Palai Attila A katonai vezetés információ (GIS) alapú tervezésének folyamata A szerző a földrajzi információs rendszer (angolul: Geographical Information System, röviden GIS) szerepét mutatja be a katonai vezetés funkcióinak támogatásában. A GIS a térinformatika eszköze, amellyel a földrajzi helyhez köthető adatokat tartalmazó adatbázisból információk vezethetők le; technikáját tekintve olyan számítógépes rendszer, melyet egy adott földrajzi helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a megszerzett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki.   A XX. század második felében felgyorsult számítástechnikai fejlődése és az információ-technológiában megnyílt lehetőségek hatására az informatika a társadalom életét és létét alapvetően befolyásoló tényezővé vált. Az 1990-es évek gazdasági, társadalmi változásai, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történt csatlakozás az információ térbeli és időbeli kezelését rendkívüli módon felértékelte, és ez a térinformatikai eszközök elterjedésével járt a hazai közigazgatásban, sajnos ez nem történt meg a Magyar Honvédség szerveinél és szervezeteinél. A különféle célokra felhasznált adatoknak legalább 80 százaléka földrajzi helyhez kapcsolható. A térkép így erős integráló eszköze lehet az egyazon térbeli helyhez tartozó ismereteknek. A 1980-as években nyugaton óriási fejlődésen ment keresztül a térinformatika, és a 1990-es évek elejére hazánkban is létrejöttek az alkalmazásához szükséges technikai feltételek. Az alábbi területen terjedtek el a legösszetettebb funkcionalitással és adattartalommal rendelkező térinformatikai alkalmazói rendszerek: a közmű-üzemeltetés, a településirányítás, az útnyilvántartás, a környezetvédelem, a vízügy és a statisztikai adatszolgáltatás, valamint a katasztrófavédelem. Bevezetését a fölhivatalok, a területfejlesztés, és az idegenforgalom területén készítik elő. A térbeli információs rendszerek fejlődése az általános információs rendszerektől függetlenül kezdődött el a 1980-as években. Az USA-ban az első térinformatikai rendszereket a természeti erőforrás-gazdálkodás céljaiból hozták létre1. Ez az alkalmazási terület erős hatással volt a létrejövő GIS szoftverek általános eszközrendszerére. 1989-ben Dr. Sárközy Ferenc2 megállapította, hogy egyértelmű trend figyelhető meg a különböző szoftverekben a függvény készlet konkrét alkalmazásoktól független, uniformizálására. Ez a fejlődés elősegíti a földrajzi információs rendszerek alkalmazását a katonai tervezés munkafolyamatában. A katonai szervezetek vezetési funkciójában, a vezetési szintek tevékenységének realizálásában mindig jelentős szerepet kapnak a csapatok, a fegyverek, a különböző tereptárgyak térbeli elhelyezkedésére vonatkozó adatok, információk megszerzése, előállítása, rendelkezésre bocsátása, továbbítása, nyilvántartása és szükség esetén ezek tárolása. E tevékenységek alapjául a katonai szervezetekben elsősorban a térképek szolgáltak, és a katonai vezetés alapvető eszközeként ezek biztosították a terep adatainak megjelenítését. Napjainkban a korszerű informatikai eszközök és térinformatikai alkalmazások (hardver, szoftver) már lehetővé teszik a tér, a hadműveleti terület, a csapatok és fegyverek térbeli adatainak gyors és megbízható felhasználását, nyilvántartását és a helyzetek gyors változásának megfelelő ütemű módosítását és nyomon követését. A témával foglalkozó katonai szakemberek feladata, hogy minél előbb elterjesszék a térinformatika alkalmazását a Magyar Honvédségben, mivel ezzel, sokkal könnyebbé tehető a hadszíntér felderítő előkészítése, valamint a katonai vezetők e rendszer segítségével elkészített cselekvési változatok alapján gyorsabban és felelősség teljesebben hozhatják meg döntéseiket a katonai műveletek végrehajtásával kapcsolatban. A GIS katonai alakalmazásainak lehetőségei3 A XXI. században a hadviselés eszközeinek fejlesztésében, módszereinek kialakításában az információs technológiának döntő szerepe van. Azok az országok ahol megkezdődött az információs társadalom kialakulása, amelyek megfelelő erőforrásokkal rendelkeznek a hadseregük