Palásti Ferenc dandártábornok, HM személyzeti főosztályvezető A honvéd vezérkar főnökének elvárásai a jövő tisztjével és a tisztképzéssel szemben Az EU versenyképességével összefüggésben indult Bolognai folyamat és a Magyar Honvédség feladatrendszerének, létszámának és létszámarányának megváltozása tette indokolttá a felsőoktatási intézmények hallgatói katonai kiképzésével és katonai életre nevelésével kapcsolatos, illetve a 2000 után kibocsátandó tisztekkel szemben támasztandó katonai-szakmai követelmények átdolgozását. A magyar felsőoktatás alap- és mesterképzési szakjainak rendszerében a katonai felsőoktatás szakjai, a nemzetvédelmi és katonai valamint a műszaki képzési területen, három képzési ágban, - a had- és biztonságtechnikai mérnöki, katonai és védelmi - kerültek elfogadásra. Az alap- és a mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeinek kidolgozása a Nemzeti Bologna Bizottság, Szakbizottságainak feladata volt 2004-ben. A Szakbizottsági munkában a megrendelő képviselői részt vettek és érvényesítették a HM és az MH igényeit az egyes szakok szakmai kompetenciájának kialakításakor. A szakok szerkezetében történt változásokon túl - nevezetesen a gazdaságtalanul működtetett szakok számának csökkentése, a képzési idő csökkentése - a honvédtiszti pályára felkészítő alapszakok (katonai vezetői, had- és biztonságtechnikai mérnöki és a katonai gazdálkodási) esetében további jelentős változás történt. A Magyar Honvédség kiképzési rendszerének átalakításáról, valamint a Magyar Honvédségnél folytatott kiképzés középtávú célkitűzéseiről és követelményeiről szóló 65/2004. (HK. 20.) HM HVKF intézkedés értelmében, az önkéntes haderőben minden katona, így a hivatásos tiszti- és tiszthelyettesi képzésre felvettek is, időtartamában (3 hónapos), tartalmában és helyszínében egységes alapkiképzésben részesülnek. Tehát az eddigiektől eltérően a hallgatók alapkiképzésének időtartama egy hónapról három hónapra növekedett, és ehhez kapcsolódik mintegy három hónapos időtartamban egy, az általános katonai felkészítést szolgáló szakasz is. Ez a 6 hónap nem része a felsőoktatási képzésnek, mivel a hallgatók teljesítménye nem osztályzattal értékelt, így kreditpontot nem eredményez. Ennek a szakasznak a teljesítése az ösztöndíjszerződésben vállalt kötelezettség. A honvédtiszti pályára készülőknek a szakok képzési és kimeneti követelményén túl bizonyos kritériumkövetelményeknek is meg kell felelniük. Így gépjárművezetői engedélyt kell szerezniük, speciális fizikai-erőnléti követelménynek kell megfelelniük. A felsőfokú végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltétele a középfokú "C" típusú katonai szaknyelvi vizsgát igazoló nyelvvizsga-bizonyítvány vagy az azzal egyenértékű STANAG 2.2.2.2. vizsga. A katonai alapfelkészítés alapkiképzésen túli időszaka arra hívatott, hogy a hallgatók elméleti gépjárművezetői és angol nyelvi ismereteket szerezzenek. A bolognai folyamat lényegét tekintve az, hogy az új típusú alapképzés tegye lehetővé a munkaerőpiacon elhelyezkedést biztosító diploma megszerzését, továbbá az, hogy alapképzésben a gyakorlati képzésre nagyobb hangsúly kerüljön. Az új katonai felsőoktatási képzési szerkezettel szembeni elvárásunk, hogy az új kihívásokra és követelményekre választ adó, rugalmas, átjárható, széles programkínálatú és korszerű, gyakorlatias jellegű legyen. A gyakorlati ismeretek intenzív módon történő elsajátítása érdekében - a ZMNE-vel egyetértésben - szükségesnek látjuk, az alapfelkészítés tartalmának változatlanul hagyása mellett, hogy a képzés során nagyobb hangsúlyt kapjon a képzés gyakorlatias jellege. A honvédtisztekkel szemben támasztott általános katonai és katonai szakmai követelményeket kompetencia alapon határoztuk meg. A bizottság által preferált Nagy József (a közismert pedagógus) féle kompetencia modell, melyben négy kompetencia, mint a feladatok ellátásához szükséges tudás, készségek, valamint az alkalmazást segítő viselkedéselemek és motivációk együttese jelenik meg , amelyek felhasználásával az egyén képes a szakmai feladatok eredményes elvégzésére. A tiszttel szemben támasztott kompetenciák körében meghatározottak elérésére szolgál, a katonai alapfelkészítő félév benne az alapkiképzés, a tiszti pályára történő szocializációs tevékenység, az alap- és mesterképzés a hozzá kapcsolódó változó helyszínű, hosszabb rövidebb idejű gyakorlatok, a kollégiumi nevelőmunka, a tanórákon és a tanórákon túli felkészítés. A honvédtisztekkel