FÓRUM A biztonságot szolgáló személy- és vagyonvédelemről
A társadalmi tulajdonviszonyok változása, valamint a közbiztonsági helyzet az utóbbi években tapasztalt romlása miatt egyre nagyobb szerepet kap az őrző-védő tevékenység, amely ma már új foglalkozási ágnak, szakmai szolgáltatásnak tekinthető. A különböző tulajdonformák védelme, a termelés és a gazdasági, üzleti tevékenység biztonságának megteremtése az ország gazdasági fejlődésének alapvető feltételét képezi. Ezt azonban a mai körülmények között az állam, a rendőri szervek már nem képesek korlátlanul megteremteni, ezért a klasszikusan rendészeti tevékenységnek nevezett feladatkör kiszélesítéséből kialakult a társadalmi-gazdasági környezet változásának eredményeképpen az őrző-védő (személy- és vagyonvédelmi) tevékenység, amelyet többségében üzleti vállalkozás formájában természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiség nélkül gazdasági társaságok folytatnak. Különösen elterjedt a biztonsági tevékenység gyakorlása vállalkozói alapon, s az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a különféle biztonsági szolgáltatásokat nyújtók száma. Piacgazdasági viszonyok között egy új típusú, speciális szakismereteket igénylő szakmai szolgáltatásforma jött létre, amelyet a piaci mechanizmusok determinálnak. A Népszabadság múlt évi egyik számában közöltek szerint hazánkban mintegy 200-250 ezer ember dolgozik a személy- és vagyonvédelmi ágazatban. Közülük csaknem 70 ezren fegyveres szolgálatot látnak el. Az 1990-1991-es indulás óta, amikor néhány száz kisebb-nagyobb vállalkozás alkotta a piacot, körülbelül négyezer személy- és vagyonvédelmi profilú cég alakult. Ma mintegy 2500 vállalkozás foglalkozik személyvédelemmel is. A személyvédelemmel foglalkozó vállalkozások vezetői szerint a megbízók sok esetben pusztán a fenyegető külsőt igénylik, s jó néhányan saját fontosságuk hangsúlyozására bérelnek kíséretet. A tényleges védelemre szorulók többnyire a politikusok, gazdasági vezetők, művészek, egyéni vállalkozók közül kerülnek ki. A politikusokat a személy elleni támadásoktól kell védeni, a gazdasági szféra képviselői viszont leginkább a családjukat ért támadásoktól - például emberrablástól - tarthatnak. Nekik igazi profikra van szükségük, akik éles helyzetekben is kipróbálhatták már magukat. Őrzőik feladata mindemellett a veszélyhelyzetek megelőzése, nem pedig a fegyveres, erőszakos fellépés. A biztonsági jellegű szolgáltatások sokszínűsége, valamint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozók és alkalmazottak széles köre, differenciált felkészültsége indokolta e sajátos réteg legális működéséhez a jogszabályi háttér megteremtését, valamint annak biztosítását, hogy e speciális szakma gyakorlása egységesen meghatározott képesítési követelmények szerint, speciális képzés keretében megszerzett ismeretanyag elsajátításával, és ennek igazolására szolgáló vizsga letételével történjen. 1995-ben léptek életbe azok a jogszabályok, amelyek megteremtették az őrző-védő tevékenység legális alapjait azzal, hogy rögzítették a működéshez szükséges feltételeket és hatósági jogköröket, valamint meghatározták a képesítési követelményeket, továbbá e speciális szakma megszerzésének részletes szabályait. A belügyminiszter rendeletben jelölte ki azokat az intézményeket, amelyek őrző-védő, illetve magánnyomozói tevékenységet folytatók képzésében és vizsgáztatásában részt vehetnek. E rendeletben foglaltak alapján kaptak felhatalmazást a rendőr-szakközépiskolák a személy- és vagyonőri szakképzettséget biztosító vizsgák megszervezésére és lebonyolítására, illetve az ezt megelőző vizsgafelkészítő konzultációsorozat megtartására. A fenti jogszabályok hatálybalépése fontos a bűnmegelőzés szempontjából is, mert az őrző-védő tevékenység megfelelő szintű végzése - amelynek egyik alapfeltétele a személyi állomány jó felkészítése - a közbiztonság javulását szolgálhatja, a vállalkozói szféra aspektusából nézve pedig a jog- és vagyonbiztonság megszilárdítását. Természetesen ahhoz, hogy mindezek a gyakorlatban