fejlesztésekhez, egyre intenzívebben építik be az információs technológia legújabb eredményeit a haditechnikai eszközökbe, vezetési rendszerekbe. A korszerű fegyverek, a magas fokon elektronizált, a korszerű csapatvezetési és fegyverirányítási rendszerek fejlesztésénél széles körűen alkalmazzák a földrajzi információs rendszereket, amelyeknek az alapjai a térinformatikai szoftverek. Ebben a században a fejlett országok hadseregeiket az információs katonai műveletek végrehajtására készítik fel. E hadseregek alkalmazásakor az információ lesz a legfontosabb harci tényező. A hagyományos hadviselés vezetési-, információs hadviseléssé alakul át, amelyben kulcs szerepe lesz a hadszíntér földrajzi környezetéről, a saját és a szemben álló fél csapatairól rendelkezésre álló információknak. A katona földrajzi információs rendszerek által is használt térinformatika az a közös platform, amely képes integrálni a földrajzi térről szerzett információkat a csapatokról rendelkezésre álló adatokkal, elemezni és megjeleníteni tudja azokat, támogatja a döntés-előkészítést és a feladatok végrehajtását. A térinformatikai fejlesztések egyrészt a katonai feladatok megoldására kínálnak egyre jobb alkalmazásokat, másrészt a térinformatikai technológia nyújtotta lehetőségek ösztönzik a katonai szakfeladatok egyre hatékonyabb megoldását. A Magyar Honvédségben hagyományos vezetési módszerek és eszközrendszerek, véleményem szerint már nem képesek megfelelően támogatni a parancsnokokat a katonai műveletek végrehajtásához szükséges döntések meghozatalában, mivel a döntések meghozatalára rendelkezésre álló idő jelentősen lerövidült, ezért azokat fel kell váltani a GIS alapú döntést támogató rendszerekkel, amelyeknek az alábbi katonai alkalmazási lehetőségeik vannak: a kialakult és a várható harcászati-hadműveleti helyzet értékelése és térbeli ábrázolása; a harcrendek optimális kiválasztásának megtervezése; a harci technikai és szaktechnikai eszközök települési körzeteinek meghatározása; állásváltások, átcsoportosítások megtervezése; a menet megtervezése, menetszámvetések elvégzése; terepanalízis készítése; vezetési pontok települési helyeinek kiválasztása; kommunikációs infrastruktúra tervezése; tűzvezetése; logisztikai támogatás, utánpótlás; elhatározás kialakítása, cselekvési vázlatok, parancsnoki döntést támogató javaslatok kidolgozása; különböző katonai tevékenységek kiképzési céllal történő modellezésének szimulálása; ezen kívül minden olyan számvetés elvégzése, ahol a térbeli információk jelentősen befolyásolják a számvetés végeredményét; terrortámadások, katasztrófahelyzetek elhárításának modellezése, cselekvési változatok kidolgozása; modern híradó és informatikai eszközökkel felszerelt katona vezetése és irányítása. A teljesség igénye nélkül a katona szakmai alkalmazások a következők lehetnek:4 a tüzérség vonatkozásában (tüzérségi felderítés adatainak kiértékelése, az ellenség tűzzel való pusztításának megtervezése, a tüzérség által be nem lőhető területek meghatározása); a légvédelem vonatkozásában (a harci lehetőségek értékelése, megsemmisítési, tüzelési zónák meghatározása, tűzvezetés); a repülőcsapatok vonatkozásában (a megsemmisítendő légi és földi célok kiválasztása, elosztása, rádió-navigációs pontok és rávezetőpontok meghatározása, harceljárások kidolgozása; a felderítőcsapatok vonatkozásában (a felderítési adatok kiértékelése, a csapatfelderítő alegységek feladatainak, felelősségi körzeteinek kijelölése, elosztása); a műszaki csapatok vonatkozásában (vízlelőhelyek meghatározása, erődítési munkák és álcázási feladatok megtervezése, műszaki zárak megtervezése, nyilvántartása); a vegyvédelmi csapatok vonatkozásában (ködösítések megtervezése, mentesítési feladatok tervezése); a híradó csapatok vonatkozásában (rádió- és rádiórelé-híradás megtervezése, vezetékes híradás tervezése); a rádiótechnikai csapatok vonatkozásában (felderítési zónák meghatározása a terepviszonyok figyelembevételével, összefüggő rádiólokációs mező meghatározása, légi célokról szóló adatok kiértékelése; az elektronikai harc vonatkozásában (elektronikai felderítés és támogatás