Magyarország küszöbön álló NATO-csatlakozásának és az EU-hoz való kapcsolódásának reménye már most előrevetíti a Határőrségnél azokat a követelményeket, amelyeknek meg kell felelniük a rendvédelmi szerveknek is. Egyrészt Magyarország imázsa nagymértékben függ azoktól a hivatalos (ügyintéző) személyektől, akikkel a külföldi állampolgár elsőként találkozik a határokon. Nem mindegy tehát, hogy mi történik a határon, milyen benyomást kelt a hozzánk látogatóban a fogadás, az ügyintézés.

Másrészt Európa és így hazánk is új típusú, kiszámíthatatlan veszélyekkel, kihívásokkal néz szembe a megváltozott biztonságpolitikai környezetben (menekültek tömege, ember-, drog-, sugárzóanyag-csempészet, nemzetközi bűnözés, terrorizmus stb.), amelyek kezelésében a Határőrség fontos szerepet játszik. E veszélyforrások életre hívói kvalifikált, mindenre elszánt, az erkölcsi normák alacsony szintjén álló, ugyanakkor technikailag magasan támogatott személyek, akikkel szemben csak a profi módon felkészített, feladatait kulturáltan, becsületesen, kellő szakismerettel ellátó határőrségi állomány tudja eredményesen felvenni a harcot.

A ZMNE Hadtudományi kar határrendészeti és védelmi tanszéke kezdeményezésére és közreműködésével 1995-ben elkezdődött a Határőrség Országos Parancsnokságán egy, a képzést korszerűsítő folyamat. Az ehhez kapcsolódó kutatást, többek között a multimédia felhasználása lehetőségeinek a vizsgálatát az tette szükségessé, hogy a Határőrség feladatrendszerében és szervezetében jelentős módosulások történtek. A megváltozott társadalmi és politikai körülményekhez kellett igazítani a határellenőrzési és szolgálati rendszert. Ehhez hivatásos állományú szervezetre áttérve, több ezer tiszthelyettest kellett állományba venni és felkészíteni úgy, hogy feladatellátásuk megfeleljen az elvárásoknak (magas színvonalú, megbízható szolgálatellátás mellett kulturáltság, szolgáltató jelleg stb.).

A multimédia meghatározása és felhasználása az oktatásban

Napjainkban divatos kifejezéssé és információszolgáltatási móddá vált a multimédia. Első megközelítésben úgy tűnik, hogy a multimédia nem más, mint egy hangosított dia vagy egy videófilm, azzal a különbséggel, hogy a multimédia megjelenítési eszköze a számítógép. Sajnos sokan vallják ezt a nézetet és valójában digitalizált videófilmet vagy hangosított és digitalizált képeskönyvet hirdetnek multimédiás anyagként.

A multimédia elsősorban a megjelenítés eszköze, a számítógép révén tud többet nyújtani a digitalizált videóanyagnál. A videófilm is bárhol megállítható, visszatekerhető, többször lejátszható, kimerevíthető (ekkor a hangtól ugyan el kell tekintenünk), egyes részek gyorsan átléphetők, de ez csak lineáris feldolgozási módot tesz lehetővé. A tanulási folyamat azonban nem egyszerűen lineáris tevékenység, hanem bonyolult logikai ösvényen vezet a szándéktól a tudás megszerzéséig. Számtalan eset felveti az oldalirányú gondolatátvitelt, kapcsolatteremtést, az egy ágon történő elindulás másik vagy harmadik stb. ágon való, esetenként az adott szinttől eltérő folytatását.

A lineáris feldolgozás, fa struktúra esetén is csak az előre meghatározott lépések és ágak lejárásával lehetséges a statikusan rögzített logikai megkötöttség szerint. Az emberi agy mechanizmusa a csapongást, a szertelenséget követi szívesebben, az egyszerűt, az evidenst szereti átugrani, kételyei támadhatnak, amit tisztázni akar, asszociál, adott dolgokról más jut az eszébe, kíváncsi lesz stb. A multimédia attól válik igazán multimédiává, hogy eleget tesz az emberi agy említett kívánalmainak. A fa struktúrák, gráfok, relációs és hálós adatmodellek alapján felépített és számítógépi felhasználásra alkalmassá tett tananyag testesíti meg a multimédiás követelményeket.

