RENDVÉDELEM

Kiss Lajos

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás kérdésköre valamilyen mértékben minden magyar állampolgárt érint. Az ország lakosságának nagy része fokozódó érdeklődéssel kíséri a megkezdett csatlakozási tárgyalásokat hazánk és az Európai Unió között. Mindenkit érdekel, hogy ez a folyamat hogyan hat személyére, szűkebb vagy tágabb környezetére, milyen előnyökkel jár a társadalom egyes tagjai számára. Az érdeklődés nemcsak hazánkra korlátozódik. Szomszédaink, és az ezen országokban élő magyar kisebbség is élénk figyelemmel kíséri a csatlakozási folyamatot.

A személyek szabad mozgása feltételeinek megteremtése az unión belül

A személyek szabad mozgása megteremtésének gondolata az egyesült Európán belül már a két világháború között megjelent A római szerződés fogalmazta meg konkrétan “négy szabadságként” az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgásának közösségen belüli megvalósítását. A személyek szabad mozgása a közösségen belül azt jelenti, hogy minden közösségi állampolgár szabadon mozoghat, letelepedhet és dolgozhat ezen a területen.

Ahhoz, hogy a schengeni határőrizeti rendszer eredményesen működhessen, kialakultak és hatnak azok a legfontosabb kategóriák, amelyek a rendszer eredményes működését biztosítják. Ezek a külső és belső határok. Ezen határok átlépésének feltételeit a schengeni egyezmény II. Cím I-II. fejezete tartalmazza. E fejezetekből meghatározóan csak azokkal a kérdésekkel foglalkozom, amelyek a határátkelőhelyek közötti határszakaszok határőrizetének szabályozását érintik.

Az I. fejezet a belső határok átlépésének kérdéseit tárgyalja. Ennek egyik legfontosabb megállapítása, hogy a belső határok személyi ellenőrzés nélkül bárhol átléphetők. Azonban ha a közrend vagy a nemzetbiztonság érdeke úgy kívánja, bármelyik szerződő fél, a többi szerződő féllel történt egyeztetés után, úgy dönthet, hogy belső határain korlátozott időtartamra, a helyzetnek megfelelő és az adott ország határőrizeti szervei által végzett ellenőrzést foganatosít. Ha a közrend vagy nemzetbiztonság azonnali intézkedést tesz szükségessé, az érintett szerződő fél megteszi a szükséges intézkedéseket, és azokról a legrövidebb időn belül tájékoztatja a többi szerződő felet.

A II. fejezet a külső határok átlépését szabályozza. A külső határok elvben csak a kijelölt határátkelőhelyeken és csak azok nyitvatartási ideje alatt léphetők át. A részletesebb rendelkezéseket, valamint a kivételeket, a kishatárforgalom módját, továbbá a speciális tengeri forgalomra vonatkozó szabályokat a Végrehajtó Bizottság állapítja meg.

A határőrizeti rendszer fejlesztésének középpontjába mindkét országban az informatikai és a határőrizetet, valamint határforgalom-ellenőrzést segítő technikai eszközök széles körű alkalmazását állították.

Megállapítható, hogy ezek a fejlesztések nagyban hozzájárultak a határőrizet eredményességének növeléséhez, a határőrizet hatékonyságát azonban kizárólagosan biztosítani nem tudják. A külső határokon a jogellenes cselekményeket szervező csempészszervezetek megismerték a különböző hőképtechnikai berendezések működési és alkalmazási elveit, tevékenységük fő irányait azokra a területekre összpontosítják, ahol ezek az eszközök a terep adta lehetőségek miatt nehezen vagy kevésbé hatékonyan alkalmazhatók.

A határőrizetben részt vevő szervek mindkét országban saját negatív tapasztalataik alapján jutottak hasonló megállapításokra, mint amelyeket mi határőrizeti elveinkben megfogalmaztunk. Ennek eredményeként a technikai eszközök alkalmazása mellett tovább növelik a határőrizetben részt vevő járőrök számát.

