HADTUDOMÁNY

FÓRUM

Csabai György

A cseh kormány elfogadta a biztonsági és a katonai stratégiát

A nyugati demokratikus országok tapasztalatai azt mutatják, hogy az állam- és kormányszervek fontos és haladéktalan feladatait képezi az ország biztonságát és védelmét szavatoló stratégiák, doktrínák kimunkálása, elfogadtatása és életbeléptetése. Így történt ez az Egyesült Államokban is, ahol 1997-ben elfogadták a "nemzeti biztonsági stratégiát az új évszázadra" (angolul A National Security strategy For a New Century), majd a katonai stratégiát (National Military Strategy Shape, Respond, prepare Now- A Military Strategy for a New Era). Ez év tavaszán pedig elfogadásra került a NATO új stratégiája.

A NATO keleti irányú kibővitése után az újonnan felvett Lengyelország, Magyarország és Csehország közül az utóbbi kormányzata elkészítette és a kormánya el is fogadta az ország biztonsági és katonai stratégiáját.

A következőkben e két kormánydokumentumot mutatjuk be, a teljesség igénye nélkül, de fenntarva a jó példa igénylését és követését.

A cseh kormány 1999. február 17-én fogadta el a Cseh Köztársaság biztonsági stratégiáját. Máris szembetűnő, hogy hiányzik a nemzeti jelző. Igaz az is, hogy ezt a jelzőt az Amerikai Egyesült Államok "országos"-sal jelöli. A Cseh Köztársasag biztonsági stratégiája (a továbbiakban: CSKBS) bevezetőből, I., II., III. fejezetből és a következtetésekből tevődik össze, mindössze tizenhat oldalon. A bevezetésben a cseh kormánydokumentum leszögezi, hogy a CSKBS az állami biztonságpolitika alapvető és koncepcionális dokumentuma. A dokumentum a biztonság komplex megközelítésén alapul, számításba veszi az elveket, a nemzetközi és a cseh jogszabályokat, ennélfogva a kooperatív megközelítéseket részesíti előnyben. A fegyveres erők vonatkozásában a hagyományos és a kollektív védelem mellett a felelősségből fakadó elemeket preferálja.

A CSKBS, amely politikai és biztonsági dokumentum, nyilvános.

Az első fejezet a biztonsági környezet cím alatt a hátteret, a CSK pozicíóját, érdekeit, az ország biztonságát veszélyeztető kockázatokat taglalja.

A második fejezet a kormány biztonságpolitikája keretében a külpolitikát - ezen belül a kollektív és kooperatív biztonság megközelítését, a kollektív védelem kérdéskörét értelmezi. Majd a védelempolitika alatt a védelmi koncepció, a védelem katonai céljai és a nem katonai célok tükröződnek. A nemzetközi biztonságpolitika után a gazdaságpolitika kérdései kerülnek összefogottan megfogalmazásra.

A harmadik fejezet a biztonsági előkészületeket, közte a biztonsági rendszert, a válságkezelés előfeltételeit, benne a jogi, a gazdasági, a pénzügyi, a logisztikai, az egészségügyi, az információs kérdéseket és a védelem ipari bázisát, hazai kapacitásait, a kutatás-fejlesztés NATO-n, illetve WEU-n belüli kérdéskomplexumokat teszi egyértelművé. Ez utóbbiak belső és külső viszonylatban az eligazodáshoz nyújtanak óriási értékeket.

A CSKBS-t úgy készítették elő, hogy az ország belép a NATO-ba, vállalja a felelősséget és azt, ami a tagsággal jár. Az állami apparátus olyan okmányt készített, amelyet támogatnak a cseh állampolgárok és a szövetségesek. A cseh kormány két év múlva felülvizsgálja a dokumentumot és a szükséges módosításokat a biztonsági helyzet és az időszaki követelmények alapján elvégzi.

A Cseh Köztársaság katonai stratégiája (a továbbiakban: CSKKS) a CSKBS-re épül. Nyilvánosan publikálható dokumentum. A cseh kormány 1999. március 29-én fogadta el. A felépítése a következő: bevezető; a katonai stratégia forrásai; a cseh fegyveres erők elvi feladatai és küldetése; a cseh hadsereg alkalmazásának, kiképzésének és fejlesztésének prioritásai; a védelmi források tervezése; végezetül a konkluzió.

A katonai stratégia az előzően felsorolt területeket érintve tizenkét oldalon át taglalja a kérdésköröket.

