FÓRUM

Nick Ferenc

“Iránytű” a tudományos kutatásban

1999. január 1-jén került kiadásra a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök jóváhagyásával az az okmány, amely mintegy 10-15 évre (2008, illetve 2010-ig) meghatározza a honvédség számára a tudományos kutatás irányait. Az okmány a fő irányokon belül felvázolja azokat a legfontosabb területeket is, amelyek a kutatásban prioritást élveznek, ezáltal mintegy “iránytűt” jelentenek a kutatók számára.

Az okmány szerkesztésénél abból indultunk ki, hogy a honvédségben folyó tudományos munka színvonalának és eredményességének feltétele a szakterületek tudatos, összehangolt fejlesztése. A sikert azonban alapvetően a tudományszervezés minősége határozza meg. A tudományszervezésnek jelen kell lennie a kutatás “gondolati” szakaszában, de részt kell vennie a kutatás eredményei hasznosításának visszaellenőrzésében is. Az “iránytű” a gondolati szakasz Ç20első összefoglaló okmánya.

A HVK Tudományszervező Osztály - továbbiakban TSZO - a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök közvetlen alárendeltségében szervezi a honvédségben folyó tudományos munkát. Közvetlen befolyása van a katonai szervezeteknél folyó tudományszervezésre, a tudományos kutatásra és a tudományos információellátásra, közvetett hatást gyakorol a tudományos képzésre.

A tudományszervezés minőségét legegyértelműbben a tudományos kutatás eredményeként született hasznosított (bevezetett) kutatási eredményekkel lehet mérni. Alapvető érdekünk, hogy a tudományos kutatást ennek megfelelően kezeljük. Úgy gondoljuk, hogy a honvédség előtt álló feladatok megoldása érdekében minél szélesebb körben kell megismertetni céljainkat, ehhez nyújtanak “iránytűként” segítséget a hosszú távú tudományos kutatás közzétett céljai.

Első lépésként a katonai szervezetek összeállították az egyes területeken jelentkező problémákat, a szervezeti és tevékenységi jövőképet és az annak megalapozásához szükséges tudományos kutatási feladatokat, célokat. A honvédség tudományszervezői megvitatták az összeállítást, amelynek eredményeként elkészülhetett a Magyar Honvédség Tudományos Tanácsa részére a tervezet, amelyet néhány módosítással a tanács ülése elfogadott és a Magyar Honvédség parancsnokának, vezérkari főnöknek elfogadásra javasolt. A jóváhagyott okmány segít az eligazodásban, alapját képezi középtávú terveinknek és lehetővé teszi számunkra a hosszú távú programmenedzselést.

Az iránytű kiadásával az a célunk, hogy elképzeléseinket minél szélesebb körben ismerjék meg, jelenjenek meg a pályázatok kiírásában, évfolyammunkák, szakdolgozatok címjegyzékében és nyújtsanak gondolati segítséget egyre több önálló kutatónak.

A hosszú távú kutatási irányok meghatározásának célja: a biztonságpolitikai és honvédelmi alapelvek katonai-technikai oldala összetevőinek kutatása, egységes nézetrendszer kialakítása a haderő átalakításával, haditechnikai korszerűsítésével, a személyi állomány kiképzésével és felkészítésével kapcsolatban. Az okmány kiindulási alapja a sikeres NATO-csatlakozás. A NATO-tagság és az ezzel együtt járó tudományos szervezeti együttműködés, a haditechnikai fejlődés és ma még nem látható események indokolhatják az okmány 8-10 év utáni ismételt kiadását.

A kutatómunka végrehajtásába bevonásra kerülnek a Magyar Honvédség tudományos kutatóhelyei* - továbbiakban kutatóhely -, valamint a középszintű parancsnokságok és a hadtudománnyal foglalkozó más szervezetek, intézmények. A hosszú távú kutatási irányokban rögzített kutatási feladatokat, amelyek a honvédség rövid, illetve éves központi terveiben szerepelnek, a témafelelős kutatóhely szervezi, a finanszírozást a HVK e célra biztosított költségvetéséből a Tudományszervező Osztály végzi.

A Magyar Honvédség hosszú távú kutatási irányait az okmány - összhangban a magasabb szinten (kormányzati, minisztériumi) folyó kutatásokkal - az alábbiak szerint csoportosítja:

I. A haderő átalakítása, fejlesztése, felkészítés és integrációja

II. A katonai logisztikai kutatás

III. A humánerőforrás-gazdálkodási kutatás

IV. Egyéb tudományos kutatás

I. A haderő átalakítása, fejlesztése, felkészítése és integrációja

Katonai doktrínához kapcsolódó nézetek és követelmények

• A Magyar Köztársaság környezetének biztonságpolitikai helyzete és annak hatása a katonai doktrína alakulására
• A katonai doktrínák elméleti alapjai, valamint összefüggései az ország biztonság- és védelempolitikájával
• A biztonság- és bizalomerősítő intézmények szerepe és hatása az ország katonai doktrínájának alakulására
• A katonai doktrínából fakadó követelmények hatása a hadművészet elméleti és gyakorlati kérdéseire
• A doktrinális elveknek, követelményeknek megfelelő országmozgósítás, országvédelem és hadszíntér-előkészítés feladatai békében, veszélyeztetettségi időszakban és háborúban