Összességében megállapítható, hogy a külső határok eredményes őrizete legalább két lépcső alkalmazásával, többvonalas határőrizeti rendszerrel oldható meg hatékonyan, a határőrizetben részt vevő erők és eszközök alkalmazása összhangjának megteremtésével.

A belső határokon a határátkelőhelyeken az ellenőrzést megszüntették, a határvonaltól számított 20-30 kilométeres mélységig azonban egyre növekvő létszámmal és hatékonysággal úgynevezett “háttérellenőrzéseket” végeznek a jogellenes cselekményeket elkövetők kiszűrésére.

Az amszterdami szerződés létrejötte előtt meghatározóan az volt az elképzelésünk, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után anyagi helyzetünknek és a kialakult határhelyzetnek megfelelően fokozatosan teljesítjük a Schengeni Egyezmény előírásait, majd ezt követően csatlakozunk az egyezményhez. A csatlakozás és a határőrizeti rendszer fejlesztésének alábbi lehetőségeit vizsgáltuk:

• A Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja lesz, azonban nem csatlakozik a Schengeni Egyezményhez,
• Hazánk csatlakozik a Schengeni Egyezményhez, de különleges státuszt kér a szomszéd, de nem tagállamokhoz fűződő kapcsolatai alakításában,
• Teljeskörű csatlakozás a Schengeni Egyezményben megfogalmazott jogokkal és kötelezettségekkel.

Az Amszterdami Szerződés új fejezetet nyitott a határőrizeti rendszer fejlesztésével kapcsolatos elgondolások vonatkozásában. Azzal, hogy a Schengeni Egyezményt a harmadik pillérből az elsőbe emelte át, azt a közösségi jog részévé tette. Így az új tagjelöltek számára a Schengeni Egyezményben megfogalmazottak teljesítése már a csatlakozás feltétele. A jelenlegi prognózisok szerint hazánk kedvező esetben már 2002-ben csatlakozhat az Európai Unióhoz. Erre az időpontra a magyar határőrizeti rendszer minden elemének meg kell felelnie a schengeni előírásoknak.

Szomszédaink közül jelenleg Ausztria tagja az Európai Uniónak és a schengeni egyezmény előírásait teljesítő államoknak. Hazánkkal megközelítően egy időben szomszédaink közül várhatóan Szlovénia fog csatlakozni az Európai Unióhoz. Rendelkezésre álló adataink szerint a többi szomszédukkal közös államhatárunk a schengeni normák szerinti külső határ kategóriájába fog tartozni. Ezt a kategóriát fogják alkotni: a Szlovákiával, az Ukrajnával, a Romániával, a Jugoszláviával és a Horvátországgal közös határszakaszaink. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a Magyar Köztársaság 2245 kilométer hosszú államhatárából 1787 kilométer hosszú határszakaszon kell az unió elvárásának megfelelő, külső határokra jellemző határőrizeti rendszert kialakítani, célszerűnek tartom e hosszú határszakasz további differenciálását.

A nemzetközi helyzetben érzékelhető jelenlegi tendenciákat figyelembe véve, feltételezhetjük, hogy az ukrán, a jugoszláv és a román határszakasz fog legtovább külső határszakaszként funkcionálni. Az államhatárral kapcsolatos és más jogellenes cselekmények számát figyelembe véve szintén feltételezhető, hogy hosszú távon ezek a határszakaszaink a legveszélyeztetettebbek.

Tekintettel arra, hogy a most létrehozandó határőrizeti rendszernek meghatározóan az Európai Unióhoz csatlakozásunkat követően kell külső határainkon a hatékony határőrzést - jelenleg pontosan meg nem határozható ideig - biztosítani, célszerűnek tartom annak vizsgálatát, hogy csatlakozásunk milyen hatással lehet az államhatárral kapcsolatos és egyéb jogellenes cselekmények irányultságára ebben az időszakban.

