TÁRSASÁGI ÉLET

Az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottságának évzáró ülése

1998. december 8-án tartotta évzáró ülését az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága. Az ülés napirendjén szerepelt a bizottság elnökének beszámolója az 1998. évi munkáról, a bizottság keretében működő munkabizottságok elnökeinek beszámolói, az 1999. évi munkaprogram megvitatása és elfogadása, továbbá egyéb időszerű kérdések.

A bizottság ülését Szabó Miklós elnök nyitotta meg, majd megtartotta beszámolóját. Kiemelte, hogy elkészült két tájékoztató a IX. osztály részére. Ezek: a magyar hadtudomány helyzete és lehetőségei az ezredfordulón, továbbá a nemzetbiztonság és a katonai stratégia fejlődése 2010-ig a NATO-csatlakozás tükrében. A két munkának igen jó visszhangja volt, emelték a bizottság presztízsét. Gyuricza Béla politikai államtitkár felkérésére a bizottság részéről Simon Sándor és Matus János részt vett a biztonságpolitikai és honvédelmi alapelvek módosításának kidolgozásában. Ezt követően áttekintette az év folyamán tartott üléseken megtárgyalt témákat. Majd beszámolt az MTA 1998. december 7-ei közgyűléséről.

Az elnöki beszámolót követően a munkabizottságok elnökei számoltak be, majd vita következett. Végül határoztak arról, hogy az érintett bizottságok elnökeinek javaslatai alapján a kommunikációs és a koordinációs munkabizottságok tevékenységét felfüggesztik. Így négy munkabizottság maradt: a haderő-átalakítási (elnöke Szabó József), a pályázati (elnöke Ungvár Gyula), a hadtudomány-elméleti (elnöke Móricz Lajos) és a hadtörténeti (elnöke Dombrády Loránd).

A bizottság 1999. évi munkaprogramját Ács Tibor titkár terjesztette be, melyet vita után elfogadtak. A munkaprogram az alábbi főbb célokat jelöli meg.

1. Alkotó közreműködés a magyar tudomány ezredfordulós helyzete elemzésében, a tudománypolitika, a kutatóműhelyek katasztere és a diszciplínaviták anyagai kidolgozásában, szorgalmazni a hadtudomány és szakterületei helyzete felmérésének beépítését a Tudományok az ezredforduló Magyarországán című, háromkötetes áttekintésbe és a hosszú távú programokba.

2. Beszámolót készíteni, majd vitát indítani a hadtudomány helyzetének alakulásáról az elmúlt évtizedben (1989-1998), fogalmi rendszerének, elméleteinek és módszereinek hazai és nemzetközi változásairól, fejlődésének tendenciáiról, diszciplináris problémáiról, időszerű feladatairól és perspektíváiról.

3. Mozgósítani a hadtudomány műhelyeit és kutatóit, hogy aktívabban vegyenek részt az MTA nemzeti stratégiai kutatások programjában, az országvédelmi, a biztonsági és a katonai stratégiai, a haderő-fejlesztési és a NATO-integrációs alternatívák feltárásában.

4. Állást foglalni a hadtudomány és szakterületei vagy a diszciplína szempontjából jelentős tudománypolitikai, kutatásszervezési, pályázati, személyi és más fontos kérdésekben.

5. Figyelemmel kísérni és értékelni a hadtudomány nemzetközi fejlődését és javaslatot tenni az MTA IX. Osztályának, az állami és a tudományos szerveknek, intézeteknek és társaságoknak a kapcsolatok tartalmi vonatkozásaira; lehetőségek szerint bekapcsolódni a Budapesten 1999. június 26 - július 1. között megrendezendő Tudomány Világkonferenciája munkájaiba és a kapcsolódó rendezvényeibe.

6. Kezdeményezni a hadtudomány és szakterületei kiemelkedő egyéniségeinek, a neves hadvezetéseknek történelmi évfordulóiról való megemlékezéseket, megkezdeni az előkészületeket az MTA alapítása 175. és a magyar államiság ezredik évfordulójának méltó megünneplésére.

7. Javaslatokat tenni az MTA IX. Osztályának, az állami, tudományos és honvédségi szerveknek a kiemelkedő hazai és nemzetközi hadtudományi eredmények publikálására, a hadtudomány hazai művelői eredeti műveinek a könyv- és folyóirat-kiadási tervekbe való bekerülésére, elősegíteni megjelentetésüket világnyelveken. A Hadtudományi Bizottság segíteni kívánja az új magyar hadtörténeti szintézis 1999. évi megjelenését és bemutatását.