szembeni katonai és katonai szakmai kompetencia alapú részletes követelményekből, azokat emelem ki, amelyek a korábban említett tényezők kapcsán új elemként kerültek be a követelményrendszerbe és az 1997-ben kiadott követelmények között nem szerepelt. A tiszt kognitív kompetenciái: Rendelkezzen: alapismeretekkel a nemzetközi integrációs szervezetekről; ismeretekkel az EU, NATO rendeltetéséről, céljáról, feladatrendszeréről és struktúrájáról; a nemzeti és szövetségi keretek között végrehajtandó műveletek tervezési és információs alapismereteivel; ismeretekkel a modern haderő funkcióiról, helyéről és szerepéről; a nemzetközi katonai részvétellel kapcsolatos jogi ismeretekkel, különös tekintettel a fegyelmi és büntetőjogi területekre, a nemzetközi hadijog és a nemzetbiztonság területeire; ismeretekkel az összfegyvernemi harc fogalmáról, céljáról, fajtáiról, főbb jellemzőiről, a harctámogatásról, a harckiszolgáló támogatásról, a haderőnemek, fegyvernemek szervezeti felépítéséről, harceljárásairól, a saját alegységek helyéről, szerepéről az összfegyvernemi harcban; vezetés- és szervezéselméleti, valamint menedzsment ismeretekkel; a feladatok végrehajtásához szükséges informatikai és kommunikációs rendszerek ismeretével, informatikai alkalmazói ismeretekkel; ismerettel a Magyar Honvédség személyi biztosításának formáiról és módszereiről, a humánerőforrás-gazdálkodás, fejlesztés és tervezés adott szintű szabályozásáról és rendjéről; a katonai tereptani, térképészeti, katonaföldrajzi és egyéb geoinformációs ismeretekkel; nemzetbiztonsági és rendvédelmi ismeretekkel. Legyen képes: a nemzetközi műveletek, illetve harctéri körülmények között együttműködésre, annak megszervezésére és fenntartására a napi munka során; a szakmai feladatainak ellátása során a helyzetnek megfelelő (szükség esetén idegen nyelvű) kommunikációra. Legyen alkalmas: az előírt szintű idegen nyelvi ismeretének birtokában, nemzetközi együttműködésben feladatok végrehajtására, a vallási, etnikai és kulturális különbségeknek megfelelő toleráns magatartásra; érvényt szerezni a hadviselés nemzetközi egyezményekben rögzített szabályainak. A tiszt szociális kompetenciái: Legyen képes: mások beállítódásának és motivációinak megismerésére; mások fejlődési igényének empatikus megértésére és mások képességeinek fejlesztésére; a csoporton belüli csoportjelenségek (érzelmi feszültségek, erőviszonyok, csoportstruktúra, csoportkohézió) észlelésére, a csoporton belüli konfliktus-kezelésére; hatékony módszerek alkalmazására mások meggyőzése, befolyásolása érdekében; problémacentrikus tárgyalási módszer kialakítására; egyének és csoportok motiválására és irányítására; a változás katalizálására, változás kezdeményezésére vagy kezelésére; kapcsolatépítésre, bajtársiasságra; a munkacsoport összhangjának megteremtésére a közös célok elérésére; megfelelő önkontrollra és toleranciára, előítéletektől mentes gondolkodásra és viselkedésre; pszichikai és fizikai stresszel szembeni ellenállóképességre. A tiszt személyes kompetenciái: Legyen képes: az előírt szintű idegen szaknyelvi ismeret megszerzésére és alkalmazására; az előírt gépjárművezetői engedély megszerzésére; kiegyensúlyozott és kontrollált érzelmi reakciókra; megfelelő önismeretre, pozitív és negatív tulajdonságainak reális értékelésére; az őszinteségre, önfegyelemre és igazmondásra; a felelősségvállalásra; a változások rugalmas kezelésére; új ötletek és információk iránti nyitottságra és kreativitásra; az egész életen át tartó tanulásra. Feleljen meg a tervezett beosztásához rendelt nemzetbiztonsági követelményeknek. A tisztek speciális kompetenciái: Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben meghatározottakból a katonai vezető, a had- és biztonságtechnikai mérnök, a katonai gazdálkodási tiszttel szembeni követelményekből a szakra vonatkozó átfogó kompetenciákat emelem ki. 1. A katonai vezető alapképzési szak Szakmai kompetenciák: A katonai vezető rendelkezzen olyan katonai-, szakmai-, vezetői ismeretekkel melyek birtokában képes a honvédelmi szervek területén alegységeket vezetni, irányítani, az alapfokozat birtokában a szakképzettségének megfelelő beosztást betölteni, továbbá folytatni a képzés második ciklusában (mesterképzésben) a következő vezetői szintre történő felkészülést. 