HADTUDOMÁNY IX. évfolyam, 3-4. szám | TÁRSASÁGI ÉLET |
Az 1999. év
Tanárky-díjasa: HORVÁTH ISTVÁN,
a HADTUDOMÁNY főszerkesztője
A Magyar Hadtudományi Társaság 1992. évi küldöttgyűlése tudományos díjat alapított azon tagjai tudományos munkásságának elismerésére, akik kiemelkedő eredményeket értek el a hadtudomány kutatásában, vagy huzamos ideig kiemelkedő tudományszervezői tevékenységet végeztek. A díjat Tanárky Sándorról (1784-1839), a Magyar Tudományos Akadémia első hadtudományi rendes tagjáról nevezte el.
A díjazott személyéről az elnökség titkos szavazással dönt. A díjban évente 1-3 fő részesíthető (akik a szavazatok legalább kétharmadát elnyerték). Átadása évente a névadó hadtudós akadémiai rendes taggá választásának (1838. szeptember 8.) évfordulójához kapcsolódó elnökségi ülésen, ünnepélyes keretek között történik.
Az 1999. év díjazottja Horváth István nyugállományú ezredes, a társaság, a hadművészeti és a hadtudomány-elméleti és -történeti szakosztályának alapító tagja, a HADTUDOMÁNY című folyóirat főszerkesztője.
Az elnökség indokolása szerint a tudományos tevékenységét elismerő díjat az önmagában is jelentős kutatási eredményei mellett (pl. a bizottság- és védelempolitikai tárgyú OKTK kutatási program kutatásvezetője és a tanulmány társszerzője volt, melynek lényegét a Hadtudományban is publikálta) elsősorban tudományszervezői és szerkesztői munkásságának elismeréseként ítélte oda. 1958-tól a honvédség tudományos folyóiratának, a Honvédelem c. folyóirat szerkesztőségének a munkatársa, 1973-tól nyugállományba vonulásáig főszerkesztője volt. A Magyar Hadtudományi Társaság megalakulását követően a társaság folyóirata létrehozásában szerzett érdemeket, majd a kezdetektől annak szerkesztője, 1993-tól főszerkesztője lett. Eredményesen munkálkodott a folyóirat színvonalának növelésében, elismertségének folyamatos emelkedésében. Szerkesztői munkássága során a fiatal kutatókat főként publikációs lehetőségek biztosításával segítette.
A folyóirat-szerkesztői munkán túlmenően számos kiadvány - konferenciaanyagok, tematikus összeállítások, a HM és a HVK tudományszervező osztályai kiadványainak - szerkesztője volt. Ez a tevékenysége széles körű ismertséget és elismertséget biztosított számára, melyet jól hasznosított társaságunk megismertetése és elismertségének növekedése érdekében.
A díjat az 1999. szeptember 8-án tartott elnökségi ülésen, ünnepélyes keretek között adta át dr. Szabó József a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke.
A MAGYAR
HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG
1999. évi pályázatára benyújtott jeligés pályaművek
Jelige |
A pályázat címe |
|
1. |
ALFA |
Sorozott vagy hivatásos hadsereg? Az általános hadkötelezettség a NATO-tagság tükrében |
2. |
AMSZTERDAM 99 |
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény és gyakorlata |
3. |
ATOMFEGYVER |
Hazánk és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének kérdése |
4. |
CANNABIS SATIVA |
A kábítószer-probléma és büntetőjogi kontrollja a Magyar Honvédségben |
5. |
COMMAND and CONTROL |
A légierő vezetésének NATO-elvek szerinti értelmezése |
6. |
DOKTRÍNA- |
A rendszerkutatás és az információs technológia nyújtotta lehetőségek felhasználása a doktrínakutatásban |
7. |
GLOBALIZÁCIÓ |
A fegyveres erők funkcióinak globalizációja |
8. |
INTEGRÁCIÓ |
A nemzeti légierő NATO-integrációból fakadó feladatai |
9. |
KRÍZISA |
Magyar Honvédség szerepe és lehetséges feladatai, foganatosítható rendszabályok a válságkezelés során |
10. |
LÉGI FÖLÉNY |
Légierő-doktrínák a NATO-ban (ajánlások a magyar légierő doktrínájának formai és tartalmi összetevőire) |
11. |
MOBIL ERŐK |
A határőrségi csapaterő határrendészeti alkalmazásának szükségessége, elvei, fő színterei, a várható fejlesztés fő irányai az EU-csatlakozás tükrében |
12. |
TERRORIZMUS |
Az objektumok terrorfenyegetettsége |
13. |
TRAFFICKING |
A régió fegyveres erőinek és rendvédelmi szerveinek, valamint a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ budapesti Összekötő Irodájának együttműködésében rejlő lehetőségek |
14. |
VÉSZHELYZET |
A polgári veszélyhelyzeti tervezés, mint az egységes biztonsági és védelmi rendszer részének hazai megítélése, továbbfejlesztésének lehetőségei |
Újjáalakult az MTA Hadtudományi Bizottsága
A Magyar Tudományos Akadémia előírásainak megfelelően a Hadtudományi Bizottság (HB) köztestületi tagjai 1999. július 15-ig újjáválasztották az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Hadtudományi Bizottságát.
