Dr. Lükő Dénes mk. alezredes A mérnök-parancsnok, illetve a közgazdász-parancsnok képzéséről Nézetem szerint nagyon aktuális témával foglalkozunk, hiszen a magyar felsőoktatás, és ezen belül a katonai felsőoktatás komoly kihívások előtt áll. Szükség van tehát olyan fórumokra, rendezvényekre, ahol az ilyen kérdésekkel foglalkozó szakemberek elmondhatják véleményüket, kifejthetik gondolataikat. A konkrét téma, amivel kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni, az a dr. Szegedi Péter mk. őrnagy által tartott " Tisztképzés és civilképzés a Bolyai János Katonai Műszaki Karon" című előadásban hangzott el. Az őrnagy úr említést tett a "mérnök-parancsnok", illetve "közgazdász-parancsnok" képzés tervezett bevezetéséről, mely képzés során lehetőséget lát a Kossuth Lajos Hadtudományi Kar (KLHTK) és a Bolyai János Katonai Műszaki Kar (BJKMK) közötti együttműködés bővítéséhez. Most elsősorban a mérnök-parancsnok problematikával szeretnék foglalkozni. Amikor a mérnök-parancsnok kifejezést meghallottam, eszembe jutott az a gyakorlat, amit a közel 30 éves tiszti pályafutásom alatt a tapasztaltam. Ehhez engedjenek meg egy személyes vonatkozású kitérőt: én a Budapesti Műszaki Egyetemen a Honvédelmi Minisztérium tanulmányi ösztöndíjasaként szereztem villamosmérnöki diplomát, illetve később mérnök-tanári oklevelet. Végzésem után az akkori honi légvédelmi rakétacsapatokhoz kerültem alegység (légvédelmi rakétaosztály) parancsnok technikai-helyettes beosztásba. Később parancsnoki képesítést szereztem a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián, majd elvégeztem a ZMNE Vezérkari tanfolyamát is. Mindezt azért mondtam el Önöknek, hogy lássák, van némi rálátásom a szóban forgó témára. A Magyar Honvédség számára a KLHTK-n és a BJKMK-n is képzünk tiszteket. A BJKMK hallgatói az alapképzési szakoknak megfelelő diplomával (gépészmérnök, had- és biztonságtechnikai mérnök, közgazdász stb.), a KLHTK katonai vezetői szakán végzettek katonai vezető szakképzettséget szereznek. Úgy vélem, hogy az igazi parancsnok az katonai vezető és a KLHTK katonai vezetői szakán szerez katonai vezető szakképzettséget (ez is van beleírva a diplomájába). Természetesen ez nem jelenti azt, hogy aki pl. mérnöki diplomával kezdi meg tiszti pályafutását, annak nem kell valamilyen elemi szintű katonai vezetői (vagy általános vezetési) ismeretekkel rendelkeznie. Hiszen bizonyára lesznek beosztottai, munkatársai, akiknek a tevékenységét szervezni, irányítani, ellenőrizni kell. Ugyanakkor a parancsnoknak (katonai vezetőnek) is ismernie kell a rábízott technikai eszközök alapvető harcászat-technikai jellemzőit, harci lehetőségeit. Az eddigiek alátámasztására példaként idézek a Katonai vezetői, valamint a Had és Biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szakoknak a ZMNE honlapján megtalálható szakleírásaiból. Ezek szerint: 1. Katonai vezetői alapszak képzési célja: "...olyan katonai vezetők képzése, akik a megszerzett katonai-, szakmai-, vezetői ismertek birtokában képesek a honvédelmi szervek területén alegységeket vezetni, irányítani, az alapfokozat birtokában honvédelmi szakképzettségüknek megfelelő beosztás betöltésére, továbbá kellő ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához." 2. Had és Biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak képzési célja: ".had- és biztonságtechnikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a Magyar Honvédség haditechnikai, a védelmi szféra technikai eszközeinek üzemeltetésére, fenntartására, a kapcsolódó új technológiák bevezetésére, alkalmazására." Azt nem állítom, hogy ezt a két szerepet (parancsnok