Lánszky János A doktori képzésről
Az új típusú doktori képzés bevezetése óta négy év telt el. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) jelenleg a képzés vizsgálatára készül, amelynek célja: megismerni az egyetemek doktori képzés terén elért eredményeit, a doktori iskolák működését, segítséget adni a doktoranduszok felkészüléséhez. A vizsgálat arra is alkalmas, hogy megfelelő visszajelzést kapjunk az eddigi program akkreditálási gyakorlatáról és meghatározzuk a képzés feltételrendszerének javítási lehetőségeit. A doktori képzés történetét vizsgálva azt látjuk, hogy az egyetemek mindig fontos színterei voltak a tudományos kutatásoknak. Ennek ellenére 1950 és 1993 között nem az egyetemek joga volt a tudományos fokozat adományozása, ezért nagymértékben sérült az oktatás és a kutatás egysége Magyarországon. Az egyetemek küzdelmük első eredményeként egyetemi doktori címet adhattak, amely azonban nem minősült tudományos fokozatnak. 1983-tól kezdődően már tudományos fokozatot adományozhattak, amely azonban alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként továbbra sem minősült tudományos fokozatnak. E folyamat a felsőoktatásról szóló, 1993. évi LXXX. törvény (Ftv.) hatálybalépésével zárult. A törvény értelmében az egyetemek joga kiterjed a doktori képzésre és a doktori (PhD) fokozat odaítélésére, továbbá a habilitációs eljárás kidolgozására és lefolytatására. Az egyetem létének feltétele alkalmasság a tudományos kutatásra, a doktori képzésre és a doktori fokozat odaítélésére. A doktori (PhD) fokozat alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként elismert tudományos fokozat. A felsőoktatási törvény rendelkezései alapján a kormány - a képzés, a tudományos tevékenység színvonalának folyamatos elemzésére és a minősítés elvégzésére - létrehozta az akkreditációs bizottságot. Az egyetem doktori képzésre és doktori (PhD) fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, illetve tudományágban jogosult, amelyben alkalmasságát ez a bizottság elismerte. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy egyetemek - meghatározott feltételek teljesítése esetén - korábbi egyetemi, doktori címek és a “doctor universitatis” fokozat viselőjének PhD fokozatot ítélhessenek oda, illetve e korábbi tudományos fokozat egyenértékűségét állapítsák meg. Habilitációs eljárás megindítását kérheti az a személy, aki az egyéb követelményeknek való megfelelésen felül doktori (PhD) fokozattal rendelkezik.Az Ftv. alapján kapta meg a ZMNE azt a jogot, hogy megkezdje a doktori képzést. A szükséges doktori programot a MAB 1995 decemberében fogadta el. E program “A katonai biztonság, a védelmi integráció és a fegyveres küzdelem” címet viseli és 6 alprogramra tagozódik. Az alprogramok: a hadtudomány, a biztonságpolitika és az országvédelem általános elméletét; a védelmi integráció társadalomtudományi diszciplínáit; a szárazföldi csapatok hadászatának, hadműveletének és harcászatának elméletét; a légierő-haderőnem hadműveletének és harcászatának elméletét; a hadművelet és harc, valamint a békeműveletek támogatásának elméleti alapjait; a katonai logisztika, a műszaki menedzsment, a védelemgazdaság és igazgatás elméletét és gyakorlatát tartalmazzák. A program, illetve az alprogramok vezetői a hadtudomány kiemelkedő hazai képviselői, zömében az MTA doktorai. A képzés szervezett nappali és levelező, illetve egyéni felkészüléses rendszerű. Időtartama 3 év, amely 6 szemeszterből áll. A képzés szervezésére, koordinálására a doktori eljárás engedélyezésére és felügyeletére, valamint a doktori fokozat odaítélésére Doktori Tanács működik. A tanulmányi ügyek tervezési, döntési, illetve koordinációs funkcióinak megvalósítására Doktori Iskola létesül. A doktori képzés és fokozatszerzés nyilvántartási, szervezési, valamint a Doktori Tanács munkájával kapcsolatos előkészítési, szervezési és nyilvántartási feladatokat Doktori Titkárság látja el. A képzési formákat, valamint a felvétel lehetőségeit, feltételeit a ZMNE az MKM által tanévenként kiadott “Doktori (PhD) képzés-felvételi tájékoztató” című kiadványban hirdeti meg. E kiadványban közzéteszik