A bevezető rész kimondja, hogy a biztonság elveit és irányelveit figyelembe kell venni a potencionális veszélyek vagy az agresszió elemzésénél. Szükséges továbbá számításba venni a katonai és a politikai helyzetet, a kockázatokat, a történelmi tapasztalatokat, a védelmi prioritásokat, a fegyverrendszereket, a lehetséges hadviselési módokat, a nemzetközi szerződéseket és másokat, így az aktív és közös kiképzést a NATO-erőkkel. A CSKKS mint dokumentum kiinduló pontként szolgál más okmányok kidolgozásához, különösen a védelmi szektor fejlesztési koncepciójához.

Az első pontban a katonai stratégia forrásai megnevezés alatt a katonai és nem katonai, potenciális belső és külső kockázatok és veszélyek kerülnek megfogalmazásra. Nevezetesen a következők:

  1. a természeti katasztrófák, ipari és környezetvédelmi balesetek, járványveszélyek;
  2. a nemzetközi gazdasági kapcsolatok standardjainak zavarai;
  3. egyéni terrorakciók, a nemzetközi szervezett bűnözés tevékenysége;
  4. a tömeges migráció hullámai;
  5. külföldi hatalmak feszültség- és zavarkeltő akciói;
  6. a más országokban a demokrácia és a szabadságjogok veszélyeztetése;
  7. kiterjedt felforgató műveletek például a csővezetékek, atomlétesítmények, kommunikációs, adminisztrációs és irányító központok ellen, továbbá főútvonalak, vízvezetékek, raktárak stb. megrongálása;
  8. az agresszió veszélye a szövetség egy tagországa ellen;
  9. és végül katonai támadás a Cseh Köztársaság ellen.

A második pontban a cseh fegyveres erők elvi feladatai és küldetése kerülnek megfogalmazásra. A cseh fegyveres erőket feloszják:

A cseh fegyveres erők a Cseh Köztársaság védelmében, békefenntartásban, mentésben és felkutatásban, humanitárius műveletekben, valamint külföldi erőkkel közös gyakorlatokon vehetnek részt.

A harmadik pont a cseh haderő alkalmazásának, kiképzésének és fejlesztésének prioritásait tartalmazza. Szükséges kihangsúlyozni, hogy az alapvető prioritásokat a NATO stratégiai elvei képezik.

A cseh hadsereg elvi feladatait négy csoportba sorolták.

Ami a szervezeti struktúrát illeti, a cseh haderőt felosztják:

A NATO-erők esetében az érvényes osztályozás alapján döntöttek.

A dokumentum negyedik pontjában a védelem és a források tervezése kerül tömören megfogalmazásra . Ehhez meghatározzák a védelmi tervező rendszer fogalmát és három szintjét, így a NATO védelmi tervezési, a nemzeti tervezési rendszert és a védelmi minisztériumi tervezési rendszert. Majd a hadműveleti tervezési rendszer kerül sorra, amelyet a humán-, az anyagi és a pénzügyi erőforrások követnek. Békeidőben a hadsereg a lakosság 0,6 százalékát teheti ki.

Az okmány befejező részében utalás történik a világ és az európai biztonsági rendszer változásaira, a 21. század veszélyeire, köztük a katonai veszélyekre, majd a NATO-, illetve önálló keretek közötti katonai műveletekre. Mindezeket a haderő struktúrája, a felkészülés, a támogatás, a harci felszerelés segíti, illetve ezek biztosítják azokat a garanciákat, amelyek szükségesek a jövő potenciális veszélyeinek elhárításához - a NATO-n belül.

A NATO három új tagországa közül a Cseh Köztársaság készítette el először a külföldön és itthon is annyira "áhított" alapdokumentumokat: a biztonsági és a katonai stratégiát. A dokumentumokban kifejeződnek a stratégia mindhárom alapvető összetevői, a döntésrendszerek, a végrehajtó szervezetek és a célok eléréséhez szükséges politika, a tervek és a követelmények.

A bemutatott dokumentumok tartalma igényes kidolgozói és elfogadtatási munkálatokat tükröz.

A NATO mindhárom új országa a biztonság "előállítója", nem pedig "fogyasztója" lesz. Mindhárman önállóan megteszik, amit a nemzet és a szövetség érdekében meg kell tenniük. Közöttük a következő 5-8 esztendőben átalakul a Magyar Honvédség is. Úgy tűnik, hogy kb 2008-ra hazánk, illetve honvédségünk készen áll a 21. századi kihívások kezelésében való részvételre. Ehhez az önálló erőfeszítések mellett a visegrádi országok további szoros kooperációja is szükséges.