Izsa Jenő A titkosszolgálati/nemzetbiztonsági ágazati stratégiáról NATO-tagságunk óta a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységében nagyobb hangsúlyt kap, a polgári szolgálatok repertoárjában pedig megjelenik az ország nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez szükséges feladatok biztonsági feltételeinek szavatolása, a nagyobb mértékű nemzetközi szerepvállalás. Elemi szükséglet a nemzetközi együttműködésre, kommunikációra, az információ cserére, az interoperabilitásra való képesség, mivel a külföldi missziók, békefenntartó erők, netán harcoló csapatok biztonsági feltételeinek megteremtése a szakmai munka egyik állandó elemévé válik. A békeműveletekben, a katonai- és a polgári válságkezelés folyamatában, a szövetséges, többnemzetiségű katonai szervezetek külföldi bevetésében, esetleges honi állomásoztatásában és gyakorlatai során evidens lesz az elhárító és a felderítő (hírszerző) erők részvétele, ezért az erre való készenlétet és képességeket folyamatosan biztosítani kell. A belátható jövő különböző forgatókönyvei azonosan prognosztizálják, hogy a regionális és helyi konfliktusok sokáig alapvető jellemzőként, reális veszélyforrásként feltételezhetők, ezért a koalíciós háborús- és békeműveletek elvi, elméleti alapjait és a gyakorlati feladatok ismeretét, a végrehajtás képességét a szaktudás részeként kell kezelni, fejleszteni. Sem rövidtávon, sem stratégiai léptékben nem lehet azonban tervezni anélkül, hogy a környezetet, ahol a szervezet tevékenykedik, ne elemeznénk, értékelnénk. A külső és a belső környezetre vonatkozó elemzés alapvetően támaszkodhat a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájára, az abban részletezett globális, regionális és belső eredetű kihívások, veszélyek értékelésére, amely kellő alapot ad a következtetések levonására, a feladatok kijelölésére. Röviden tekintsük át ezeket a kihívásokat, veszélyeket: Magyarország Európai Uniós és NATO-tagsága révén globális jellegű feladatok végrehajtásába kapcsolódott be, biztonságpolitikai tevékenységi köre és felelőssége jelentős mértékben kibővült, nemzeti érdekeinek érvényesítését és a felmerülő biztonsági kihívások kezelését integrációs keretek között valósítja meg. A közvetlen katonai veszélyeztetettség jelentősen csökkent, a folyamatosan bővülő nemzetközi szerepvállalás következtében azonban újszerű biztonsági kihívásokkal kell számolni, különösen a különböző nemzetközi katonai, békefenntartó, polgári válságkezelési, illetőleg humanitárius akciókban való részvétellel összefüggésben. A Magyar Köztársaság számára – hasonlóan az euro-atlanti térség államaihoz – globális szinten a nemzetközi terrorizmus, a közel-keleti térség helyzetének rendezetlensége, a tömegpusztító fegyverek engedély nélküli kereskedelme, az informatikai rendszerek sebezhetősége, valamint a környezeti és egészségügyi veszélyforrások jelentik a legnagyobb biztonsági kockázatot. A számítástechnika robbanásszerű fejlődése szinte korlátlan lehetőségeket teremtett a modern társadalom számára, de a terrorista szervezetek és a szervezett bűnözői csoportok tevékenységéhez is hatékonyabb információszerzési lehetőségeket, határokon átnyúló, gyors és konspirált kapcsolattartást biztosít. A számítógépes hálózatok és rendszerek sebezhetősége, túlterhelése, az információlopás, vírusterjesztés Magyarország számára is jelentős nemzetbiztonsági kockázati tényezőt jelent. A regionális biztonsági kihívások között elsősorban a kelet-közép- és dél-kelet európai országok külpolitikája, társadalmi stabilitása, a térség gazdasági fejlődése, a környező államok Magyarország irányába megnyilvánuló politikai és gazdasági érdeklődése, illetve a Magyarország biztonsági érdekeit érintő törekvéseik jelentenek kihívást, nemzetbiztonsági kockázatot. Annak ellenére így van ez, hogy az elmúlt évtizedben