tervezése, elektronikai védelem tervezése). A GIS katonai alkalmazásának rövid ismertetése után a következő fejezetben először röviden ismertetem a hagyományos katonai tervezés folyamatát, majd a GIS felhasználását a katonai tervezésben. A katonai vezetés tervezésének folyamata A tervezés folyamata (1. ábra) egy szisztematikus módszer a műveleti tervek elkészítéséhez. A folyamat során felhasználásra kerülnek a csapatok vezetési és a helyzetértékelési módszerek, a különböző tényezők (feladat, saját csapatok, terep és időtényezők) és a harcmező felderítő előkészítése során megszerzett adatok. Ezek a folyamatok egymásba kapcsolódnak. A rendelkezésre álló idő és más korlátozó tényezők függvényében hajtják őket végre. A tervezés során az első mozzanatban megfelelő információkra támaszkodva leírható a kialakult és a várható helyzet, ami a következő mozzanatban teljes részletességgel, minden lehetséges körülményt figyelembe véve elemezhető, értékelhető. Az értékelés során figyelembe kell venni a műveleti célok elérését elősegítő és hátráltató összes tényezőt. Az értékelés eredményeként meghatározhatóak a lehetséges megoldási, cselekvési változatok, melyek alapján eredményes döntés születhet. A katonai tervezés az elöljáró intézkedésével, a parancsnok utasításával és követelményeinek meghatározásával kezdődik, majd a tervezés folyamat eredményeképpen megtörténik a feladattisztázás és helyzetértékelés, és végül elkészül a hadműveleti terv, valamint a céllisták. A parancsnok a feladattisztázás és helyzetértékelés során, azzal párhuzamosan az alárendeltek részére előzetes intézkedést adhat ki, hogy időben felkészüljenek a várható feladatokra és tevékenységekre. A fegyveres küzdelem megtervezésekor mindig figyelembe kell venni a harcterület általános felderítési tervét és hadszíntér felderítő előkészítését (Intelligence Preparation of the Battlefield, röviden IPB). 1. ábra. A tervezés folyamata   A helyzetértékelés a tervezési folyamat legfontosabb része. A helyzetértékelés végrehajtásakor a törzs felhasználja a hadszíntér felderítő előkészítésének eredményeit, melyből megismerik az ellenség elhelyezkedését, nagyságát, típusát, harcrendjét és tevékenységét. A helyzetértékeléssel párhuzamosan zajlik a célkijelölési folyamat, melynek eredményeként meghatározásra kerülnek azon célobjektumok, melyek ellen a harc különböző fázisaiban megsemmisítésük vagy rongálásuk érdekében csapást kell végrehajtani. A hatékony célmeghatározás a helyes helyzetértékelésen alapszik és azt az adott parancsnokság teljes hadműveleti és érdekeltségi területén végre kell hajtani. Az elvégzett helyzetértékelés eredményeit, következtetéseit jelenteni kell a parancsnoknak. A jelentés elfogadását követően a törzs elkészíti a műveleti tervet, mely részletesen tartalmazza a végrehajtásra kerülő harctevékenységeket, a csapatok alkalmazásának rendjét. A műveleti terv részét képező mellékletek (pl. az elektronikai hadviselési melléklet) elkészítése a különböző ismert, feltételezett, kapott és pontosított adatok (információk) alapján részletes, pontos számvetésekre kell, hogy támaszkodjanak, amelyek egyrészt bizonyító jellegűek, másrészt az egyes munkafolyamatok (munkafázisok) végrehajthatóságát biztosítják. A céllista - amely melléklete a hadműveleti tervnek - tartalmazza a célok azonosítását, helyét és tevékenységét, a prioritásokat, a feladatokat végrehajtó katonai szervezeteket, azok irányítását és az együttműködés rendjét. A hagyományos katonai tervezés folyamatát nem ismertettem részletesen, csak azokat a munka fázisokat emeltem ki, amelyeket fontosnak tartottam kiemelni a GIS alapú katonai tervezés jobb megértése érdekében. A GIS felhasználása a katonai tervezés folyamatában A katonai tervezés rövid ismertetése után bemutatom a GIS által támogatott katonai tervezés folyamatát (2. ábra). A katonai vezetés módszereinek korszerűsítése elengedhetetlen feltétele az alaprendeltetésből eredő feladatok sikeres végrehajtásának. 