Egy magyar tudományos világtalálkozó

Az 1992 szeptemberében, a Budapesti Műszaki Egyetemen kísérleti jelleggel meginduló doktoranduszképzés, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, illetve a doktori eljárásról szóló 47/1994. (IV.1.) sz. kormányrendelet, együttesen teremtették meg az újfajta tudományos fokozatszerzés (PhD) jogi és szakmai kereteit. 1994 szeptemberére a felsőoktatási intézményekben induló doktorandusz-évfolyamok létszáma elérte az 1600-1800 főt. Ennek a majd' 2000 főnek, a mesterképzésben részt vevő hallgatóknak - illetve mindazoknak, akik hisznek a tudományos közösség erejében és felelősségében - kínál tudományos-szakmai programo(ka)t, információs, kapcsolatépítési és sok egyéb lehetőséget a DOSZ...

A DOSZ-ról

A DOSZ a magyarországi felsőoktatási intézmények által szervezett PhD képzésben részt vevő doktoranduszhallgatók, a demokratizmus, a pluralizmus, a hozzáértés és a nyíltság elvei szerint felépülő és működő, országos tudományos-szakmai és érdekképviseleti szervezete. A DOSZ világnézetileg semleges, nemzeti elkötelezettségű tömörülés, amely a társadalmi és tudományos haladásért munkálkodik. A DOSZ nemzetközi, országos és regionális dimenzióban fejti ki tevékenységét. Fő célja a doktori képzés, és ezen keresztül a doktori fokozat értékeinek, minőségének védelme. E cél megvalósítása érdekében részt vesz a felsőoktatás-politikai és -fejlesztési, valamint a tudománypolitikai döntések meghozatalában, saját képviselők delegálásával bekapcsolódik a felsőoktatással, tudományos képzéssel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetekbe és testületekbe. Figyelemmel kíséri a tudományos képzésre és a posztgraduális oktatásra fordítható anyagi források, vagyoni eszközök felhasználását, kezelését. Saját szervezésében konferenciákat, fórumokat szervez, tájékoztatókat, szakmai kiadványokat és pályázatokat ad közre azzal a szándékkal, hogy tudományági határoktól függetlenül ismerjék meg egymást a tudományos élet szereplői, illetve hogy elősegítse a tudomány és a társadalom közötti kapcsolat fejlesztését mind szélesebb alapokon. Ennek érdekében a DOSZ kapcsolatot tart és épít a hazai és a nemzetközi doktorandusz- és szakmai szervezetekkel, illetve a hazai és a nemzetközi tudományos élet jeles magyar professzoraival és kutatóival. A DOSZ mindazonáltal a világot átfogó nemzetközi posztgraduális hálózat, a Postgraduates International Network (p-net) koordinátorapparátusa is, továbbá több, külföldi PhD hallgatókat tömörítő szövetségnek társult szervezete is egyben. A nemzetközi kapcsolatrendszer fokozatos kiépítésével mind szélesebb körben vizsgálja a különböző országok doktori képzésének ekvivalenciáját s a további együttműködés fejlesztésének és a szakmai kutatásoknak a módozatait. Hazai relációban, delegáltjai révén bekapcsolódik a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB), az Országos Doktori és Habilitációs Tanács (ODHT) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) intézmények tevékenységébe.

A DOSZ tevékenysége tagjainak aktivitására épül. A DOSZ-nak tagja lehet minden doktorandusz, aki részt vesz a Magyarországon akkreditált egyéni vagy szervezett nappali, illetőleg levelező képzés valamelyikén, valamint ha a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt áll, kéri felvételét a szövetségbe és elfogadja annak alapszabályát. A tagok a karonként választott küldötteik által vesznek részt a döntések meghozatalában, illetve azok végrehajtásának ellenőrzésében. A tagsággal való folyamatos kapcsolattartást és így a közéleti tevékenységhez szükséges legitimációt a szövetség a szakmai programok révén valósítja meg.