A multimédiás oktatási struktúrának lehetővé kell tennie a tananyagban való szabad kalandozást, az egyes részek átugrását, az adott témához való többszöri visszatérést, a megkezdett útról való bármikori letérést, egy másik ágba való bekapcsolódást annak bármely pontján.

Egy fa típusú gráffal szemléltetjük a tananyagstruktúrát (lásd a következő oldalt).

A ZMNE határrendészeti és védelmi tanszéke - együttműködve a Határőr~séggel és a See stúdióval - elkészített egy, a határforgalom-ellenőrzés oktatását támogató multimédiás oktatóanyagot. Az útlevél-ellenőrzést véve példaként, három fő ágon indulhatunk el az egyes szintre: útlevélfajták, hamisítások, személyazonosítás (2., 3., 4. csúcs). A 2. csúcsból egy él vezet a második szintre (útlevelek azonosító jegyei), ahonnan két él visz tovább a harmadik szintre: magyar útlevelek, külföldi útlevelek. Ha tovább akarjuk részletezni a tananyagot, a harmadik szint csúcsaiból további élek és csúcsok szerkeszthetők.

A élek közben előfordulhatnak latens csúcsok (A1, A2 jelzésű téglalapok az “a” és “c” élben), ahonnan tárgyszavakra lehet magyarázatot találni, jogszabályi hivatkozások kérhetők le, digitalizált videófilm indítható el. Példaként véve az “a” élt, az útlevelek kiállításával kapcsolatos jogszabályok érhetők el, vagy a “c” élben elindítható egy videófilm, amely bemutatja a személyazonosítás szabályos végrehajtását. Természetesen nemcsak egy latens csúcs iktatható be egy élbe, hanem több is, amennyit a téma megkíván, az egyik latens csúcs lehet videófilm, a másik fogalommagyarázat, a harmadik törvényi háttér, a negyedik újra videófilm stb.

A latens csúcsból induló él is csúcsban végződik, ahonnan további élek ágazhatnak el, de ez a struktúrát már kezelhetetlenül bonyolulttá teheti, ezért nem célszerű az alkalmazása, hisz a latens csúcs azért latens, mivel innen nem vezet tovább él (terminális csúcs) és csak a kiindulóponthoz lehet visszatérni, azaz a latens él terminális csúcsából nem lehet ugrani bármely csúcsra, csak az őt indító latens csúcsra. Ha a latens élből szükséges az elágaztatás, akkor valódi csúcsot és éleket kell szervezni.

A struktúra adja a tananyag feldolgozási módját, amelynek alapja az interaktivitás. Az interaktivitás azt jelenti, hogy a felhasználó szabadon beavatkozhat a számítógépi megjelenítés folyamatába. A számítógép monitorán megjelenő, a felhasználó által irányított és nemcsak egy irányú olvasási lehetőséget, a logika alapján sorba rakott, hivatkozásból újabb hivatkozás elérését (linkek) nevezzük hipertextnek. A linkelési pontok (a gráf csúcsai, latens csúcsai) a képernyőn menüpontként, kiemelt vagy jelzett szóként, képpontként vannak demonstrálva, ha az egérrel mozogva ilyen pontra lépünk, egy kézfej kinyújtott mutatóujja tájékoztat bennünket az elágazási lehetőségről.

A szabad kalandozás virtuális játszótérként hat, de könnyen el lehet tévedni, hisz a linkek nem szekvenciális, hanem hálószerű interakciót biztosítanak a felhasználó részére, ezért a struktúra felépítésekor a visszatalálás problémájával komolyan kell foglalkozni.

Összefoglalva, az oktatási célt szolgáló multimédia azt jelenti, hogy a felhasználó nincs előre meghatározott sorrendhez kötve, az elágazási pontokon dönthet hogy melyik úton halad tovább, bármikor megszakíthatja az elkezdett folyamatot, átugorhat bármely elágazási pontra. A jogszabályi hátteret, a fogalmak magyarázatát a linkek segítségével, közlönyök, értelmező szótárak használata nélkül a számítógép képernyőjén jelenítheti meg, a rögzítést hanggal, mozgóképpel segítheti elő.