A haderő átalakításának fejlesztésének kérdései

• A honvédség feladatai békeidőszakban és a vele szemben támasztható követelmények teljesíthetősége
• Az MH lehetséges feladatai veszélyeztetettségi időszakban és háborúban
• A haderő lehetséges modellje, szervezeti és vezetési struktúrája kialakításának elvei és ütemezése
• A haderő létszáma és kiegészítésének lehetőségei
• A hadművészet - kiemelten a hadműveleti művészet és harcászat - általános elméleti és gyakorlati kérdései
• A védelmi harc alapjai, megszervezésének és megvívásának problémái
• Az országvédelem és hadszíntér-előkészítés katonai feladatai
• A csapatok célszerű díszlokációja, magasabb készenlétbe helyezésük feladatai
• A csapatok kiképzési, felkészítési rendszerének korszerűsítése
• A katonai vezetés elméleti és gyakorlati problémái, a béke- és a háborús vezetés modellezési lehetőségeinek vizsgálata
• A területvédelmi és a tartalékerők szervezeti, anyagi-technikai korszerűsítésének lehetséges irányai, feladatai
• A Magyar Honvédség, a Határőrség és a rendvédelmi erők együttműködésének feladatai

Az euroatlanti integrációból adódó feladatok kutatása

• A NATO szabályzatainak, utasításainak nemzeti sajátosságoknak megfelelő adaptálási lehetőségei
• A katonai integrációt elősegítő általános szabályozók bevezetését előkészítő kutatások
• A katonai integrációnak megfelelő hadászati, hadműveleti és harcászati eljárások, elvek bevezetésének feltételei és követelményei
• A katonai integráció hatása az MH struktúrájára, haderőnemi összetételére, szervezeti-működési rendjére és felszerelésére
• A parancsnokok és törzsek katonai integrációnak megfelelő kiképzési és felkészítési rendszere
• A nemzetközi gyakorlatok előkészítésének és végrehajtásának tapasztalatai
• A békefenntartás elvi kérdései, valamint a békefenntartó szervezetek felkészítése és működtetése
• A vezetés, irányítás, kommunikáció és az informatika alkalmazása, felhasználásának kölcsönös lehetőségei
• A katonai integrációval járó jogharmonizációs problémák kutatása

II. A katonai logisztikai kutatás

• A honvédséggel szemben támasztott követelményekkel és a gazdaság teherbíró képességével, továbbá a technikai haladással összhangban álló anyagi és technikai biztosítás elvei, lehetőségei, módszerei, valamint feladatai
• A katonai logisztika elveinek alakulása, a logisztikai rendszer fejlesztésének elvi, módszertani lehetőségei
• A honvédség gazdálkodási, ellátási és üzembentartási rendszerének korszerűsítése.
• A védelemgazdasági erőforrások feltárásának, előkészítésének és felhasználásának lehetőségei a haderő készenléte érdekében
• A logisztikai biztosítás és a szabványosítás általános, valamint speciális feladatai
• A korszerű egészségügyi biztosítás feladatai
• Az elhelyezés-biztosítás feladatai
• Az MH komplex környezetvédelmi rendszerének kialakítása, a károkozások (katasztrófák) megelőzésének módszerei

• A humánerőforrás-gazdálkodás elveinek alakulása és a vele szemben támasztott követelmények
• A humánerőforrás-gazdálkodás rendszere és hatékonyságának növelése
• Az állomány kiválasztása, képzése és felkészítése
• A hivatásos (önkéntes) állomány életkörülményeinek javítása, pályán tartásának követelményei
• A társadalmi nyilvánosság hatása a humánerőforrás-gazdálkodásra

IV. Egyéb tudományos kutatási
feladatok

• A hadművelet és harc mindenoldalú biztosítása elveinek változásai, a biztosítást felváltó támogatás értelmezése
• Az automatizált vezetési rendszerek korszerűsítése és alkalmazása
• Az elektronikai hadviselés, támogatás és ellenőrzés eszközrendszereinek műszaki fejlesztési lehetőségei
• Az MH alapfeladatainak végrehajtásához szükséges térképészeti adatok és anyagok iránti igények meghatározása, az alkalmazás lehetőségei
• Az informatika eredményeinek felhasználási lehetőségei
• A hadtudomány és a határtudományok kapcsolatának alakulása, hatásuk a honvédelem egészére

A tudományszervezők, mint a honvédségben folyó tudományos élet “háttérmunkásai”, azon dolgoznak, hogy a tervekben meghatározott célok, kutatási feladatok, rendezvények megvalósuljanak, a publikációk megjelenjenek, a tudományos fokozattal rendelkezők száma emelkedjen, és hozzáférést tegyenek lehetővé a tudományos információkhoz.

Úgy gondoljuk, hogy a hadtudomány érdekében kifejtett munkánk eredményét a tudományos kutatók tevékenységén keresztül tudjuk - az esetek többségében látványosan - bemutatni. Az “iránytűvel” az ő munkájukat kívántuk megkönnyíteni.

Vissza a lap elejére