Kiss Sándor

A biztonságtechnikai képzésről

A biztonságtechnikai képzés aktualitása vitathatatlannak tűnik. A bonyolult technikai rendszerek biztonságos kezelésének, üzemeltetésének megszervezése nagy áttekintőképességet, összetett gondolkodást igényel. A nagy értékű berendezések, eszközök, fegyverrendszerek őrzése, védelme, bonyolult, magas intelligenciájú biztonságtechnikai berendezések üzemeltetését, kezelését, kiépítését igényli. Az újabb, sokfunkciójú technológiák magukban hordozzák a környezet szennyezésének, a különböző balesetek, katasztrófák, tüzek kialakulásának lehetőségét. A megelőzés egyik fontos területe a munkavédelem megszervezése. Mindezek együttes kezelése, szervezése, irányítása komplex felkészültségű, átfogó és alapos ismeretekkel rendelkező biztonságtechnikai szakembereket igényel a Magyar Honvédségben.

Amikor a Magyar Honvédségben folyó biztonságtechnikai képzés aspektusait, helyét, aktualitását vizsgáljuk, célszerű elsőként elgondolkodni azon, hogy melyek vagy mik lehetnek ennek a képzési formának a céljai és követelményei.

» Tanulmányozva az elmúlt évek során felhalmozódott tapasztalatokat, a képzés folyamatát, elsőként beszélhetünk általános célokról és követelményekről, így például:

• a biztonságtechnikai mérnöktiszt feleljen meg a Magyar Honvédség tisztjeivel szemben támasztott képzettségi, általános katonai, erkölcsi követelményeknek;
• képzése legyen összhangban a Magyar Honvédség béke- és háborús feladataira felkészítés elvárásaival, követelményeivel, normatíváival;
• ismeretei mind általános, mind szakmai értelemben feleljenek meg a NATO-ban elfogadott és elvárt követelményeknek, illetve legyen azokkal összhangban;
• szerezze meg és birtokolja a szak gyakorlati műveléséhez szükséges általános műveltséget, műszaki intelligenciát;
• rendelkezzen legalább egy idegen nyelvből középfokú ismeretekkel;
• rendelkezzen természettudományi, műszaki tudományi, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és társadalomtudományi alapokkal.

Másodsorban beszélhetünk úgynevezett szakmai célokról, amelyek a következők lehetnek: a biztonságtechnikai mérnöktiszt a szakterületének megfelelő speciális katonai vezetői ismeretek megszerzése után, illetve a konkrét gyakorlati módszerek és reproduktív mérnöki alkalmazási készség birtokában, a munkahelyi, beosztási sajátosságok megismerése, illetőleg kellő gyakorlat megszerzése után legyen még inkább képes a vagyon- és személyi védelemmel kapcsolatos műszaki és szervezési problémák felismerésére és megoldására, a végrehajtás irányítására; a tűz, baleset, valamint ipari katasztrófák során az elsődleges beavatkozási feladatok ellátására; az adatbiztonság, adatvédelem feladatainak megoldására; a biztosítási kockázatok és károk, valamint rendkívüli események (balesetek, tűz, katasztrófa) során keletkező károk felmérésére. A honvédségi objektumok területén jelentkező biztonságtechnikai (őrzés-védelmi, vagyon- és személyvédelmi, információvédelmi, munka- és tűzvédelmi, valamint környezetvédelmi) problémák alapvető megoldására.

Harmadsorban nagyon fontos feladatnak ítélem a szemléletformálás egyes aspektusait. Így például: a katonai műveletek környezetre gyakorolt hatásainak figyelemmel kísérése, a természeti kincsek védelme, környezeti károk megelőzése a természeti erőforrások körültekintő használata terén, alapvető környezetvédelmi ismeretek megszerzése érdekében törekvés feladatorientált szervezeti struktúrák kialakítására, környezetbarát alternatívákra való áttérés kutatása. Előrelátó hosszú távú tervezés, az új eszközök rendszerbe állítását megelőző környezeti hatástanulmányok készítése, veszély- és katasztrófahelyzetekben segítségnyújtás, más szervezetekkel való hatékony, kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés lehetőségeinek, módjainak kutatása, megvalósítása.

» Hogyan alakult, alakul a biztonságtechnikai mérnök, illetve mérnöktiszt-képzés helyzete, lefolyása napjainkban?