A jelenlegi helyzetet figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy leendő külső határainkon az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekményeket a horvát, a jugoszláv, a román és az ukrán határszakaszon a befelé, míg a szlovák határszakaszon a kifelé irányultság jellemzi. Változással a szlovák határszakaszon számolhatunk. Megítélésem szerint a csatlakozást követően a szlovák határszakaszt is a befelé irányultság fogja jellemezni. Ezt a következő tényezők támasztják alá. Ha Magyarország az Európai Unió tagja lesz, akkor az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekményeket elkövető személyek célja az lesz, hogy az Európai Unió területére bejussanak és innen a belső határellenőrzés csekélyebb hatékonyságát kihasználva jussanak el az unió más tagállamainak területére. Ily módon nem lesz érdekük, hogy Szlovákia irányába tovább menjenek.

Előre láthatóan Lengyelország, Csehország és Magyarország megközelítően azonos időpontban fog az unióhoz csatlakozni. Ezt követően Szlovákia sajátos helyzetbe kerül. Földrajzi helyzeténél fogva északról, nyugatról és délről az unió tagállamai fogják körülvenni. A keletről az ország területére beérkező illegális migránsok bármely irányba is indulnak, ezt követően számukra kedvező célországot fognak találni. Ezek közül az egyik Magyarország lesz. Melyek lehetnek azok a tényezők, amelyek hazánk északi határát az ember- és árucsempész-tevékenység kedvelt területévé tehetik?

Ebből legfontosabb lehet, hogy ez Magyarország leghosszabb határszakasza, ahová nem szándékozunk erőinket és eszközeinket az átlagosnál nagyobb mértékben összpontosítani. A másik meghatározó szempont, hogy e határszakaszunkon a terep rendkívül változatos, kedvező feltételeket biztosít az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények elkövetéséhez. A Dunától keletre erdős hegyes, míg az Ipoly befolyástól nyugatra meghatározóan a Duna képez természetes akadályt. Így ezen határszakasz hatékony ellenőrzése nehezen biztosítható.

A várható helyzet prognosztizálását nehézzé teszi, hogy az embercsempész-szervezetek jól felkészültek, nagy helyismerettel rendelkeznek, technikai eszközeik és híradásuk minden kívánalmat kielégít. A nyugati tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy gyorsan alkalmazkodnak az új határőrizeti rendszerhez és annak leggyengébb pontjait fogják kiválasztani cselekményük elkövetéséhez. Így a lengyel, a cseh, a magyar határszakaszok között is gyorsan válthatnak, és még a magyar határszakaszon belül is gyorsan áthelyezhetik cselekményük súlypontját egyik térségből a másikba. Ezért addig, míg ez a határszakasz nem válik belső határrá, gyakran fog bizonyos helyeken és időszakokban az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények elkövetésének kiemelt helyszínévé válni.

Napjainkra a határőrség fejlődésének jelentős állomásához érkezett. Az 1989-ben megkezdett átalakítási folyamat első szakasza befejeződött. Elkészültek a határőrség feladat- és tevékenységi rendszerét meghatározó jogszabályok, a hatékonyabb működés érdekében jelentős szervezeti átalakítások kerültek végrehajtásra, az elmúlt évben a határőrség szervezetéből az utolsó sorkatona is kivonásra került.

A jogszabályi változások a szakterületi szabályozásokkal kiegészítve lehetővé teszik, hogy a Határőrség helyi és területi szerveinek vezetői szervezetük illetékességi területén a hatáskörükbe utalt ügyekben döntsenek és egy személyben feleljenek tevékenységük hatékonyságáért.

A fent leírtakat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a fejlesztéseknek a határátkelőhelyek közötti határszakaszok tekintetében is a jugoszláv, a román, az ukrán határszakaszt kell kiemelten érinteniük. Melyek lehetnek azok a technikai eszközök, amelyek beszerzésével ezen határszakaszok hatékony ellenőrzése megvalósulhat? A már korábbi pulikációkban megjelent eszközökön kívül az alábbi eszközök alkalmazását tartanám célszerűnek.

