TÁRSASÁGI ÉLET

Köszöntés

A Magyar Hadtudományi Társaság intézőbizottságának és a Hadtudomány című folyóirat szerkesztőbizottságának megbízásából egy évfordulóról kívánok ezúttal megemlékezni: az idén nyolcadik éve jelenik meg a társaság folyóirata, a Hadtudomány.

Horváth István barátom a Hadtudomány születésétől bábáskodott az újszülött körül, sőt részt vállalt már a folyóirat-kiadás ötletének kimunkálásában is. Az első években megosztotta a szerkesztés bonyolult, sokrétű munkáját Molnár István nyugállományú alezredessel, másik barátommal, aki azonban - korai halála miatt - idő előtt magára hagyta a szerkesztésben. Azóta Horváth István egyedül hurcolja vállán a folyóirat összeállításának és elkészítésének minden nyűgét, annyi gondot és problémát, hogy bizony két embernek is sok lenne olykor.

E helyütt nincs mód arra, hogy a Hadtudomány jelentőségét részleteiben taglaljam, hogy a nyolc év eredményeit - és esetleges balsikereit - felmérjem, a “mérleget” megvonjam. A Tisztelt Olvasó bizonnyal egyetért velem, hogy a folyóirat pótolhatatlan szerepet játszik a társaság életében, fórumot kínál idősebb és fiatalabb hadtudósainknak, népszerűsíti rendezvényeinket, beszámol tevékenységünkről, hozzájárul a legégetőbb problémák megvitatásához, tisztázáshoz. Hogy a hatásfokát javítsuk, ez a közelmúltban némileg megújult szerkesztőbizottság feladata. Kétség nem fér hozzá: Horváth István ebben újra oroszlánrészt fog vállalni, miként eddig is mindenkor tette.

Dr. Nagy László nyugállományú ezredes,
a Magyar Hadtudományi Társaság alelnöke,
a szerkesztőbizottság elnöke

Az 1998. év Tanárky-díjasa: dr. Várhegyi István

Az elnökség 1998. május 25-i ülésén a Tanárky Sándor-díjat - ami évente egyszer a társaság kiemelkedő tudományos eredményeket elért tagjának, vagy tagjainak (1-3 fő) ítélhető oda - dr. Várhegyi István nyugállományú ezredesnek, a társaság és az elektronikai- informatikai szakosztály alapító tagjának, az etikai bizottság elnökének adományozta.

Fő kutatási területe az információs társadalom kialakulása és a hadviselés információs és vezetési feltételeinek korszerűsítése. Kutatási eredményeit számos szakcikkben és az Elektronikai háború - öbölháború című könyvben (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1991) tette közzé. Kutatócsoportjával Az információs társadalom kialakulása, információs hadviselés című tanulmánnyal a társaság 1996. évi szerződéses pályázatán díjat nyert. A tanulmányt a szakma igen kedvezően fogadta. E tanulmányra alapozva dr. Makkay Imre ezredes közreműködésével elkészítette az Információs háború, információs hadviselés, vezetési hadviselés című egyetemi jegyzet tervezetét. Több hazai és nemzetközi tudományos társaságban fejt ki tevékenységet, így a Híradástechnikai Egyesület elnökségi tagja, az amerikai információs társaság (AFCEA) és az amerikai elektronikai védelmi ipari társaság (Old Crow) tagja, az EU információs társadalommal foglalkozó programirodájának (ISPO) és az EU korszerű technikai tanulmányok intézetének (IPTS) levelező tagja.

A díj átadására 1998. szeptember 8-án ünnepélyes keretek között került sor.

1.

Az elnökség 1998. május 25-én tartotta a közgyűlést követő első ülését. Napirenden szerepelt: az intézőbizottság (IB) beszámolója a közgyűlés óta végzett munkáról és javaslatai a soron következő feladatokra, a tudományos elnökhelyettes javaslata a szerződéses pályázatra történt jelentkezések elfogadására és végül döntés a Tanárky-díj odaítéléséről.