2. ábra. A GIS tervezés folyamata   A vezetésnek alapvetően nagy mennyiségű hiteles adatokra, kellően kiértékelt információkra kell támaszkodnia. A jelenlegi hagyományos vezetési módszerek és eszközrendszer - figyelembe véve a nagyszámú számításokat, az információk mennyiségét, a terepnek a harc, a katasztrófavédelmi és terror elhárítási (más egyéb katonai) feladatok végrehajtására gyakorolt hatását, a helyzet kiértékelésére és a vezetői döntések meghozatalára rendelkezésre álló időt - nem képesek megfelelően támogatni e feladatok sikeres végrehajtásának érdekében meghozott meglapozott vezetői döntéseket. A katonai vezetés széles körű feladatainak körültekintő megtervezését, a tevékenységek végrehajtásának hatékony vezetését kizárólag automatizált vezetéstechnikai eszközökkel lehet megvalósítani. Figyelembe kell venni, hogy a katonai feladatok, műveleti feladatok megoldásakor a helyzet folyamatosan változik, és mindez térben és időben történik, ezek a tényezők alapjaiban befolyásolják a feladatok sikeres végrehajtását. A terep hagyományos vezetési módszerekkel és eszközökkel történő értékelése a jelen körülmények között hátráltatja, vagy adott esetben meghiusítja az alaprendeltetésből adódó feladatok sikeres megoldását. Az alárendeltek részére történő feladatszabás és a tőlük érkező jelentések, valamint a csapatok és a parancsnokságok közötti együttműködés térbeli adatokon alapulnak. A különböző katonai műveletek megtervezéséhez szükség van a terepviszonyok messzemenő figyelembevételére. Az alkalmazási körzettől akár jelentős távolságra tartózkodó parancsnok a mobil vezetési rendszerében folyamatosan kaphat a felelősségi körzetére vonatkozó felderítési információkat, amelynek következtében folyamatosan pontosítania kell a műveleti tervet. A vezetési funkció a problémamegoldás funkcionális kerete, tevékenységsorozat a célhoz vezető cselekvési vázlatok előállítása. A katonai tervezés problémájának az egész katonai vezetési rendszerre vetített lényege, hogy adott az elérni kívánt hadműveleti cél, de nem állnak rendelkezésre az eléréséhez szükséges cselekvési vázlatok. Így a problémamegoldásának, egyúttal a tervezésnek alapfeladata a cselekvési vázlatok elkészítése, melyek felhasználásával döntési helyzetbe kerül az adott katonai vezető. A tervezés során egy adott probléma megoldása érdekében több cselekvési vázlat készül, ezek térben és időben elképzelt tevékenységeket foglalnak magukba, így a tervezés eredménye a hadműveleti terv, amely tevékenységek sorozatából áll. Ezen, cselekvési vázlatok elkészítését jelentősen megkönnyíti a GIS alkalmazása. Az elöljáró feladatszabásának megfelelően kijelölésre kerülnek a katonai művelet végrehajtásába bevonható erők és eszközök. A harctevékenység körzetének digitális térképe, terepmodellje letöltésre kerül a katona földrajzi információs rendszerből. A parancsnok a feladatszabás réteget tanulmányozva kialakítja erőinek és eszközeinek elhelyezésére vonatkozó elképzelését, ami lehet, hogy koránt sem optimális. A szemben álló fél erőinek és eszközeinek paramétereit a saját erőink, és eszközeink harci lehetőségeit a konkrét terepi körülmények között kell összevetni. Erre szolgál az a terepanalizáló program, ami a terepmodell, a harceszközök paraméterei, időjárási anomáliák együttes figyelembevételével grafikus formában láthatóvá teszi az erők és eszközök elhelyezkedését és nagyságát. Lehetőséget ad arra, hogy több lehetséges változatból a legoptimálisabbat lehessen kiválasztani. A parancsnoki döntés-előkészítésben a "nagy tapasztalat" helyét a fizikai valóság matematikai modellezése veszi át. A parancsnok kiadja az alárendelt katonai szervezetek felé az előzetes intézkedését, amelyben feladatot szab számukra. Az alárendelt törzsek számára az első mozzanat a feladat tisztázása, a hadműveleti célok pontos megértése. A célok ismeretében már leírható az adott hadműveleti helyzet, olyan széles körű információkra támaszkodva, amelyek a rendelkezésükre állnak, ezen az alapon elemezhető legyen a tényleges és az elérni kívánt helyzet. A FELADATTISZTÁZÁS Az előzetes intézkedésben foglaltak alapján az alárendeltek megkezdik a hadműveletben végrehajtásra kerülő feladataik tisztázását. A feladattisztázás a parancsnoki munkának a műveleti feladat vételét követő