Padányi József
A nemzetközi katonai mûveletek mûszaki támogatásának tapasztalatai
Amikor a katonai mûveletek mûszaki támogatása fõ feladatainak csoportosításáról beszélünk, elfogadjuk azokat az általánosan használt elveket, amelyek a nemzetközi – elsõsorban béketámogató – missziókban meghonosodtak. Ennek megfelelõen négy nagyobb területet különböztetünk meg: a mozgás- és manõvertámogatás, a mûszaki akadályok telepítése, a csapatok védelmének növelése mûszaki támogatási feladatait, és az egyéb – az elõzõekbe nem sorolható – mûszaki támogatási feladatokat.
A mozgásszabadság fenntartásának feladatai:
A mûszaki akadályok telepítése és fenntartása:
A védõképesség fenntartásának feladatai:
Az egyéb mûszaki támogatási feladatok közé tartozik:
A mûveletek mûszaki támogatásának tapasztalatai
Az elemzett katonai mûveletek – Irak, Afganisztán, Bosznia-Hercegovina, Koszovó – olyan tapasztalatokat hoztak, amelyek általánosításával a Magyar Honvédség is hatékonyabbá teheti katonáinak felkészítését.
Az egyik legfontosabb felismerés az, hogy megszûnt a harcoló csapatok és a támogató erõk eltérõ veszélyeztetettsége . Elsõsorban az iraki és afganisztáni katonai mûveletek bizonyították azt, hogy a mögöttes terülten folyó szállítási, konvojkísérési, járõr- és kutató-mentõ mûveletek esetenként ugyanolyan veszélyesek, mint a harcoló csapatok tevékenysége. Az ellenállók (terroristák, szabadságharcosok, gerillák) ugyanis egyrészt nem tesznek különbséget az ellenséges katonák között, másrészt élnek azzal, hogy a harcászati kezdeményezés az õ kezükben van. Õk választják meg a támadás idejét, helyét, az alkalmazott eszközöket és módszereket. Ahhoz tehát, hogy az itt szolgáló katonák biztonságát növeljük, javítani kell harci felkészítésük hatékonyságát. 1
A másik sajátosság az, hogy megnõtt a lakott területen folytatott mûveletek száma, és abban a szakcsapatok részvétele . Ez egy olyan területe a mûveleteknek, melyre nem csak a harci, hanem a mûszaki szakmai felkészítés is speciális. Az amerikai tapasztalatok szerint ezen a területen fokozott figyelmet kell fordítani a következõkre: 2
Mindezek mellett olyan a szakmai feladatok is megjelennek, mint:
Az elõzõekbõl következik, hogy a mûveletekben részt vevõ mûszaki erõk védettségének növelése elengedhetetlen. Igaz ez a katonákra és az eszközökre egyaránt.
A szakmai tapasztalatok terén is vannak hasznosítható eredmények. Fontos felismerésnek tartjuk, hogy a tûzszerész kapacitás növelése javítja a mûveletek hatékonyságát, elsõsorban a biztonság területén. A döbbenetes mennyiségû hátrahagyott lõszer és fel nem robbant lövedék, valamint az aknák milliói veszélyeztetik a csapatokat. 3 Ezek felderítése, összegyûjtése, õrzése és megsemmisítése sok jól képzett szakembert kíván. A hagyományos felkészítettségû mûszaki-utász katonák nem, vagy csak részben képesek ezeket a feladatokat elvégezni.
Jelentõsen nõtt az infrastrukturális feladatok száma, és csökkent a kivitelezésre adott idõ. A katonai mûveletek kezdeti szakaszában különösen fontos ez, hiszen a mûveleti területre rövid idõ alatt sok ember és nagy mennyiségû technikai eszköz érkezik.
Koszovóban három hónap alatt, egyetlen katonai tábor berendezéséhez 150 000 m3 földet mozgattak meg, 80 km drótkerítést építettek és 700 000 m2 -t építettek be épületekkel. A csapatok felvonulása idején csak a katonai mûszaki erõk állnak rendelkezésre, a befogadó nemzeti támogatás (Afganisztán, Irak, Koszovó), és a szerzõdéses partnerek kapacitásának hiánya (Bosznia-Hercegovina) miatt.