A multimédiaalkalmazások szöveges anyagai jelentik a közlésre kerülő információ alapját, amelynek elkészítése történhet begépeléssel, szkennerezéssel (hosszabb szöveg). Az írásos anyag legyen tömör, lényegre törő, a képernyő egyharmadánál ne legyen nagyobb, vagy pontokba szedett legyen két-három sor terjedelemben. A megjelenített szövegben kell elhelyezni a latens csúcsok kulcsszavait, dőlt betűvel, más betűtípussal vagy színezéssel. Kerülni kell az idegen szavak használatát, ha ez nem lehetséges, akkor latens csúccsal kell a magyarázó részt beiktatni. A leírt anyag egyértelmű legyen, a csúcsok navigációs lehetősége ne vezessen eltévedéshez.

A grafika és az animáció a szöveges rész kiegészítője, olyan információkat tartalmaz, amely szövegesen nehezen magyarázható, a megértéshez szükséges a szemléltetés, de az fényképekkel, videófilmmel nem lehetséges (hipotézisek, elméletben előfordulható esetek, folyamatok egyes mozzanatai).

A hanganyagok kettős célt szolgálnak. Egyrészt zenei aláfestésként megfelelő hangulatot teremtenek, másrészt a lényegi mondanivalót a fül számára is közvetítik. Kötött szövegek, idegen szavak megerősítésére, helyes elsajátítására szolgál. A képanyagok a szemléltetés legfontosabb eszközei, amelyek állóképek és mozgóképek lehetnek.

A multimédia technikai oldala részletesen tanulmányozható RALF STEINMETZ: Multimédia (Bevezetés és alapok; Budapest, 1995, Springer Hungarica Kiadó Kft.) és TÓTH DEZSŐ: Multimédia mikroszámítógépes környezetben (Budapest, 1997. LSI Oktatóközpont) művéből.

A multimédia fogalma:

a szó részeinek elemzése alapján a multimédia:

• multi = sok, nem egy;
• médium = (többes száma = média) közbülső helyen található, általános közeg, közvetítő elem.

Első megközelítésben a multimédia több információhordozó (könyv, diafilm, oktatófilm stb.) integrált, számítógépi megjelenítése.

A médium további elemzésével pontosítható a meghatározás. A médium az információ tárolásának, terjesztésének, megjelenítésének az eszköze. Ralf Steinmetz könyvében az alábbi csoportosítást alkalmazza: felfogásmédium, képviseletmédium, bemutatásmédium, tárolásmédium, átvitelmédium, információkicserélő médium. A médium bemutatásánál három szempontot vesz figyelembe: bemutatási érték, bemutatási tér, bemutatási dimenzió.

A fogalom pontosításához a bemutatási érték, tér és dimenzió magyarázata a fontos. A bemutatási érték az információ képviselete, azaz a betű, a hang, a síkbeli grafikai elem. A bemutatási tér a könyv lapja, a képernyő stb. A bemutatási dimenzió a tér jellemzője. A képernyőnek két, a holográfiának három dimenziója van. Az idő járulékos dimenzióként lép fel, amelynek jelentős szerepe van. A szöveg vagy az ábra időfüggetlen (diszkrét) média. A hang és a mozgókép vagy az animáció időfüggő média. Ezen médiumok kezelése időkritikus, mivel az adatok érvényessége és helyessége időbeli feltételektől függ (személyazonosítás folyamatának bemutatása). Ezen utóbbi médiumok folyamatos médiumok.

További lényeges szempont a függetlenség. Egy könyvben a szöveg és kép helye konkrétan meghatározott, a videószalagon a képi információkhoz szigorúan hozzárendelt a hangsáv tartalma, a kettő elválaszthatatlan egymástól, azaz nem teljesítik a függetlenség kritériumát. A számítógép adattárában külön tartományban kerül digitalizálásra a hang, a kép, az írott szöveg, ezek tetszőlegesen rendelhetők egymáshoz, teljesítik a függetlenség követelményét, melynek vezérlését számítógépi program felügyeli.

A multimédia fogalma: számítógép képernyős bemutatási terében megjelenített diszkrét, folyamatos és független médiumoknak a didaktikai cél által meghatározott integrált, kombinált és számítógépi vezérlésen alapuló interaktív feldolgozási rendszere.

A multimédia didaktikai aspektusai

Munkacsoportunk a multimédiát oktatástechnikai eszközként a szemléltetés, a közvetlen ismeretátadás, a helyes cselekvéssorozat-kialakítás, a döntés- és vezetéstudományi ismeretmegszerzés, valamint a kreativitásfejlesztés terén tartotta hatékony eszköznek, és ennek megfelelően alakította ki elképzelését a kidolgozó-munkát illetően.