Az IB beszámolójában dr. Szabó József elnök ismertette azokat a témákat, melyeket testületi ülésen tárgyaltak meg, kérte a hozott döntések megerősítését.

A folyamatban levő ügyek közül kiemelte a HM politikai államtitkárral folytatott tárgyalás eredményeit. A tárgyalás során áttekintették mindazon problémákat, amelyek gátolják társaságunk hatékonyabb tudományos tevékenységét. Megköszöntük a HM eddigi segítségét és kifejeztük, hogy erre a továbbiakban is igényt tartanánk. Az államtitkár úr biztosított bennünket, hogy a HM továbbra is megad minden segítséget, ez pénzben is kifejezhető lesz.

A lexikon raktáron levő köteteinek felhasználásában nem tudtunk előbbre lépni. A VKF úrnak levélben fejtettük ki véleményünket és javaslatainkat egyrészt a még mindig raktárban tartott több ezer példány hasznosítására, másrészt a CD-n történő kiadáshoz a hozzájárulás megadásában. Az ügy rendezésére a HM Jogi Főosztály kapott megbízást, de eddig semmi sem történt, így ismét a VKF úrhoz kell fordulnunk.

A társaság életében zavarokat okoz, hogy a belügyi és a nemzetbiztonsági szakosztály gyakorlatilag nem működik. A belügyi szakosztálynak nincs vezetősége. A kormányváltás után a BM vezetését fogjuk kérni a szakosztályok helyzetének rendezésére.

Az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottságának beszámolót kell készíteni az MTA részére a hadtudomány helyzetéről és lehetőségeiről az ezredfordulón. Hasonló tartalmú beszámolót kell minden tudományterületről készíteni. A munkában társaságunknak is részt kell venni, el kell készíteni értékelésünket és javaslatainkat, amely beépül a Hadtudományi Bizottság jelentésébe. Az anyag elkészítésével az IB dr. Héjja István tudományos elnökhelyettest bízta meg.

Dr. Héjja István beterjesztésében az elnökség megtárgyalta és állást foglalt a szerződéses pályázati felhívásra beérkezett tématervek elfogadásáról. 11 jelentkezés érkezett be. Ezek tématervei megfelelnek a kiírásnak, ezért minden jelentkező elfogadását és a szerződések megkötését javasolta.

Az elnökség tagjai közül többen vitatták az előterjesztő javaslatát, bírálták egyes témák időszerűségét vagy szükségességét. Végül az elnök javaslatára olyan döntés született: az elnökség megbízza az IB-t, hogy az itt elhangzottak alapján egyenként vizsgálja meg a tématerveket és a szerzők pénzigényeit, konzultáljon a szakmailag illetékes honvédségi és belügyi szervekkel, majd döntsön azok elfogadásáról vagy elutasításáról.

A Tanárky-díj odaítélését előkészítő bizottság javaslata alapján az elnökség hosszas vita után először arról döntött, hogy 1998-ban egy díjat adományoz. Az előkészítő bizottság három személyre tett javaslatot. Ezek közül titkos szavazással történt döntés a díjazott személyére.

A Tanárky-díj jövőbeni adományozásával kapcsolatban az elnökség több döntést hozott. Javaslatot készít a következő közgyűlés részére az Alapszabály módosítására, melyben javasolja, hogy díj odaítélésének jogát ruházza az elnökségre (a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű). Megbízták az IB-t az Alapító Okirat átdolgozására. Ebben ki kell bővíteni az odaítélés feltételeit és újra kell gondolni a díjjal járó tiszteletdíj nagyságát (jelenleg bruttó 100.000 Ft). Az IB az őszi elnökségi ülésre tegyen javaslatot a javaslattevő bizottság személyi összetételére. A javaslattevő bizottság a továbbiakban olyan időszámvetéssel hozza meg javaslatát, hogy azt az elnökségi ülés meghívójával együtt, az ülés előtt legalább két héttel az elnökség tagjai megkapják.

2.