8. Ösztönzi hogy a hadtudomány és a katonai felsőoktatás viszonya még elmélyültebbé váljon, közreműködik a katonai felsőoktatás és a doktori képzés továbbfejlesztésében, a fiatal kutatók Bolyai- és más ösztöndíjakban való részesítésében, a hadtudományi utánpótlás biztosításában.

9. Szorgalmazza a kiemelkedő kutatók erkölcsi-anyagi elismerését, szakemberek pályázását az Akadémia autonóm minősítési rendszerében a Magyar Tudományos Akadémia doktora címért.

10. Törekszik arra, hogy minél több köztestületi tagot és nem tag kutatót bevonjon a Hadtudományi Bizottság és munkabizottságai tevékenységébe, a főbb célok, a rendezvények, a szervezési és együttműködési feladatok végrehajtásába.

A munkaterv tartalmazza még az ülések tervezett napirendjét, a konferenciák és egyéb rendezvények tervét, továbbá a szervezési és együttműködési feladatokat.

Z. R.

» Az 1998. december 17-i ülésen a felkért szakértők értékelése és javaslatai alapján jóváhagyta az 1998. évi pályázatoknak az IB által elkészített értékelését, majd átadta a díjakat. Köszönetét és elismerését fejezte ki a díjazott pályamunkák szerzőinek és az elbírálásban részt vevő szakértőknek.

Az IB javaslata alapján az elnökség az ZMNE doktoranduszai közül Ruppert József alezredesnek, Nagy Lajos tűzoltó alezredesnek, Buknicz Ferenc őrnagynak, Tatorján István mérnök őrnagynak és Balla Attila századosnak munkásságuk elismeréseként a Hadtudományi Lexikon 1-1 példányát adományozta. A doktoranduszok felkészítése és kutatómunkájuk segítése terén hosszabb ideje végzett munkája elismeréseként Hadtudományi Lexikont adományozott dr. Koczka József ezredes, tanszékvezető egyetemi tanárnak. Az elnök bejelentette, hogy a fiatal kutatók közszereplésének javítása érdekében márciusban a közgyűléshez (vagy a küldöttgyűléshez) kapcsolódóan ifjusági fórumot kíván szervezni. A javaslatot a következő elnökségi ülésen elő~terjeszti.

Dr. Szabó József, a társaság elnöke beszámolt az előző elnökségi ülés óta végzett munkáról. Ismertette, hogy dr. Gyuricza Bélának, a MEH politikai államtitkárának felkérésére a társaság szakértőinek egy csoportja véleményezte a nemzeti katonai stratégia szinopszisát. Megtörtént az elnökség képviselőinek bemutatkozása a HM politikai államtitkáránál. Az államtitkár úrtól igéretet kaptunk társaságunk további segítésére.

Megjelent és a Scriptum Kft. üzlethálózatában már kapható a Hadtudományi Lexikon CD-változata. A kiadói jog részarányáról a honvédség lemondott. A sajtó pozitív értelemben foglalkozott a CD-vel. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a lexikon minket megillető példányainak értékesítéséről még mindig nincs megállapodás a HVK-val.

Bejelentette, hogy az év elejétől dr. Iván Dezső visszavonulása miatt a titkárságvezetői feladatokat Balogh Csabáné Gyuricza Éva fogja ellátni.

Az IB - a korábbi javaslatokat is figyelembe véve - meg kívánja teremteni az Internetre csatlakozás lehetőségét. Ennek érdekében elkészíti a társaság honlapját, ami ismertetőt is tartalmazna a társaság céljairól, szervezeti felépítéséről, tevékenységéről és szolgáltatásai igénybevételének módjáról. A Hadtudományt teljes terjedelmében megjelentetné a honlapon. A társaság tagjainak lehetőséget biztosítana az Interneten tárolt információk lehívására. A kezdéshez igen kedvező ajánlatot kaptunk, a technikai feltételeket azonban meg kellene teremtenünk. Szükséges egy számítógép beszerzése és egy távbeszélő-fővonal létesítése. Ezek finanszírozására az elnök 400.000 Ft felhasználásának engedélyezését kérte. Az elnökség a javaslattal egyetértett és a kért összeg felhasználását engedélyezte.

» Az 1999. február 25-én tartott ülés napirendjének jelentős részét a következő közgyűlés elé kerülő beszámolók és előterjesztések megvitatása és elfogadása képezte.

A két elnökségi ülés közötti időszakban végzett munkáról beszámolva az elnök kiemelte, hogy megtörtént a társaság vezetőinek bemutatkozó látogatása dr. Szabó János honvédelmi miniszternél. Az elnök tájékoztatta a minisztert a társaság céljairól, szervezeti felépítéséről, vállalt feladatairól és működésének eddigi tapasztalatairól. A miniszter úr kifejtette, hogy igényli a társaság segítségét és működéséhez szükséges anyagi feltételekhez a tárca a továbbiakban is hozzá kíván járulni. A rendszeres kapcsolattartásra dr. Szabó János helyettes államtitkárt kérte fel.

