A harmadik szekció ülésének összefoglalója A nemzetbiztonsági szekció ülésérõl Kovács Károly nyá. ezredes, az MHTT Nemzetbiztonsági Szakosztály elnöke adott tájékoztatást. Rámutatott, hogy a rendezvény lehetõséget teremtett arra, hogy elsõsorban a nemzetbiztonsági szolgálatok aktív, illetve nyugállományú vezetõi, munkatársai és más érdeklõk, összesen huszonhatan, részt vegyenek ezen a nagyon is aktuális szakmai fórumon. Az érdeklõdésre jellemzõ, hogy a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának a vezetõje, helyettese is részt vett, egyik munkatársa pedig, felkért elõadóként korreferátumot is tartott. A konferencia és a szekcióülés aktualitását a következõ tényezõk is indokolták, amelyek megvitatására lehetõség nyílt: 1. A VSZ felmondását követõen megkezdõdött a nemzeti biztonsági kockázatok átrendezõdése, amely 9/11 után erõteljes paradigmaváltás formájában is kifejezésre jutott. Ennek következményeként a katonai erõvel történõ fenyegetés helyett a nemzetközivé vált, gyakorta az aszimmetrikus formában megjelenõ nemzetközi terrorizmus kapott prioritást. Újabb tapasztalatok szerint nem zárható ki víz alatti atomrobbantással elõidézhetõ szökõárak, vagy vulkánkitörések, más módon nagy területeket érintõ, hosszabb ideig tartó áramkimaradások elõidézése sem. 2. A NATO új tagországai közül több országban – köztük hazánkban is – gazdasági, következményeként társadalmi, politikai válságjelenségek mutatkoznak. Ez a helyzet átmenetileg az életszínvonal csökkenésével is jár, amely viszont olyan polgári engedetlenséghez vezet, vezethet, amely az alkotmányos rendet is veszélyeztetheti. 3. Az államreform keretében az államizgatási szervek költségtakarékos, egyben korszerûbb, hatékonyabb mûködtetése indokolt, amelynek nagy valószínûséggel jelentõsebb átszervezés lesz a következménye. Ebbõl adódóan újra kell gondolni a NATO-ban és az EU-ban való részvételünkbõl adódó kötelezettségeink teljesítési módozatait is. Az elõadók témái és legfontosabb gondolatai a következõk voltak: a terrorcselekményekrõl és a nemzetbiztonsági szolgálatok ezzel kapcsolatos feladatairól volt szó. A következõ évtizedben a nem hagyományos terrorizmus lesz a jellemzõ. Tovább növekednek az öngyilkos merényletek. A 9/11 óta a nemzeti biztonsági kockázatok közül a katonai fenyegetés helyett a terrorizmus került az elsõ helyre. Ezzel szemben sem a hírszerzõ, sem az elhárító szolgálatok nem találták meg az elõzetes felderítés módszereit és lehetõségeit. Ugyanakkor a terroristák részérõl újabb és újabb eszközök bevetésével, módszerek alkalmazásával kell számolni, köztük az ún. lánctámadásokkal, a mentõk ellen irányuló robbantásos merényletek terjedésével, természeti katasztrófák mesterséges létrehozásával. Mindezeket figyelembe véve a szolgálatok közel jövõbeni feladatai között a NATO közös terrorista ellenes feladataiban való részvételre történõ felkészülést; a polgári lakosság bevonását; a humán erõvel végzendõ hírszerzés fokozását; a nem hagyományos anyagok, eszközök és technológiák fokozottabb ellenõrzését; a társ- és partnerszolgálatokkal való együttmûködés célirányosabbá és hatékonyabbá tételét; a terroristák által tervezett akcióhoz képest, dezinformációval, a figyelem más célpontokra történõ irányításának a gyakorlását kell elõtérbe helyezni. A szekció ülésén szó volt a NATO biztonsági szolgálatai terrorellenes együttmûködési gyakorlatairól is. Az elmúlt évben hazánkban