Az 1998. szeptember 8-án tartott elnökségi ülés első részében került sor a Tanárky-díj ünnepélyes átadására.

Dr. Szabó József elnök méltatta Tanárky Sándornak, a Magyar Tudományos Akadémia első hadtudós rendes tagjának a hadtudomány fejlesztése érdekében végzett munkásságát, majd a Magyar Hadtudományi Társaság közgyűlése által 1992-ben alapított tudományos díj célját és a társaság eddig díjazott tagjainak érdemeit. Ezt követően ismertette az elnökség májusi ülésének határozatát a díj odaítéléséről, majd átnyújtotta dr. Várhegyi Istvánnak az oklevelet, az emlékplakettet és a bruttó 100.000 Ft tiszteletdíjat. Megköszönte eddig végzett munkáját és további sikereket kívánt tudományos munkásságában.

Az elnök szavaira válaszolva a díjazott meghatódottan, meleg szavakkal mondott köszönetet tudományos munkássága magas szintű elismeréséért.

A májusi elnökségi ülésen meghatározott feladatokra utalva ismertette, hogy felvette a kapcsolatot a belügyi szakosztály korábbi és a nemzetbiztonsági szakosztály jelenleg is funkcionáló elnökével és meghívta őket egy megbeszélésre. Megegyeztek a vélemények abban, hogy mindkét szakosztályra szükség van, de az elmúlt években bekövetkezett személycserék miatt gyakorlatilag újra kell szervezni mindkét szakosztály tagságát, új vezetőségeket kell választani és munkaprogramot elfogadni. Nagy vonalakban összeállítottak egy időrendet az elvégzendő feladatokról. Remény van arra, hogy a két szakosztály az év végéig újraszerveződik és ismét megkezdi munkáját.

A raktárban levő lexikonok felhasználására az MH parancsoknak, vezérkari főnöknek tett javaslatok megvalósulására az eddigi tárgyalások alapján van remény. 1200 példányt valószínűleg visszakapunk és ezeket értékesíthetjük. A többit az MH vezetése jutalmazásra tervezi fordítani. A Scriptum Kft.-vel megköthetjük a szerződést a CD kiadására. Ehhez a társaság a szellemi terméket adja, a kft. pedig a kiadás és az értékesítés költségeit viseli. A társaságnak nem kell pénzt ráfordítani, a bevétel megoszlik a kft. és a társaság között. Minden eladott példány után kb. 1200 Ft bevételre számíthatunk.

Felkérést kaptunk a magyar államiság ezer éve alkalmából három nyelven kiadásra kerülő CD megalkotásában való részvételre. Nekünk a történelmi anyagot kell elkészíteni, ez elsősorban a hadtörténeti szakosztálynak jelentene munkát. Közreműködésünk részletei a további tárgyalások során fognak tisztázódni. A követelmények és a feltételek tisztázását követően a bevont személyekkel szerződéseket kötünk. Kérte, hogy a tárgyalások folytatásával és a végrehajtás szervezésével az elnökség az IB-t bízza meg.

Megtörtént a kapcsolatok felvétele a kormányváltás kapcsán a HM és a BM új vezetőivel. Személyes találkozást és megbeszélést is tervezünk több új vezetővel a további együttműködés kérdéseinek megbeszélésére. Ezekre terveink szerint a közeljövőben sor kerülhet.

A Miniszterelnöki Hivatal honvédelmet és nemzetbiztonsági feladatokat koordináló politikai államtitkárának kezdeményezésére valószínűleg szerepet kapunk a honvédelmi és a biztonságpolitikai alapelvek, továbbá a kapcsolódó törvények esetleges átdolgozásának, továbbfejlesztésének előkészítésében, elméleti megalapozásában. Az elméleti kérdéseket a ZMNE és az MHTT bevonásával, közös konferencián tervezzük megbeszélni. Ennek szervezése még az ötlet stádiumában van. Az elnök felhatalmazást kért az IB részére a tárgyalások és a később pontosítandó feladatok szervezésére.