a kelet- közép- és a dél-kelet európai térségben végbement politikai és gazdasági folyamatok Magyarország biztonsági érdekei szempontjából kedvező változásokat eredményeztek. A Magyar Köztársaság szuverenitását, területi integritását jelenleg egyetlen szomszédos ország sem fenyegeti. A következő évtizedben reális esély kínálkozik arra, hogy a szomszédos, az európai integrációs folyamathoz csak később csatlakozó államokban is megszilárduljon a demokratikus politikai berendezkedés, megerősödjön a piacgazdaság. Kiemelt jelentőséggel bír hazánk biztonsága szempontjából Oroszország belső helyzete, stabilitása, gazdasági és katonai potenciálja, természeti erőforrásai, mivel Magyarország energiahordozók és nyersanyagforrások területén meglévő függő helyzete miatt a meglévő kapcsolatok fejlesztése fontos biztonsági érdek számunkra. A megváltozott nemzetközi biztonsági körülmények között fokozott figyelmet követel a térség országaiból kiinduló titkosszolgálati aktivitás, egyes ellenérdekelt titkosszolgálatok információszerző tevékenysége, amely gyakran gazdasági vagy más érdekek érvényesítésének leple alatt próbál meg pozíciókat szerezni. Magyarország az Európai Unió külső határaként a korábbi időszakhoz képest jelentősebb mértékben ki van téve a fejlett európai országokat és térségünket érintő migrációs folyamatoknak. Az illegális migráció nemzetbiztonsági kockázatát növelheti, ha – az embercsempész csoportokkal együttműködve – terrorista szervezetek vagy szervezett bűnözői csoportok tagjai a jövőben Magyarországon is megpróbálnak pozíciókat kiépíteni. Közvetlenül érinthetik az ország biztonságát – Magyarország földrajzi elhelyezkedése folytán – a kelet-európai térség környezeti állapotában bekövetkező negatív irányú változások, a környező államokban működő – jelentős részben elavult technológiát alkalmazó – ipari komplexumok, vegyi üzemek, gyárak, sugárzó anyagokat használó létesítmények rendellenes működése, különös tekintettel az ipari-vegyi katasztrófák, nukleáris balesetek veszélyeire. A Magyar Köztársaság társadalmi és gazdasági viszonyaiból adódó belső biztonsági kihívások között számolni kell a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező magyarországi szervezett bűnözői csoportok tevékenységével,– az általuk ellenőrzött kábítószer- és illegális fegyverkereskedelemmel, embercsempészettel, prostitúcióval, valamint a jövedéki termékek csempészetével és illegális forgalmazásával. A fekete gazdaság, a korrupció és a szervezett bűnözés – mint egymást erősítő jelenségek – kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, különösen, ha azok az állami intézmények működésével, a közélet szereplőinek tevékenységével összefüggésben jelennek meg. A gazdasági élet funkcionális zavaraiból, a nyilvánvaló szociális problémákból fakadó társadalmi feszültség kedvez a szélsőséges politikai nézetek erősödésének, az etnikai alapú feszültségek kialakulásának. Nem tekinthető biztonsági kihívásnak a civil-környezetvédő szervezetek, békemozgalmak tevékenysége, illetve a társadalom különböző csoportjainak szabad véleménynyilvánítása, ide értve még akár a polgári engedetlenségi mozgalmakat is. Ugyanakkor egyetlen politikai vagy társadalmi szervezet sem folytathat olyan tevékenységet, amellyel a Magyar Köztársaság többpárti demokráciára épülő közjogi berendezkedését, illetve az általános emberi és polgári jogok gyakorlását veszélyeztetheti. A magyar nemzetgazdaság stratégiai fontosságú ágazataiban egyes nemzetközi vállalatok térnyerése – az érintett cég hátterében meghúzódó biztonsági kockázatot jelentő személyek, illetve a magyar gazdasági érdekeket sértő, leplezett törekvések folytán – szintén hordozhatnak magukban nemzetbiztonsági kihívást. A kutatás-fejlesztés révén keletkezett védett információk, a fejlesztésekben érintett szellemi műhelyek is