMNE logisztikai tanszékének tanszékvezető tanára tartotta. A NATO-t érintő kihívások közül a többnemzetiségűséget, a szabványosítást és a befogadó nemzeti támogatás hatását emelte ki, mint olyan területeket, amelyek jelentősége megnőtt a '90-es évek elejétől, és egyre nagyobb szerepet játszanak a NATO stratégiájában és logisztikai támogatásában. Ábrákkal szemléltetve igyekezett bemutatni azt a hangsúlyeltolódást, ami a kétpólusú világrend és az új, ellenségkép nélküli Európa válságokkal terhelt biztonsági viszonyaiban létrejött, és amely a biztonság merőben új megközelítését indukálja. Ehhez kapcsolódva Kovács Ferenc mk. ezredes, a HM Biztonsági Beruházások Főosztályának vezetője mutatta be azt a munkát, amit a főosztály, illetve a Magyar Honvédség végez a NATO-integráció területén annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a magyar csatlakozás, továbbá hogy a honvédség és a “hadszíntér” szervesebben illeszkedhessen a NATO szövetségi rendszerébe.
Végül pedig Pásztó György nyá. ezredes szintetizálta az elhangzottakat, rávilágítva: mire elég a 40%-kal nagyobb költségvetési forrás.
A referátumokat élénk véleménnyilvánítás követte, ami ékesen bizonyította, hogy a pénz nemcsak a gazdasági életet, de a tudományos fórumok dinamikáját is motiválja. A levezető elnök, dr. Mátyás Mihály minden résztvevő számára hasznosíthatónak ítélte a fórumot és követendőnek tartotta a kezdeményezést, hogy a tudományos műhelyek az őket összekapcsoló problémákat közös kerekasztal-fórumon dolgozzák fel, növelve ezzel a rendezvény tudományos értékét.
B. S.
A Honvéd Vezérkar Elektronikai Hadviselés Főnökség, a ZMNE Elektronikai Hadviselés Tanszék és a HVK Tudományszervező Osztály közös rendezésében A híradás, az informatika és az elektronikai hadviselés jelene és jövője a vezetési hadviselés tükrében címmel nemzetközi tudományos konferencia zajlott 1999. november 9-10-én a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Az előadók között nagy számban szerepeltek olyanok, akik szakmai kötelékeiken túl a Magyar Hadtudományi Társaságnak is tagjai.
Megnyitójában Mráz István vezérőrnagy, a HVK vezetési főcsoportfőnöke kiemelte, hogy a konferencia szervesen illeszkedik abba a tudományos kutatói és kidolgozói folyamatba, amelynek mérföldköve volt a vezetési doktrína szinopszisának megalkotása és a vezetési hadviselési pályázat sikeres lebonyolítása is.
» Az első napi programot Bognár Imre ezredes nyitotta meg A 21. század biztonságpolitikai kihívásai című előadásával.
Dr. Szternák György ezredes A katonai válságok legfontosabb jellemzői, hatásuk a hadászatra és a hadműveletekre című előadásában a válságkezelés elméletét és a legutóbbi évek háborúinak tapasztalatait vetette össze.
Ezután dr. Várhegyi István nyá. ezredes Az információs hadviselés, vezetési hadviselés, mint a 21. század hadügyi kihívása címmel átfogó képet adott a világban zajló folyamatokról, és a hadügy fejlődésének várható tendenciáiról.
A szakmai területeket külön-külön elemezve előbb Hamar Sándor alezredes A híradás jelene és jövője a vezetési hadviselés tükrében, majd Nyitrai Miklós őrnagy Az informatika jelene és jövője a vezetési hadviselés tükrében címmel tartott ismertetőt a korszerű vezetés nélkülözhetetlen elemét képező hírközlési és informatikai rendszerek megteremtésének hazai folyamatáról.
A lélektani hadviselés legégetőbb kérdéseit elemezte Nyíri Tibor alezredes A lélektani hadviselés a vezetési hadviselésben című dolgozatában.
