| HADTUDOMÁNY IX. évfolyam, 3-4. szám | RENDVÉDELEM |
Cziva Oszkár
| Egy jól működő demokráciában az ország, az állampolgárok, a nemzeti javak védelme érdekében nélkülözhetetlenek a katasztrófa elleni védekezés jogszabályai. Ezekben kell meghatározni: milyen rendszer kialakítása szükséges ahhoz, hogy azzal optimálisan támogatni lehessen a katasztrófa elleni védekezés feladatainak végrehajtását. A szerző a hazai törvényi szabályozás tapasztalatainak összegezése alapján áttekinti a tűzoltóság, a polgári védelem, a honvédség és a rendőrség feladatait és jogosítványait, majd - a katasztrófa elleni védekezés megoldás előtt álló feladatait sorra véve - három kérdéskörben fogalmazza meg javaslatait. |
Alkotmányunk egyik alapelve szerint a biztonsághoz és a biztonságos életfeltételekhez való jog alapvető emberi jog.[1] Érvényesülésének egyik szükséges előfeltétele, hogy az ember megismerhesse a környezetében lévő veszélyforrásokat, elsajátíthassa a veszélyhelyzetben irányadó magatartási szabályokat, képes legyen a katasztrófák megelőzésére és következményeik felszámolására.
Az átfogó, vagykomplex védelem fogalmába nemcsak a külső katonai jellegű eseményekre reagálás, hanem az olyan egyéb veszélyek megelőzése és elhárítása is beletartozik, amely kiterjed az állampolgárok vagyon- és életbiztonságát veszélyeztető helyzetekre. Így többek között az alkotmányos rendet és a demokráciát fenyegető cselekményeken túl magában foglalja az ipari vagy természeti katasztrófák elhárításának, a tömeges migráció kezelésének kérdéseit is.
Európa kormányai - felismerve az összefogásban és az együttműködésben rejlő lehetőségeket - arra törekednek, hogy a Föld egységes környezetbiztonsági rendszerében hatékonyan együttműködjenek. Céljaik érdekében pénzt, szakembert, tudást, bocsátanak az átmeneti időszakban levő európai országok - köztük a Magyar Köztársaság - rendelkezésére is.
Hazánk nemzetközi szerződésekben kötelezettséget vállalt a katasztrófák hatásai elleni védekezésben való nemzetközi együttműködésre és a jogalkotás során az egyezményekben vállalt követelmények érvényesítésére.
A katasztrófák elhárításának jogi és szervezeti rendszerét napjainkban az alábbiak jellemzik. Lényegében megfelelően felkészült szolgálatok állnak rendelkezésre az alaphelyzetek (pl. árvíz, tűzeset) kezelésére. Tevékenységüket kedvezőtlenül befolyásolja az utóbbi évek gazdasági helyzete, amely például az árvizek esetében egy európai mértékkel is kiváló árvízvédelmi szolgálat lehetőségeinek csökkenését okozta. Ezért a szervezeti struktúrák átrendeződtek, a polgári védelem feladatai - a közvetlen élet és anyagi javak mentésén túl - jelentősen kibővültek.
A közszolgálatok rendelkeznek működésükre, tevékenységükre vonatkozó jogszabályokkal, ezek azonban nem minden esetben megfelelő szintűek. A nemzetközi egyezményeket, illetve kétoldalú megoldásokat kihirdető jogszabályok (pl. törvényerejű rendelet, kormányrendelet) szabályozási szintje elégtelen ahhoz, hogy az állampolgároknak, a gazdálkodó szervezeteknek kötelezettségeket lehessen meghatározni. Területi, megyei szinten napjainkra már rendeződött a rendkívüli helyzetek kezelésére kiadott döntés-előkészítési és intézkedési szervezeti rendszer, nevezetesen a védelmi igazgatás rendszerén belül működő védelmi bizottságok, illetve a helyi önkormányzatok esetében a helyi védelmi bizottságok működésével.
A katasztrófa elleni védekezés az a fajta tevékenység, amely kizárólagos jelleggel igényli a területi és a helyi feladatok jogszabályi rögzítését. Ez a magyar jogrendben alapvetően törvényi szintű szabályozást igényel, mivel a helyi feladatok irányítása az önkormányzatok feladata, melyek részére az állam teendőt csak törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján [3] írhat elő. Jelenleg az önkormányzatokról, a honvédelemről [2], a rendőrségről [4] és a tűzoltóságról [5] szóló törvények egyaránt tartalmaznak ilyen előírásokat.
