| HADTUDOMÁNY X. évfolyam, 3. szám |
HADTUDOMÁNY-HADÜGY |
Gőcze István
| Az 1990-es évek elején bekövetkezett társadalmi, politikai, biztonságpolitikai, gazdasági változások a hadtudomány területén - annak interdiszciplináris és interdependens jellegéből fakadóan - átalakulásokat indukáltak, azaz a tudományág megújulásának szükségességét eredményezték. A korábbi, koalíciós igényeket kielégítő hadtudományi kutatások az önálló nemzeti honvédelem megteremtését nem biztosították, illetve a szükséges biztonságpolitikai és katonai döntéseknek nem feleltek meg. A kialakult új helyzetben nélkülözhetetlen és elodázhatatlan feladatot jelentett a hadtudomány területén az ésszerű paradigmaváltás. A szerző erről a folyamatról ad áttekintést cikkében. |
A paradigmaváltás alapvetően a tudományág fejlődését jelenti és hozzájárult, illetve hozzájárul ahhoz, hogy a hadtudomány helyzete tovább erősödjön a "normáltudományok" rendszerében. Ebben az esetben a normáltudományon olyan kutatási területet értünk, amely határozottan egy vagy több, múltbeli tudományos eredményre épül. Szakirodalmi kutatásokra alapozva megállapítható, hogy a normáltudomány nem törekszik újfajta jelenségek előidézésre, a kutatók nem akarnak teljesen új elméleteket megalkotni, és a kutatás is alapvetően a paradigmával járó jelenségek és elméletek összekapcsolására irányul. Megítélésem szerint ez a paradigmaváltás nem egyik napról a másikra következik be, hanem - a megelőző hadtudományi ismeretrendszer "időálló" tapasztalataira alapozva - fokozatosan.
A végbemenő változások során azonban feltétlenül szem előtt kell(ene) tartani azt, hogy az eddig elért eredményeinket, illetve nemzeti jegyeinket, szokásainkat, hagyományainkat megőrizve, és ha lehet, továbbfejlesztve vizsgáljuk, adaptáljuk a nyugati elveket.
Az említett változások alapvetően befolyásolták a hadtudományi kutatás tárgyát és fogalmát, mégpedig jól érzékelhetően kibővítették, kiszélesítették azokat. Ennek megfelelően a hadtudomány tágabb értelemben a teljes védelmi szféra területeit vizsgálja és integrálja, míg szűkebb értelemben a fegyveres küzdelem kérdéseivel foglalkozik.
Ezek a megállapítások már a folyamatban lévő feladatokat foglalják magukban, a bekövetkezett és a várható változások - itt alapvetően az euroatlanti csatlakozásból fakadó kihívásokra gondolunk - azonban a továbbiakban a hadtudomány kutatási stratégiáját határozzák meg. Az elkövetkező időszak meghatározó tudományos kutatási jellegű feladatrendszere az euroatlanti integrációból adódó szellemi kompatibilitás megteremtése.
A szellemi kompatibilitás legfontosabb összetevői:
Természetesen a szellemi kompatibilitás összetevői, az abból adódó feladatok tovább sorolhatók és részletezhetők, úgy gondolom, hogy minden egyes tudományszak feladata egzakt módon definiálni a saját feladatait és kutatási irányait.
A gondolkodásmód, a szellemi kompatibilitás, illetve az azokból levezethető kihívások egyik fontos eleme a működéshez szükséges infrastruktúra kialakítása. A látszat ellenére ez a feladat sem egyértelműen technikai kérdéskör, a tudománynak ugyanis definiálnia kell az együttműködés során alkalmazandó elveket, eljárásokat és módszereket, mert ezek figyelembevételével célszerű és lehetséges a gyakorlati, technológiai elvárásokat kielégíteni.
Összességében megállapíthatjuk, hogy:
A felsorolt megállapítások - véleményem szerint - kellő mértékben alátámasztják a hadtudománnyal és szakaival kapcsolatos elméleti ismeretrendszer átgondolását és kimunkálását új szempontok alapján, új módszerek, eljárások alkalmazásával.