A bizottság tagjai:
A hadtudomány doktorai közül:
Ács
Tibor |
Mórocz
Lajos |
A hadtudomány kandidátusai közül:
Babos
Albert |
Nagy
Tibor |
Csökkenő számban, 7-1-ig szavazatot kapott:
Nagy György, Pataky Iván, Radványi Lajos, Stefán Géza, Tamási Ferenc, Thürmer Gyula, Matus János, Harai Dénes, Turcsányi Károly, Csűrös János, Bokor Imre, Kalló Péter, Koczka József, Balajti István, Dobi József, Opál Sándor, Gazda Pál, Csikány Tamás, Várhegyi István, Lapos Mihály, Kovács Pál Sándor, Seebauer Imre, Nagy István, Kiss Lajos, Nagy László, Szternák György, Szántó Mihály, Makkai Imre, Bán Miklós, Zimányi István, Hajma Lajos, Ölvedi Ignácz.
Az újjáválasztott Hadtudományi Bizottság 1999. szeptember 9-én megtartotta első ülését. A bizottság 26 résztvevő tagja titkos szavazással megválasztotta a tisztségviselőket az 1999-2002 közötti időszakra.
Elnöknek: Szabó Miklóst,26 szavazattal,
titkárnak: Ács Tibort,25 szavazattal.
Elnökhelyetteseknek:
Munk Sándort 23,
Horváth Jánost 18,
Holló Józsefet 17,
Farkas Józsefet 16 szavazattal.
Elnökhelyettesi funkcióra egy-egy szavazatot kapott még 4 fő, a titkárira 1 fő. Az MTA képviseletében dr. Metzger Gyula, az Akadémia IX. Osztály tudományos titkára - elismerve a HB háromévi eredményes munkáját - köszöntötte az új bizottságot és jó munkát kívánt. Szabó Miklós elnök az új bizottság tisztségviselői nevében megköszönte a bizalmat és kérte a bizottság tagjaithogy aktívan vegyenek részt a jövő feladatainak végrehajtásában. Az alkalmat felhasználva köszöntötte 70. születésnapja alkalmából Simon Sándort.
A magyar tudomány napja megünneplésére a Magyar Tudományos Akadémia a tudományos élet - és ennek részeként a Magyar Honvédség is - immár harmadik alkalommalgazdag programokkal készült. Ez alkalomból 1999. november 4-5-én az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága a Honvédelmi Minisztériuma Belügyminisztériuma Honvéd Vezérkara Határőrség Országos Parancsnoksága a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola és a tudományos műhelyek - közöttük a Magyar Hadtudományi Társaság - a ZMNE dísztermében ünnepi hadtudományi rendezvénysorozatot tartott.
A rendezvény első napján dr. Szabó Miklósa ZMNE rektorának megnyitója után dr. Homoki Jánosa HM politikai államtitkáradr. Joó Rudofa Külügyminisztérium helyettes államtitkára és dr. Bayer József a Magyar Politikatudományi Társaság elnöke tartott előadást.
Dr. Homoki János beszédében hangsúlyozta: "...csak a tudást igénylő, a tudományok iránt fogékony, az innovációra is érzékeny társadalom lesz versenyképes a jövő században. Széchenyi üzenete a mának úgy fogalmazható meg, hogy a mai társadalmunkat egyértelműen a tudásra kell építeni, ez biztosítja helyünket a sokszínű Európában.: A nagy tetszéssel fogadott beszédében a tudomány, a hadtudomány időszerű feladatai mellett szólt még az egyetem helyéről, szerepéről, jövőjéről és a stratégiai felülvizsgálatról. Az első nap délutánján az MH-ban működő tudományos kutatóműhelyek; a politikaelméletia szárazföldia légierő-a hadművészetia békeműveletek támogatása, a logisztikaia műszaki managment- és a védelemgazdasági szekciók vitatták meg időszerű biztonság- és védelempolitikai, valamint szakmai kérdéseket.