A védelem új rendszerében megmarad ugyan a központi döntések területi és helyi végrehajtásának koordinációs feladata, de több részterületen önálló területi és helyi akciók végrehajtására kerül sor, mivel bizonyos katasztrófahelyzetek területi, és helyi hatáskörben önállóan is jól kezelhetők, központi beavatkozásra az esetek egy részében nincs szükség.
A polgármester a területi és a helyi szint feladatainak végrehajtásánál igen komoly jogosítványokkal rendelkezik. Igénybe veheti a rendvédelmi szervek (rendőrség, polgári védelem, tűzoltóság) állományát, a közigazgatás és a területen működő gazdálkodó szervezetek erőforrásait, továbbá kérheti a fegyveres erők közvetlen segítségét.
A katasztrófaelhárításban elsődleges beavatkozói tevékenységet ellátó tűzoltóerők mellett a védelem meghatározó szereplője a civil oltalmat ellátó szervezet, a polgári védelem [6].
A civil oltalmat ellátó szervezetek alkotják különböző szinteken azt a törzset, amely egyrészt a lakosság oltalmazásával és közvetlen ellátásával összefüggő feladatokat, másrészt a katasztrófavédelmi tervező tevékenységet ellátja. Szerepük és szervezetük az állami élet normálidőszakában alapvetően tervezésre és felkészítésre, valamint kisebb katasztrófák elhárításában való részvételre terjed ki. Teljes körű fejlesztésükre, széles körű gyakorlati alkalmazásukra - néhány speciális feladattól eltekintve - békeidőszakban nem kerül sor, mert a jelentős technikai eszköz- és élőerő-igényű akciókra a fegyveres erők gyorsabban és megfelelő kiképzettség esetén hatékonyabban bevethetők. Ekkor sem nélkülözhető azonban a polgári oltalmat végző szervek törzsmunkája és koordinációs tevékenysége.
A tűzoltóság feladatai és jogosítványai
A katasztrófajelenségek körében legnagyobb gyakoriságú alapesemény a tűzeset, illetve a műszaki baleset. Mindkét jelenség elsődleges elhárító szerve a tűzoltóság. Feladata a hatályos törvény [5] szerint:
A tűzoltási és kárelhárítási feladatok ellátására a hivatásos állami és hivatásos önkormányzati valamint önkéntes tűzoltóság készenléti szolgálatot tart. Rendkívüli esetekben a tűzoltó-egyesületek és a létesítményi tűzoltóság igénybevétele is elrendelhető. A tűz oltását a költségvetési szervek, az állami vállalatok, a szövetkezetek, az egyéb gazdálkodó szervek, a társadalmi szervezetek és más jogi személyek, valamint az állampolgárok kötelesek ellenszolgáltatás nélkül közvetlen részvételükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik, anyagaik rendelkezésre bocsátásával, valamint adatok közlésével elősegíteni, illetőleg a tűzoltás vezetőjének erre irányuló felhívását maradéktalanul teljesíteni.
A tűzoltás során, illetőleg azzal kapcsolatban igénybe vett dolgokban előállott vagyoni hátrányért a károsultat az állam kártalanítja, ha az a biztosítási jogviszony alapján nem térül meg. Ha az igénybevétel nem az állampolgár életének vagy testi épségének, illetőleg vagyonának védelme érdekében történt, az állam a kártalanítás címén fizetett összeg megtérítését igényelheti attól a költségvetési szervtől, állami vállalattól, szövetkezettől, egyéb gazdálkodó szervtől, társadalmi szervezettől, illetőleg más jogi személytől, amelynek érdekében az igénybevétel történt. A kártalanítás módjára és mértékére a polgári törvénykönyvnek [8] a kártérítésekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A károsult igényének érvényesítése bírósági utra tartozik.