A DOSZ-on belül a szakmai közélet megszervezését és a kommunikációs közösség kialakítását a tudományos osztályok hivatottak megvalósítani. Tulajdonképpen az egyes tudományos osztályok tevékenységére épül a DOSZ szervezetszerű szakmai működése. Ez a doktoranduszok és a fiatal kutatók - általában - horizontális kapcsolatrendszerén alapul, amely főleg az egyes tudományterület(ek) szakmai összefogását hivatott szolgálni.

A DOSZ tudományos osztályai: agrártudományi; biológiatudományi; építés- és építészettudományi; filozófiatudományi; fizikatudományi; földrajz- és földtudományi; gépész-, kohó- és közlekedéstudományi; hadtudományi; irodalomtudományi; jogtudományi; kémiatudományi; közgazdaság-tudományi; matematika-, számítástechnika- és informatikatudományi, nyelvtudományi; orvostudományi; társadalomtudományi; teológiatudományi; történettudományi és villamosmérnöki.

A Tavaszi Szél 2000 Konferencia, a fiatal magyar tudományos kutatók és doktoranduszok negyedik világtalálkozója 2000. április 14-16. között, a Szent István Egyetemen (Gödöllő, Páter Károly u. 1.) kerül megrendezésre. A világtalálkozó témája: “Magyar tudomány - nemzetközi tudomány - európai integráció”.

A találkozó céljai:

• találkozzanak a fiatal kutatók, művészek, doktori képzésben részt vevők Magyarországról és a határainkon túlról;
• elismert tudósok, politikusok, tudománypolitikával foglalkozó szakemberek, a tudomány és a közélet között kapcsolatot teremtő neves személyiségek nézeteinek megismerése;
• a különböző szellemi műhelyekben folyó munka révén, a tudományági határoktól függetlenül ismerjék meg egymást a tudományos élet szereplői;
• ezáltal nyíljon lehetőség arra, hogy a fiatal kutatók értékeljék a szakmában, a tudományban, a társadalomban elfoglalt helyzetüket, lehetőségeiket és felelősségüket;
• a kutatók összességéből a kutatók közössége kovácsolódjék.

Résztvevők:

• a magyar doktori iskolákba beiratkozott hallgatók, mesterképzésben részt vevő fiatal művészek;
• a Magyarországon kívül élő fiatal kutatók;
• a különböző alapítványok, programok ösztöndíjasai;
• a tudományos versenyek nyertesei és résztvevői;
• mindazok, akik a fiatal tudósgenerációhoz tartoznak.

A Tavaszi Szél előadói:

• a magyar tudomány elismert személyiségei, a különböző szakterületek jeles képviselői;
• a tudomány- és oktatáspolitika irányítói;
• az innovációban érdekelt szakemberek;
• maguk a fiatal kutatók, tudósok, művészek;
• bárki, aki hisz a fiatal tudományos közösség erejében, felelősségében.

A program főbb pontjai:

• a tudományok vására - sajátos doktoranduszállás-börze, ahol egymásra találhatnak a fiatal kutatók és az ösztöndíjakat, állásokat nyújtó szervezetek, a gazdaság és az innováció képviselői;
• kerekasztal-beszélgetések - a fő témához kapcsolódó tudománypolitikai viták moderátor vezetésével;
• a tudományos osztályok ülései - felkért előadók és a doktoranduszok előadásai az egyes szakterületek speciális, tudományetikai kérdéseiről;
• interdiszciplináris eszmecserék - tudományterületi határokon átnyúló témák megvitatása moderátor vezetésével;
• kulturális fesztivál - kötetlen találkozó; fiatal művészek bemutatkozása műveik által;
• posztergaléria - a doktoranduszok kutatási témáit és tudományos eredményeit látványosan reprezentáló kiállítás.

A program várható hatása:

• személyes kapcsolatok fejlődése, elmélyülése a fiatal kutatók között;
• a résztvevőkről készült adatbázis bővülése;
• a rendezvény anyagának kiadványban való összefoglalása, feldolgozása;
• információ a kutatásfinanszírozásról, az ösztöndíj- és álláslehetőségekről;
• a kommunikáción és tájékozottságon alapuló felelős részvétel a tudományos- és szakmai életben, illetve a tudománypolitikában.