A képzés kialakulása:

• a biztonságtechnikai mérnökképzés önálló szakként először a polgári műszaki felsőoktatásban jelenik meg 1993–94-ben;
• a képzés a Budapesti Politechnikum (BPT) keretében folyik;
• a műszaki főiskolák kialakítják az egységes képzési, cél- és követelményrendszert, összehangolják a képzés levezetését;
• a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola bekapcsolódik a Budapesti Politechnikum rendszerébe, és egyebek mellett részt vállal a biztonságtechnikai képzésben; a főiskola tervbe veszi saját nappali, alapképzésű biztonságtechnikai osztály indítását;
• a tervező-szervező munka befejeztével – a BPT keretében – megindul egy katonai specializációt is megcélzó osztály képzése;
• a katonai életben önálló beosztásra alkalmas szakismerettel rendelkező tisztek iránt egyelőre bizonytalan a “kereslet” (hiszik egyesek);
• ugyanakkor ahogy “híre ment a dolognak”, újabb igények merülnek fel, ennek egyik megoldásaként megjelenik a levelező rendszerű képzés;
• ahogy egyre több információ lát napvilágot a képzés céljairól, tartalmáról, megerősödni látszanak a képzés szükségességét hirdető nézetek.

A képzés lefolyása napjainkban:

• a BPT társfőiskolái összehangolják a képzést, a főiskolák anyaintézetként külön-külön osztályokat indítanak, a hallgatók az egyes tantárgyakat más-más főiskolán hallgatják;
• minden főiskola körülbelül hasonló arányban veszi ki a részét a képzésből;
• a főiskolák szakmai habitusuknak megfelelően igyekeznek fejleszteni a képzés hatékonyságát, sokoldalúságát, általános színvonalát;
• a BJKMF a katonai ismeretek, gépjárművek, közlekedés, környezetvédelem és a testnevelés területén folytatja elsősorban a biztonságtechnikai szak hallgatóinak a felkészítését;
• a levelező képzés anyaintézete a BJKMF;
• a levelező képzés polgári és katonai irányultságú osztályokban folyik;
• kezdeti nehézségek léptek fel a levelező képzés összehangolásában, anyagi biztosításában, a feltételek megteremtésében;
• más-más alapokon, ismeretszinteken, felfogásokon alapuló gondolkodás, gondolkodásmódok jelennek meg, léteznek a képzés mikéntjeiről és hogyanjairól és nem utolsósorban a finanszírozás kérdéseiről;
• vannak még tisztázandó, de még inkább egyeztetendő kérdések.

» Hol van a biztonságtechnikai képzés helye, és miért van aktualitása a Magyar Honvédségben?

Néhány, talán önös szemléleten nyugvó gondolat a képzés helyéről a Magyar Honvédségben:

A biztonságtechnika ismerete, alkalmazása és fenntartása új, önálló tevékenységi terület a csapatok életében Szinte minden tevékenységi terület igényli valamiféle biztonságtechnikai feltétel meglétét.

Az ilyen jellegű képzés s egyáltalán a biztonságtechnika széles körű ismeretének aktualitását az újabb, egyre bonyolultabb, költséges fegyverrendszerek, fegyverek, technikai berendezések megjelenése; továbbá az üzemeltetés, a védelem, a működés-ellenőrzés biztonságtechnikai-technikai feltételeinek megteremtése, fenntartása, szervezése teszi nélkülönözhetetlenné.

Hogy ezeket a gondolatokat jobban megérthessük, illetve elfogadhassuk, lássunk néhány részletet a biztonságtechnikai képzés fontosabb – szak – tantárgyainak tananyagából, tartalmából, képzési céljaiból!

Az őrzés-védelem és fegyverismeret terén szükséges, hogy a hallgató nagy mélységben és teljes biztonsággal igazodjon el a személy- és vagyonvédelem gyakorlásához szükséges elméleti fogalomrendszerben. Sajátítsa el a védelmi kategóriák komplex rendszerszemléletű alkalmazásának tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges gyakorlati ismereteket.

Részleteiben ismerje meg:

A vonatkozó alapvető törvényi szabályozásokat; a védelmi kategóriákat; a személyi védelem legfontosabb kérdéseit; a mechanikai és az elektronikai védelem alapjait, a leggyakoribb fegyvertípusokat, a legfontosabb tüzelési szabályokat; a kényszerítő- és védelmi eszközöket; a tüzelési fogásokat, a fegyverhasználat szabályait.