érvényesüljenek, jól kidolgozott képzési-továbbképzési rendszer funkcionálása szükséges. Testőri feladatokat már több mint egy éve csak a személy- és vagyonőri tanfolyam elvégzése után, a vizsgát igazoló bizonyítvánnyal lehet vállalni. Sokan vallják, hogy a szükséges ismereteket nem lehet az ún. gyorstalpalókon megtanulni. Sok őrző-védő vállalkozás kifejezetten a rendőrség elitalakulataitól, a Köztársasági Őrezredtől vár embereket, akiknek megéri váltani, mert fizetésük a privát szférában a kár négyszer magasabb is lehet. A testőr nettó 150-200 ezer forintot is kereshet havonta, a teljes körű biztonságért az ügyfélnek akár havi 4-5 millió forintot is ki kell fizetnie.E lehetőségek okán egyesek ellenszenvvel viselkednek a személy- és vagyonvédelemmel foglalkozókkal szemben. Ami talán érthető is, hiszen a magán-szférában dolgozók a sokszor gyengébb szakmai felkészültség ellenére lényegesen többet keresnek. A személy- és vagyonőröknek széles körű felkészültséggel kell rendelkezniük, hiszen foglalkoztatási területeik és feladataik sokrétűek, így munkájuk során el kell látniuk objektum- és személyvédelmi teendőket, különböző rendezvények biztosítását, őrszolgálati, tűzvédelmi és biztonságtechnikai tevékenységeket és szükség esetén információszolg áltatást is. Mindezekből adódóan a szakmai felkészültség mellett a kommunikációs készség és bizonyos személyiségjegyek megléte is elvárás velük szemben.Külön figyelmet érdemel a bankrablásokkal kapcsolatos biztonsági tevékenység, amelyhez a szakmai tudás mellett elengedhetetlen az objektumvédelmi, pszichológiai, valamint a kriminalisztikai ismeretek elsajátítása. A bankrablások során kiemelt szerepe van a fegyverrel rendelkező őrnek, hiszen gyanús magatartás észlelése esetén neki van lehetősége a bűncselekmény elkövetésére készülő személy felismerésére, és a jogszabály előírásainak megfelelő, szakszerű magatartásra. A bűncselekmény elkövetése esetén ismernie kell a helyszín- és a nyommaradványok biztosításával és a bizonyítékok megőrzésével kapcsolatos teendőket, hiszen ezek az eljárás, illetve felderítés eredményességét jelentősen befolyásolják. Nem árt, ha az ilyen feladatot ellátók idegen nyelvet is ismernek. Mint~ahogy az élet más területein, itt is a gyakorlati munkában azok a biztonsági őrök kerülnek előtérbe, akik legalább minimális társalgási szinten valamilyen idegen nyelvet beszélnek. Különösen a pénzintézetekben és az idegenforgalmi helyeken dolgozók esetében elengedhetetlen a nyelvtudás, amely a bérezésben is tükröződik. A Népszabadság hivatkozott számában a témáról megjelent cikk címe A védelem ára havi négy-öt millió. Való igaz: ilyen védelemhez nagy összegű befektetésre van szükség, amelyet nem mindenki, nem minden cég engedhet meg magának. A befektetés legfontosabb eleme a kiválóan képzett ember, a jó testőr, továbbá a munkához szükséges drága gépkocsi, fegyver, golyóálló mellény, rádiótelefon stb. Ez a szolgáltatási forma a tapasztalatok és az igények alapján továbbfejlődik. Pédául ez évben jelent meg: a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 1998. évi IV. törvény a Személyi- és Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara létrehozásáról; továbbá a törvény végrehajtását szabályozó belügyminiszteri rendelet. A hivatkozott törvény 28. § (1) a) pontja a kamara feladatai között a következőket írja: “Áa személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, illetve a hivatásukból eredő, e törvényben biztosított jogaikat, továbbá elő~segíti, hogy a tevékenység végzése a hatályos jogszabályok, valamint a kamara által megalkotott etikai szabályok alapján történjenÁ” E rövid tájékoztató jellegű írásból is kitűnik, hogy az őrző-védő szolgálatra kiválasztottaknak sokirányú elvárásoknak kell megfelelniük. Az ilyen szolgálat létrehívása nem magyar jelenség, a világ szinte valamennyi államában működik már, amely az egyén, a csoport, a személy- és a vagyon védelmén keresztül az ország biztonságához is hozzájárul, a rendőrség feladatköréhez kapcsolódva, azt kiegészítve a rend védelmét szolgálja. |