állandó célterületeit jelentik a külföldi információszerző törekvéseknek. A fenti kihívások tükrében tekintsük át a hírszerző és az elhárító szolgálatok stratégiai jellegű feladatait. A hírszerző szolgálatok feladatai Terrorizmus elleni küzdelemben a hírszerzésnek továbbra is prioritásként kell kezelnie Magyarország terrorveszélyeztetettségének alakulását, valamint a közeli- és a távoli válságövezetekkel kapcsolatos értesülések megszerzését, kiemelt figyelmet fordítva az iraki, afganisztáni és a balkáni magyar szerepvállalást érintő folyamatokra. Ennek érdekében a magyar hírszerző szolgálatoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy saját műveleti kapcsolataik és az alkalmazott technikai megoldások hatékony alkalmazása, valamint a kapacitások célirányos bővítése mellett folyamatosan fejlesszék a szövetségen belüli, illetve a kétoldalú partnerszolgálati együttműködést, különös tekintettel a terrorista szervezetek által alkalmazott új módszerek, pénzügyi és logisztikai hátterük felderítése vonatkozásában. Magyarország gazdaságbiztonságának védelme területén a hírszerzésnek továbbra is jelentős figyelmet kell fordítani a kormány gazdasági, pénzügyi és kereskedelempolitikai döntéseihez szükséges értesülések megszerzésére, különös tekintettel a stratégiai fontosságú hazai nagyvállatok külföldi pozíciószerzésének elősegítésére, illetve a nemzetközi vállalatok tervezett tőkebefektetései törekvéseinek feltérképezésre, a nemzetgazdaság stabilitását érintő külföldi eredetű törekvések felderítésére, különös tekintettel a nemzeti valuta védelmére. Feladat az uniós források megszerzését akadályozó körülményekre vonatkozó értesülések megszerzése. A hírszerzés egyik stratégiai feladata a Magyar Köztársaság energiaellátásának biztonsága ellen irányuló külföldi tevékenységek felderítése, a magyar energiaipart befolyásoló nemzetközi vonatkozású tényezők és folyamatok feltárása, információk beszerzése, elemzések elvégzése. Folyamatosan figyelemmel kell kísárni azokat az eseményeket, illetve törekvéseket, melyek veszélyeztetik Magyarország környezeti biztonságát , különös tekintettel a radioaktív, vegyi és biológiai szennyező anyagok, technológiák alkalmazásával kapcsolatos ökológiai veszélyhelyzetek felderítésére. Az EU és NATO tagságunkkal összefüggő hírszerzési feladatok lényege, hogy a bővítési folyamatot befolyásoló tényezőkről, kiemelten a magyar nemzeti érdekek érvényesítésének feltételeiről, valamint a határon túli magyar közösségeket érintő bel- és külpolitikai folyamatokkal, döntésekkel összefüggő információkról folyamatosan, érdemben tájékoztatást kapjanak a hazai döntéshozók. A hírszerzésnek kiemelt figyelmet kell fordítania a tömegpusztító fegyverek terjedésével , a non-proliferációs és leszerelési szerződésekben vállalt kötelezettségek kijátszására, illetve megsértésére irányuló tevékenységekkel kapcsolatos értesülések megszerzésére . Információkat kell gyűjteni a hazánk érdekeit veszélyeztető nemzetközi szervezett bűnözés külföldi hátterének, kapcsolatainak a felderítése, valamint az ehhez kapcsolódó illegális tevékenységi formák (a kábítószer- és illegális fegyverkereskedelem, az embercsempészet, a jövedéki termékek illegális forgalma) terjedésének korlátozása céljából. A katonai hírszerzés által végzendő információgyűjtés az ország katonai biztonságát közvetlenül érintő fenyegetések felfedésére, a NATO-műveletekben, a nemzetközi missziókban résztvevő magyar erők biztonságos és hatékony tevékenységének elősegítésére, a hazai és a szövetségi döntéshozói folyamatok hírszerző információkkal és elemzésekkel történő támogatására kell, hogy irányuljon. Az elhárító szolgálatok feladatai Kiemelt nemzetbiztonsági feladatnak kell tekinteni Magyarország gazdaságbiztonságának védelme területén a z ország gazdasági stabilitását, pénzügyi biztonságát, az