A nemzetközi missziók egyik jellemzõje, hogy a mûszaki erõk és eszközök száma mindig korlátozott. Ez még a legerõsebb hadseregekre is igaz. 4 Arra, hogy a korlátozott kapacitás miatt a hatékonyság ne csökkenjen, több lehetõség is van. Az egyik ilyen lehetõség a meglévõ erõforrások minél jobb kihasználása, azaz a mûszaki katonák sokoldalúságának növelése. A multifunkcionális mûszaki katonához vezetõ út legfontosabb mérföldköve pedig a kiképzés. Minden hadseregben – így a Magyar Honvédségben is – keresik annak lehetõségét, hogy miképpen lehetne a kiképzési rendszert átalakítani.
A csapatok védelme a különbözõ fajtájú és intenzitású veszélyekkel szemben alapvetõ feladat. A Szövetségben régóta ismert és elfogadott feladat a Force Protection, amit talán a csapatok megóvásának nevezhetnénk. Ez egy olyan feladatrendszer, amelynek célja az erõk és eszközök megóvása minden idõben és körülmények között. A megfogalmazásból kiderül, hogy komplex rendszerrõl van szó. Azaz továbbra is a támogató és biztosító erõk tevékenységén alapuló, de összehangolt, egymásra épülõ, egymást kiegészítõ, közös akarat szerint megvalósuló rendszabályok adják a megóvás hatékonyságát. Rugalmas rendszerrõl van szó, amely a veszélyeztetettséggel arányos, ahhoz igazodik és az integrált felderítõ rendszeren, az információk megosztásán alapul. Az erõk és eszközök megóvása egy kockázat kezelõ tevékenység, amelynek összetevõi a fenyegetés felmérése, a kockázat elemzése, értékelése és az ennek megfelelõ rendszabályok bevezetése.
A mûszaki támogatás fontos szerepet játszik az erõk és eszközök megóvásában. Az iraki mûveletekben a koalíciós erõk mûszaki fõnökének feladatai között kiemelt hangsúllyal szerepel ennek a területnek a kezelése: „A mûszaki fõnök feladata az erõk és eszközök megóvása, valamint az infrastrukturális feladatok és intézkedések tervezése, irányítása és ellenõrzése, csökkentve a kockázatot (terrorista támadás, felfegyverzett ellenséges csoportok tevékenysége, ellenõrizetlen tömegek, aknák, robbanószerkezetek, környezeti hatások, természeti- és civilizációs katasztrófák).”
Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy a nemzetközi környezetben végzett szolgálat fontos tapasztalatokkal gazdagította a mûszaki támogatást. Azt, hogy ezek közül a Magyar Honvédség gyakorlatában melyek hasznosíthatók, a szakembereknek kell eldönteni és kijelölni a további kutatások fõbb irányait.
1 Az amerikai mûszaki csapatok harci vesztesége Irakban meghaladta a 3%-ot. www.lib.umich.edu 2005. szeptember 28-án. « vissza
2 Cpt Matthew Louvet: Fighting as Engineers Engineer Magazin 2005. szeptember. « vissza
3 2004-ben, Bosznia-Hercegovinában 18 600 ismert aknamezõ volt, (ami az összes aknamezõ 60%-a) benne 260 ezer gyalogsági, 51 ezer jármû elleni akna, és 3 600 fel nem robbant lövedék; 2003-ban, Irakban megsemmisítettek 18 ezer gyalogsági, 5 ezer jármû elleni akna, és 1 347 ezer fel nem robbant lövedéket; 2003-ban, Afganisztánban megsemmisítettek 30 ezer aknát és 905 ezer fel nem robbant lövedéket. « vissza
4 A KFOR mûveletekben a mûszakiak aránya 10%, az iraki mûveletek kezdeti szakaszában ez az arány elérte a 25%-ot. « vissza