Kicsit szűkebben vizsgálva a hadtudomány jelenlegi helyzetét és várható kihívásait, érdemes néhány gondolat erejéig megemlíteni a hazai katonai (védelmi) felsőoktatás helyzetét, azaz a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem előtt álló feladatokat. Mindez nem elhanyagolható, hiszen intézményünk a hadtudomány művelésének egyik meghatározó színhelye, és itt összpontosul a szellemi, kutatói potenciál kiemelkedő része. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Ftv.) 3. § (1) bekezdése egyértelműen megfogalmazza azon kritériumokat, amelyeknek megléte nélkülözhetetlen eleme egy egyetem létesítésének és működésének. Ezek közül két kardinális követelményt - a tudományos kutatást, valamint a doktori (PhD) képzés és fokozat-odaítélés feladatrendszerét - emelem ki.
Ebből az aspektusból az Ftv. követelményeinek való megfelelés jelenti a hadtudomány jelenének és jövőjének egyik meghatározó szegmensét. Ez ugyanis (mármint a megfelelés), illetve a követelmények sikeres teljesítése az egyik alapkövetelménye - mind tudományelméleti, mind személyi vonatkozásban - a hadtudomány jövőbeni művelésének.
Napjainkban egyre nehezebb feladatot jelent a tudományok rendszerezése. Erre jó példa, hogy a magyar tudományos közélet különböző szféráiban lezajlott viták eredményeként több vélemény, nézet is kialakult az elmúlt időszakban, amelyek számos eltérő vonást tartalmaznak. A hadtudomány interdiszciplináris jellegéből adódóan ez a fajta kategorizálás még nehezebb feladatot jelent.
Megítélésem szerint azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia IX. Osztálya (Gazdaság- és Jogtudomány Osztály) felvette bizottságai közé a Hadtudományi Bizottságot, a tudományág emancipálódott, a tudományos közélet néhány intézménye ennek ellenére is megfeledkezik a hadtudományról.
Napjainkban is történnek - úgymond - "központi" kísérletek a tudományok területi és ágankénti beosztására. A különböző tudományos műhelyek javaslatai alapján a Magyar Akkreditációs Bizottság is elkészítette javaslatát a tudományok besorolására. Ez a változat viszont csak a doktori iskolák szempontjából csoportosítja a tudományokat. Érdekes vonása ennek a klasszifikációnak, hogy a műszaki tudományok tudományterületnél megjelennek a katonai műszaki tudományok, míg a hadtudomány(ok) "visszakerül(nek)" a társadalomtudományok területéhez.
Tehát ezáltal is igazolódni látszik a Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetemen megtartott, A hadtudomány általános kérdéseiről című
tudományos tanácskozás által megfogalmazott ajánlások egyike, amely
szerint a "(...) a hadtudomány szoros kapcsolatban áll a politikával.
Ebből következik, hogy a hadtudományi kutatások a világon mindenütt elsősorban
a politika által igényelt irányokban folynak. (...) A hadtudomány a társadalomtudományhoz
tartozó tudományág. Amit kutat, vizsgál, az alapvetően társadalmi jellegű
jelenség. Ám mivel ezek a jelenségek sokszínűek, így a vizsgálatok is
csak az élő természettudományok, valamint a műszaki és az élettelen természettudományok
közreműködésével lehetnek eredményesek." [1]
A rendszerváltozást követő időszakban és várhatóan a jövőben is a nemzetközi fejlődést és kapcsolatrendszert nagymértékben befolyásolta és befolyásolni fogja hazánk euroatlanti elkötelezettsége. A NATO-tagállamok kutatói, tudósai közötti együttműködés a tudomány bármely területén lehetséges. Ám ezek közül az alábbi - prioritást élvező - témaköröket kell megemlíteni:
A közeljövő fő kutatási irányait a már bekövetkezett és folyamatban lévő politikai, társadalmi, gazdasági, környezeti, technológiai változások, továbbá az új szövetségi rendszerből fakadó elvárások és ajánlások determinálják. A kutatások fő területeit tehát a hadtudomány valamennyi tudományszakában a doktrinális elvek, nézetek kialakításának, illetve szükség szerinti korrekciójának, valamint a haderőreformmal, a honvédség korszerűsítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának tudományos megalapozása képezi.