A pusztítás, mint vezetési hadviselési elem címmel dr. Szendy István alezredes tartott előadást a tűztámogatás és a tüzérség vezetési hadviselésben elfoglalt helyéről és szerepéről, majd dr. Rajki Tibor mk. ezredes Az elektronikai hadviselés a vezetési hadviselés tükrében című előadásában a vezetési hadviselés ötödik alappilléréről, az elektronikai hadviselésről, annak külső és belső kapcsolatairól szólt.
A délutáni programot a konferenciát szponzoráló vállalatok képviselőinek előadásai töltötték ki. Először az ESRI Magyarország Kft. mutatta be a térinformatikai rendszerek katonai alkalmazásának lehetőségeit, majd a Magyar Honvédséggel közösen kifejlesztett néhány alkalmazási lehetőségét Ezután a C. PLATH GMBH rádiófelderítő és iránymérő berendezéseinek fejlesztéséről és képességeiről hallhatott a szépszámú közönség előadást, és működés közben tekinthetett meg néhány, a helyszínen is telepített eszközt.
A sort a Thomson előadója folytatta, amely széles eszközparkjukból a zavarórendszerek bemutatására fektette a fő hangsúlyt. Az első napot a Rohde & Schwarz cég látványos bemutatója zárta, amely során a rendszerben üzemelő berendezések képességeinek demonstrációja céljából, a konferenciateremből ISDN vonalon távvezéreltek egy München mellett telepített rádióiránymérő berendezést.
» A második nap programja az eddigi hagyományoktól kissé eltérően, de a jövő szempontjából követendő módon, angol nyelven folyt.
Körünkben üdvözölhettük a Brnoi Katonai Akadémiáról érkezett Andrej Lu professzort, aki a speciális rádiókommunikáció jeles szakértője, és volt olyan szíves, hogy az időközben technikai okok miatt távolmaradt két honfitársa előadásait is megtartotta. Előadásait a Zaj alatti (rejtett) jelátvitel DS és keskenysávú DS/FH szórt spektrumú rendszerekkel, A lassú és gyors frekvenciaugratásos rendszerek zavarási eljárásai és A kommunikációs felderítő és zavaró rendszerek együttműködése a frekvenciaugratásos és szórt spektrumú rendszerekkel témákban, három előadásblokkban egyenként elosztva tartotta meg.
A hazai előadók sorát dr. Haig Zsolt alezredes nyitotta meg, aki Kapcsolat az információs hadviselés és a vezetési hadviselés között című előadásában a legkorszerűbb NATO és amerikai elveket vázolta fel az időközben további hallgatósággal bővült közönség előtt.
Új kihívások a felderítés és elektronikai hadviselés területén a 21. században címmel dr. Makkay Imre mk. ezredes nyújtott bepillantást a felderítés, az adatszerzés, az adatfeldolgozás legégetőbb problémáiba és perspektivikus irányaiba.
Jelen tudósítás lejegyzője, Ványa László mk. alezredes Az elektronikai hadviselés támadó eljárásai és eszközei címmel adott betekintést a hagyományos zavarórendszerektől a cyberháború szemmel láthatatlan eszközeiig terjedő, rendkívül szerteágazó területről.
Dr. Vass Sándor őrnagy a Felderítő és elektronikai hadviselési eszközök új generációja az USA-ban címmel az amerikai Ground Based Common Sensor rendszer fejlesztésének helyzetét mutatta be, amely rendszertani mintául szolgálhat hazai fejlesztési programok számára is.
A korszerű digitalizált harctéren elengedhetetlen a megbízható hírközlés, amelynek egy eszközéről, a Műholdas személyi kommunikációs rendszerek-ről tartott előadást Szűcs Péter őrnagy.
A programban meghirdetett előadások sorát Kovács László százados zárta, aki Az USA ASAS rendszer, mint a felderítés és elektronikai hadviselés kulcstényezője címmel, az összadatforrású felderítés és az adatfúziós információfeldolgozás egy, megvalósítás alatt álló példáját ismertette meg a tágabb szakmai közönséggel is.
A zárszóban megtartott rögtönzött értékelésében dr. Rajki Tibor mk. ezredes sikeresnek nevezte a konferenciát, és kifejezte azt a szándékot, hogy az egyes részterületek mélyebb feldolgozására, az elért kutatási eredmények ismertetésére az elkövetkező hasonló szellemű konferenciákon kerüljön sor.
V. L.