Február 11-én újjáalakult a belügyi szakosztály. Bemutatta dr. Szabó Gyula urat, a szakosztály megválasztott elnökét, aki a mai nappal bekapcsolódott az elnökség munkájába is. Az elnök felvette a kapcsolatot a nemzetbiztonsági szakosztály korábbi vezetőivel, és kezdeményezte a szakosztály munkájának újraindítását, amennyiben erre igény van.

A decemberi elnökségi ülés döntésének megfelelően az Internetre csatlakozás érdekében megvásároltuk a számítógépet, megrendeltük a távbeszélő-fővonalat, megkezdődött a társaság honlapjának és a Hadtudomány felvitele számítógépes programjának előkészítése. A tényleges rákapcsolódás 2-3 hét múlva megtörténhet.

Elkészült a jelentés az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága részére a hadtudomány helyzetéről az ezredfordulón és fejlődésének perspektíváiról. A jelentés is részét fogja képezni az MTA közgyűlése elé kerülő értékelő anyagoknak.

A beszámolót az elnökség tudomásul vette.

Ezt követően megvitatták az alapszabály módosítására előterjesztett javaslatot, amit az elnökség hosszas és részletes vita után módosításokkal elfogadott. Kisebb pontosítások után elfogadták a közgyűlés elé terjesztendő beszámolókat és az 1999. évi munkatervet. (A közgyűlés elé kerülő jelentéseket és előterjesztéseket a titkárság a közgyűlési meghívóval együtt minden tag részére megküldi.) Végül az elnökség döntött az Ifjusági Fórum megrendezésének elveiről, majd elfogadta a közgyűlés idejének, helyének és napirendjének meghatározására vonatkozó javaslatot.

• A közgyűlés ideje: 1999. március 26-a, helye a ZMNE díszterme. Határozatképtelenség esetén tartaléknap március 31-e.
• Az Ifjusági Fórum ideje: 1999. március 25-e.

A fórumra az elnökség a társaság minden tagját, továbbá a ZMNE-n és más egyetemeken hadtudományi témákban készülő doktoranduszokat meghívja. Szereplésük lehetőségeiről értesíti őket.

Az elnökség végül elfogadta a társaság 1999. évi pályázati felhívását.

Z. R.

A társaság szakosztályainak az elmúlt évben végzett munkájáról készített összeállításunkból kitűnik, hogy a 19 szakosztály tevékenységében lényeges különbségek látszanak: vannak kiemelkedően jól, az elvárásoknak megfelelően és kevésbé hatékonyan, gyakorlatilag működőképtelen szakosztályok is. Nem feladatunk a szakosztályok minősítése, ez a közgyűlés feladata lesz.

A biztonságpolitikai szakosztály folytatta a korábbi években megkezdett vitasorozatát aktuális biztonságpolitikai kérdésekről. Fórumot tartottak: - a globális erőviszonyok alakulásáról a 21. század első évtizedében, (Hadtudomány, 1998. 2. sz. 126. o.) - a NATO déli szárnya (Hadtudomány, 1998. 4. sz. 125-126. o.) - a honvédség hosszú távú fejlesztési elgondolásai témákból. A december 9-én tartott közgyűlésen bejelentették dr. Mórocz Lajos lemondását szakosztály-elnökségi tagságáról, helyét fiatalabb és arra érdemes kutatónak kívánja átadni. A közgyűlés résztvevői méltatták eddigi munkásságát, amit emléktárgy átadásával is kifejeztek.

1999-ben szakosztályfórumokat terveznek: - a NATO-tagság követelményei és azok teljesítése, - a haderőreform folyamata, - a hadsereg és a társadalom viszonyrendszere, továbbá - a biztonságpolitika aktuális kérdései napjainkban témákból.

Az egészségügyi szakosztály részt vett a magyar hadiegészségügy történetéről rendezett kiállítás megszervezésében. Bekapcsolódott a Honvédorvosi Klub rendezvényeibe. Tagjai kutatásokat folytattak a Központi Katonai Kórház centenáriumi ünnepségeinek előkészítése kapcsán.

A szakosztály bejelentette tevékenységének felfüggesztését, mivel tagsága 9 főre csökkent. A továbbiakban a Honvédorvosi Klubban kívánnak tevékenykedni.