A katasztrófák elleni védekezésben a tűzoltásvezető ma a tényleges”hatalom”, mert ő a tűz oltásának, valamint a műszaki mentés végrehajtásának egyszemélyi felelős vezetője, aki a feladatának ellátásához szükséges minden intézkedést megtehet. A tűz színhelyén más szerv vagy személy intézkedéseket csak a tűzoltás vezetőjének egyetértésével tehet. A tűzoltás vezetője a tűzkár elhárításához, illetőleg a káreset következményeinek csökkentése érdekében honvédségi, rendőri és polgári védelmi erők kirendelését igényelheti, továbbá állampolgárokat, járműveket, eszközöket, felszereléseket, anyagokat stb. vehet igénybe.
A tűzoltáshoz kirendelt honvédségi, rendőri egységek és polgári védelmi erők parancsnokai a tűzoltás vezetőjének szakirányításával kötelesek biztosítani a tűzoltás, illetve a mentés zavartalanságát, és szükség esetén egységük részvételét a munkálatokban. A honvédségi, a rendőri egységeknek és a polgári védelmi erőknek a tűz helyszínére érkezéséig a tűzoltás vezetője jogosult, illetőleg köteles azokat az intézkedéseket megtenni, amelyek a tűzoltás és a mentés zavartalanságát biztosítják.
A Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokságon 1996. január 1-jétől létrehozták a Katasztrófaelhárítást Koordináló Központot, mint új szervezeti egységet. A központ alapvető célja és feladata, hogy a tűzoltóság - mint elsődlegesen beavatkozó szervezet - képviseletében részt vegyen a katasztrófák elleni védekezés, illetve megelőző felkészülés egységes rendjének létrehozásában.
Ma Magyarországon a tűzoltóság az egyetlen olyan szervezet, amely ügyeleti és egyéb feltételrendszere alapján a nap bármely szakában azonnal elsődleges beavatkozásra képes. Ez a katasztrófa elleni védekezés és a vele összefüggő operatív koordináció vonatkozásában is nagy jelentőségű.
A tűzoltóság helye és szerepe tekintetében meg kell említeni, hogy a katasztrófavédelmi témában az utóbbi évek előterjesztéseinek, javaslatainak, elemzéseinek jelentős része részvételükkel vagy koordinációjuk eredményeként jött létre. A tűzoltóság feladatai - úgymint tűzmegelőzés, tűzoltás és műszaki mentés, tűzvizsgálat -, illetve az ezekhez kapcsolódó funkcionális tevékenységek (anyagi, technikai, személyzeti, képzési, sajtó stb.) ellátására alapvetően felkészült, azokat az elvárásoknak megfelelően teljesíti.
A Tűzoltóság Országos Parancsnokság katasztrófa elleni védekezéssel kapcsolatos feladatai részét képezik egy országos rendszernek. Az elemzésre váró területnek tehát ki kell terjednie a katasztrófa elleni védekezés belügyi, illetve országos rendszeréhez kapcsolódó területekre is.
Az önkormányzati tűzoltóságok hatósági, szakhatósági tevékenységük során évente 12-14 ezer építmény létesítéséhez adnak szakhatósági állásfoglalást. A tervdokumentációk benyújtása a veszélyes üzemek létesítésénél kötelező. A dokumentációk adatainak és a tűzoltók által előírt - zömében a végrehajtás módjára vonatkozó - rendelkezéseknek az országos adatbázisba bevitelével pontosíthatók azok a szabályok, amelyek a tűz- és katasztrófavédelemben az eredményes megelőzés alapnormáit adják.
A veszélyes anyagok közúti szállításáról szóló nemzetközi egyezményhez csatlakozott Magyarország is [10]. Ennek alapján az önkormányzati tűzoltóságok (a rendőrséggel, a környezetvédelmi hatóságokkal, a polgári védelemmel együttműködve) évente kb. 3500-5000 esetben vesznek részt közúti ellenőrzésben.
A hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok az önkormányzat épületeiben - annak informatikai rendszeréhez csatlakozás lehetőségével - vannak elhelyezve. Az önkormányzatok informatikai rendszere kiterjed az önkormányzati intézmények és a területükön található állami intézmények szerveivel való kapcsolattartásra. Ennek alapján biztosítható a helyi katasztrófaelhárítás vezetőjének (polgármesternek, megyei közgyűlés elnökének) intézkedéseit megalapozó adatok rendelkezésre állása, továbbítása és ezáltal az operatív beavatkozás lehetősége.