egyik legfontosabb mozzanata, az elhatározás kidolgozásának kezdeti szakasza, a katonai művelet céljának és az adott katonai kötelék feladatainak elemzése és megértése. A feladattisztázást a katonai szerv, szervezet parancsnoka végzi, aki viszont rendszerint bevonja helyetteseit és a törzsfőnököt, valamint a katonai szervezeteknél a hadműveleti osztály- (alosztály) vezetőjét, valamint azokat a szolgálati ág főnököket (felderítő, műszaki-, logisztika stb), akikre megítélése szerint szükség van a feladat és a kialakult helyzet értékeléséhez. A feladattisztázás során a parancsnok tisztázza: a hadművelet, vagy más tevékenység (katasztrófavédelme, terrorelhárítás stb.) célját, az elöljáró elgondolását, a saját műveleti feladatait, a katonai alakulatának helyét, szerepét az elöljáró hadműveletében, a műveleti feladat végrehajtására rendelkezésre álló erőket és eszközöket, valamint a szomszédok feladatát. Mindezek alapján a parancsnok következtetéseket von le : a saját katonai kötelékének helyéről és szerepéről az elöljáró hadműveleti feladatának végrehajtásában, a szembenálló fél erőiről és eszközeiről, az erőkifejtés összpontosításról, a csapatok csoportosításáról, a harcrend kialakításról, a katonai művelet előkészítésére rendelkezésre álló idő elosztásáról. Miután a parancsnok az elöljárónak jelentette a feladattisztázás során levont következtetéseket, és azokkal az elöljáró is egyetértett, megkezdődik a részletes hadműveleti terv kidolgozása. A feladat tisztázásával párhuzamosan különböző rendszabályokat kell bevezetni, amelyek egyfelől biztosítják a saját erők és eszközök megóvását, valamint a felkészülésüket az elkövetkezendő hadműveletre. HELYZETÉRTÉKELÉS, A MŰVELETI TERÜLET FELDERÍTŐ ELŐKÉSZÍTÉSE A második mozzanatban megtörténik a hadműveleti célok elérését segítő és hátráltató tényezők számbavétele, ezek alapján előre modellezhetőek a katonai GIS segítségével a végrehajtás során várható akadályok és ezek forrásai. A műveleti terület felderítő előkészítése során figyelembe kell venni a szembenálló fél doktrínáját, az időjárási tényezőket, valamint a terepviszonyokat, ezeket a tényezőket össze kell kapcsolni a feladattal, valamint a speciális hadszíntéri helyzettel. Ez szolgáltat alapot a szembenálló fél lehetőségeinek, sebezhetőségének és a várható tevékenységének az értékelésére. Ez tervezői alapként szolgál a katonai szervezet feladatának megalkotásához, valamint a rendelkezésre álló harci erő elosztásához, amit a harcrend, a hadműveleti felépítés is tükröz. A műveleti terület értékelése tartalmazza a harctevékenységek területének értékelését, amelynek alapját képezi a terep, az időjárás és a szembenálló fél erőinek és eszközeinek elemzése a térinformatikai adatbázis segítségével. Terep és időjárás-elemzés egymást követően, vagy egy időben történhet a fenyegetettség értékelésével. Független az elemzési sorrendtől, a végső lépés a fenyegetettség kérdésének integrálása. Egyeztetni, integrálni kell az időjárási, a terep, az ellenség és a saját erőkről szerzett információkat és meg kell határozni ezek együttes hatását a műveleti feladatok végrehajtására. A műveleti terület felderítő előkészítése során kapott adatokból kinyerhetők a helyzet és cél-információk is, amelyeket összevetve a saját és a szembenálló fél harctevékenységével, előre jelezhető a szembenálló fél várható tevékenysége és a hadszíntéren bekövetkező esemény-sorozatok, amelyek modellezhetőek a katona földrajzi információs rendszer felhasználásával. A parancsnoki útmutató és a műveleti terület felderítő előkészítése során megszerzett felderítési adatok - amelyeket a felderítő részleg rögzített a térinformatikai adatbázisban - figyelembe vételével végrehajtható a helyzetértékelés, valamint különböző számvetések készíthetők a GIS segédprogramjainak felhasználásával, amelye segítik a döntésre jogosult parancsnokot az elhatározásának meghozatalában. A helyzetértékelés és a műveleti terület felderítő eredményeinek felhasználásával a tűzvezetési részleg és az elektronikai hadviselés részleg kijelöli a tüzérségi és az elektronikai hadviselési célokat, és elkészítik