Az elektronikai-informatikai szakosztály tagjai a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt.-vel közös fórumon ismerkedtek meg az Rt. által kifejlesztett információvédelmi és műholdas járműkövető berendezésekkel. A bemutató utáni fórumon élénk vita bontakozott ki az eszközök alkalmazhatóságának elvi és gyakorlati kérdéseiről. A TÁKI-val közösen tartott fórumon megismerkedtek a korszerű elektronikai felderítőberendezéseknek a TÁKI Rt.-nél folyó fejlesztésével és gyártásával. A fórumon ismét felvetődött a hadiipar és az alkalmazók, továbbá a tudományos kutatóhelyek közötti kapcsolat szorosabbá tételének igénye. A szakosztályközgyűlést megelőzően Ványa László előadásában ismerkedtek meg a szerzőnek az információs hadviselés eszközrendszeréről a társaság pályázatán eredményesen szerepelt tanulmányával.

1999-ben folytatni kívánják a hadiipari cégeknél tett látogatásokat, most a MIKI Rt. kerül sorra. Országos szintű elektronikai fórumot terveznek a hiradó-, az informatikai és az elektronikai feladatoknak a NATO-csatlakozás után kialakult helyzetéről.

A haditechnikai szakosztály tagjai részt vettek a Haditechnikai Intézet konferenciáján, ahol a hazai haditechnikai fejlesztés helyzetével és lehetőségeivel foglalkoztak. A tagság egy része részt vett a Haditechnikai Főcsoportfőnökségnek a haditechnikai eszközök technikai kiszolgálási rendszere korszerűsítésének lehetőségeiről tartott konferenciáján (Hadtudomány, 1998. 3. sz. 125-126. o.). Segítették a Láhner György Haditechnikai Klub rendezvényeit. A szakosztálynak önálló rendezvénye nem volt.

1999-ben konferenciát terveznek a haditechnikai eszközök jelenlegi helyzetéről és jövőjéről. Fórumon tervezik áttekinteni a hazai harcjárműpark helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit, továbbá a hiradás technikai eszközeinek helyzetét.

A hadműveleti-harcászati szakosztály tagjai részt vettek a NATO parancsnoki és törzs munkarendje hazai adaptálásáról, továbbá a terület-ellenőrzésről, mint a szárazföldi csapatok tevékenységének új eleméről a Szárazföldi Csapatok Vezérkarával és más szervekkel közösen tartott konferencián. Több tanulmányt készítettek, melyeket az ZMNE harcászati jegyzeteiben vagy a HVK Tudományszervező Osztály útján hasznosulnak.

1999-ben konferenciát terveznek a NATO parancsnoki és törzsmunkarend, a vezetés és irányítás elveinek adaptálásáról. Horváth András és Magyar Tibor doktori értekezése munkahelyi vitájának megtartását is felvállalják.

A hadművészeti szakosztály fórumokon dolgozta fel a katonai vezetés fejlesztésének alapkérdéseit, a katonai doktrínák korszerűsítésének elveit és a haderőreform aktualitásait. Előkészítette a társaság 1998. március 19-én tartott fórumának referátumát, melynek előadója dr. Pekó József, a szakosztály elnöke volt, tárgya: ajánlások a Magyar Köztársaság katonai stratégiájához. Ezen a fórumon hangzott el Lőrincz Kálmán: A katonai válságkezelés stratégiai irányelvei és követelményei, és dr. Seebauer Imre: A katonai stratégia vezetési kérdéseiről című korreferátuma. Ezek a szakosztály műhelyvitáin formálódtak. (A fórumról a Hadtudomány 1998. 2. sz. 3-10. oldalán olvashatnak.)

1999-ben három fórumot terveznek. Ezek témái: - a honvédelem további szabályozásának újragondolása; - a honvédelem vezetési rendszere fejlesztésének feladatai; - a haderő modernizációjának alapkérdései az újragondolt nemzeti katonai stratégiának megfelelően.

A hadtörténeti szakosztály sem önálló, sem társult rendezvényt nem tartott.

1999-ben társrendezőként részt kívánnak venni a Magyarország az első világháborúban c. könyv, és Erőd a Duna mentén - Budapest, 1944-45 c. forráskiadvány bemutatóján. Részt vesznek A magyarországi harcok kezdete 1944-ben c. konferencián. Ezen a szakosztály több tagja előadást is tart. Saját szervezésben tervezik megtartani a székesfehérvári páncéloscsata, 1945 - elnevezésű konferenciát.