a nyújtható támogatásokat, juttatásokat, továbbá a fizetendő díjak és térítések jogcímeit, feltételeit és mértékét. A doktori képzésre és egyéni felkészülésre történő jelentkezés alapvető feltétele a program teljesítéséhez szükséges egyetemi végzettség, valamint a téma kidolgozásához idegen nyelvismeret. A szervezett képzésre és egyéni felkészülésre történő jelentkezést jelentkezési lapon kell benyújtani a meghatározott időig. A különböző tájékoztatók és űrlapok térítés ellenében beszerezhetőek a ZMNE Doktori Titkárságán. A formai feltételeknek megfelelő jelentkezőket május hónapban a ZMNE felvételi meghallgatásra hívja be. A meghallgatás célja a jelentkező emberi és szakmai habitusának, eddigi tudományos tevékenységének, nyelvismeretének, valamint a kutatandó témával kapcsolatos elképzelésének megismerése. A meghallgatásokat felvételi bizottság végzi. A felvételi döntésről a jelentkezőket a ZMNE minden év július 31-ig értesíti. A szervezett (nappali és levelező) képzésben részt vevő doktorandusz a tanulmányi és vizsgakötelezettségének teljesítése keretében kötelező, valamint választott tantárgyak foglalkozásain, továbbá kutatói szemináriumokon vesz részt, gyakorlati feladatokat hajt végre és vizsgákat tesz le. A doktorandusz a képzési idő alatt külföldi részképzésen vehet részt, ami a doktori képzésbe beszámítható. Valamennyi képzési követelmény színvonalas teljesítése esetén a képzési időszak 2 év eltel tével is lezárható.Az egyéni felkészülés ideje legalább egy év. Az egyéni felkészülő vizsgakötelezettségeit az illetékes alprogramtanács egyedileg vizsgálja meg. Az egyéni felkészülő nem kerül hallgatói jogviszonyba az egyetemmel. A képzést vagy egyéni felkészülést befejező doktorandusz jelentkezhet fokozatszerzésre. A ZMNE-n a doktori képzés 1996. szeptember 1-jén - zömében a felsőoktatásban dolgozó fiatal tisztek (19 fő) részvételével - kezdődött meg. 1997-ben 110 fő jelentkezett képzésre, akik közül 61 fő szerzett felvételt. A ZMNE rektorának az 1998/99. tanulmányi évben induló doktori képzésre meghirdetett pályázati felhívására, az abban megjelölt képzési formákra 82 fő jelentkezett. A ZMNE Doktori Tanácsa által kijelölt bizottságok előzetesen megvizsgálták a pályázatokat, melyek alapján javaslatot tettek a felvételi eljáráson való részvételre. A felvételi eljárás során a jelöltek felvételi beszélgetésen vettek részt, melyen a bizottságok felmérték habitusukat, eddigi tudományos tevékenységüket, diplomáik minősítését és idegennyelv-ismeretüket. A felvételi beszélgetések alapján a Doktori Tanács javaslatára a ZMNE rektora által 79 fő nyert felvételt. A felvettek képzési formák szerinti megoszlása: nappali képzésen 5 fő, levelező képzésen 71 fő, egyéni felkészülő 3 fő. Alprogramok szerinti megoszlás: “B” alprogram 23 fő, “C” alprogram 5 fő, “D” alprogram 8 fő, “E” alprogram 24, “F” alprogram 19 fő. A felvett hallgatók közül 9 fő nő. A hallgatók tárcák szerinti megoszlása: HM 67 fő, BM 9 fő, tárcához nem tartozó 3 fő. A felvételt nyert 79 hallgatóból 23 fő tartozik a ZMNE-hez. Jelenleg a ZMNE-en a doktori képzésen részt vevő hallgatók összlétszáma: 153 fő. A képzés tartalmilag igen sokszínű. A ZMNE tanszékei a hadtudomány szerteágazó tudományszakait és szakirányait oktatják a hadtörténelemtől az informatikáig, a mikroelektronikától a katonaföldrajzi biztosításig. A képzésben részt vesznek a Magyar Honvédség, a Határőrség és a Rendőrség hivatásos tisztjei, a polgári védelemi, a tűzoltó, a vám- és pénzügyőr, valamint civil biztonságpolitikai szakemberek, akik a tudományos munka végzésével fejleszteni kívánják elméleti tudásukat, felkészültségüket. A doktori képzés terén előttünk álló feladatok sorából kiemelten fontos a Doktori Iskola létrehozása, a doktori képzés infrastrukturális feltételeinek (tantermek, számítógépes rendszerek stb.) megteremtése, a képzéshez szükséges anyagi feltételek teljes körű biztosítása. Az elmúlt évek azt látszanak igazolni, hogy egyetemünk jó úton halad a doktori képzésben. Ezt igazolják a Honvédelmi Minisztérium, a Határőrség, valamint a Magyar Honvédség képviselőinek elismerő nyilatkozatai. |