Továbbra is kiemelt helyet kell elfoglalnia az informatikai fejlesztésnek, melynek eredményeként el kell érni, hogy a járőrök a jogosultságuknak megfelelő adattárakban a személyeket és a járműveket az illetékességi terület bármely pontjáról ellenőrizni tudják. Ehhez kapcsolódóan a következő fejlesztéseket tartom célszerűnek.

Állandó teletelepítésű hőképtechnikai berendezéseket lenne célszerű alkalmazni az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények országos főirányaiban. Ezeket azoknak a határőrizeti kirendeltségeknek kellene üzemeltetni, amelyeknek az illetékességi területén alkalmazásra kerülnek. Kezelőszemélyzetüket is ezeknek a kirendeltségnek kellene biztosítaniuk, amely az üzemeltetési idő alatt kettő fő operátorból áll. Ezen személyek feladata lenne a berendezések kiszolgálása, a kezelő fülkében elhelyezett műszerek figyelése, jogellenes cselekményt elkövetők felfedése esetén a figyelő/üldöző csoport helyszínre irányítása, kapcsolattartás a kirendeltség határőrizeti ügyeletesével, irányába javaslattétel a szolgálatban lévő járőrök értesítésére, esetlegesen segítség nyújtás céljából ezen járőrök meghatározott tereppontokra, terepszakaszokra történő irányítására.

Tekintettel arra, hogy ezeknek a kirendeltségeknek az illetékességi területén belül általában határforgalmi kirendeltség is elhelyezkedik, célszerű lenne megvizsgálni, hogy ezen berendezések személyi kiszolgálása, az egyéb szükséges szervezeti elem(ek) létrehozása nem egyszerűsödne-e, ha ezek a kirendeltségek összevonásra kerülnének. Ez az adott területen rendelkezésre álló erők más területeken történő hatékonyabb alkalmazását is lehetővé tenné.

Mobil hőképtechnikai eszközök alkalmazása

Napjainkra ezeknek az eszközöknek kialakult egy olyan változata, amely egy terepjáró mikrobusz vagy személygépkocsi kocsiszekrényébe építve lehetővé teszi, hogy különböző helyeken és időpontokban kerüljön alkalmazásra. Figyelembe véve kiemelt külső határaink térségében az igazgatóságok illetékességi területén a domborzat és a fedettség kedvező alakulását, feltételezhetjük, hogy ezen eszközök ebben a térségben hatékonyan alkalmazhatók.

A mikrobusz kocsiszekrényében kettő fő operátor részére került munkahely kialakításra. E két fő az állandó telepítésű eszköz kezelő személyzetéhez hasonlóan végezi a berendezés kiszolgálását, figyeli a gépjárműben elhelyezett monitoron a jogellenes cselekményeket elkövető személyek megjelenését, követi mozgásukat a terepen. A helyszínre irányítja a figyelő/üldöző csoportot, amely végrehajtja az elfogást.

Az elfogás végrehajtása azonban több problémát is felvet. Abban az esetben, ha viszonylag nagyobb távolságról kell a tiltott határátlépést elkövetők mozgási útvonalára, tartózkodási helyére irányítani az üldöző csoportot, akkor ennek közeledését a jogellenes cselekményt elkövetők könnyen érzékelhetik. Mivel napjainkban az embercsempészek által szervezett, csoportos elkövetési magatartás a jellemző, feltételezhető, hogy a csoport tagjai ekkor a terepen megpróbálnak elrejtőzni vagy kis csoportokban és egyénileg folytatják útjukat, hogy később egy megbeszélt helyen vagy településen találkozzanak, vagy megpróbálnak visszajutni a szomszéd ország területére.