A hadtudomány-elméleti és -történeti szakosztály önálló rendezvényt nem tartott, de a társaság és a más szervekkel közösen tartott rendezvényeken tevékenyen részt vettek. Ilyenek voltak: az MTA IX. Osztály felolvasóülése, melyen Ács Tibor, a szakosztály elnöke Kápolnai Pauer István levelező tag tudományos munkásságát ismertette (Hadtudomány, 1998. 2. sz. 124. o.); a magyar tudomány napja alkalmából a ZMNE szervezésében tartott hadtudományi rendezvénysorozaton szintén Ács Tibor tartott előadást Hadtudósok és a Magyar Katonai Főtanoda címmel. (Hadtudomány, 1998. 4. sz. 124. o.).

A szakosztály 1999-ben tudományos konferencia szervezését tervezi A magyar hadtudomány évszázadai címmel, mellyel a társaság bekapcsolódhatna a millenniumi programba. A konferencia anyagának könyv alakban történő megjelenését is kezdeményezi.

A határőrszakosztály két konferenciát tartott. Ezek témái: - a Határőrség humántevékenysége, a munkavégzés sajátos jellemzői a különböző szakterületeken; - a Határőrség kiképzési rendszere az EU-integráció jegyében. Fórumot tartottak az EU-államok határőrizetéről. Kerekasztal-beszélgetésen foglalkoztak a Határőrség szervezeti átalakításával és az állománycsoportok képesítési követelményeivel, továbbá a vezetéselmélet és gyakorlat időszerű kérdéseivel a Határőrségnél. Az évzáró közgyűlésen szakmai munka irányultságának javítása érdekében 10 szekciót hoztak létre (tudományelméleti, határőrizet-történeti, vezetéselméleti, határőrizeti, határforgalmi, jogi, idegenrendészeti, pszichológiai, oktatási és kiképzési, logisztikai. Megválasztották ezek vezetőit is. Eredményesnek tartották a vidéki tagozatok munkáját. A szakosztályrendezvények egy részének is ők adtak otthont.

1999-re három konferenciát terveznek. Ezek témái: - a Határőrség logisztikai rendszerének elméleti és gyakorlati kérdései; - átjárható és biztonságos határok; - a rendvédelem helye és szerepe a hadtudomány rendszerében. Egyéb fórumok témái: - a honvédség, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség felépítésében és feladatrendszerében bekövetkezet változások; - a határőrtiszt- és -tiszt~helyettes-képzés története 1945-ig; - a különböző jogszabály-módosítások hatása a határőrségi feladatok végrehajtására. Kerekasztal-beszélgetésen foglalkoznak az EU-csatlakozás határőrségi vonatkozásaival. A szakosztály ebben az évben is önálló pályázatot tervez kiírni.

A humánerőforrás-fejlesztési szakosztály munkatervi feladatait nem tudta teljesíteni, szakosztályrendezvényt a június 10-én tartott vezetőségválasztó közgyűlés kivételével nem tartottak.

A légierő-szakosztály fórumán előadást hallgattak meg a NATO repülésirányítási és légijármű-azonosító rendszeréről, ezen belül kiemelten az ASOC rendszerről.

A repüléstudományi szakcsoport rendezésében egész napos konferenciát tartottak Szolnokon Merre, hová, helikopter? címmel. Ezen több előadás hangzott el a helikopterállomány és a csapatok helyzetéről, harci alkalmazásuk és üzemeltetésük aktuális kérdéseiről. A szekciókban lefolytatott szakmai vitán számos új gondolat merült fel. Az elhangzottak szerkesztett változata megjelent a Repüléstudományi Értesítő különkiadásában. A szakosztály kiemelkedő rendezvénye volt a Légierő Vezérkarral közösen szervezett nemzetközi konferencia a harcászati repülők fejlesztésének szükségességéről és lehetőségeiről. Ezen a haderőnem szinte teljes vezetői állománya és a szakosztály tagjainak döntő többsége részt vett. Jelen voltak és felszólaltak a repülőtenderen pályázni kívánó repülőgépgyártó nemzetközi vállalatok képviselői is. A konferencia anyaga különkiadásban megjelent.

1999-ben a repüléstudományi szakcsoport Kihívások a repüléstudományban a harmadik évezred küszöbén címmel tervez konferenciát. Szakosztály-konferenciát terveznek a tiszt- és tiszthelyettes-képzés követelményeinek és szervezeti struktúrájának várható változásairól. Több együttműködő szervezettel közösen (BME, KTE SZRTI) tervezik a XII. magyar repüléstudományi napok nemzetközi rendezvénysorozatát.

