Németh István Filozófia-váltást az érdekek védelmében A NATO transzformáció a kor kihívásai determinálta követelményeknek történő megfelelés nem csupán a szövetség, mint egésze, hanem a tagországok részére is filozófiaváltást diktál az érdekek védelme érdekében. Hozzászólásomban a konferencia napirendre tűzött témájához kapcsolódva csupán néhány területre reflektálok, melyek integrálása a Magyar Honvédség rendszerébe elsősorban nem pénz, hanem az új követelményként fellépő filozófia-váltás kérdése. Ismert, hogy a jövő lehetséges műveletei többnemzeti, összhaderőnemi együttműködés keretében, az EBO (Effect Based Operation) azaz, a hatásalapú műveletek súlyának növekedésével kerülnek végrehajtásra. Az EBO művelet követelményei parancsolóan diktálják számunkra az állomány – különösen a missziós alegységek – hatékony felkészítését. J Jones tábornok a NATO főparancsnokának szándéka, hogy az EBO elveit és rendszerét zászlóalj szintig mindenki ismerje meg 2007 kezdetéig. Ez az elvárás jelentős feladatokat ró a felkészítést, kiképzést tervező és végrehajtó állományra is. Az EBO mellett jelentősen növekednek a következő képesség-követelmények is, mint a telepíthetőség, bevethetőség, rendelkezésre állás; a különleges erők helye és szerepe, a szigorodó alkalmazási szabályok; a nemzeti és nemzetközi média szerepe a CNN effektus révén. A CNN effektus hatásáról Shalikasvili tábornok az első Öböl-háborút követően az alábbiak szerint nyilatkozott: „Te nem győzöl, csak ha a CNN közli Te vagy a győztes.” A globális kihívásokra, a terrorizmustól mentes környezet kialakítására csak egy koordinált, multinacionális erőfeszítés képes reagálni. Mindezen követelmények számos feladatot rónak az MH felkészítésére és kiképzésére, a reagálni képes logisztikára, a missziók harckiszolgáló támogatási rendszerének az átalakítására. Növekedik a jelentősége a technikai- és szellemi interoperabilitásnak. A koordinált, multinacionális műveletek sikeres végrehajtása érdekében jelentősen növekszik a szellemi interoperabilitás szerepe. A NATO vezette műveletek tapasztalatai, igazolták a missziókban részt vevő erők hatékonyabb felkészítésének szükségességét. Jelentősen nő a missziókban részt vevő erők nemzeti hatás- és felelősségi körébe tartozó minőségi felkészítés és kiképzés követelménye. Ezen belül nagyon fontos az ország, a történelmi, a kulturális és a vallási háttér alapos ismerete, a feladatra történő misszió specifikus felkészítése és kiképzése. Az a felkészítés és kiképzési rendszer, ami jó Irakra, nem jó Afganisztánra, ami jó az egyik tartományra, nem jó a másikra. Az erők megvédése, azaz a „force protektion” szintén kiemelkedő jelentőséggel bír és fokozottabb követelményeket támaszt a jövőben. A terrorizmus elleni harc, az iraki, afganisztáni műveletek tapasztalatai jelentős változásokat hoztak a potenciális ellenség eljárásaiban. A harcérintkezés távolsága 0, azaz zéró méterre csökkent. A korábbi háborúkban, műveletekben az ellenség nem akart meghalni, ugyanakkor az iraki és az afganisztáni műveletekben naponta tapasztalhatók az öngyilkos merénylők akciói, melyekben az elkövetők tudják, vállalják a halált, sőt meg akarnak halni. Mindez az erők megvédésének, azaz a „force protection”-nak a jelentőségét növeli, olyan küldetésorientált felkészítést, kiképzést követel, mely során a misszióban részt vevő parancsnokok, kötelékek megértik annak a viselkedésmódnak és eljárásoknak a lényegét, hogy ne lehessenek célja az ellenségnek. A kis NATO-országok, mint Magyarország, nem tehetik meg, hogy egy-egy missziós feladatra dandár szintű köteléket készítsenek fel. Ezért a missziós küldetésre történő felkészítés, kiképzés során megnő a jelentősége a misszió specifikus felkészítésnek, a kulcs beosztású parancsnokok (key leader training) várható feladatokra történő kiemelt felkészítésének. A NATO vezette műveletek tapasztalatai, igazolják, hogy a missziókban részt vevő nemzetek által alkalmazott nemzeti korlátozások (national caveats) akadályozzák a szövetségi célokat, sok esetben csökkentik a műveleti parancsnok műveleti szabadságát, veszélyeztetik az adott kontingens biztonságát, tehát ellenkező hatást fejtenek ki, mint ami az alkalmazó nemzet szándéka. A