A kormány a honvédelemről szóló törvényben [2], továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényben [11] kapott felhatalmazás alapján kormányrendeletben [12], illetve belügyminiszteri rendeletben [13] szabályozta a polgári védelem rendszerét és feladatait.
A törvény alkalmazásában veszélyhelyzet a szükséghelyzetet el nem érő mértékű, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következő események válthatnak ki:
a) súlyos, több embernél halálos lefolyású, tömeges megbetegedést előidéző kórokozó megjelenése, amely kórokozót ürítő embertől, kórokozót tartalmazó holttesttől, kórokozóval szennyezett élelmiszerből, vízből, talajból, tárgyról, anyagról, levegőből, állatból vagy állati tetemből származik;
b) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése;
c) kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő légszennyezettségi állapot, amelynek során bármely légszennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket a megengedett esetszámon felül meghaladja;
d) a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése;
e) az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben radioaktív anyaggal végzett tevékenység során vagy nukleáris űrobjektum becsapódását követően a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény;
f) ipari létesítményben, továbbá szénhidrogén-kitermelés során vagy veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező baleset, amikor a szabadba kerülő mérgező anyag az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet tömeges mértékben és súlyosan veszélyezteti;
g) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetőleg ha töltésszakadás veszélye fenyeget;
h) háromnál több napon keresztül tartó folyamatos, intenzív hóesés;
i) a régión belül egyidejűleg járhatatlan a vasútvonal, a főút, valamint legalább öt mellékút;
j) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók.
A törvény alapján a polgári védelem feladatai az alábbiak:
A kormányrendeletben [12], foglalt hatályos szabályozás szerint a polgári védelem az elemi csapás vagy ipari és egyéb szerencsétlenség (a továbbiakban együtt: a katasztrófa következményeinek elhárításában való közreműködés), illetve hadiállapot (háborús veszély) esetén - a honvédelem részeként - az élet és az anyagi javak támadófegyverek hatásai elleni védelmét szolgáló állami intézkedések, továbbá az azok alapján megvalósuló védekezés rendszere.
A polgári védelem az állami és a helyi önkormányzati szervek, a gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: polgári szervek), továbbá a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendvédelmi és a polgári védelmi szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres erők és rendvédelmi szervek), valamint az állampolgárok közreműködésével valósul meg.
A polgári védelmi szolgálatot békeidőszakban - ideiglenes jelleggel - a katasztrófakárok kiterjedésének megelőzése, illetőleg azok hatásainak csökkentése, a mentésben (mentesítésben), az elsősegélynyújtásban, a károk felszámolásában való közreműködés érdekében, továbbá a mentéssel összefüggő halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás, ellátás, átmeneti elhelyezés) végrehajtására lehet elrendelni.
A katasztrófák hatásai elleni védekezésre való polgári védelmi felkészítés (kiképzés) a munkaviszonyban állók részére munkavédelmi oktatás keretében, a munkaviszonyban nem állók részére lakossági tájékoztatással történik.
A nukleáris létesítmény (atomerőmű, kutató- és oktatóreaktor, kritikus és szubkritikus rendszer, radioaktív hulladéktároló), továbbá az anyagi javak (élelmiszer-, ivóvíz-, vetőmag-, takarmány- és szaporítóanyag-készletek), a gyógy- és kötszerkészletek előállítására és tárolására szolgáló létesítmények helykijelölésével, létesítésével és üzembe helyezésével kapcsolatos engedélyezési eljárás során - a polgári védelmi követelmények érvényesítése érdekében - a polgári védelmi szervek közül a megyei parancsnokságok I. fokon, a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága II. fokon szakhatóságként jár el. A nukleáris létesítmény által közvetetten veszélyeztetett területen - az esetleges nukleáris baleset következményeinek csökkentése érdekében - a lakosság kitelepítésére, az elsősegély-nyújtási feladatok ellátására, továbbá a személy-, anyag- és gépjármű-mentesítésre polgári védelmi szervezeteket kell létrehozni.
A polgári védelmi szolgálatot békeidőszakban - ideiglenes jelleggel - a katasztrófakárok kiterjedésének megelőzésére, illetőleg azok hatásainak csökkentésében, a mentésben (mentesítésben), az elsősegélynyújtásban, a károk felszámolásában való közreműködés érdekében, továbbá a mentéssel összefüggő halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás, ellátás, átmeneti elhelyezés) végrehajtására lehet elrendelni. A polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására rendkívüli állapot idején kerül sor. Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat teljesítését a területileg illetékes megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester vagy polgármester rendeli el.