1999-ben is tervezik részvételüket a műszaki csapatok napjának rendezvényein. Az ÉTE-vel közösen megrendezik a VIII. Nemzetközi Robbantástechnikai Kollokviumot. A szakosztályrendezvények tervezett témái: a külföldi konzultációk és műszaki delegációk látogatásának tapasztalatai; a honvédség résztvétele a katasztrófaelhárításban és az 1998-as árvízvédelem tapasztalatai; a légierő műszaki támogatásának időszerű kérdései. Megismerkednek a HTI-ben folyó új fejlesztésekkel. Tanulmányi kirándulást terveznek a NIKE-FIOCCI cég meglátogatására, Balatonfüzfőre. Továbbra is tervezik a 10. évfolyamába lépett Műszaki Katonai Közlemények megjelentetését.

A nemzetbiztonsági szakosztály beszámoló közgyűlést nem tartott, 1999-re munkatervet nem készített. A szakosztály az elmúlt évben sem működött.

A térképészeti és katonaföldrajzi szakosztály részt vett a digitális térképek katonai hasznosításának lehetőségeiről tartott bemutatón az MH Térképészeti Intézetben. Fórumot tartottak a térképészeti és katonaföldrajzi támogatás fogalomrendszeréről a NATO-tagállamokban, továbbá a térinformatika katonaföldrajzi alkalmazásának lehetőségeiről. Tanulmányt készítettek az MH részére a katonaföldrajzi információkkal történő ellátás rendjéről, továbbá a katonaföldrajzi térségek elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Ezeket a témákat konferenciákon is megvitatták.

A vám- és pénzügyőrségi szakosztály az 1998. évi munkatervi feladatait nem tudta teljesíteni, a szakosztály gyakorlatilag nem működött. Ez a megállapítás tükröződött az elnöki beszámolóban és a hozzászólásokban is. A visszaesést jelzi az a tény is, hogy az évzáró közgyűlésen mindössze 6 fő jelent meg. A múlt lezárását jelenti, hogy az eddigi elnök és titkár bejelentette lemondását és jelölőbizottságot választottak. A jelenlevő tagok szorgalmazták a munka újra indítását.

A vegyi- és környezetbiztonsági szakosztály fórumot tartott a szakmai felső vezetés átszervezésének hatásáról a szolgálat jövőképére. Hagyományápolás keretében anyaggyűjtést végeztek a vegyivédelmi szakgyűjteményhez, közreműködtek a múzeum bővítésének és áttelepítésének tervezésében. Találkozót szerveztek a szolgálattól eltávozott, más területeken dolgozó tisztekkel és megszervezték az országos vegyivédelmi találkozót. A szakosztály működési területét kibővítették a katonai környezetvédelemmel és ennek megfelelően a szakosztály neve is megváltozott. (A névváltozást és a szakosztály elnökségének felhívását a Hadtudomány, 1998. 4. sz. 127. oldalán közöltük.)

1999-ben szakmai konferenciát tartanak a vegyivédelem és környezetbiztonság, továbbá a szakmai doktrína kérdéseiről. Folytatni kívánják a szakgyűjtemény anyagának gazdagítását, közreműködnek a múzeum átépítésében. Szakmai múzeumok meglátogatását is tervezik.

A védelemgazdasági szakosztály kiemelkedő rendezvénye volt a védelmi tervezés szerepéről és feladatairól a NATO-taggá váló Magyarországon témában a Vezérkar Védelmi Tervezési Főcsoportfőnökséggel közösen 1998. október 1-jén tartott konferencia. (Hadtudomány, 1998. 4. sz. 126-127. o.) A konferenciát követő közgyűlésen új szakosztályelnökséget választottak, ezzel megszüntették a korábban tapasztalt működési hiányosságokat. (Hadtudomány, 1998. 4. sz. 128. o.)

1999-re tudományos konferenciát terveznek a védelmi tervezés helyéről, szerepéről és feladatairól a NATO tagországaiban (január-február); a regionális biztonságpolitika védelemgazdagsági összefüggéseiről (március-április); továbbá a NATO-bővítés védelemgazdasági aspektusairól. Aktív részvételt terveznek a magyar tudomány napja rendezvényein. Szeretnének bekapcsolódni a Közép-Európa biztonságával és a NATO-bővítés gazdasági aspektusaival foglalkozó nemzetközi kutatási programokba.

Z. R.

Megalakult a tüzérszakosztály

1998. december 4-én húsz alapító tag létrehozta a tüzérszakosztályt. Az alapítók szándékai szerint a szakosztály azzal a céllal jött létre, hogy tudományos alapossággal művelje a fegyvernem feladatait megalapozó elméleti tevékenységet, gyűjtse maga köré az elméleti kérdésekkel foglalkozó, továbbá a kiképzést és a gyakorlati munkát irányító szakemberek népes csoportját, oldja az elméleti és a gyakorlati kérdésekkel foglalkozók soraiban tapasztalható ellenérzéseket.