és mérnök) mereven el kell egymástól választani, de azt pontosan látni kell, hogy parancsnok (katonai vezető) elsősorban a technikai eszközök alkalmazója (adott esetben kezelője), a mérnök pedig az eszközök üzembentartója, üzemeltetője. Tehát amikor majd a Szegedi őrnagy úr által említett közös képzési projektről beszélünk (és nem csak a két doktori iskola által eddig megvalósított doktori képzésről), akkor az előzőekben elmondottakról nem szabad megfeledkezni. Ennek tükrében már természetes lesz, hogy a katonai vezetői képzésben helyet kaphat a technikai eszközökkel kapcsolatos ismeretek oktatása. Ugyanakkor az is fontos, hogy a BJKMK alapszakjain folyó képzésben a szükséges mértékben katonai vezetői ismeretek is megjelenjenek. Mindezek nem nélkülözhetik az egyes szakok, szakirányok képzésében meglévő anomáliák, átfedések kiküszöbölését, röviden megfogalmazva a profiltisztítást. Egy dolgot azonban mindenképpen figyelembe kell venni: ez pedig nem más, mint a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, vagyis a "megrendelő" részéről jelentkező képzési igény. Ha megrendelő úgy gondolja (a megrendelő alatt most a Magyar Honvédséget, a haderőnemeket, a fegyvernemi csapatokat, katonai szervezeteket értem), hogy a katonai szervezetnél az adott beosztás ellátásához, a rendszeresített technika üzemeltetéséhez, karbantartásához, működtetéséhez mérnöki szakképzettségű tisztre van szükség, akkor annak a képzését "rendeli" meg. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a képzés során a természettudományos alapismeretek (matematika, fizika, kémia, informatika és számítástechnika), gazdasági és humán ismeretek (közgazdaságtan, hadtörténelem/technikatörténet, hadijog/jogi ismeretek), illetve szakmai törzsanyagon belül pl. minőségbiztosítási, információvédelmi, katonai elektronikai, repülőműszaki ismeretek elsajátítására kerül sor. Ám, ha olyan parancsnokra (katonai vezetőre) van szükség, aki képes a különböző alegység szintű katonai szervezetet vezetni, képes a technikai eszközök alkalmazására, akkor a katonai vezetői képzést "rendeli" meg. Ekkor a katonai vezetői szakon az alapozó ismereteken belül a következő területekkel foglalkoznak: filozófia és kultúrtörténet, közgazdaságtan, szociológia, pszichológia, katona pszichológia, személyiséghatékonyság fejlesztő tréning, politikaelmélet, jogi ismeretek, informatika, kommunikációs kultúra, biztonságpolitika, logika, matematika, információs műveletek alapjai, pedagógia, környezetvédelem, minűségbiztosítás, EU-ismeretek. A szakmai törzsanyag a következő elemekből áll: hadtörténelem, hadtudományi alapismeretek, hadijog, térképészeti térinformatika, katonai térképészeti ismertek, katonaföldrajz, testnevelés, logisztikai ismeretek, etika, rendszertechnika, katonapedagógia, vezetés és szervezéselmélet, katonai műveletek alapjai, harcászat, haditechnika. A differenciált szakmai anyag a szakirányok (lövész, harckocsizó, felderítő, tüzér, műszaki, katonai térinformatika, repülő-hajózó, repülésirányító) speciális ismereteit öleli fel. A fenti példából bizonyára jól látható a két szak, illetve a két szakképzettség közötti eltérés. Mindazt, amit a mérnök-parancsnoki képzéssel kapcsolatban Szegedi őrnagy elmondott, úgy tekintem, mint egy ajánlatot. Az előző előadó, prof. Dr. Szendy István ezredes, a KLHTK oktatási dékánhelyettese elmondta, hogy a KLHTK a képzés területén mit tud ajánlani. Nézetem szerint a "megrendelő" feladata, joga, lehetősége a választás, az igények megfogalmazása. A mi kötelességünk pedig az, hogy ezeket az igényeket a legjobb tudásunk szerint kielégítsük.   « vissza a tartalomhoz