nemzeti korlátozások nagy számú alkalmazása miatt keveredik a nemzeti és szövetségi politika, ami hátráltatja a szövetségi politika megvalósítását, számos esetben negatívan hat a nemzeti politikára is, így feltétlen szükséges azok harmonizálása. A jövő misszióiban jelentősen növekedik a különleges erők helye és szerepe, műveleti súlya a missziós feladatok megvalósításában. Meg kell érteni a különleges erők új szerepét, mivel hasznos értéket és eszközt képviselnek a nemzetközi kapcsolatokban és a multinacionális műveletekben. A hagyományos és a különleges erőknek hatékony alkalmazásuk érdekében, különösen ismerniük és érteniük kell egymás helyét és szerepét, feladatrendszerét a műveletekben. A dinamikusan változó, a NATO transzformációból adódó követelmények, a küldetésorientált, professzionális erők fejlesztése, építése olyan új katonai kultúra kialakítását követeli meg, melyben a tapasztalatok, azaz a „Lesson Learned LL” a napi élet, a felkészítés, kiképzés, a missziós kötelékek tevékenységének, és a vezetésnek szerves és elengedhetetlen része. Remélhetőleg az újonnan kialakításra kerülő Összhaderőnemi Parancsnokság állományában a LL szervezet már 2–3 fővel szervezetszerű beosztásként megjelenik. A harckiszolgáló támogatásról Az elmúlt időszak szövetség vezette missziók tapasztalatai, a NATO transzformációs folyamatok – amelynek egyik motorja az NRF –, a néhány hónapja megjelent NRF logisztikai koncepciója az MC526 című okmány egyértelműen előrevetítik a logisztika helyének, szerepének radikális növekedését a jövő műveleteiben. Tudomásul kell venni, hogy a kor új kihívásaira csak a reagálni képes katonai műveletek és a műveleti célok elérését támogatni képes harckiszolgáló támogatási, logisztikai rendszer képes válaszolni. El kell fogadni, hogy a katonai műveletek sikeres végrehajtása kritikusan logisztikai biztosításfüggővé váltak, mert tervszerűen és folyamatosan, időre biztosítani kell mindazt, amit a katona, az alegységek viselnek, szállítanak, vagy fogyasztanak. Az új filozófia, az új gondolkodási folyamat, a küldetésorientált katonai vezetés tevékenységének szerves részét kell, hogy képezze a felajánlott, és a missziós erők harckiszolgáló támogatása követelményeinek igazítása a radikálisan változó követelményekhez. Sajnálatos, hogy a jelen konferencián nem kerültek terítékre a harckiszolgáló támogatás, a logisztikai biztosítás anomáliái és követelményei. J. Jones tábornok a NATO Főparancsnoka az „Allied Reach 2006” gyakorlaton az alábbiak szerint fogalmazott: „Az NRF alkalmazása során nem lehet alkalmazni a 20. század logisztikai támogatási rendszerét, mert gátolja a bevethetőséget, a képességek megfelelő, azonos szintre hozását.” Ez a megállapítás analóg módon igaz a missziók logisztikai biztosításának jelenlegi rendszerére is. A Szárazföldi Parancsnokság NRF 2006 konferenciáján a logisztikai támogatás elemzése során számos következtetés és javaslat született, amelyek integrálása a missziók harckiszolgáló támogatása rendszerébe elengedhetetlen és a vezérkari főnök által meghatározott. A NATO erőgenerálási konferenciákon a Magyar Honvédség képességeket ajánl fel. A szövetség elvárja minden nemzettől, hogy biztosítsa az adott missziókban a felajánlott képességeket. Tudomásul kell venni minden szinten, hogy a reális harci logisztikai biztosítás művészete nem más, mint a logisztikai biztosítás megjelenítése a valós, a változó kihívásoknak is megfelelő harci képességekben. A vállalt kötelezettségek követelmények szerinti fejlesztése nem csupán feladat, hanem nemzeti érdek is. Következtetésként levonható, hogy a harckiszolgáló támogatás helyét és szerepét a kor diktálta követelmények rangjára kell emelni, annak érdekében, hogy a NATO vagy EU részére felajánlott kötelékek, missziók logisztikai biztosítása, harckiszolgáló támogatása ne korlátozza a kötelékek vállalt képességeit. „Ha elfelejted a logisztikát, vesztettél.” – mondta Generál Frederick M. Franks Jr. Összességében megállapítható, hogy jelentős feladatok várnak a professzionális erők további fejlesztésében, mert el kell fogadni az alábbi megállapítást is: „Senkit nem érdekel, miért nem tudunk valamit, mindenki csak arra kíváncsi, hogy mire vagyunk képesek.” |