Ezen belül a védelmi szféra kérdéseinek vizsgálatát és
a hadtudományi kutatásokat az alábbi főbb irányokra célszerű összpontosítani:
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen jelenleg folyó és a jövőbeni kutatások alapvetően felölelik a védelmi szféra előtt álló feladatok körét. Ezeknek a kutatásoknak a célja, hogy eredményeivel segítsék a döntés-előkészítést, és tudományosan támasszák alá a meghozandó döntéseket, valamint a honvédség, illetve a védelmi szféra elé állított feladatok megoldását.
Fontos feladatunk, hogy az elmélet és a gyakorlat egységét megvalósítsuk a kutatások terén is. Ezért a honvédség, illetve a teljes védelmi szféra viszonylatában prioritást élvező kutatási témákban elméleti és gyakorlati szakembereket magában foglaló kutató teamek létrehozását tűztük ki célul, amelyek - kellő szellemi és gyakorlati potenciál birtokában - jól hasznosítható eredményeket érhetnek el.
Jelen fejezet bevezetőjeként célszerű definiálni, hogy egy új önálló tudományterület (ág) (a továbbiakban: tudomány) mely feltételek megléte esetén tekinthető társadalmilag elfogadottnak:
A hadtudomány teljes mértékben megfelel ezeknek a követelményeknek. Több olyan intézmény működik, amely felvállalja, szervezi a hadtudományi kutatásokat. Ezek közül a legfontosabbak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Haditechnikai Intézet, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Térképészeti Hivatal, az egyetem könyvtára, valamint a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet.
Az önálló intézményi szervezetek mellett társadalmi és tudományos szervezetek is léteznek, amelyek művelik a hadtudományt, például a Magyar Hadtudományi Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága, valamint több más tudományos szakosztály, kör és társaság.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem helyzete
Nemcsak a magyar polgári, hanem a katonai felsőoktatásban is jelentős változásokat indukált alapvetően az Ftv., új helyzetet teremtve egyetemünkön is. A törvényi előírásoknak minden esetben megfelelni kívánó Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kardinális változások következtek be mind az oktatási, mind a szervezeti struktúrában. A különböző integrációk révén kialakult struktúra tovább koncentrálta az intézményünkben meglévő kutatói bázist.
Egyetemünk meghatározó szerepet tölt be a tudományos kutatói intézményrendszer struktúrájában. A bevezetőben megfogalmazott kritériumrendszerből kiindulva - amely definiálja egy önálló tudomány létét - láthatjuk, hogy intézményünk a katonai (védelmi) felsőoktatás domináns képviselője. Ennek megfelelően itt folyik a legmagasabb szintű graduális és posztgraduális képzés. A hadtudomány léte szempontjából nélkülözhetetlen "építőkő" a doktori (PhD) képzés és a doktori (PhD) fokozat odaítélésének lehetősége.
Ezzel a lehetőséggel a hadtudomány területén csak a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bír. Ez nemcsak regionális jelentőségű, hiszen a világon egyedülálló e tevékenységünk hadtudományi doktori (PhD) képzés és fokozat odaítélése]. Mindez olyan doktori programot, szellemi, infrastrukturális feltételrendszert feltételez, amely önmagában is meghatározza intézményünk helyét, szerepét a hazai hadtudományi közéletben. A doktori (PhD) képzés és fokozatszerzés rendszere maximálisan kielégíti a tudományos kutatási utánpótlás követelményét mind hazai és az utóbbi időben már külföldi viszonylatban is. Az egyetemnek széles körű magyar és külföldi kapcsolatrendszere van, ami tovább erősíti a tudományos tevékenység eredményességét, minőségét.
A kutatások egyik alapfeltétele, az adott kutatási, oktatási intézmény mércéje a tudományos tájékoztatás, az információszolgáltatás helyzete. Egyetemünkön ezt az alapfeltételt többek között az Egyetemi Könyvtár biztosítja.
Az Egyetemi Könyvtár országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár. A kari és az intézeti könyvtárak központi könyvtára. A honvédségi felsőoktatási és szakkönyvtárak vezető könyvtára. A védelmi szférát kiszolgáló kutatóhely, információs bázis. Közművelődési feladatokat is ellátó közgyűjtemény. Feladatrendszerében prioritást élvez a hadtudomány és interdiszciplináris tudományszakjai idegen és magyar nyelvű szakirodalmának gyűjtése, feltárása, rendelkezésre bocsátása.