Tavaszi Szél Posztergaléria

A visszajelzésektől függően minden résztvevő számára, aki be akarja mutatni kutatási témáját, eddigi tudományos eredményeit, lehetőséget adunk poszterkiállításra. Célunk, hogy a poszterszekció elősegítse a magyar tudós fiatalság gondolatainak és kutatási témáinak megismerését az interdiszciplinaritás előmozdítását.

Minden bemutatkozni szándékozó doktorandusz számára 1 m széles és 2 m magas szabad felületet biztosítunk. Kérünk mindenkit, hogy a poszter (plakát) inkább figyelemfelkeltő legyen, mint szöveges, de tömören tükrözze a lényeget, illetve tartalmazza a szerző elérhetőségét (név, e-mail, telefon, cím, doktori iskola; nem árt a névjegykártyákat kitenni a poszter mellé). A poszteren megjelentetni kívánt anyag rövid, szöveges (1000-1500 karakteres) összefoglalóját WinWord 6.0 rtf formátumban várjuk az alábbi e-mail címre: iroda@phd.hu.

A poszterek címei a Tavaszi Szél programfüzetében megjelennek, így kreditpontként elszámolhatóvá válik (hazai konferencián való részvétel címén).

A hadtudományi szekcióülés

A háromnapos program részeként 15-én nyílt szekcióprogramokra kerül sor, amelyek folyamán az egyes tudományos osztályvezetők szervezésében a résztvevők előadásokat hallgathatnak a vonatkozó témákban.

Tekintettel a Tavaszi Szél Konferencia akadémiai jellegére, a hadtudományi szekcióülés komoly szakmai érdeklődésre tart számot. A hadtudományi szekcióülésnek ezért feltétlenül kiemelkedő szakmai színvonalat kell reprezentálnia, a hadtudomány keretében közérdeklődésre számottartó témákat feldolgoznia. A szekcióülésen képviselteti magát a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, illetve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, mindez kellő tudományos igényességet biztosít a rendezvénynek.

A hadtudományi szekcióülés a Tavaszi Szél 2000 Konferencia szellemét és annak témáját, a “Magyar tudomány - nemzetközi tudomány - európai integráció”-t a hadtudomány oldaláról kívánja vizsgálni: “Magyar hadtudomány - nemzetközi hadtudomány - európai védelmi integráció”. Tekintettel a téma hordereje és aktualitására, a hadtudományi szekció górcső alá kívánja venni a témát befolyásoló, meghatározó általános hazai és nemzetközi (had)tudománypolitikai folyamatok jelentősebb törvényszerűségeit, meríteni szándékozik a múlt tapasztalataiból, s irányt kíván mutatni a fejlődés számára is. E cél elérése érdekében a hadtudományi szekcióülés két fő részből tevődik össze:

először a vonatkozó témákban öt rövid előadásra kerül sor, egyenként mintegy 30 perc időtartamban (15-20 perc előadás, 10-15 perc beszélgetés);

majd körülbelül két órában egy kerekasztal-beszélgetés ad fórumot az immáron a “Magyar hadtudomány - nemzetközi hadtudomány - európai védelmi integráció” téma megvitatására. A kerekasztal-beszélgetés ötvözi a fórum, illetve a szeminárium levezetésének jegyeit, azaz a hallgatóság kérdéseire a kerekasztal meghívott szakértői kísérelnek meg választ adni.

A hadtudományi szekcióülés programja az előkészítés és a szervezés függvényében, de legkésőbb március 31-ig áll össze végső formában.

* * *

A hadtudományi szekcióülés éppúgy nyílt rendezvény, mint a DOSZ Tavaszi Szél 2000 Konferencia. A regisztráció és további információk ügyében mind a DOSZ, mind a Szent István Egyetem, mind pedig a ZMNE Doktori Iskola szívesen áll a tisztelt érdeklődők rendelkezésére. Mindenkit szeretettel várunk!

Babos Tibor őrnagy,

a DOSZ tudományos
osztályvezetője