Látható, hogy ez a megoldási változat a legtöbb esetben nem fogja biztosítani a sikert. Ezért célszerűbbnek tűnik ha az üldözőcsoport, a csoportos elkövetők feltételezett haladási útvonalán egy olyan terepszakaszon, ahol a meglepést biztosítani tudja elrejtőzik és váratlanul üt rajta a határsértő csoporton és hajtja végre az elfogást. Természetesen ez a megoldási változat feltételezi, hogy legalább 2-3 figyelő/üldöző csoportot működtessünk annak érdekében, hogy a tiltott határátlépést elkövető személyek feltételezett haladási irányában ezeket a csoportokat kellő időben elhelyezhessük és ha szükséges egyéb tevékenységeket is végezhessünk velük. Ilyen lehet a kialakult helyzetnek megfelelően zárás végrehajtása, vagy a mélységben okmányellenőrzés végzése.

Hordozható hőképtecnikai berendezés alkalmazása

Érzékelhetjük, hogy a jogellenes cselekményt elkövetett személyek felfedése a terepen, úgy éjjel mint nappal, még nem biztosítja sikeres elfogásukat. Ezt segítheti eredményesen, a hordozható hőképtechnikai berendezés alkalmazása.

Természetesen felmerül a kérdés, miért szükséges egy ilyen eszköz, amikor az üldözést végrehajtó járőreink is rendelkezhetnek a maradék fény felerősítésére alkalmas éjjellátó eszközökkel. Azért, mert ezen eszköz alkalmazója éjjel jelentős előnyre tehet szert a maradék fény felerősítésére alkalmas optikai eszközök használóival szemben. Addig, míg a maradék fény felerősítésén alapuló éjjellátó eszköz alkalmazása esetén megfelelő álcázással, mozdulatlansággal a keresett személy vagy személyek elkerülhetik a felfedést, addig a hőképtechnikai berendezések elől az elrejtőzés nem lehetséges.

Ezért lenne célszerű ezen berendezéssel a figyelő/üldöző csoportok megerősítése. Természetesen minden csoport megerősítésére nem fog lehetőség nyílni, azonban azt célszerű lenne elérni, hogy minden akció végrehajtásakor legalább egy ilyen eszköz rendelkezésre álljon.

A helikopterre szerelt hőképtechnikai berendezés nagy területek gyors és megbízható ellenőrzését teheti lehetővé. Szerepe elsődlegesen a jogellenes cselekményeket elkövető személyek felfedésében lehet. Ezt követően a földön szolgálatot teljesítő járőröket vagy a figyelést/üldözést végrehajtó csoportot(okat) a kérdéses körzetbe irányítaná, amelyek az elfogást végrehajtanák. Felmerül a kérdés, célszerű lenne-e, ha a helikopter befogadó képessége lehetővé teszi, egy 2-3 fős üldöző csoport elhelyezése a helikopteren. A földön végrehajtott elfogás nehézségeit figyelembe véve a jelenlegi körülmények között nem tartom célszerűnek ezt a megoldást.

A vízi határszakaszok megbízható őrizete elsődlegesen ukrán viszonylatban tehet szert kiemelt jelentőségre. Ezt nagyban segíthetné a különböző típusú hajókra szerelt hőképtechnikai berendezések alkalmazása. Ezekkel megoldható lenne úgy nappal mint éjszaka a vízfelszín és a part menti területek ellenőrzése. A hajók éjszakai mozgásának biztosítása érdekében ezen hajókat el kell látni a biztonságos vízi közlekedést biztosító lokátorral is.

A különböző szervezeti elemek összehangolt tevékenységének biztosítása érdekében, majd a jogellenes cselekményeket elkövető személyek észlelésekor a hőképtechnikai berendezés, a figyelő/üldöző csoportok, a hajók, a helikopter tevékenységének vezetése szükségessé teheti mozgó vezetési pont alkalmazását. Erre sor kerülhet akkor is, ha egy időben egy területen több hőképtechnikai eszköz, figyelő és üldöző csoport kerül alkalmazásra. A mozgó vezetési pont állománya egy tiszt és egy operátor. A vezetési pont berendezése, az összeköttetést biztosító eszközök teljesítménye nem ismert. Amennyiben ez ismert lesz, célszerű lesz megvizsgálni, hogy esetlegesen a kirendeltségek informatikai rendszerével ez milyen mértékben helyettesíthető.