Az alakuló közgyűlésen ideiglenes elnökséget választottak. Elnöknek Kálmán Ferenc dandártábornokot, alelnöknek dr. Szendy István alezredest, titkárnak Felházi Sándor őrnagyot választották meg.

Az alakuló ülés határozott arról, hogy az ideiglenes elnökség dolgozza ki a szakosztály szervezeti és működési szabályzatát, készítse el az éves munkatervet és költségvetést, ezeket elfogadásra március végéig terjessze a szakosztály tagsága elé. A munkaterv elkészítésének elősegítésre rendezvénytervet fogadtak el, mely szerint negyedévente tartanak klubdélutánokat. Ezeken a megjelölt témák közül választják ki a megvitatandó kérdéseket.

Az 1998. évi közgyűlésen és az elnökségi üléseken elhangzott beszámolók alapján a tagság előtt ismertek azok a gondok, amelyek a belügyi szakosztály szervezeti életét és tevékenységét kísérték. A megalakulást követő években, különösen 1994-ig jól működött, tagsága meghaladta a 150 főt, a társaság legnagyobb létszámú és igen eredményes szakosztálya volt. Eredményes vállalkozókból álló szponzori klub is kialakult körülötte. Működési zavarai 1994-ben kezdődtek. Első jelei abban nyilvánultak meg, hogy csökkent tagságának érdeklődése a szakosztály szervezeti élete iránt. Ebben az évben új vezetőséget választottak, ami kezdetben még tudott eredményeket produkálni, de később egyre inkább elbizonytalanodott. Nehezen tudta érzékelni és feldolgozni a rendőrség személyi állományában bekövetkezett változásokat, a többszöri vezetőváltást és a magárahagyatottságot. A személyi változások a vezetőséget sem kerülték el: az elnök később lemondott, az elnökség tagjai egy fő kivételével nyugállományba vonultak, vagy kikerültek a rendőrség állományából. A tagság növelése érdekében indított szervezőmunka nem volt eredményes, a BM-hez tartozó más szervek - a tűzoltóság és a polgári védelem - szinte teljesen kimaradtak. Így következett be, hogy a szakosztály az elmúlt két évben gyakorlatilag nem működött.

Az 1998. márciusi közgyűlés határozatának megfelelően a társaság elnöke az év közepén kísérletet tett a szakosztály működésének újraindítására, új vezetőség megválasztásának előkészítésére. Ez a kísérlet akkor eredménytelen maradt, amihez az is hozzájárult, hogy a kormányváltás újabb bizonytalansági tényezőként jelentkezett, célszerűnek látszott megvárni a helyzet konszolidálódását. Az igényt jelzi, hogy a szakosztály volt tagjai közül 59 fő még 1998-ban is megújította tagságát. A doktoranduszképzésben részesülők közül is többen kifejezték igényüket a munkájukat segítő és publikációs lehetőségeket teremtő, működő szakosztály iránt.

A szakosztály megmaradt tagjai közül többen kezdeményezték a munka újraindítása feltételeinek megteremtését. Ezek közé tartozott Kopasz Árpád r. ezredes, a vezetőség még beosztásban maradt tagja is, aki jelenleg Jász-Nagykun-Szolnok megye rendőrfőkapitánya. Helyzetét és kapcsolatait is felhasználva tájékoztatta az országos rendőrfőkapitányt és a BM illetékes helyettes államtitkárát a szakosztály körül kialakult helyzetről, és miután tőlük elvi egyetértést kapott, vállalta a szakosztály újjászervezésének kezdeményezését. Felkérte a társaság elnökét, hogy ebben vállaljon megfelelő szerepet.

Az elnök úr felvette a kapcsolatot Felkai László belügyi helyettes államtitkár úrral, aki egyetértett elgondolásával és támogatásáról biztosította a megválasztandó vezetőséget. Ezek után 1999. február 11-ére összehívták a szakosztály közgyűlését.

A közgyűlésen a részt vevők hosszas vita után úgy határoztak, hogy újraindítják a szakosztály munkáját, majd elnökséget választottak. Elnökké dr. Szabó Gyula urat, az elnökségbe Bartha Vámos László, Horváth Ede, Lovas Attila és dr. Párdi Mátyás urakat választották meg. Határoztak arról is, hogy a társaság és a szakosztály most megválasztott elnöke együtt keresse fel a BM illetékes helyettes államtitkárát és tájékoztassák a szakosztály közgyűlésének döntéseiről, kérjék ki véleményét az év folyamán végzendő munkáról, továbbá kérjék a BM és az ORFK vezetőinek támogatását.