a térinformatika segítségével a szükséges grafikus és alfanumerikus adatbázisokat, amelyeket mellékletként csatolnak a hadműveleti tervhez. A helyzetértékelés eredményeinek felhasználásával kidolgozásra kerülnek a cselekvési vázlatok. Ezek a vázlatok szöveges részekből, grafikus és alfanumerikus adatbázisokból, valamint a grafikus adatbázisok felhasználásával elkészített és kinyomtatott műveleti térképekből és a hozzájuk kapcsolódó számvetésekből állnak. ELŐZETES ELGONDOLÁS A cselekvési vázlatok felhasználásával a parancsnok meghozza az előzetes elgondolását. Az előzetes elgondolás meghozatalakor értékeli az erő, és eszközviszonyokat a térinformatikai adatbázis alapján, valamint a már elkészült cselekvési változatokat. Az előzetes elgondolásban a parancsnok meghatározza: az erőkifejtés összpontosításának irányait, körleteit (támadásban a főcsapás irányát); az ellenség pusztításának (megsemmisítésének) sorrendjét és módjait; a harcrendet (hadműveleti felépítést) és az összfegyvernemi alárendeltek általános feladatait. Az előzetes elgondolásban rendszerint nem térünk ki az ellenség tűzzel való pusztításának rendjére, ennek kimunkálása a későbbiekben a tűzvezetési részleg feladata a felderítő előkészítés során feltöltött térinformatikai adatbázis felhasználásával. ELŐZETES INTÉZKEDÉS Az előzetes elgondolásra alapozva folytatódik a további tervezőmunka, és kiadásra kerül az előzetes intézkedés a katonai GIS-en keresztül. Az előzetes intézkedés tartalmilag rövid, amely kellő időben tájékoztatja az alárendelteket a végrehajtandó feladatokról. Ez az intézkedés tartalmazza az alárendeltek számára a legsürgősebben végrehajtandó feladatokat, a majdan elkészülő műveleti terv eljutatásának idejét a katonai GIS-en keresztül. Ez biztosítja az alárendeltek számára a szükséges információt saját terveik elkészítéséhez, harcparancsaik kiadásához, valamint a katonai GIS biztosítja az elöljáró hadműveleti terveinek elkészítéséhez, pontosításához szükséges az alárendeltektől származó adatok továbbítását. A hadművelet előkészítése időszakában több előzetes intézkedés is kiadható. Ez az intézkedés azonban nem fedheti fel a harctevékenységre vonatkozó elgondolást és a hadművelet kezdetét. Az előzetes intézkedés tartalmazza: a kialakult hadműveleti helyzet rövid leírását, a folyamatban lévő hadmozdulatok befejezésének idejét és módját; a felderítés bevezetésének, kiegészítésének és az adatok beszerzésének és a katonai GIS-en keresztüli továbbításának módját; az átcsoportosítások idejét és végrehajtásuk módját; a várható feladatok jellegét és azok vételére való készenlét idejét; valamint a felkészülés sikeres végrehajtása érdekében az azonnal bevezetendő (foganatosítandó) rendszabályokat. MŰVELETI TERV Ezzel párhuzamosan tovább folyik a cselekvési vázlatok kidolgozása. Több cselekvési vázlat elkészítése növeli az adott katonai vezető döntési szabadságát, a katonai GIS felhasználása pedig lehetővé teszi a döntési folyamat felgyorsítását és a pontosabb döntések meghozatalát. A kiválasztott cselekvési vázlat felhasználásával, a részletek a GIS segítségével történő kidolgozása után összeállításra kerül a hadműveleti terv, amely szöveges és térképes részből áll, amelynek mellékletét képezik a grafikus és alfanumerikus adatbázisok, valamint a segítségükkel elkészített számvetések, továbbá a különböző fegyvernemek és szakcsapatok alkalmazási tervei. A hadműveleti terv alapján megszervezésre kerül az együttműködés az elöljáró és a szomszédok felé (a föntről lefelé és a balról-jobbra elv figyelembevételével), valamint e terv alapján történik meg a feladat szabás az alárendeltek felé, amely a katonai GIS-en keresztül kerül továbbításra. Az alárendelt katonai szerveztek ellenőrzése részben megvalósulhat a GIS-en keresztül hiszen saját elgondolásaikat, terveiket szinté ezen a rendszeren továbbíthatják az elöljáró felé, aki azokat ellenőrzés után jóváhagyja vagy a kiegészítésüket rendelheti el. A katonai szervezetek mind a feladatot, mind a jelentéseiket, státuszadataikat valós időben kapják, illetve automatizáltan adják. Kiküszöbölhetők az olyan gyakori hibák, mint