A jogsértő cselekményt elkövető személyek észlelésekor a gyors és hatékony intézkedések megtétele érdekében fontos, hogy azonnal pontosan meg tudjuk határozni ezen személyek, a járőrök, a figyelő és üldöző csoportok helyzetét. Ez különösen nehéz feladat lehet éjszaka a vízen és a levegőben. Ezen feladat gyors és pontos elvégzésére alkalmas a műholdas helyzet meghatározó berendezés (GPS).

Az eddig leírtakból úgy tűnhet, hogy a határátkelőhelyek közötti határszakaszok hatékony őrzésének egyetlen tényezője van, a technikai eszköz. Már utaltunk is rá, hogy ezek az eszközök jelentősen hozzájárulhatnak a sikerhez, de nem kizárólagos biztosítékai annak. Vannak olyan terepszakaszok, ahol nem vagy csak kevésbé hatékonyan alkalmazhatók. A sablonos alkalmazás, a helytelen helyzetértékelés ezen drága eszközökben rejlő lehetőségek hatékony kihasználását jelentősen csökkentheti.

Az eddig leírtakból is kitűnik, hogy ezek az új technikai eszközök önálló alkalmazás esetén nem eredményezik azt a hatékonyságot, amelyet joggal elvárhatunk. A hatékony alkalmazáshoz szükség van egy hőképtechnikai és legalább egy figyelő/üldöző csoport alkalmazására. De ez a hatékonyság további szervezeti elemek összekapcsolásával jelentősen növelhető. Összességében megállapítható, hogy ezek az eszközök a kívánt eredményességet csak rendszerbe szervezve biztosítják. Ezeket figyelembe véve a következő elgondolások tűnnek célszerűnek.

Feltételezem, hogy a mobil hőképtechnikai berendezések fokozatosan kerülnek beszerzésre és alkalmazásra. Az is célszerűnek tűnik, hogy ezek beszerzése és alkalmazása megelőzze az állandó telepítésű berendezések vásárlását, ugyanis ezen eszközök alkalmazásával fel lehetne mérni, hogy az állandó telepítésű eszközök elhelyezése hol célszerű.

Figyelembe véve, hogy a mobil eszközök hatékony alkalmazása is feltételezi még legalább egy figyelő/üldöző csoport alkalmazását, de az elfogás hatékonysága két - három ilyen csoport jelenlétét is megköveteli, ez összességében érinthet egy mobil és egy kézi hőképkamerát, három járőr autót és minimum 11 fő személyi állományt. Felmerül a kérdés, önálló szervezeti egységként, vagy valamely alegység részeként üzemeltessük ezeket az eszközöket. A kezdeti időszakban a feladat végrehajtás szempontjából megítélésem szerint egy önálló hőképtechnikai csoportként kellene alkalmazni ezeket az embereket és eszközöket. Tekintettel arra, hogy egy ilyen csoport meghatározóan éjszaka kerül alkalmazásra, mindenképpen szükséges az eszközök hatékony kihasználása érdekében több váltás személyzetet szervezni. Addig, amíg egy igazgatóságnál egy - két ilyen eszköz található, addig célszerű lenne, ha ezen eszköz vagy eszközök alkalmazási területeit heti bontásban a határőrizeti osztályvezető határozná meg. Az ezt követően beérkező eszközöket az igazgatóság valószínű irányaiban elhelyezkedő kirendeltségek szervezetében kellene alkalmazni. A fejlesztés végén az igazgatóság közvetlen alárendeltségében egy eszközt lenne célszerű hagyni önálló csoportként, vagy a határvadász század részeként.