A második napirend keretében dr. Héjja István tudományos elnökhelyettes tájékoztatta az elnökséget a szerződéses pályázatra jelentkezettekkel a szerződések megkötéséről. A májusi elnökségi ülés állásfoglalásának megfelelően ismét áttekintették és pontosították a tématerveket és a pályázók pénzügyi igényeit. A szükséges pénz most már rendelkezésre áll, így az elnök megkötötte a szerződéseket.

A következő napirend dr. Gruber Nándor gazdasági elnökhelyettes tájékoztatója volt a társaság pénzügyi helyzetéről. A költségvetésben tervezett bevételek jelentősen túlteljesültek, a kiadások nem érték el a tervezett összeg 50%-át sem. Az év végéig tervezett feladatok pénzügyi feltételei biztosítottak. Felhívta a figyelmet egyes szakosztályok pénzgazdálkodásában tapasztalható anomáliákra. Megismételte, hogy a szakosztályok nem jogi személyek, önálló gazdálkodást nem folytathatnak. A költségvetésben részükre biztosított pénzeszközökkel a gazdálkodási szabályzatban meghatározott keretek között gazdálkodhatnak, azokról kötelesek elszámolni.

Az elnökség végül módosította a Tanárky-díj adományozásának szabályait. (A módosított alapító okirat a borító 4. oldalán található.) A díjra javaslatot tevő bizottság elnökének dr. Ungvár Gyulát, tagjainak dr. Hajdú Istvánt, dr. Iván Dezsőt, dr. Kónya Józsefet, dr. Oroszi Antalt, dr. Óvári Gyulát és dr. Szabó Gyulát választották meg.

Z. R.

Konferencia a harcászati repülőgép-fejlesztés lehetőségeiről

A Magyar Légierő Vezérkara és a Magyar Hadtudományi Társaság légierő szakosztálya 1998. június 19-én konferenciát tartott a harcászati repülők helye, szerepe és feladatai, valamint fejlesztésüknek szükségessége és lehetőségei a NATO-taggá váló Magyarországon témakörben. A konferencia aktualitását az adta, hogy elkerülhetetlenül közeledik a jelenlegi harcászati repülőgéptípusok leváltásának ideje, újak beszerzése vagy a meglévők modernizálása. A konferencián részt vettek a Magyar Honvédség Vezérkarának, a Légierő Vezérkarának, a hazai repülőgépiparnak a vezető szakemberei, valamint külföldi repülőgépgyárak képviselői.

A konferenciát Tóth Sándor ezredes, a Légierő Vezérkar hadműveleti fegyvernemi és kiképzési csoportfőnöke nyitotta meg. A megnyitó után Kositzky Attila altábornagy, a légierő vezérkari főnöke tartott reformátumot, amely a harcászati repülők jelenlegi helyzetével, korszerűsítésének és fejlesztésének szükségességével és lehetőségeivel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy Magyarországnak a NATO tagjaként is saját erejéből kell megvédenie légtere szuverenitását. Ismertette az elmúlt években történt légtérsértések jellemzőit. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a szervezett nemzetközi bűnözés egyre gyakrabban használja fel az országok légterét is céljai elérésére. A légi rendészeti és békefenntartási feladatokat éjjeli, vizuális igazoltatásra is alkalmas, kis és nagy sebességű harci repülőeszközzel lehet megvalósítani, ezért nem mindegy, milyen lesz az a harcászati repülőgép, amely a MiG-21-esek, majd később a MiG-29-esek kivonása után a hadrendbe lép. A MiG-21-esek, 2001-ben történő kivonása után megmaradó MiG-29-es repülőgépek nem elegendőek a légierő békebeli, valamint NATO-tagságból eredő feladatainak ellátásához, ezért válik szükségessé a parlamenti és kormányszintű döntés meghozatala minél előbb, hiszen a beszerzési szerződés megkötésétől számítva - figyelembe véve a harci és infrastrukturális eszközök rendszerbe állításának, az átképzésnek idejét - a tényleges átfegyverzés mintegy 4 év múltán realizálódhat. Végezetül leszögezte - megértve és tudomásul véve az ország teherbíró képességét -, hogy harcászati repülőgépere a légierőnek szüksége van, az ország légterének biztosítása enélkül megoldhatatlan feladat. Éppen ezért keresni kell a gépbeszerzés harcászatilag megfelelő, de gazdaságilag is elfogadható megoldási lehetőségeit.