a helyzet-meghatározások pontatlansága, az eltévedés és az ezek miatti időcsúszások. A körülmények megváltozása esetén a katonai GIS segítségével a helyzet rövid idő alatt újra elemezhető, felgyorsul a feladatpontosításra, áttelepülésre hozott elhatározás és természetesen a végrehajtás is. A GIS alapú tervezés folyamatának ismertetése után röviden bemutatom a katonai GIS alkalmazásának lehetőségeit a MH katasztrófavédelmi feladatainak megoldásában5. A globalizálódó világunk legjelentősebb problémái a környezetvédelem, a természeti és civilizációs katasztrófák, a biológiai és vegyi katasztrófák. E veszélyforrások elhárításában a Magyar Honvédségnek meghatározott feladatai vannak, amelyek a Hvt. 70. § (1) bekezdéséből következően a következők: a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius - teljesítése, a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme, talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, illetőleg egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása, hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához, A fenti feladatokból következően szükséges a megoldásukat hatékonyan segítő információsrendszer kialakítása, amelynek kompatíbilisnak kell lennie az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság "Tisza" térinformatikai rendszerével. A katasztrófavédelmi feladatok olyan komplex cselekvési vázlatok kidolgozását és bonyolult feladat végrehajtást követelnek meg, amelyek csak akkor végezhetők eredményesen, ha kellő időben megfelelő mennyiségű és minőségű információ áll a rendelkezésünkre a szükséges döntések meghozatalához. A fenti követelményeknek történő megfelelés megköveteli egy országos katasztrófavédelmi információs rendszer kialakítását, amelynek alapja egy speciálisan az erre a célra kifejlesztett földrajzi információs rendszer, amely térinformatikai adatbázisokra épül. Ebbe a rendszerbe kell integrálni a Magyar Honvédség alrendszerét, amelyekkel szemben támasztott követelmények az alábbiak: Integrálható, kompatíbilis legyen az országos katasztrófavédelmi rendszerrel, ez biztosítsa a megfelelő térinformatikai adatbázisokhoz történő hozzáférést a kijelölt törzsek, valamint adatokat az országos szervek számára. Az EU-normák szerint illeszkedjen a nemzetközi együttműködés kereteibe, és tegye lehetővé a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem által üzemeltetett és vészhelyzetben telepítésre kerülő monitoring rendszerek által szolgáltatott adatok gyűjtését és folyamatos, gyors kiértékelését. A katasztrófavédelmi feladatok sikeres megoldását elősegítő térinformatikai adatbázis grafikus részének tartalmaznia kell a veszélyes üzemek és folyó vizek környezetének domborzati, felépítményi, talajszerkezeti, vízbázisainak, csővezeték, villamos energia és közlekedési hálózatának, fel nem robbant lövedékek környezetének digitális térképeit, a katasztrófavédelmi erők elhelyezkedésének és a katasztrófa sújtotta terület kiürítési útvonalainak digitális térképeit. Az alfanumerikus adatbázisoknak tartalmaznia kell a népességre, a katasztrófavédelmi feladatokat ellátó erők és eszközök számát, típusát és képességeiket, a szennyező anyagokra, a fel nem robbant lövedékekre vonatkozó adatokat, a semlegesítésük lehetséges módjait. A GIS felhasználásával kidolgozhatók a cselekvési változatok, modellezhetőek az esetlegesen bekövetkező ipari és természeti katasztrófák, segítségével begyakorolhatóak az egyes vészhelyzetek elhárításának módjai. A vezetők számára biztosítja a szükséges adatokat, hogy időben meghozhassák a megfelelő döntéseket a vészhelyzetek elhárítására. * * * A XXI. században, a gazdaságilag fejlett országok hadseregeiben, a gyakorlatban kerülhet alkalmazásra az olyan harcvezetési rendszer, amelyben a parancsnok egy számítógépekkel létrehozott virtuális harcmezőn tartózkodik. Az alapfelület itt is térinformatikai rendszerű, amelybe a valóságról szerzett információk (terep, időjárás, harcrendi elemek, stb.) digitális úton a katona földrajzi információs rendszeren keresztül kerülnek be. A szenzorok a teljes mechanikai-, és elektromágneses hullámtartományt