Ezt a változatot azért is tartanám célszerűnek, mert ezek az eszközök a határőrizeti kirendeltségek illetékességi területén kerülnének alkalmazásra, ahol az államhatár eredményes őrzéséért a kirendeltség vezető felelős. Ezen eszközöknek a kirendeltség vezető alárendeltségébe kerülésével a döntési jogkör és a felelősség egy helyen jelenne meg.

Azokon a kirendeltségeken, ahol ezek a berendezések a kirendeltség alárendeltségében üzemelnének, ezek alkalmazási területén a határőrizeti rendszernek legalább három vonalasnak kell lennie. Ha befelé irányultsággal számolunk, akkor az államhatár térségében kellene elhelyezkednie 1-2 figyelő/üldöző csoportnak, a második vonalat a hőképtechnikai berendezés képezné, míg a hőképtechnikai berendezés mögött a mélységben szintén 1-2 figyelő/üldöző csoport helyezkedne el. Azokat az erőket, amelyek a kirendeltség állományából a hőképtechnikai csoportban nem vesznek részt, ebben az időszakban a hőképtechnikai berendezés által nem vagy csak nehezen ellenőrizhető terepszakaszokon célszerű alkalmazni.

A belső határokon az új határőrizeti rendszer fokozatos kialakítása tűnik célszerűnek. Ily módon a belső határok az első időszakban a kontroll szerepét tölthetnék be a külső határokon folytatott határellenőrzés hatékonyságának ellenőrzésében. Az így szerzett tapsztalatok alapján kellene kialakítani a kapcsolattartási szolgálati helyek rendszerét és a hátérellenőrzések hatékonyságát. Ennek figyelembe vételével kellene megszervezni a szomszédos országokkal a határőrizeti együttműködésünket is.

Tekintettel arra, hogy még nem teljesen alakult ki az illegális migránsok hazaszállítási és egyéb felmerülő költségei viselésének gyakorlata a schengeni országok között, ezért a belső határok határőrizeti rendszerének kialakításakor ennek anyagi vonzatát is célszerűnek tartom figyelembe venni.

Összességében megállapíthatjuk, ha a szükséges informatikai és technikai fejlesztéseket a csatlakozás időpontjáig lépésről lépésre végre tudjuk hajtani, akkor megfelelünk az uniós elvárásoknak, amelyet a magas színvonalú vezetői munka, a kor követelményeinek megfelelő technikai színvonal és a viszonylag alacsony létszám hármas követelménye fog jellemezni. Ezen rendszer kialakításának és működtetésének kulcsa továbbra is a jól felkészült személyi állomány lesz.

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Danyi József: Schengen kapujában. Interjú Kiss Kálmán vezérőrnagy, rendészeti főigazgatóval; Országhatár, 1998/11. sz. 8-9. p.

2. Dr. Gáspár László: A Magyar Határőrség szolgálati tevékenységeiben ható elvek érvényesülése és változásai 1945-től az 1980-as évek végéig; Budapest, Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, 1996. 190. p.

3. Kiss Lajos: Az Osztrák Szövetségi Hadsereg osztrák-magyar határszakaszon történő határőrizeti alkalmazásának tapasztalatai; Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, I. évfolyam 1. sz. 45-53. p.

4. Kiss Lajos: Az éjszakai határőrizet tapasztalatai; Hadtudomány, VIII. évfolyam 1998/1. sz. 95-100. p.

6. Megállapodás a Benelux Gazdasági Unió tagállamainak kormányai, a Német Szövetségi Köztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetése tárgyában 1985. június 14-én létrejött schengeni egyezmény végrehajtásáról

7. Dr. Nagy György: A határforgalomellenőrzés, mint a határőrizet egyik területe, megvalósítását meghatározó és befolyásoló főbb tényezők, a cél- és feladatrendszer; Kézirat, 1997.

8. Dr. Sándor Vilmos: A határrendészetet ellátó szervezetek össztevékenységében ható törvényszerűségek és általános elvek; Budapest, Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, 1995. 35. p.

Vissza a lap elejére