2. A had- és biztonságtechnikai mérnök alapképzési szak Szakmai kompetenciák: A had- és biztonságtechnikai mérnökök legyenek alkalmasak a Magyar Honvédség haditechnikai, a védelmi szféra technikai eszközeinek üzemeltetésére, fenntartására, a kapcsolódó új technológiák bevezetésére, alkalmazására, valamint a választott szakiránytól függően alegység-parancsnoki és szaktiszti beosztásokban a béke és békétől eltérő műveletekben a logisztikai és a műszaki támogatás mérnöki feladatainak ellátására, illetve az ezekhez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek tervezésére, szervezésére és irányítására. Legyenek képesek a polgári, katonai vagy nemzetbiztonsági területeken jelentkező komplex biztonságtechnikai (rendészeti, személy- és vagyonvédelmi, információvédelmi, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi) feladatok megoldására, szervezésére és irányítására, rendszerszemléletű kezelésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkezzenek a képzés második ciklusban történő folytatásához. 3. A katonai gazdálkodási alapképzési szak Szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során elsajátított közgazdasági, alkalmazott gazdaságtudományi, módszertani és hadtudományi ismereteik birtokában - a választott szakiránynak megfelelően - a hazai, nemzetközi és szövetségi műveletekben képesek: a különböző gazdasági folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására, elemzésére, értékelésére; a Magyar Honvédség, pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási, elemzési, ellenőrzési feladatainak önálló elvégzésére; továbbá az elsajátított általános és specifikus katonai pénzügyi, gazdálkodási, vezetői ismeretek és gyakorlati készségeik felhasználásával a gazdálkodás és ellátás feladatainak tervezésére, szervezésére, elemzésére és irányítására; a szakalegységek, alárendelt szervezetek alaprendeltetéséből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére a béke- és békétől eltérő időszakban. Az alapképzéssel (BSc) szemben támasztott általános követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: a) Legyen gyakorlati jellegű. b) A képzés közvetlenül a csapatok számára történjen. c) A képzési dokumentumokban a szakbeosztásra történő gyakorlati felkészítés ideje 8-16 hétben kerüljön meghatározásra. A gyakorlati jellegű képzés garanciája érdekében a szakmai- és a csapatgyakorlatok rendszerében szerepeljen: a) Alapkiképzés. b) Szakmai gyakorlat a ZMNE-en. c) Szakmai gyakorlat a kijelölt katonai szervezetnél. d) Csapatgyakorlat a kijelölt katonai szervezetnél. A gyakorlatorientált tisztképzés bevezetésének ütemezése: a) Átmeneti időszak, a csapatgyakoroltatás rendjének kidolgozása: 2007. 09. 1-jéig. b) A teljes rendszer kidolgozása: 2008. 02. 1-jéig. c) A gyakoroltatási rend technikai megvalósítása: 2008. 09. 1-jéig. A 2004/2005. tanévben kísérleti jelleggel indított tisztképzés (BSc) esetleges módosítására a beválás vizsgálatot követően kerülhet sor: a) Az államigazgatási eljárást igénylő módosítások tekintetében: az első kibocsátást követő beválás vizsgálat eredményének ismeretében, 2011 után. b) Az intézmény hatáskörébe tartozó: a tantárgyi programok tartalmát érintően, a megrendelői igény szerint folyamatosan. Az előzőekben vázolt kompetenciák kialakításához nélkülözhetetlennek látjuk egy olyan rendszer kidolgozását és bevezetését a HM-nél és az MH-nál, amely lehetővé tenné a képző intézmények és a felhasználók, az alakulatok közötti szorosabb munkakapcsolat kialakulását. A megoldást a mentori rendszer bevezetésében látjuk. A kidolgozásra váró program hozzájárulna: a) A katonai felső- és közoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók gyakorlati képzésének támogatásához. b) A fiatal pályakezdők első beosztásba helyezésének elősegítéséhez, és felkészülésének támogatásához az általa betöltendő beosztás ellátásához. A két képzési területen indított alap- és mesterképzési szakok, az előmeneteli, az át- és továbbképző, valamint a speciális tanfolyamok kompetenciáit a HM HVKF és a képzésért felelős, a haderőreform feladatainak tervezését is irányító, végrehajtó szakmai vezetők 2007-ben ismét áttekintették és javaslatot tettek azok módosítására. A módosítás mértéke alapjaiban nem érinti a szakok jogszabályban rögzített képzési és kimeneti követelményeit, a szükséges módosítások Szenátusi jogkörben végrehajthatóak. A munkában résztvevők köre a garancia arra, hogy a kompetenciák megfogalmazásakor az elsajátítandó ismeretanyag, a kialakítandó készségek és képességek, valamint a végzett tisztek alkalmassága megfeleljen a haderőreform kihívásainak és követelményeinek.   « vissza a tartalomhoz