A polgári védelem - mint feladatrendszer és mint szervezet - 1992-ben átkerült a Belügyminisztérium irányítása alá, majd 1993-ban sor került a tűzoltóság és a polgári védelem központi irányító szerveinek átszervezésére, illetve összevonására. Ezzel egy parancsnokság hatáskörében összpontosultak a tűzvédelmi, a polgári védelmi, a katasztrófaelhárítási és a nukleárisbaleset-elhárítási (megelőzési) tevékenységhez kapcsolódó operatív koordináló, irányító és végrehajtó feladatok. Az Alkotmánybíróság határozata alapján a kormány 1995-ben a Tűz- és Polgári Védelmi Parancsnokságot megszüntette [14], és a feladatok átcsoportosításával együtt újra létrejött a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága és BM Polgári Védelmi Országos Parancsnoksága.
A honvédség katasztrófavédelmi szervezeteit és azok feladatait a honvédelemről szóló törvény [2] határozza meg. E szerint a védelmi bizottság honvédelmi igazgatási jogkörében irányítja a helyi védelmi bizottságokat, a főpolgármester, illetve a polgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) honvédelmi tevékenységét ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat; meghatározza a honvédelemben részt vevő szervek részére a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás követelményeit és feladatait, összehangolja azok helyi végrehajtását. Kijelöli továbbá a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, valamint a honvédelemben részt vevő más szervek számára a mozgósítás esetén szükséges ingatlanokat, és erről a polgármestert értesíti; megállapítja a helyi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket; valamint biztosítja a védelmi igazgatási szervek rendkívüli vagy szükségállapot idején történő működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedéssel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását.
A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik. A helyi védelmi bizottság centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely a honvédelmi körzetben irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás [15] helyi feladatainak végrehajtását.
A polgármester a honvédelmi igazgatási feladatait a fővárosban a főjegyző, városban, fővárosi kerületben, községben a jegyző vagy körjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) és a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi és országmozgósítási feladatok ellátása érdekében a szükséges mértékben - munkaidő-korlátozás nélkül - a polgármesteri hivatal minden munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető. A polgármester feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, a normatív állami támogatásból kell biztosítani.
A honvédelemről szóló törvény [2] szerint a Magyar Köztársaság fegyveres erői a Magyar Honvédség és a Határőrség. A honvédség általános hadkötelezettségen alapuló - keretrendszerű - reguláris haderő. A fegyveres erők feladatai: közreműködés a polgári védelmi feladatok ellátásában; segítségnyújtás elemi csapás, ipari szerencsétlenség, illetőleg közveszély vagy közérdekű üzem működésének megzavarása vagy jelentős méretű egyéb katasztrófa esetén.
Az állampolgárok kötelezettségeinek megállapításakor az egyedileg meghatározott szolgáltatás teljesítését a szolgáltatásra kötelezettnek határozatban kell előírni. A szolgáltatást elrendelő határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ellene fellebbezésnek helye nincs. A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért - a törvényben meghatározott esetek kivételével - kártalanítás jár. Amennyiben a törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, a károk megtérítésére a polgári jog szabályai[8] az irányadók.
A rendőrségről szóló törvény [4] meghatározza a rendőrség katasztrófavédelmi feladatait. A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: rendőrség) feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében az e törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében ellátja rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat.
A rendőrség a feladatának ellátása során
A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről.
A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében megteszi a vészhelyzet elhárításához, megszüntetéséhez haladéktalanul szükséges, a feladatkörébe tartozó intézkedéseket.
A katasztrófák elleni védekezés további feladatait hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásai döntően befolyásolják. A szabályozásban tehát elsődlegesen a nyugateurópai jogharmonizáció és az együttműködés kereteinek meghatározására kell a magyar sajátosságokat is érvényesítő stratégiai elveket kidolgozni.
A katasztrófák elleni védekezésre való felkészülésben elsősorban az atomenergia és a veszélyes anyagok használata, valamint az ezekkel kapcsolatos balesetek nemzetközi szabályozásaihoz való csatlakozás a szabályozandó terület.