volt az elsõ „Egyesített penge” fedõnevû gyakorlat. Minden évben más-más NATO-ország a szervezõ. A két katonai nemzetbiztonsági szolgálat a NATO-n belül interoperábilisnak tekinthetõ. A KFH aktuális hírszerzési feladatairól szólva megállapítható, hogy a NATO felderítési rendszerében való közremûködés a koalíciós mûveletek mellett, illetve azon belül a nemzeti érdekek érvényesítésére is lehetõséget teremt. Afganisztánban sikerült kompatibilis rendszert kiépíteni. Ezen belül harcászati felderítõ képességekkel rendelkeznek, ugyanott nemzeti hírszerzõ elemeket is mûködtetnek. Az újjáépítési körzetben mûködõ PRT-parancsnokot hadászati hírszerzési és az ott mûködtetett csapatfelderítési adatokkal segítik, amely az MH-n keresztül mûködik. Saját mobil összeköttetési rendszer nincs, ezért a polgári rejtjeles összeköttetést kénytelenek igénybe venni. A SZIGINT-en keresztül minden lehetõséget felhasználnak információszerzésre. Indokolt lenne nagyobb erõkkel részt venni, de ehhez nincs elég személyi és anyagi lehetõség sem. A Magyar Köztársaságot érintõ katonai fenyegetettség kétség kívül csökkent, ugyanakkor a NATO tagság miatt a terrorfenyegetettség növekedett. Potenciális terrorista bázisok a délszláv területeken, többek között Koszovóban és Szarajevóban is léteznek. Oroszország és a NATO közötti feszültségek nálunk is lecsapódhatnak. A NATO-ra vonatkozó információkat hazánkban is igyekeznek megszerezni. Az is kétségtelen tény, hogy az NBH elmúlt évi évkönyve szerint az ország terrorfenyegetettsége nem növekedett. A radikalizálódás növekedését viszont meg kell elõzni. A nemzeti kisebbségi csoportok közül egyesek pénzzel támogatják a közel-keleti terrorista csoportokat. A nemzetbiztonsági szolgálatok jelentõs képességeket alakítottak ki válságterületeken. A szövetségen belül a sokoldalú együttmûködést fejleszteni kell. Héjja István felszólalásában kifejtette, hogy meg kellene alkotni az ágazati védelmi stratégiákat, azon belül különösen szükséges a nemzetbiztonsági stratégia létrehozása. Ezt az gátolja, hogy annak kapcsolódnia kell más ágazati stratégiákhoz is. Buzálné Simon Mária, a MeH Nemzetbiztonsági Iroda vezetõje kérdésre elmondta, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervezetek jövõbeni helyzetérõl egyelõre nem idõszerû beszélni, hiszen még csak ezután kezdõdik az a bizottsági munka, amelyik arra hivatott, hogy elõkészítse az erre vonatkozó döntéseket. Aradi Flórián ezds., Buzálné helyettese arról szólt, hogy jelenleg mulasztásos törvénysértés következtében nem valósul meg a kormányzati munkát szolgáló egységes elveken és gyakorlaton nyugvó nemzetbiztonsági tájékoztató tevékenység, amelyen sürgõsen változtatni kell. Szerinte, kisé messzebbre tekintve az a kérdés sem kerülhetõ meg, hogy a következõ tíz évben egyáltalán mi lesz a NATO jövõje . Ezt követõen az elnök összefoglalta a szekció ülésén elhangzott javaslatokat. Ezek az alábbiak: 1. Belátható idõn belül valósuljon meg az egységes elveken és gyakorlaton alapuló nemzetbiztonsági kormányzati tájékoztatás. 2. Mielõbb meg kell alkotni a nemzetbiztonsági stratégiát, amelynek munkafolyamatban az MHTT Nemzetbiztonsági Szakosztálya is vegyen részt. 3. A nemzetbiztonsági szolgálatok átszervezése során a fûnyíró elv helyett a tényleges modernizáció, a hatékonyság növelése a fõ célkitûzés. 4. Meg kellene vizsgálni a diplomáciai biztonsági szolgálat létrehozásának a lehetõségeit. |