A közlekedés, járművek tantárgy (a biztonságtechnikai szak tantárgyi programjaiból, BJKMF, 1998) tananyaga egyebek mellett tartalmazza a biztonság és a közlekedés fogalmát, a kettőjük között fennálló kapcsolatokat. A közlekedési eszközök rendszerezését, helyüket és szerepüket a személy- és vagyonvédelemben. A személy- és vagyonvédelemmel kapcsolatos közlekedésszervezés alapjait, módszereit, jogi feltételeit; biztonsági cégek, bankok általános előírásait, követelményeit a közlekedés szervezésére és a járművekre vonatkozóan; a személy- és vagyonvédelemmel kapcsolatos szállítóeszközök műszaki jellemzőit, üzemeltetésük rendjét, a biztonsági rendszabályokat; a szállítások, a közlekedés mobil biztonsági védelmének jogi és tárgyi feltételeit, a szervezés és az irányítás gyakorlati kérdéseit; az együttműködés rendjét, szabályait a fegyveres testületekkel; a különböző biztosítási tervek elkészítését.

A tűzvédelem tantárgy keretében a hallgatók részletes ismereteket szereznek a tűz elleni védekezés feladatairól, szabályozásáról; a tűzvédelmi feladatokat ellátó szervezetekről, azok tevékenységéről, alkalmazási területeikről. Alkalmazási szintű ismeretek birtokába jutnak a tűzveszélyességi osztályba sorolásról, az építmények tűzvédelméről, az épületszerkezetek tűzállósági követelményeiről, a villamos berendezések tűzvédelméről, a tűzveszélyes folyadékok tárolásáról és szállításáról, a gázpalackok tárolásáról és szállításáról, a tüzelő- és fűtőberendezésekről; kezelési készségszintű ismereteket szereznek a beépített tűzoltó berendezésekről, tűzoltó készülékekről, tűzoltó anyagokról.

A katasztrófaelhárítás tantárgy oktatása során a hallgatók megismerik a katasztrófák fogalmát, jellemzőit, típusait. Részletesen foglalkoznak a nukleáris balesetekkel és következményeikkel; megismerik a nukleáris baleset-elhárítás országos rendszerét, annak elemeit, feladatait, tevékenységét, és ezen belül a rendszer katonai feladatait. Megismerik a paksi atomerőmű baleset-elhárítási tevékenységének megszervezését, a honvédségi erőkkel szervezett együttműködésének területeit, feladatait. Részletesen foglalkoznak a vegyipari balesetek előfordulásának lehetséges változataival, körülményeivel, az egyes balesetek (balesettípusok) következményeivel, és gyakorlati készségszintű ismereteket szereznek a következmények felszámolásának feladatairól, a tevékenységek szervezéséről, irányításáról.

A vagyonvédelmi rendszerek tantárgy tananyaga tartalmazza a biztonságtechnikai rendszerek rendszertechnikai felépítését, működésüket, megbízhatóságuk elemzését.

A munkavédelem, ergonómia tantárgy keretében a hallgató alapismereteket szerez a munkavédelem fogalma, feladata, felosztása terén. Részleteiben megismeri a munkavédelem jogi szabályozását, a munkavédelmi törvényt. Alapismereteket szerez az ergonómia fogalmáról, felosztásáról, megismeri a biztonságtechnika és az ergonómia alkalmazását, az ember–gép–környezet rendszerek tervezésében, létesítésében, üzemeltetésében; alapismereteket szerez a munkalélektan, a munkaélettan terén; részletesen megismeri a fizikai munkakörnyezet, a munkahelytervezés területeit, kérdéseit, a balesetelemzés módszertanát, a villamosság, a gépek és technológiák biztonságtechnikáját, a munkavégző nagy rendszerek biztonságtechnikáját.

A környezetvédelem tantárgy feldolgozása során a hallgató részletesen megismeri a környezetvédelmi alapfogalmakat, és az élővilág védelmének elemeit és rendszerét; részleteiben foglalkozik a levegőszennyezés problematikájával, a levegőtisztaság-védelem lehetőségeivel, módszereivel, eljárásaival, technológiáival; ismereteket szerez a talajszennyezés területeiről, formáiról, a talajvédelem lehetőségeiről, módszereiről, eljárásairól, a védelem szervezéséről; megismeri a hulladékgazdálkodás, a zaj és rezgés elleni védelem kérdéseit, feladatait, eljárásait, szervezési problémáit; megismeri a Magyar Honvédségben hatályos környezetvédelmi parancsokat és intézkedéseket, a hadseregben kialakulható környezeti ártalmakat, azok kezelésének kérdéseit, az alegységnél a kiképzés során alkalmazandó környezetvédelmi feladatokat, a parancsnok környezetvédelmi feladatait, a megbízott környezetvédelmi felelős feladatait; ismeretek szerez a NATO-ban működő környezetvédelem helyzetéről, feladatairól.