átfoghatják. A fizikai valóságról digitális adatcsomaggá formált jelentéseket továbbítanak a térinformatikai adatgyűjtő központjaik felé. A parancsnok az információkat szimbolikus jelek formájában látja a szintetizált virtuális térben. A számára fontosakról további adatokat kérhet le a katona földrajzi információs rendszeren keresztül, a szükségtelen információkat kikapcsolhatja, így azok nem vonják el a figyelmét. A döntéseit katonai GIS segítségével juttathatja el a végrehajtókhoz, vagy automatikusan fegyverirányítási "parancsokká" formálhatják azon irányított fegyverrendszerekhez, amelyek csatlakoztatva vannak a rendszer részeihez. Tisztában vagyok azzal, hogy a Magyar Honvédség egyre szűkülő költségvetési forrásai nem teszik lehetővé a földrajzi információs rendszerek alkalmazásának gyors, belátható időn belüli bevezetését, szükség van azonban az elméleti kutatásokra, és ahol a szűkös költségvetési források ellenére is lehetőség van a gyakorlati bevezetésre ott meg kell tenni a kezdő lépéseket.   FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Sikolya Zsolt: Térkép alapú rendszerek (GIS) a kormányzatba. (www.itb.hu/gis.html Letöltve: 2001. 05. 10.) 2. Ványa László: Katonai térinformatikai rendszerek és alkalmazásuk a kiképzésben, oktatásban (www.zmne.hu/tanszekek/ehc/gis2000_vanya.html, letöltve: 2006. 11. 07.) 3. Dr. Haig Zsolt: Az elektronikai harc térinformatikai adatbázisa (Hadtudomány 1996. 4. szám). 4. Endrődi István: A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság "Tisza" térinformatikai rendszere (Új Honvédségi Szemle 2002/12. szám 113. oldal). 5. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény. AJÁNLOTT IRODALOM 1. Dr. Sárközy Ferenc: A GIS az ezredfordulón (www.agt.bme.hu/tutor_h/idrisi.htm. Letöltve: 2001.05.10.). 2. Lászlóffy Géza: A hadsereg működéséhez szükséges térbeli információk szolgáltatásának rövid történeti áttekintése II. (Haditechnika, Budapest 1994. 3. szám). 3. Dr. Haig Zsolt: Az elektronikai harc térinformatikai alapú tervezése (Akadémiai Közlemények 1997. I. szám). 4. Dr. Tamás János: Jegyzet 7. fejezet Döntéstámogatás a térinformatikában (www.gisserver1.date.hu/jegyzet/7.htm) 5. Ványa László: A XXI. századi hadviselés térinformatikai alapú katonai vezetési rendszerei és az általuk támasztott kutatási, oktatási feladatok a ZMNE-n (http:/gisserver1.date.hu/Terinformatika/oktat/1998_7/h_vanya7.htm) 6. Gácser Zoltán: A digitális katona eszközrendszere (www.honvedelem.u/hirek/kiadványok/uj_honvedsegi_ szemle/a_digitalis_katona_eszközrendszere, 2006. 05. 02.) 7. Várhegyi István-Makkay Imre: Információs korszak, információs háború, biztonságkultúra (OMIKK, Budapest, 2000). 8. Dr. Sárközy Ferenc: GIS alkalmazások tanulmány (www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t60.htm) 9. GIS Figyelő: Térinformatikai fogalomtár (www.gisfigyelo.geocentrum.hu/kisokos/kisokos_gis.html) 10. Idegen Szavak és Kifejezések Szótára (Akadémiai Kiadó, Budapest 1986) 11. Elektrotechnika Szakismeretek (Híradástechnika) tankönyv (B+V Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 1994) 12. Vasa Gábor: Műveletek a térinformációs rendszerben (www.agt.bme.hu/tutor/arcview/fedvmuv.htm). 13. Dr. Tamás János: 3. Távérzékelés és digitális képfeldolgozás a földrajzi információs rendszerekben (www.gisserver1.date.hu/terpub/3.htm). Jegyzetek: 1 A cikk bevezetőjében felhasználtam Sikolya Zsolt: Térkép alapú rendszerek (GIS) a kormányzatban című cikkét (www.itb.hu/gis.html Letöltve: 2001.05.10.). 2 BMGE, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa, okleveles építőmérnök. 3 A fejezet elkészítéséhez Ványa László: Katonai térinformatikai rendszerek és alkalmazásuk a kiképzésben, oktatásban című cikkét használtam fel (www.zmne.hu/tanszekek/ehc/gis2000_vanya.html, letöltve: 2006. 11. 07). 4 Forrás: Dr. Haig Zsolt: Az elektronikai harc térinformatikai adatbázisa című cikke (Hadtudomány 1996. 4. szám 77. oldal). 5 Ehhez Endrődi István: A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság "Tisza" térinformatikai rendszere című cikkét használtam fel. vissza a szöveghez « vissza a tartalomhoz