Korreferátumot tartott elsőként Sági János dandártábornok, a HVK hadműveleti főcsoportfőnök-helyettese. Az ország védelméből és szövetségesi kötelezettségeiből a légierőre, elsősorban a harcászati repülőgépekre háruló feladatok címmel. Hangsúlyozta a folytonosság biztosítását a légierő technikai eszközeiben. A légierő komplex, sok nélkülözhetetlen elemből álló rendszer, s így bármelyik elem gyengülése végső soron kihat a légtér-szuverenitás megőrzésére. Szüntelenül elemezni és javítani kell a rendszert, a leggyengébb elemek javítására, módosítására vagy cseréjére helyezve a hangsúlyt. A légierő jelenleg harci technika vonatkozásban sürgősen javítandó állapotban van. Ez különben aktuálissá válik majdani NATO-szövetségi kötelezettségeinkből adódóan.

Ezután dr. Szabó József, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke tartotta meg korreferátumát A korszerű harcászati repülőgép harci tulajdonságai, alkalmazási lehetőségei a Magyar Légierő jövőbeni helye, szerepe és feladatai tükrében címmel. Kifejtette, hogy a világ minden hadseregében kiemelt fontosságot tulajdonítanak a légierőnek, amely információs és vezetési rendszerével együtt meghatározó katonai erő. Ezt fényesen bizonyították az elmúlt időszakban lefolyt helyi háborúkban a légierők harctevékenységei. Rámutatott arra, hogy a kis államoknak is rendelkezniük kell a légtérvédelemre, a szárazföldi csapatok légi támogatására és a felderítés végrehajtására képes légierővel. Ezért ezen államok igyekeznek olyan harcászati repülőgépeket beszerezni és hadrendbe állítani, amelyek a fenti feladatokat képesek ellátni, tehát többfeladatúak. Ez a tény a gazdaságosság szempontjából nagyon lényeges.

Dr. Óvári Gyula mk. alezredes A korszerű harcászati repülőgép műszaki-technikai jellemzői, üzemeltetésének és javításának sajátosságai és az ebből fakadó követelmények címmel tartott korreferátumot. A harcászattechnikai paraméterek bemutatása és értékelése, valamint az üzemeltetés sajátosságainak részletes taglalása mellett plasztikusan mutatta be a jelenlegi és a vásárlásra számításba jöhető géppark gazdaságossági-hatékonysági mutatóinak sajátosságait, összevetve értékelvén azokat.

Végezetül Téglás László alezredes, a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső harcászati repülőezred parancsnokhelyettese tartott beszámolót az általa repült típusok berepülésekor szerzett tapasztalatairól, a harci alkalmazás során tapasztalt sajátosságokról s vont le következtetéseket a repülőgép-vezetők szemszögéből nézve.

Ezután az elhangzottakhoz hozzászólási lehetőséget, vitalehetőséget biztosítottak a szervezők. Elsőként az esetleges beszerzésben érdekelt külföldi repülőgépgyárak képviselői szóltak hozzá. Nem a saját termékeiket propagálták elsősorban, hanem elvi síkon fejtették ki álláspontjukat a Magyar Légierő előtt álló modernizációs folyamatról. Így:

a Lockheed Martin cég képviseletében Oats Schwarcenberger úr a harcászati repülőgép jövőbeni helye és szerepe címmel;

a Boeing cég képviseletében a Magyar Légierő modernizációja címmel Keneth Schuppan úr tartott figyelemreméltó hozzászólást;

a SAAB-British Aerospace cégeket hozzászólásukkal Dim Jones és Ray Homes urak képviselték, átadva a Gripen berepülése folyamán szerzett tapasztalataikat;

végezetül a Daimler-Benz cég képviseletében dr. Achim Achlig úr ismertette az Eurofighter kifejlesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, sajátosságokat.