» Hogy áll a biztonságtechnikai mérnöktiszt-képzés illeszkedése a NATO fegyveres erőiben folyó képzéshez, követelményekhez?

Néhány egyéni s talán nem kellő objektivitású észrevétel a NATO-tagországokban folyó biztonságtechnikai képzés (mint teljesen önálló képzési forma) helyzetét illetően:

• nyugati országokban ezen a néven, tehát önálló szakként a felső szintű oktatásban (tudomásom szerint) nem szerepel a biztonságtechnikai képzés;
• a tagországok fegyveres erőiben, a katonai képzés rendjében a biztonságtechnika szintén nem szerepel összefoglaló vagy önálló szakként;
• az egyes fegyvernemek, szakirányok, szakcsapatok viszont kiemelt helyet szánnak képzésük rendjében a nálunk egy név alatt futó biztonságtechnika fontos részterületeinek oktatásárap (például a munkavédelemre, a környezetvédelemre, a tűzvédelemre, a vagyonvédelemre, a titokvédelemre stb.);
• az egyes területek ilyen módon kiemelt kezelése lehetővé teszi a nálunk elfogadottnál jóval nagyobb mélységű szakmai ismeretek megszerzését, a gyakorlatiasabb felkészülést, felkészítést, az egyre korszerűbb megoldások gyors és hatékony megismerését és alkalmazását.

Ami biztonságtechnikai képzésünk illeszkedését illeti a NATO fegyveres erőiben folyó képzéshez, követelményekhez:

• jelenleg nincs jelentős kapcsolat ezen a téren, ami létezik, az elsősorban a technikai eszközök megismerésére szorítkozik;
• az illeszkedés a képzés azon szakaszában képzelhető el például, amikor bizonyossá válik a hallgató végzés utáni beosztása, és igény merül fel – az adott fegyvernem, szakcsapat stb. jellegének megfelelően – a speciális ismeretek elmélyítésére;
• azonos szintű követelmények azonos szintű felkészítés mellett közel azonos szintű anyagi-technikai háttérrel realizálhatók mind a képzésben, mind a gyakorlatban.

» Melyek lehetnek a biztonságtechnikai képzés fejlődésének, fejlesztésének irányai, lehetőségei?

Véleményem szerint a fejlődés, a fejlesztés irányait a következő vázlatszerűen felsorolt gondolatok mentén lehetne elképzelni:

• a biztonságtechnikai szak elfogadottságának, létezése jogosultságának, indokoltságának elismertetésével, továbbá az oktató állomány szakmai, a szak specialitásait kutató, annak jobb megismerésére törekvő érdeklődésének fokozásával;
• a “megrendelő” a kiképzett hallgatót alkalmazó szervezetek, személyek mélyebb bevonásával a képzés szervezésébe, lefolyásába, az elmélet gyakorlatba átültetésének elősegítését megcélozva;
• az egyes szakterületek közötti azonosságok, hasonlóságok, kapcsolatok további felderítésével, a szélesebb – és egyben mélyebb – ismeretszint, felkészültség biztosítása érdekében.

Ami a fejlődés, fejlesztés lehetőségeit illeti:

• a képzés anyagi, technikai, pénzügyi feltételeinek további fokozása;
• a képzés naprakészségének fokozása az új eljárások, technológiák, elméletek, gyakorlati tapasztalatok megismerésével és feldolgozásával;
• nemzetközi és hazai projektekbe való bekapcsolódás, illetve önálló megoldás;
• speciális eszközökkel foglalkozó, új elméleteket ismertető nemzetközi (NATO) tanfolyamokon való részvétel lehetőségeinek elősegítése;
• a képzés első szakaszától – valójában a második tanév kezdetétől – az előzetesen körültekintően elvégzett igényfelmérés a “piackutatás” elemzett tapasztalatai alapján, specializációk bevezetése a képzésbe, irányítottan (kis tanuló csoportok kialakításával, vagy egyes személyekkel önállóan foglalkozva) felkészíteni a hallgatókat az igényeknek megfelelően.