A helyzetelemzés során az alábbiakat vettük figyelembe:

• Az oktatásban a multimédia azon lehetőségét kell kihasználni, hogy személyre szabottan alkalmazva, felhasználóbarátként, a megértés különböző módjai, sorrendje, fajtái szabad kombinálásával képes a tanításra. Integrálja a mozgófilmet, diát, hangrögzítő eszközöket, szemléltetőeszközöket, helyszíneket, gyakorlati bemutatókat a lexikonokkal, elméleti tananyagokkal, jogszabályokkal. A virtuális valóság, a manipulálható hangeffektusok harmonikus egységben vannak a képi anyaggal, a tanulási folyamat az interaktivitáson keresztüli befolyásolható. Mindezek párosulnak erős érzelmi, esztétikai hatás kiváltásával. Óriási előnye, hogy a médiumok közül mindig azt alkalmazza, amely legjobban megfelel az oktatási célnak, és mindezt úgy, hogy nem kell elmozdulni az adott helyről, új eszközt (videót) üzembe helyezni. A folyamat vezérlése egyszerű, a számítógép konzoljáról történik, a felhasználó dönti el, hogy mikor melyik médium szolgáltatását veszi igénybe, és milyen módon, formában.
• A multimédia hatékony értelem- és érzelemformáló eszköz, elkészítése nagy szakértelmet kíván, ezért alapos megfontolás tárgyát kell képeznie annak, hogy hol és mikor, mire alkalmazzuk. A cél, a tartalom kiválasztása, az alkalmazók befogadóképességének felmérése fontos láncszeme a folyamatnak. Nem biztos, hogy minden szintű és formájú ismeret átadására célszerű. Az oktatóanyag elkészítése teammunkát igényel, ahol pedagógiai, számítástechnikai, grafikusi, tervezői, vezetői és egyéb műszaki ismeretek szükségesek. A személyi tudáson kívül laboratóriumi, stúdiószintű technikai felszerelésnek kell rendelkezésre állnia, amely komoly anyagi beruházást igényel. A látványtervezésnél, az esztétikai hatások kifejezésekor a szerzői jogdíj területét is érinteni kell esetenként, ami jogi és anyagi következményekkel jár. Az ismerethordozó elkészítése, sokszorosítása, eljuttatása az alkalmazóhoz szintén szervezői és anyagi problémákat vet fel. Ha a tananyag terítésére számítógép-hálózatot alkalmazunk, számolni kell az átviteli sebességgel - hisz grafikus, mozgóképi és színes anyag átviteléről van szó -, az adatvédelemmel és az adatbiztonsággal. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az aktualitási szempontokat sem, azt, hogy mennyire időállóak azok az ismeretek, amelyeket egy CD-n rögzítünk, az aktualizálás milyen módon és költséggel oldható meg.
• Nagyon fontos követelmény, hogy a multimédiás anyag alkalmas legyen az önálló tanulásra. Lépésenként vezesse az alkalmazót az előrehaladásban, az ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy elakad, tanácstalanná válik és nem tudja hogyan menjen tovább, vagy lépjen vissza a kiindulóponthoz. Az egyéni felkészültséghez mérten lehessen megválasztani az előrehaladás útját, a tanuló által jól ismert részek átugorhatók legyenek. A tudáspróba nehézségének szintjét a hallgató tudja állítani, az önértékelési lehetőség mellett a helyes válaszokhoz is hozzáférjen adott körülmények között, hogy ne maradjon bizonytalanságban tudását illetően, hisz a megtanítás a cél.
• A figyelem felkeltéshez és az érdeklődés fenntartásához biztosítson legalább annyi, de lehetőség szerint több tanulási élményt, megismerésvágyat, mint a hagyományos módszerek. Az alkalmazó érezze azt, hogy a multimédia könnyebbé, hatékonyabbá, érdekesebbé teszi számára a tanulást, bizonyos esetekben nélkülözhetetlen számára, azaz lássa be szükségességét, hasznosságát. Érezze azt, hogy lerövidül az elsajátítás ideje, illetve ugyanazon idő alatt mélyebb, sokoldalúbb, megalapozottabb ismeretekhez jut. Tükröződjön, hogy a befektetett energiához képest az eredmény jelentős, a tudati erőfeszítés helyett az érdekesség, a látvány, az esztétikum, a harmónia, az integritás biztosítja a tudásalapot. Ne a tanulási kényszer, az ismeretmegszerzésre való törekvés béklyója váltsa ki az elsajátítás folyamatát, hanem a multimédia által kisugárzott kíváncsiságvágy, önmegvalósítás érzése, olyan miliő megteremtése, amelyben szívesen próbálja ki magát az alkalmazó; a problémamegoldás az emberi léttel kapcsolatos játékszenvedélyen, reális kockázatvállaláson alapul. Ezért fontos a többszintű nehézségi rendszer kidolgozása, hogy a tananyag széles körben igazodjon a képességi eltérésekhez, biztosítsa a megfelelő sikerélményt.