A rendezvény második napján (november 5-én) az Egyetemi Tanács nyilvános ülésére került sor, amelyen doktorrá (PhD) avatták: Charles Boyle-t, Csáky Imre őrnagyot, dr. univ. Farkas Tivadar vezérőrnagyot, dr. univ. Forgon Miklós ezredest, dr. univ. Láng Pétert, dr. univ. Rádli Tibor ezredest és Végh Ferenc vezérezredest.
Tiszteletbeli doktorrá avatták: dr. Claus Reinhardot, a német hadsereg tábornokát, dr. Szendrő Péter egyetemi tanárt, a GATE rektorát. Bejelentették: dr. Balázs Judit és dr. Szabó Mária sikeresen habilitált.
Átadták a Zrínyi Miklós-díjat: dr. Ungvár Gyula nyá. vezérőrnagynak; a Fáy András-díjat Domine János dandártábornoknak. Tudományos tiszteletdíjjal, jubileumi oklevéllel ismerték el több mint félszáz tudományos kutatótudományszervező, közöttük az MHTT számos tagjának munkáját.
A biztonságpolitikai szakosztály
1999. október 28-án a TIT HABE-vel közösen ülést tartott. A meghívott előadó Simicskó István országgyűlési képviselőa Fidesz frakcióvezető-helyetteseaz Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának (HB) alelnöke.
Dr. Szabó József, az MHTT elnökének megnyitója után az előadó elmondta, hogy a HB rendkívül fontos bizottság, melyet a magyar alkotmány is nevesít, s amely szükségállapot idején - az Országgyűlés akadályoztatása esetén - folyamatosan ülésezik, intézkedéseket foganatosíthat. A bizottság 21 főből áll, elnöke: Lányi Zsolt. A bizottságban 4 albizottság tevékenykedik, így: az elvi és a biztonságpolitikai, az anyagi-technikai és a haditechnikai, az ellenőrzési, valamint a katonai. A bizottságban rendszeresek a törvény-előkészítő munkák, széles ellenőrzési jogosítvánnyal rendelkezik a honvédelmi törvény vonatkozó szakaszai alapján. Élhet kinevezési javalatokkal, rendszeresen meghallgatja a honvédelmi minisztert, a katonai titkosszolgálatok vezetőit stb. Az elmúlt időszakban tárgyalta a haderőreformaz integráció aktuális kérdéseit. A bizottság napirendjén szerepel a haditechnika beszerzése is. Rendszeresen tartanak kihelyezett üléseket. Kiterjedt kapcsolataik vannak a NATO-országok hasonló szervezeteivel. Rendszeresen tájékozódnak a külföldön állomásozó, különböző tevékenységeket folytató magyar katonák helyzetéről. A bizottság alkalmanként zárt ülést is tart, valamint a Külügyi Bizottsággal együttes ülései is voltak. Az előadás után az alelnök a jelenlévők kérdéseire válaszolt, majd bejelentették, hogy a jövőben az OHB és az MHTT a szorosabb együttműködésre fog törekedni.
Dr. Csery Péter
A hadtudomány-elméleti és -történeti szakosztály
1999. október 12-én fórumot tartott a vezérkar fejlődéstörténetének 150 évéről. A fórum apropóját az adta, hogy a most formálódó haderőreform keretében ismét napirendre került a vezérkar helyének és szerepének újraszabályozása. A szakosztály a tervezet vitájában nem kíván állást foglalni, de a történelmi múlt tanulságainak bemutatásával a tudományos gondolkodás elősegítését kívánja szolgálni. A vezérkar fejlődéstörténetének bemutatása négy előadás keretében történt meg, ezek egy-egyjól elkülöníthető történelmi időszak tapasztalatait elemezték.
1. Az első honvédvezérkar létrejöttének és működésének főbb jellemzői 1848-49-ben; előadó: Ács Tibor, a hadtudomány doktora.