1. A hatályos alkotmány módosítása során a háborús és a békeidőszaki katasztrófavédekezési szabályozást nem különítették el teljes mértékben. A minősített időszak, illetve a békeidőszaki katasztrófák elleni védekezés elkülönítése az alkotmány módosításával végrehajtható. A katasztrófahatások elleni védekezésről meghozandó törvényben pedig elsősorban az Országgyűlés által meghatározott feladatú katasztrófavédekezési szervezet létrehozásának, bevetésének, illetve a “katasztrófa sújtotta terület” jogintézményének megteremtése a döntő. A katasztrófa elleni védekezéshez a törvényben és végrehajtási rendeleteiben a rendkívüli jogrend szabályait, illetve a normális közigazgatási rendtől való eltérés és visszatérés rendjét kell meghatározni. A védekezés erőinek minden jogosítványt meg kell adni, de meg kell teremteni az intézkedések utólagos felülvizsgálatának lehetőségét és garanciáit.
2. A békeidőszaki katasztrófavédekezés (elsősorban nagyságrendje alapján) alapvetően önkormányzati feladat. A hatályos jogszabályok az önkormányzat (polgármester) irányítása alá rendelték a védekezés fő erőit (tűzoltóság, polgári védelmi szervezetek) és megvannak a bevetésükhöz szükséges jogosítványok, illetve vezető szervek (védelmi bizottságok) is.
Az állam a “katasztrófa sújtotta területté” nyilvánítás után annak jogi és intézményi rendszerét felhasználva nyújt segítséget a katasztrófatörvényben meghatározottak szerint. A jelenlegi védekezési gyakorlat és jogszabályok szerint kialakult ágazati védekezés ezzel a rendszerrel továbbra is működtethető.
A katasztrófák elleni védekezés nem igényel állandóan feltöltött szervezeteket, de esetenként szükséges lehet nagy erők bevetése. Ennek alapján a karitatív szervezetek és az állampolgárok önkéntes közreműködését elsősorban a humanitárius területeken kell elősegíteni. Tevékenységük finanszírozását az állam katasztrófa elleni védekezési szervezete útján működtetett pályázati rendszerrel, a társadalom pedig alapítványok támogatásával segítheti.
Meg kell teremteni azonban az üzleti alapokon működő védekezés rendszerét is a nyugat-európai hajózási mentő vállalkozások mintájára, például a létesítményi tűzoltóságok térítés elleni szolgáltatásainak igénybevételével (pl.: veszélyes anyag átszívatása). Megoldást jelenthet a közszolgálatot ellátó mentőszervezetek (pl.: tűzoltóság) üzleti jellegű működtetésének szabályozása, a tűzvédelmi törvényben megfogalmazott műszaki mentési feladatok térítés elleni végzése alapján.
A békeidőszaki katasztrófavédekezésbe bevonható katonai erők működtetése költségkímélő és külön szabályozást nem igénylő megoldás, mert a hazai gyakorlat alapján a katonai erők bevonása nem jelenti a katonai igazgatás bevezetését is. Ennek a gyakorlatnak jogi garanciákkal való biztosítása azonban a nyugat-európai jogharmonizáció alapkövetelménye.
Katasztrófák elleni védekezés terheit - a nyugat-európai gyakorlatnak is megfelelő módon - elsődlegesen a veszélyes üzem (gyártó, forgalmazó, felhasználó) viselje. Ehhez a hatályos jogszabályokban (pl.: polgári törvénykönyv, tűzvédelmi törvény) meglévő szabályozások pontosítása, elsősorban a”veszélyes üzem” fogalmi rendszerének kialakításában szükséges. A katasztrófa elleni védekezésben is leghatékonyabb megelőzési rendszert az önkormányzat hatóság jogosítványai felhasználásával, az ágazati jogszabályokban előírt követelmények érvényesítésével, valamint a károsultak jogi érdekeit is védő polgári törvénykönyv előírásai alapján elláthatja. Meg kell azonban húzni azt a határt, ahol a védőterület kialakításának költségeit a közösség, illetve a veszélyes üzem viseli.