A rendvédelmi képzésben is, mint a többi képzési területen, vannak olyan ismeretek, amelyeket lehetetlen elsajátítani olyan szemléltetés nélkül, amely biztosítja a globális, egyedi, speciális, metamorf és latens jegyek, tulajdonságok bemutatását, elemzését, integrálását.

A hagyományos oktatási segédeszközök képtelenek a komplex szemléltetésre, a szemléltetés összes fajtájának és szerepének egy egységben, a didaktikai célnak alárendelten, az interaktivitáson keresztül az alkalmazó igényeinek megfelelő felhasználására.

A határforgalom-ellenőrzésben a követelmények közül kiemelkedik a gyorsaság, a kulturáltság, a biztonság, mivel az ország szempontjából mindhárom tényező jelentős szerepet játszik a nemzetközi megítélésben, a hazai közvéleményben és érdekeink védelmében. Ezért a határátkelőhelyeken történő útlevél-ellenőrzés fontos, magas fokú felkészültséget igénylő feladat, amelyet csak profi módon felkészített állomány képes végrehajtani. Ezres számmal mérhető azon határátkelési dokumentumok száma, amelyet ismernie kell az útlevélkezelőnek, és amelyek gyorsan változnak. A nemzetközi bűnözés működésének az államhatárok jelentős akadályt jelentenek, ezért irányítói mindent elkövetnek semlegesítésük érdekében, következésképpen kvalifikált személyeket és csúcstechnológiát állítanak szolgálatukba.

A fentiek miatt a multimédiás képzés egyik területének az útlevél-ellenőrzés és személyazonosítás problémakörét jelöltük ki. A tananyag magában foglalja az útlevélfajtákat, a hamisítási módszereket és a személyazonosítást.

Az útlevélfajták elsajátításánál jól alkalmazható a szemléltetés globális, egyedi és speciális fajtája. A globális szemléltetés egységes egészben mutatja meg az útlevelet, valamint kategorizálja, csoportosítja őket különböző szempontok szerint (ország, fajta, rendeltetés stb.). Az egyedi szemléltetés folyamán az egyes útlevelek, útlevéllapok tartalma, sajátos jegyei mutathatók be. A speciális szemléltetés az adott útlevél-kategóriára, illetve útlevélre vonatkozó különleges jellemzőket dolgozza fel. Magyarázó szöveg megszólalása, esetleg az adott országra jellemző zene felhangzása mélyíti a rögzítés fokát. A hipertext mozgási lehetőség és az interaktivitás a tanító és ismeret-ellenőrző algoritmusokkal közösen alkalmas a teljesítményképes tudás kialakításához. A tananyag sarkalatos kérdései: az útlevelek kategorizálása, az országok útleveleinek biztonságos felismerése, az útlevelek speciális jellemzőinek ellenőrzésre, azonosításra alkalmas jegyeinek, ismérveinek elsajátítása, a személyhez, utazáshoz való kötődésének biztonságos kezelése.

Fontos didaktikai követelmény, hogy önállóan tanulóknak is alkalmas legyen az ismerethordozó, vezesse az alkalmazót a tanulás folyamatában, biztosítsa a kiegészítő ismeretekhez való eljutás lehetőségét, az önellenőrzés során a helyes megoldásokhoz való hozzájutást, regisztrálja a munkát és az eredményességet.