2. Oroszi Antal, a hadtudomány kandidátusa a magyar vezérkar fejlődésének főbb állomásait mutatta be a kiegyezéstől a II. világháború befejezéséig.
3. Móricz Lajos, a hadtudomány doktora a vezérkar helyének és szerepének vázlatos áttekintésével foglalkozott a világháború után kezdődő haderőszervezés és a rendszerváltozás közötti időszakban.
4. Szternák György, a hadtudomány kandidátusa az elmúlt 10 év történéseit elemezve bemutatta a vezérkar helye és szerepe újraszabályozásának lényegét és működésének tapasztalatait. Kitért a kidolgozás alatt álló reformtervek lényegére és várható hatásaira is.
Az előadásokat követő vitában a résztvevők megerősítették, egyes kérdésekben pontosították az előadók következtetéseit.
A fórumon elhangzott előadások teljes szövege a HVK Tudományszervező Osztály kiadványaként a közeljövőben megjelenik.
Zimits Rezső
A hadművészeti szakosztály
1999. október 12-én vitadélutánt rendezett a koszovói események katonai tapasztalatairól. Előadó Magyar István őrnagy, a hadműveleti-harcászati tanszék oktatója, a szakosztály titkára volt.
A vitaindítóban az előadó elemezte a koszovói térség és a Balkán történelmét, geostratégiai helyét és szerepét, a Koszovóban lezajlott események kialakulásának körülményeit, a szerb és az albán fegyveres cselekmények mozgatórugóit, valamint a nemzetközi fenyegetések és a kezdeti légi csapások eredménytelenségének okait. Utalt a NATO által kiváltott légi csapások, az ENSZ BT felhatalmazás és a washingtoni szerződés 4. és 5. cikkelyében foglaltak közötti ellentmondásokra. Ezután vizsgálta a légi csapásoknak a szerb hadseregre, az állami politikára, a polgári lakosságra, valamint a nemzetközi közvéleményre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait. Előadásában kitért a légi csapások pozitív és negatív harcászati és hadműveleti eredményeire. A térség térképén szemléltetve utalt a tervezett szárazföldi hadművelet végrehajtásának lehetőségeire és korlátaira. Ehhez a második világháborús tapasztalatokat is felelevenítve érdekes és mára is vonatkozó következtetésekkel szolgált. Az előadás végén összefoglalta Magyarország és a Magyar Honvédség eddigi részvételét a koszovói helyzet rendezésében. A vitaindító előadást követően több vélemény és hozzászólás hangzott el, melyek még teljesebbé tették az előadó által elmondottakat.
M. I.
A tüzér szakosztály
1999. június 29-én tartott ülésén megtárgyalta a május 28-i tüzérkonferencia és a nyári tüzérségi éleslövészetek tapasztalatait. Az első napirend keretében Kálmán Ferenc dandártábornok, a SZFVK tüzérfőnökea szakosztály elnöke értékelte a tudományos konferencia tapasztalatait.
Véleménye szerint egy nagy sikerű, a fegyvernem jövőjét meghatározó konferencián van túl a tüzérség. Az elhangzott előadások és a hozzászólások azt mutatták, hogy a fegyvernem NATO-szemléletű átalakítását meg kell kezdeni, amelyhez jó alapot nyújthatnak a doktoranduszok által elkészített azon kutatási jelentések, amelyeket vitaanyag formájában a széles szakmai közvélemény megismerhet. A konferencia jól mozgósított a tüzérség fejlesztésével kapcsolatos feladatokra. Bár az utóbbihoz szűkösek a pénzügyi források, ezért több változatban ki kell dolgozni az erre vonatkozó elképzeléseket.
A tagság a konferencia anyagának további kidolgozásával kapcsolatban felhatalmazta az elnökséget, hogy konkrét témákban a szakosztály tagjaiból két kutatócsoportot kérjen fel, és részükre határozza meg a feladatot.
Második napirend keretében dr. Szendy István alezredes ismertette a várpalotai nyári tüzér-éleslövészetek tapasztalatait. Kiemelte, hogy a hallgatók már az új elveknek megfelelően NATO-jeleket és jelzéseket alkalmaztak feladataik végrehajtása során. Hangsúlyozta, hogy a tisztképzés során a csapatoknak és az egyetem állományának a közös cél elérése érdekében szorosan együtt kell működni. Ebben a vonatkozásban az említett időszak eredményesnek tekinthető.
Felházi
Sándor
szakosztálytitkár