Z. R.

A hadművészeti szakosztály 1999. február 10-én fórumot tartott a honvédelem szabályozásának újragondolásáról. Előadó dr. Pekó József, a szakosztály elnöke volt. A fórum időszerűségét jelzi, hogy a NATO-csatlakozás és az utóbbi évek változásai miatt időszerűvé vált a biztonságpolitika, valamint a honvédelem alapelveit szabályozó okmány korszerűsítése.

A vitaindítóban az előadó kitért arra, hogy az ország NATO-taggá válása az euroatlanti államok szövetségének keretei közé helyezi honvédelmünket, ami új követelményeket támaszt a honvédelem rendszerének működtetésében és modernizációjában. A honvédelmet meghatározó alapdokumentumoknak tartalmazniuk kell azokat a követelményeket, melyeket az országnak a megváltozott biztonságpolitikai helyzetben és a szövetségi rendszerben teljesítenie kell. A haderő további modernizációjának céljait és feladatait a szövetségi rendszerben támasztott követelményeknek kell alárendelni. A honvédelem időálló szabályozásának feltétele, hogy elvi alapjainak meghatározása a tudományos vizsgálatok szintézise alapján történjen. Ezt a célt szolgálja a szakosztály fórumai is.

A vitaindító előadást széles körű véleménynyilvánítás követte. Vitatott kérdések voltak: a haderő elvárt szintű működtetésének garantálása; a magyar haderőrészek külföldi alkalmazásának elvei és ezek várható következményei; a térségünkben alkalmazott békeműveletek várható hatása nemzeti érdekeinkre és szomszédságpolitikánkra; továbbá azok a kritériumok, amelyek a katonai stratégia megalkotását befolyásolják. Mivel a témák nagyobb nyilvánosságot érdemelnek, az előadó vitaindítóban felvetett gondolatait és a vita következtetéseit cikkben tervezi kifejteni.

P. J.

Konferencia a védelmi tervezés helyzetéről

A védelemgazdasági szakosztály 1999. február 9-én tudományos tanácskozást rendezett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen A védelmi tervezés helyzetéről a NATO-csatlakozás tükrében címmel. A konferencián részt vettek: a szakosztály tagjai, a honvédség gazdálkodásával foglalkozó vezető szakemberek, a ZMNE tudományos rektorhelyettese és azon tanszékvezetők, akik a gazdálkodással kapcsolatos tematikák oktatásában érdekeltek. A rendezvényt résztvételével megtisztelte a logisztikai szakosztály elnöke és több tagja.

A megnyitóban dr. Mátyás Mihály szakosztályelnök kiemelte, hogy elkerülhetetlenül közeledik az az időpont, amikor a védelmi tervezési rendszer (VTR) fejlesztéséről beszélnünk kell. Rámutatott, hogy Magyarországnak a NATO tagjaként tudományosan megalapozott controlling tevékenységet kell kifejtenie.

Dr. Csontos András mérnök ezredes tartott vitaindítót, amelyben felvázolta a védelmi tervezési rendszer fejlesztésének jelenlegi állapotát, a gyakorlati rendszerkísérlet megkezdésének indokait és akadályait, a VTR kormányzati integrálásának feltételeit és követelményeit. Kitért a szervezeti változásoknak a rendszerkísérlet elindítására gyakorolt hatásaira, illetve a VTR-t megalapozó elméleti koncepciók eltéréseire. Befejezésül felsorolta azokat a kérdéseket, amelyek jelenleg a legvitatottabbak a VTR bevezetése kapcsán.

A vitát dr. Turák János hozzászólása nyitotta, aki a védelmi tervezés kormányzati koordinációs mechanizmusának kialakításáról adott tájékoztatást. Dr. Gruber Nándor a VTR-re vonatkozó, egymással vitatkozó elméleteket állította párhuzamba. Dr. Bognár Ferenc a védelmi tevékenység költséghatékonysága méretének fontosságát hangsúlyozta. Dr. Várhelyi István elsősorban a tervezési időtávok rögzítését, valamint a vezetési számtételen alapuló controlling tevékenység fontosságát emelte ki. Dr. Geller István a programfejlesztés jelenlegi helyzetével és feladataival ismertette meg a résztvevőket. Dr. Földes Ferenc a védelmi követelmények és költségvetési lehetőségek visszhangjáról, a költségvetés átláthatóságának lehetőségeiről és az átláthatóság értelmezéséről beszélt. Dr. Bencsik István a VTR makrokörnyezeti illeszkedésének fontosságát és a NATO-tervezés rendszeréhez való illeszkedés mellett a nemzeti jelleg megőrzésének fontosságát emelte ki.

A konferencia dr. Király László zárszavával ért véget majd dr. Mátyás Mihály megköszönte a hozzászólásokat és a szponzorálást.

M. M.

Vissza a lap elejére