A szabad mozgás lehetősége nagyon fontos követelmény a tanulás során, amely a bármikori többszintű előre- és hátralépést, valamint az oldalmozgást teszi lehetővé. Az útleveleket tekintve ez azt jelenti, hogy az útlevél-kategóriák témánál át lehessen ugrani bármely kategóriára, ott tűnjenek fel a kategóriajellemzők, bármely útlevélről le lehessen kérni a kategóriához való tartozás ismérveit, bármely kategóriajellemző utaljon az egyes útlevelekre. Az útlevelet véve egy egységként is érvényesülnie kell a fenti elvnek. Ha tanulmányozzuk az útlevél adott lapját, akkor legyen lehetőség a lapra jellemző összes sajátosság egyenkénti elemzésére, a sajátosságok kategorizálására, a sajátosságokból az adott oldalra való visszautalásra.

A távoktatási lehetőség megteremtése is indokolja az önálló tanulási didaktikai módszer figyelembevételét.

A szemléltetés metamorf és latens fajtája az útlevél-hamisítások oktatásánál kap kiemelkedő szerepet. A hamis útlevél felismerése magas fokú felkészültséget igényel.

A dokumentumhamisítók többnyire csúcstechnikával, nagy szakértelemmel végzik munkájukat, így a hamisítványok sok esetben csak ultrafénnyel, surlófénnyel vagy más technikai eszköz segítségével deríthetők fel. Hagyományos eszközökkel ebből adódóan nagyon nehéz az oktatásban ezen eljárások követése. Viszont a különböző képdigitalizálási eljárásokkal, változásukban, átalakulásukban, a valóságoshoz való összevetésükben mutathatók be a folyamatok.

A személyazonosítás bonyolult folyamatának elsajátítására is kiváló eszköz a multimédia. A személyazonosítás ezen formájánál az útlevélfénykép és a személy közötti különbségek felfedése a tevékenység alapja. A szemléltetés globális, speciá~lis, metamorf fajtáját alkalmazva bemutathatók az emberi arc formái, az arc egyes elemeinek kategorizálása, jellemzőinek csoportosítása, az azonosításra, különbségképzésre alkalmas egyedi vonásai. A metamorfózis segítségével nagyon eredményesen mutathatók be az arc, a fej egyes elemei (haj, bajusz, szakáll, kifestés stb.) megváltoztatásának hatásai az általánosságban kialakuló egyedfelismerésre.

Hagyományos szemléltetőeszközökkel nehezen képzelhető el egy adott kép bármely részének az alkalmazó akarata szerinti kinagyítása, illetve egyes részeinek összehasonlítása mintaelemekkel, a két kép egymásra úsztatásával.

A szemléltetés szerepét véve vizsgálat alá, megállapítható, hogy a multimédia alkalmazása akkor célszerű, ha egységes ismeretet kell kialakítani, valamint olyan integrált tudásbázist kell felépíteni, ahol az általános elméleti és gyakorlati képességek - a rejtett, részletes, specifikus és metamorf képelemek felhasználásával - egységes és kreatív beépítésével fejleszthetők ki. Az ismeretátadáson túl a szemléltetés a meggyőződöttség, érzelmi kötődés, azonosulás kialakításának fontos eszköze, fejleszti a szépérzéket, különleges, patinás tárgyakat, dolgokat képes bemutatni, hozzájárul a kellemes közérzethez, érzelmileg ráhangol a feladatra, esztétikai hatása van. Harmadik szerepként említhető az a dolog, amikor az elméletben elmondottakat meg kell mutatni a valóságban, nem csak a hallgatóság képzelőerejében kell bízni.

• a bemutatandó eszköz nem vihető a helyszínre;
• nincs elegendő eszköz a demonstráláshoz;
• mozgásában, változásában kell a dolgokat bemutatni;
• rejtett jegyeket, ismérveket kell feltárni;
• részeire kell bontani, elemezni kell a folyamatot;
• apró részleteket kell elemezni, összehasonlításokat kell végezni;
• fontos az érzelmi motiváció, az esztétikum;
• a tudati, elméleti szféra objektív tükröződését meg kell jeleníteni;
• hatásmechanizmusokat kell elemezni, a behatásokra való reagálást kell regisztrálni.