állam stratégiai fontosságú gazdasági szervezeteiben megnyilvánuló biztonsági kockázatok feltárását, különös tekintettel a kiemelt beruházások és közbeszerzési eljárások során észlelt visszaélésekre, az EU Gazdasági és Monetáris Uniójához történő csatlakozásunkat veszélyeztető törekvésekre, illetve az uniós források felhasználásával kapcsolatos visszaélések felderítésére és megakadályozására. Figyelemmel kell kísérni az ország energiaellátásának biztonsága ellen irányuló külföldi tevékenységeket, a magyar energiaipart befolyásoló hazai vonatkozású tényezőket. A terrorizmus elleni harc területén információkat kell gyűjteni hazánk terrorveszélyeztetettségének alakulását befolyásoló szervezetekről, csoportokról és törekvéseikről különös tekintettel a terrorszervezetek számára logisztikai-, pénzügyi, vagy esetlegesen utánpótlási bázist biztosító csoportok helyzetére, tevékenységére. El kell látni a Magyarországon lévő – fokozott veszélyeztetettségű – külföldi érdekeltségek nemzetbiztonsági védelmét. Fel kell tárni a Magyar Köztársaság érdekeit veszélyeztető szervezett bűnözői csoportok jogellenes szándékait, gazdasági hátterét, az állami intézményekbe történő beépülési és befolyásolási kísérleteit. Kiemelt feladatot jelent a rendvédelmi szervezetekkel történő hatékony együttműködés, különös tekintettel a korrupció, a kábítószer-csempészet, az illegális migráció, az emberkereskedelem, az illegális fegyverkereskedelem, a pénzmosás, a pénz- és okmányhamisítás elleni küzdelemre, valamint a közélet tisztaságának biztosítására. Magyarország környezeti biztonságának védelme területén fontos feladat az ország ökológiai biztonságát veszélyeztető eseményekkel kapcsolatos értesülések megszerzése, az ilyen jellegű törekvések megakadályozása, első sorban a radioaktív, vegyi és biológiai szennyező anyagok tárolásával, szállításával, illetve a környezeti kockázatot rejtő technológiák alkalmazásával, járványokkal kapcsolatos ökológiai veszélyhelyzetek megelőzése. A műveleti eszközök működtetése területén kiemelt feladat – a megújult műszaki lehetőségek alapján – a speciális technikai eszközök folyamatos fejlesztése, valamint a konkrét felhasználási lehetőségek és az alkalmazott védelmi megoldások körének bővítése. A műveleti munka költségtakarékos alkalmazása érdekében alapvető szempont a technikai eszközök centralizált alkalmazását biztosító struktúra megőrzése, a szükségtelen és költséges párhuzamos kapacitások kiépítésének elkerülése. A nemzetbiztonsági/titkosszolgálati szféra optimális működése, az alaprendeltetés teljesítése igényli a közvetlen jogi környezet bizonyos változtatását, meghatározott jogalkotási feladatok elvégzését. Az elmúlt évtized szakmai tapasztalataira alapozva kiemelt jogalkotási feladatot jelent a nemzetbiztonsági törvény egyes rendelkezéseinek korszerűsítése, például: az objektumvédelemmel kapcsolatos feladatok pontosítása, a titkos információgyűjtés eredményei nyílt büntetőeljárásban történő hatékonyabb felhasználhatóságának elősegítése, a titokvédelem jogi szabályozásának összhangba hozása az EU illetve NATO szervezetén belüli normákkal, a nemzetbiztonsági személyi ellenőrzés szabályainak korrekciója stb.
Hazánkban hosszú idő óta elvi és gyakorlati konszenzus van abban a kérdésben, hogy az elhárító és hírszerző szolgálatok tevékenysége a közelebbi és a távolabbi jövőben sem helyettesíthető, nem váltható ki mással. Ennek a tevékenységnek a középpontjában az ország biztonsága áll. A biztonság speciális érték, az anyagi-, a szellemi-, a kulturális gyarapodás alapfeltétele. Megléte, megőrzése a társadalom és az egyének nyilvánvaló érdeke. Hiánya vagy veszélyeztetett állapota hátrányosan befolyásolja az ország, a társadalom alapvető érdekeinek érvényesítését, az emberi életminőséget, végső esetben fenyegeti a nemzet, a közösség létét. |