A katasztrófák elleni védekezési rendszer kialakításában figyelembe kell venni azt is, hogy a károsító alapjelenség zöme tűzeset vagy műszaki baleset, amelyeket kötelezettségei alapján a tűzoltóság hárít el. A védekezés rendszerében az elsőként beavatkozó tűzoltóerőket az egyéb közszolgálati erők (pl. ÁNTSZ, rendőrség), illetve az önkormányzati közüzemek (pl. közterület-fenntartók) egészítik ki. A katasztrófa elleni védelemre jellemző társadalmi erők (polgári védelmi szervezetek erői) mozgósítására csak az ezen szervek által el nem látott területen van szükség. Ezek a feladatok elsősorban humanitárius jellegűek.
3. A Belügyminisztérium katasztrófavédekezési feladatai azonban egyrészt újrafogalmazást, másrészt a született döntések végrehajtását igénylik.
A védekezés kormányzati szintű szervezetének kialakításában nemzetközi kötelezettségeink (pl. az ipari balesetek határon túl terjedő hatásairól szóló egyezménynek a nemzeti és regionális központokra vonatkozó előírásai) alapján alapvetően meghatározottak.
A katasztrófa elleni védekezésben működő szervezet ez ideig a Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság titkársága, amely a nukleáris katasztrófák védekezési rendszerét a polgári védelem szervezetére támaszkodva kiépítette. Azonos felépítésű, de a tűzoltóság készenléti egységein alapuló katasztrófavédelmi szervezet kialakítása megvalósítható. A párhuzamos működtetés elkerülése érdekében indokolt a két szervezetet összevontan, de alapegységeikre támaszkodva létrehozni és működtetni.
A katasztrófa elleni védekezés önkormányzati szintjén, a megelőzési intézkedésekben, illetve az elsődleges beavatkozásokban is a tűzoltóság készenléti erői képviselik a végrehajtó szervezetet. Működésük támogatására kialakították saját informatikai rendszerüket (pl. ellenőrzési, kárelhárítási adatlapok, szoftverek) és az adattárolás rendszerét. Ezek az adatok a katasztrófa elleni védekezés tervezési, szervezési feladatait ellátó polgári védelem és ezen keresztül a Katasztrófavédelmi Kormánybizottság titkársága számára, de az ezen szervezetek tagjait kiképző Tűzvédelmi Kiképző Intézet számára is rendelkezésre áll.
A katasztrófa által érintett területen végzett tevékenység a rendkívüli jogrend szabályai szerint zajlik. A védekezés helyi vezetőjének (tűzoltásvezető) a hatályos jogszabályok (elsősorban a tűzvédelmi törvény) a szükséges jogosítványokat megadják. A kárhelyen kívül, illetve az elsődleges védekezési beavatkozásokon túli feladatokhoz (pl. kitelepítés, élelmezés, segélyezés stb.) jelenleg csak a hatályos jogrend egyes jogszabályainak átértelmezésével teremthetők eszközök. Ez jogállamban megengedhetetlen. Szükséges tehát a rendkívüli jogrend jogszabályainak a katasztrófatörvénnyel egy időben vagy az abban meghatározott kibocsátási időig történő kihirdetése. Szükséges a katasztrófa sújtotta terület jogintézményének kidolgozásával a védekezés teljes területére kiterjedő jogi garanciális szabályok megalkotása.
HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE
1. Az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmányáról
2. Az 1994. évi CX. törvény a honvédelemről [végrehajtási rendelete: 178/1993 (XII.27) Kormányrendelet]
3. Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
4. Az 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről
5. Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
6. Az 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről
7. A 23/1996. (IX.19. )BM r. a hivatásos önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok riasztási és segítségnyújtási tervéről
8. Az 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről
9. A 70/1997.(XII.29.) BM rendelet a Tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzatáról
10. Az 1979. évi 19. törvényerejű rendelet a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás kihirdetéséről
11. Az 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről
12. A 15/1992 (I.27.) Kormányrendelet a polgári védelemről
13. A 7/1992. (V.19.) BM rendelet a polgári védelemről szóló 15/1992. (I.27.) Kormányrendelet végrehajtására
14. A 140/1995. (XI.29.) Kormányrendelet a tűzvédelem és a polgári védelem központi szervezetének szétválásáról
15. A 3039/1991. Korm. határozat a védelmi felkészítés és az országmozgósítás új rendszerének kialakításáról