A szemléltetés kitüntetett szerepet kap a multimédiás alkalmazásokban, mivel a látvány mozgósító, figyelemlekötő, felidézéserősítő hatásmechanizmusa a leghatékonyabb eszköz az emberi agy számára. A virtuális valóság megjeleníthetősége az előnye a multimédiának, amely elsősorban a látványra épül, ezért a szemléltetés a multimédiás alkalmazás területei közül a legfontosabb, speciális szerepe van, mivel nélkülözhetetlen eleme a többi területnek is.

Közvetlen ismeretátadás, cselekvéssorozat elsajátíttatása

Vannak olyan komplex, bonyolult elméleti kérdéskörök, témák, amelyek megtanulása komoly erőfeszítést kíván. A közelmúltban megjelent, 1997. évi XXXII. sz. törvény a Határőrségről és a határőrizetről áthatja a testület egész tevékenységét, számos ponton kapcsolódik más, a feladatrendszert befolyásoló nemzetközi és hazai magas szintű jogszabályhoz. Következésképp a szervezet teljes személyi állományának a reá vonatkozó mértékben teljes körű ismeretrendszerrel kell bírnia. Az is nyilvánvaló, hogy a hivatalos kifejezésmód alapján való elsajátítás nem egyszerű dolog ott, ahol a formai kifejezésnek, nem beszélve a tartalmi, rejtettnek tűnő fontos hivatkozásoknak a helyes értelmezés szempontjából milyen jelentősége van.

A képernyőn a jogi szöveg olvasása, a hangszóróban a megfelelő orgánummal és hangsúlyozottsággal való közvetítése, egyes elemeinek képszerű megjelenítése könnyíti a rögződési, megértési folyamatot. A hipertext lehetősége biztosítja a kellően nem értett részeknél kiegészítő ismeretek beszerzését az eredeti folyamat megszakítása nélkül. A jól megszerkesztett oktató és önellenőrző-értékelő algoritmusok segítik a tartós és logikus elsajátítást. Lehetőség adódik a jogi helyzetek esettanulmányainak mozgóképi felidézésére, elemzésére.

Vannak olyan esetek, amikor az adott tevékenység folyamán az egyes cselekedetek sorrendje döntő jelentőségű, vagy nem maradhat ki egyetlen résztevékenység sem a folyamatból, illetve az egyes mozzanatoknak előírt koreográfiája van, amitől nem lehet eltérni. Példaként említhető egy balra kanyarodási manőver gépkocsival, repülőgép biztonsági átvizsgálása felszállás előtt, helikopter beindításának sorrendje stb.

Az önellenőrzés értékelése mutasson rá a hiányos elméleti tudásra, vezesse vissza a hallgatót ezen részek tanulmányozására.

Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása

Ezen alkalmazási terület hasonlít a cselekvéssorozat elsajátíttatásához, de itt komplex tevékenységről van szó. Egy hosszabb tananyagrész, témakör elméleti ismereteinek a gyakorlatba való átültetése történik, az alapfeladat egy bizonyos önálló végrehajtását öleli fel. A végrehajtási készség eléréséhez többoldalú elméleti megalapozás szükséges. A gyakorlati cselekvéssorozatokon kívül a széles körű elméleti, jogi megalapozottság elengedhetetlen. A cselekvéssorozat ismétlődhet, de éles változások is bekövetkezhetnek. A didaktikai cél: a kialakult helyzet felismerése, reális értékelése, a helyes cselekvéssorozat megválasztása és realizálása. (Személyek és járművek átléptetése az államhatáron az útlevélkezelő által, a határőrjárőr ténykedése azon külföldi személlyel szemben, aki jogellenesen tartózkodik hazánk területén és további, komplex feladatok tartoznak többek között ebbe a kategóriába.)

A hivatalos személynek a jogszabályokat ismernie kell, szakmailag jól felkészültnek kell lennie, eljárási tevékenységek mesterének kell lennie, de fel kell készülnie a rendkívüli helyzetekben való tevékenységre is (ellenszegülés, támadás, bűncselekmény felfedése stb.).

Mindazon didaktikai módszer alkalmazható, ami a közvetlen ismeretátadásnál és a cselekvéssorozat kialakíttatásánál fel lett sorolva. Ezen túlmenően a kreativitási, döntési készségek formálása is előtérbe kerül. A jogi háttér ismeretében a helyzetfelismerés és a helyes reagálás megalkotása is fontos tényező. Nagy szerepet kapnak a beavatkozási interaktív pontok, amelyek a megértetést, majd a rögzítést segítik elő.