Külön ki kell emelni dr. Kovács Géza Péternek, a Dunai Repülőgépgyár Rt. elnök-vezérigazgatójá- nak hozzászólását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a beszerzéseknél maximálisan figyelembe kell venni a hazai repülőgépipar érdekeit, kapacitásának kihasználási lehetőségeit. Olyan szerződések megkötésére gondol, melyekben alkatrészszállítóként és időszakos munkák elvégzését végző partnerként a magyar repülőgép- és egyéb háttériparnak jelen kell lennie. Ezenfelül más gazdasági szempontoknak is helyt kell adni a megrendelések teljesítésénél.

A konferencia dr. Galovicz Jánosnak, a légierő szakosztály elnökének zárszavaival ért véget. Rámutatott arra, hogy az elhangzott előadások és vélemények olyan kérdésekre igyekeztek megadni a megfelelő választ, amelyeket a légierő modernizációja során nem lehet megkerülni. Kérte a jelenlévő mintegy 120 szakembert, hogy a jövőben is fordítsanak fokozott figyelmet ezen alapvető kérdés hatásos és gazdaságos megoldásának előkészítésére. Külön megköszönte az érdekelt külföldi repülőgépgyárak képviselői hozzászólását, valamint a szponzorálást, amellyel hozzájárultak a konferencia sikeréhez.

I. D.

Haditechnikai konferencia

A Magyar Honvédség Haditechnikai Csoportfőnökség szervezésében 1998. június 10-én “A haditechnikai eszközök technikai kiszolgálási rendszere korszerűsítésének lehetőségei” témában konferenciára került sor. A konferencia alapját dr. Gáspár Tibor mk. ezredesnek, a Magyar Hadtudományi Társaság 1997. évi szerződéses pályázatán díjazott pályamunkája képezte. (A pályamunkából tartalmi kivonatot a Hadtudomány 1998. 2. sz. 116-117. oldalán közöltünk.) A konferencián részt vettek a HVK Hadműveleti, Logisztikai és Védelmi Tervezési Főcsoportfőnökségek, a haderőnemi vezérkarok és alárendelt katonai szervezeteik, az MH Haditechnikai Csoportfőnökség szolgálati ágai és alárendelt szervei, a tanintézetek, a HM HTI, valamint a HM-illetékes részvénytársaságok képviselői.

A konferenciát Domine János dandártábornok, MH logisztikai főigazgató nyitotta meg, majd Kapusy György mk. ezredes, MH haditechnikai csoportfőnök tartott bevezetőt. Ezt követően dr. Gáspár Tibor mk. ezredes, MH haditechnikai csoportfőnök-helyettes vitaindító előadása következett, amelyben az alábbi fő gondolatok hangzottak el.

A technikai biztosítási rendszer - a bekövetkezett változások miatt - gyakorlatilag nem funkcionál, a technikai eszközök további rendszerben tartásának biztosítása érdekében sürgős intézkedések szükségesek. Az érvényben levő utasítások szerinti technikai kiszolgálási rendszer működőképtelenségének alapvető okai:

lényegesen csökkentek az anyagi források, ami a központi javítások elmaradását, jelentős javítóanyag-hiányt, a technológiai felszerelések indokolt cseréjének elmaradását okozták;

lényegesen csökkentek a technikai kiszolgálás érdekében alkalmazható alegységek, szervezetek. Csökkent a létszám, romlottak az állományarányok és összességében drasztikusan csökkent az egész Magyar Honvédség javítókapacitása, ami jelenleg nem éri el az 1987. évi 40%-át;

az említett változásoknál lényegesen kisebb mértékben csökkent a haditechnikai eszközök mennyisége, amit maximálisan ellensúlyoz, hogy ezen idő alatt eszközeink öregebbek lettek több mint 10 évvel, ami tovább növelte a ráfordítandó kapacitásigényeket.