A kutatási igények kielégítése érdekében szervezetén belül önálló dokumentumállománnyal rendelkező kutatókönyvtárat működtet, melynek fő feladata a jelentkező hadtudományi kutatások szakirodalmi információs igényeinek kielégítése. A könyvtár dokumentumállománya (160.000 kötet) és annak gyarapodása biztosítja mind a kurrens, mind a történeti témájú kutatások szakirodalmi hátterét. A könyvtár dokumentumállományában 300-féle (250 magyar és 50 idegen nyelvű) folyóirat található, közel 70 folyóiratot dolgoz fel, amely lehetőséget ad a hadtudományi és egyéb kutatások legfrissebb szakirodalmi, magyar és egyetemes termésének áttekintésére.
A tudományos könyvtár tájékoztatási rendszerében egyaránt megtalálhatók a diszciplína- és a felhasználóorientált szolgáltatások. Diszciplínaorientált szolgáltatásai közé tartozik a széles körben (a polgári szférában is) terített Lap- és könyvszemléje, amely a tartalmi feltártság szempontjából (referált jelleg) egyedülálló kiadvány a Magyar Honvédségben. Felhasználóorientált szolgáltatásai közé tartozik az irodalomkutatás és a folyamatos témafigyelés.
Az 1998/99-es tanévtől az OLIB7 könyvtári integrált rendszer bevezetésével az Egyetemi Könyvtár működésének új fejezete kezdődött: megteremtődtek a könyvtár tájékoztatási és információs intézménnyé átalakításának, a katonai felsőoktatási könyvtárak osztott katalogizálási rendszere beindításának feltételei. Az osztott katalogizálási rendszer megvalósításának koncepciója szervesen illeszkedik az országos könyvtári stratégiához, melynek lényege a Magyar Országos Közös Katalógus létrehozása a könyvtárak közötti együttműködés kialakítása érdekében. Az új szoftver stabil kommunikációs architektúrát és korszerű hardver környezetet igényel. Az Egyetemi Könyvtár komoly erőfeszítések árán 1998-ban korszerűsítette hálózatának kétharmadát, pályázaton nyert pénzből gépparkját szinte teljes egészében lecserélte modern eszközökre, azaz 10 klienst állított rendszerbe. Az olvasóteremben 6 géppel bővítette a felhasználói gépparkot.
Az osztott (közös) katalogizálásban részt vevő intézmények - jelen stádiumban a ZMNE Egyetemi Könyvtár, a szentendrei kari könyvtár és a szolnoki intézeti könyvtár - a dokumentumok feldolgozását átfogó koordináción alapuló szoros együttműködésben végzik. Így a könyvtári funkciók (menedzsment, katalogizálás, feltárás stb.) sima és gyors folyamattá válnak. Megszűnik a párhuzamos feldolgozás, felszámolhatók a hagyományos cédulakatalógusok. Az adatokat a rendszer bármely pontjáról be lehet vinni; mindhárom könyvtár közösen alakíthatja és tervezheti meg gyűjtőkörét, a dokumentumok beszerzését.
Az Egyetemi Könyvtárban megtörténtek az elsődleges adatkonverziók a régi rendszerből az új rendszerbe. Megindult a katalogizálási, a menedzsment- és a kölcsönzési modulok aktív használata. A felhasználók számára a legfontosabb szolgáltatás a létrejövő on-line katalógus (OPAC), amely lefedi az együttműködő könyvtárak állományának csaknem egészét.
Az OLIB rendszer várható szolgáltatásai:
CD-ROM és on-line szolgáltatások: Az Egyetemi Könyvtár a tájékoztatás bővítése érdekében számos CD-ROM adatbázisra fizetett elő.
Hadtudomány:
Sajtófigyelés: PRESSDOK-HUNDOK adatbázis.
Jogtudomány: JOGTÁR (hálózatos hozzáféréssel).
Műszaki tudományok, K+F téma: OMIKK adatbázis.
Pénzügy, statisztika: Adó-CD; STADAT (KSH).
Egyéb: Ki kicsoda; Angol-magyar szótár; Biblia stb.
Az Egyetemi Könyvtár megvásárolta az UMI ProQuest Direct Military adatbázis interneten elérhető on-line változatát. A teljes szövegű anyagot adó adatbázis (tartalmi kivonatot és a kereséshez szükséges indexeket is kínál) 77, elektronikusan tárolt hadtudományi folyóiratot tartalmaz.