Az oktató és az önellenőrző algoritmusok komplexitásukban, folyamatukban tükrözzék a tananyagot. (A határőrjárőr a szolgálatellátása során hány olyan szituációba kerülhet, amikor személyt kell igazoltatni, milyen jogszabályok alapozzák meg az igazoltatás jogosságát; az igazoltatás eredményének hány kimenete lehet, az egyes kimenetek milyen intézkedést vonnak maguk után, ezek jogi alapjai; az igazoltatott személy reakciójának lehetséges változatai, ezekre való reagálás, jogi megalapozottság.)

Az animáció és a szimuláció egyes elemeinek alkalmazásával lehetőség nyílik a kreativitás, a döntési és vezetői készség fejlesztésére. A személyazonosításnál az arc részenként összerakható, felismerhetőségi feladatok hozhatók létre. Döntési kényszerhelyzetbe nemcsak a vezető kerülhet, hanem a közvetlen feladat-végrehajtó is. Ha a határőrjárőr elől az igazoltatáskor elmenekül a megállításra felszólított gépkocsi, döntési kényszerhelyzet alakul ki. Fegyvert használ, üldözőbe veszi, értesíti a megfelelő szerveket, vagy egyéb intézkedések, tevékenységek között választhat a kialakult körülményektől, a rendelkezésére álló információktól függően. Több pontoni elágazásos programmal szimulálható az egyes választott alternatívák kimenetele.

A vezetői felkészítésben is jelentkeznek olyan problémakörök, amelyeknél a napi élet irányításával, jelentős távlati fontossággal bíró kérdés eldöntésével, rendkívüli helyzet megoldásával kapcsolatban kell döntéseket hozni, amikor elveket, törvényeket, elméleti kérdéseket, minőségi és mennyiségi erőforrásokat kell figyelembe venni. A probléma kezelésekor szintén elágazásos programokkal lehet szimulálni az egyes döntési pontokon való választás eredményességét, helyességét.

* * *

• a Határőrség vezetői érdeklődéssel fogadták a multimédiás tananyagot, azt hasznosnak ítélik meg, igényt tartanak rá az oktatásban;
• a tanári állomány szintén hasznos oktatási eszközként tudja alkalmazni az oktatási folyamatban;
• a tényanyag és az oktatandók kiválasztásánál számolni kell az állomány számítógépi ismereteivel és a megfelelő számítógépi háttérrel.;
• olyan tananyagot kell feldolgozni, amely egyszerű olvasással nehezen sajátítható el, a megértéséhez sokszínű szemléltetés szükséges;
• a multimédiás tananyagot úgy kell elkészíteni, hogy az önálló feldolgozásra alkalmas legyen;
• olyan témát kell kiválasztani feldolgozásra amelynek a tartalma törvénymódosítással, szabályzatok kiadásával nem változik, újszerűségével leköti a figyelmet (pl. személyazonosítás; csak ultrafényben, illetve surlófénnyel látható okmányjellegzetességek stb.);
• a Határőrségnél is előtérbe került a távoktatás bevezetése, ezért a multimédiás anyagoknak alkalmasnak kell lenniük az új ismerethordozó szerepének betöltésére.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Bakonyi Géza-Drótos László-Kokas Károly: Korongba zárt gondolatok; Budapest, 1994. Scriptum Kft., ComputerBooks Kft.

BME. TANOK. kiadványai (1997)

Dr. Haig Zsolt: Az elektronikai harc térinformatikai alapú tervezése; Budapest, 1997, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 1. évfolyam 1. szám, 1997, 139. p.

Dr. Munk Sándor: Az informatika és a XXI. századi haderő (Informatikai jövőkép az Egyesült Államok haderejében); Budapest, 1997, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 1. évfolyam 1. szám, 1997, 173. p.

Dr. Pálvölgyi László: Határőrizeti rendszerünk az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében; Budapest, 1997, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 1. évfolyam 1. szám 1997, 41. p.

Ralf Steinmetz: Multimédia. Bevezetés és alapok; Budapest, 1995, Springer Hungarica Kiadó Kft.

Tóth Dezső: Multimédia mikroszámítógépes környezetben; Budapest, 1997, LSI Oktatóközpont

Vissza a lap elejére