Ezeket a folyamatokat a szakállomány már évek óta érzékeli és keresi az utat a megoldás érdekében. A téma időszerűségének főbb összetevői:

ismertté váltak azok a sarokszámok, amik az elkövetkező évek katonai költségvetésének alapjait meghatározzák, így hozzávetőleg tervezhetők azok az összegek, amelyek az elkövetkező években a haditechnikai eszközök fenntartására fordíthatók;

kidolgozás alatt van a Magyar Honvédség 2003-ig kialakuló struktúrája, ami meghatározza a szükséges haditechnikai eszközök típusait és mennyiségét;

kidolgozás alatt van az új harckészültségi rendszer, ami a technikai biztosítással szembeni követelményeket határozza meg;

a kapacitás kérdésében a jelenleg meglévő szakjavító létszámok lényegesen nem módosíthatók, a korrekciók adta lehetőségeken belül viszont javítani kell az állományarányokat, sorállomány helyett szerződéses vagy közalkalmazotti állomány szükséges;

az anyagi források vonatkozásában az elkövetkező években a lassan növekvő lehetőségeket a prioritások maximális figyelembevételével, a legnagyobb eredmény és a hosszú távú célok teljesülése érdekében a lehető leggazdaságosabban szükséges felhasználni;

a szervezettség kérdésében működőképes rendszert kell kialakítani, amely az igények és kapacitások, lehetőségek összhangjának biztosításával tervezhetővé, irányíthatóvá és a számonkérhetővé teszi a javítás és a technikai kiszolgálás rendszerét.

A vitaindító előadás után Baksa Kálmán mk. ezredes “A repülőtechnikai eszközök technikai kiszolgálása” címmel tartott kiegészítő előadást.

A konferencia egyetértett az alábbi menetrenddel:

• legyen kiírva egy pályázat a témához kapcsolódó javaslatok összegyűjtése érdekében;
• a kidolgozócsoport az év végéig készítse el a részletes rendszertervet, amely a következőket tartalmazza:
• a technikai biztosítási rendszer részletes kidolgozását, beleértve a technikai eszközök besorolását, az igények és a kapacitások összhangjának megteremtését;
• a központi javítási szint igényeinek meghatározását, összhangban a várhatóan rendelkezésre álló anyagi forrásokkal, a HM rt.-k és a nemzetgazdaság lehetőségeivel;
• a végrehajtandó feladatok részletes ütemtervét;
• az eldöntendő kérdéseket.

A Kiss Károly hadtudományi klub fóruma

A Kiss Károly hadtudományi klub 1998. április 16-án vitafórumot tartott a biztosítás és a támogatás jellemzőiről, tartalmáról és a téma művelésének jövőbeni irányairól. Előadó dr. Vasvári Vilmos, a klub elnöke volt.

Az előadó történelmi dimenzióban vizsgálta a biztosítás és a támogatás fogalmának és összetevőinek fejlődését a kezdeti tűz- és műszaki támogatástól a mai értelemben vett sokrétű támogatási és biztosítási rendszerek kialakulásáig. A fogalmak kétirányú fejlődése követhető nyomon: egyrészt a támogatás területeinek, eszközrendszereinek és a végrehajtó szervezeteknek a mennyiségi és minőségi fejlődése; másrészt a harctevékenység jellege és a résztevő erők nagyságrendje szerinti feladatok növekedése. A II. világháborút követően ezen a téren sem esett egybe a két katonai tömb fogalomrendszere. Jelenleg az a feladat, hogy az eddigi fogalmakat a NATO fogalomrendszeréhez alakítsuk. Ehhez próbált segítséget nyújtani a vitafórum.

Az előadó és a hozzászólók véleménye összecsengett abban, hogy a támogatás a hadtudomány tudományszaka, melynek szakágai a vezetéstámogatás, a tűz- és manővertámogatás, valamint a megóvástámogatás. A támogatás alapvetően a hadművelet és a harc sikeres megvívását hivatott elősegíteni. Az FM 100-5 tábori kézikönyv magyar kiadása (1998) már tartalmazza a támogatás és a biztosítás értelmezését, ennek figyelembevételével kell a téma kimunkálásával foglalkozni.