Egyetemünk helyzetét és szerepét nagymértékben befolyásolta a közelmúltban lezajlott akkreditációs folyamat. A sikeres akkreditáció tovább erősítette egyetemünk, illetve az itt folyó tudományos tevékenység helyét a hazai és a külföldi oktatói és tudományos közéletben.
Intézményünkben koncentrálódott a hadtudományi kutatói kör jelentős része. A hadtudomány valamennyi tudományszaka képviselteti magát jeles szakember- és kutatógárdával. A fent említett személyek (kutatók) elismertsége az elmúlt időszakban fokozatosan erősödött. Ezt reprezentálja az a tény is, hogy egyetemünkről ez idáig 25 fő nyerte el a Széchenyi professzori ösztöndíjat. A kutatói utánpótlás terén is jelentős sikereket mondhatunk magunkénak, a Magyary Zoltán posztdoktori pályázatot ugyanis 1, míg a Bolyai János kutatói ösztöndíjat 7 fiatal hadtudományi kutató nyerte el.
Kutatási tevékenységünk egyik fejlesztendő területe - amelyet meg kell oldanunk - a tanszéki kutatói munkakörök létesítése, ez ugyanis tovább erősítheti a kutatási alapegységek tevékenységének színvonalát.
A kutatások terén tovább kell erősítenünk az elmélet és a gyakorlat harmóniáját, a kutatási eredmények jobb hasznosíthatóságát.
A makroszintű változások új kihívásokat jelentettek és jelentenek mikroszinten is, azaz mind az intézmény, mind az egyén esetében. Ezekre az új kihívásokra az egyetem oktatói és kutatói állománya legjobb tudása szerint reagált. Az oktatás terén folyamatosan erősödik az alkalmazható, általános érvényű ismeretanyag oktatása. A kutatások terén előtérbe került az új kihívásokból fakadó témák vizsgálata, kutatása, amelyek a gyakorlatban jól alkalmazhatóak. Az egyetem éves tudományos munkaterve tartalmazza a prioritást élvező központi, kari és tanszéki kutatási témákat is. Az itt felsorolt témák - igazodva a hadtudományi kutatás stratégiájához - a már definiált fő kutatási területeket ölelik és dolgozzák fel részletesen.
Kutatásszervezés, finanszírozás és módszertan
Megítélésem szerint a hadtudományi kutatásszervezés elvei, elemei és formái alapvetően megfelelnek a velük szemben támasztott követelményeknek.
Az intézményesített formák tekintetében - figyelembe véve, hogy az új felsőoktatási törvény hamarosan megjelenik - célszerű az új törvényi elvárásoknak megfelelően újragondolni és megreformálni a Doktori Iskola intézményét. Ez a működésbeli és szervezeti átalakulás a doktori (PhD) eljárás színvonala növelésének alapfeltétele.
Az elkövetkező időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani a tudományos kutatások és tudományos műhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzésére felkészítő programok feltételeinek biztosítására, az éves központi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kutatási finanszírozási előirányzat reális megtervezésére és annak maximális megszerzésére.
A Pályázati Iroda hatékony működtetésével növelni kell az egyetem polgárai számára reálisan elérhető pályázati felhívások felkutatását, közzétételét, a pályázatok elkészítésének támogatását, menedzselését.
Reményeink szerint a pályázatok révén szerezhető források jelentős mértékben elősegítik infrastrukturális fejlesztési terveink, valamint oktatási-kutatási feladataink hatékonyabb megvalósítását.
A hadtudomány legmarkánsabb, legnívósabb eredményei az egyetemnek a Magyar Akkreditációs Bizottság által akkreditált doktori programjai. Ezek az alábbiak:
A katonai biztonság, a védelmi integráció és a fegyveres küzdelem;
A védelmi szektor társadalmi kapcsolatrendszere.
Ezek a programok képezik az egyik meghatározó alapfeltételét a tudományos kutatói utánpótlásnak, illetve a tudomány fejlődésének. A programok magukban hordozzák az elkövetkező tudományos tevékenységnek mind a személyi, mind a tárgyi feltételeit.
FELHASZNÁLT IRODALOM