V. V.

A Lahner György haditechnikai klub tanulmányi kirándulása

A klub tagjai 1998. június 12-13-án tanulmányi kiránduláson ismerkedtek a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémia kiképzési rendszerével. Az akadémia tömegkapcsolatokért felelős vezetője részletes és szemléletes tájékoztató keretében mutatta be az osztrák hivatásos, tartalékos és hátországvédelmi (milícia) tisztek képzésének rendszerét és módszereit. Ezt követően az akadémia történelmi hagyományaival, létesítményeivel és emlékhelyeivel - többek között II. Rákóczi Ferenc fogságának és szökésének színhelyével, továbbá a közelben levő Frangepán-Nádasdy-Wesselényi vesztőhellyel - ismerkedtünk meg. Másnap a burgenlandi várak közül Borostyánkőt - a II. világháborúban jelentős szerepet játszó Almássy László szülőhelyét - és Lékán a híres Nádasdy-Eszterházy várat tekintettük meg.

P. I.

A humánerőforrás-fejlesztési szakosztály 1998. június 10-én tartotta beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlését. A közgyűlés elfogadta a vezetőség beszámolóját, majd a szakosztály elnökének dr. Krizbai János ezredest, titkárának dr. Bertalan György alezredest, az elnökség tagjának dr. Martinkó József alezredest választotta meg.

B. Gy.

Az 1848-1849 hajnalcsillag Európa egén nemzetközi eseménysorozat részeként, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület szervezésében, a forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából 150 km-es távon, Székesfehérvár - Sárszentmihály - Söréd - Olaszfalu - Zirc - Lókut - Veszprém - Csopak - Balatonkenese - Szabadbattyán útvonalon, 1998. március 20-21-én 43 futó részvételével emlékváltófutást rendeztek. A futókat elkísérte a Kossuth Szövetség képviselője és dr. Vasvári Vilmos, társaságunk elnökségének tagja. A második napon részt vett Végh Ferenc altábornagy, a honvédség parancsnoka, vezérkari főnök és egy szakaszt végigfutott a váltóval együtt. Az érintett településeken a lakosság lelkesen fogadta a futókat, szalagokat kötöttek a kopjafára, megemlékezéseket és rövid kulturális műsorokat tartottak.

Az eseménysorozat programjának részeként, három helyszínen intézőbizottságunk ajándékaként Hadtudományi Lexikonokat is átadtak a helyi vezetőknek. Olaszfaluban Málik Ferenc polgármester, Zircen dr. Zongor Gábor, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Varga Tibor, a város polgármestere, Lókuton Fallmann József polgármester vette át a lexikon 1-1 példányát.

V. V.

A Magyar Hadtudományi Társaság 1998-ra kiírt szerződéses pályázatára beküldött témajavaslatok

• Katonai stratégiakutatások a NATO-ban
• Biztonságkultúra
• A polgári szükséghelyzeti tervezés lehetőségei, feladatai Magyarországon a NATO-csatlakozás tükrében
• A honvédelem vezetési rendszerének fejlesztési területe és iránya
• A toborzáson alapuló honvédségé a jövő
• A nagyhatalmak hosszú távú katonai repülőgép-fejlesztési programjai (2025-ig) és ezek hatása a légiharcra, valamint a kis országok fegyverzetvásárlására
• A légvédelmi rakétacsapatok integrálása a NATO egységes légvédelmi rendszerébe, az integrációból adódó főbb feladatok
• Javaslatok a logisztikai doktrína kidolgozásához
• Az amszterdami szerződés hatása a magyar határőrizeti rendszer fejlesztésére
• Az Európai Unió határőrizete
• Európa Uniós kézikönyv

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a jeligés pályázatok beküldésének határideje 1998. október 15-én lejár.

Vissza a cikk elejére