| HADTUDOMÁNY X. évfolyam, 2. szám |
TÁRSASÁGI ÉLET |
2000. március 31-én tartotta éves küldöttgyűlését a Magyar Hadtudományi Társaság. A küldöttgyűlést Szabó József elnök nyitotta meg, majd a küldöttek megválasztották a levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és -hitelesítőket, továbbá elfogadták az elnökség által javasolt napirendet.
Az elnökség beszámolóját a társaság 1999. évi tevékenységéről a küldöttek a meghívóval együtt írásban megkapták.
A beszámoló az év fontosabb eseményeinek áttekintése után rögzítette azt az összegezett következtetést, mely szerint a társaság 1999-ben eredményesen tevékenykedett; a fő figyelem a honvédelemmel, a haderőreformmal, a NATO-tagsággal, a nemzeti biztonsági és a katonai stratégia kidolgozásával kapcsolatos kérdések köré összpontosult. Az éves tervben szereplő központi rendezvények, a szakosztályok által szervezett konferenciák, fórumok, tájékoztatók jelentős részét megtartották.
Nőtt a társaság ismertsége és elismertsége. Működésünket támogatta a Magyar Országgyűlés illetékes bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia. Tagjaink közül többen szakértőként dolgoztak az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága mellett. Számos tagunk részt vesz az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága, valamint a II. Osztály Hadtörténeti Albizottságának munkájában.
A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar a haderőreform és egyéb aktuális témák (pl. önkéntes vagy sorozott haderő) tudományos kérdéseinek kidolgozásánál számított a társaság munkájára és a továbbiakban is igénylik azt. Társaságunk számos tagja rendszeresen előad a különböző hazai egyetemeken és főiskolákon, s többen fontos beosztásokban dolgoznak az oktatás különböző területein. Jó a kapcsolatunk a hadtudománnyal, a rendvédelemmel, a határőrizettel és más biztonságpolitikai kérdésekkel foglalkozó különböző tudományos műhelyekkel. Kedvező változás következet be a belügyi szervekkel való kapcsolat területén is.
Hadtudósaink továbbra is eredményesen pályáznak az OKTK pályázati rendszerben kiírt témák kutatására, illetve a korábban elnyert pályázatok alapján folytatják munkájukat. Szakértőink részt vesznek a beküldött pályamunkák elbírálásában. A pályázati felhívásunkra készített tanulmányok döntő többsége elérte az elvárt tudományos színvonalat.
A szervezeti élet stabilitását jelzi, hogy a taglétszám állandósult. Az év folyamán megalakult a tüzér szakosztály és a debreceni területi tagozat. Újjászerveződött a belügyi szakosztály, lemondások miatt új vezetőséget választott a biztonságpolitikai, a határőr és a vám- és pénzügyőr szakosztály. Javult a szakosztályok jelentős részének aktivitása, rendezvényeik gyakorisága és színvonala. Egyes szakosztályok tevékenységében továbbra is tapasztalhatók időszakos kihagyások, a tervezett rendezvények elmaradása és a tagság csekély aktivitása. Ezen szakosztályok létszáma is fogy. Ebben az évben sem sikerült újjáéleszteni a nemzetbiztonsági szakosztályt. A Kiss Károly Hadtudományi és a Láhner György Haditechnikai Klub - mint a társaság vitafórumai - igen hatékonyan és igényesen végezték munkájukat.
A nemzetközi kapcsolatok terén - a korábbi évekhez hasonlóan - érdemi előrelépést ebben az évben sem tudtunk elérni. Kezdeményező lépéseinknek eleve gátat szabott a társaság ismert pénzügyi lehetősége, mivel a külkapcsolatok létesítése és fenntartása igen költséges. Mindezek mellett törekedtünk arra, hogy tevékenységünket megismertessük a Budapesten akkreditált katonadiplomatákkal és a Külügyminisztérium illetékeseivel. Nem támaszkodtunk eléggé a ZMNE nemzetközi kapcsolataiból adódó lehetőségekre. Ezen csatornák révén a társaság képviselői is kijuthatnak a nemzetközi életbe. A külkapcsolatok egyik lehetséges területe lehet a publikálás külföldi tudományos folyóiratokban, azonban ez is csak elvétve jár sikerrel a személyes kapcsolatok hiánya miatt.
A sajtómunkáról szólva a beszámoló megállapítja, hogy személyes munkakapcsolatok alakultak ki az írott és az elektronikus média szerkesztőségeivel, bár ez a nyitás egyelőre nem hozott áttörést. Fejlődés a helyi sajtó területén történt, például a debreceni területi tagozat és a légierő szakosztály repüléstudományi tagozata munkájáról a helyi sajtó rendszeresen beszámol.
A Hadtudomány folyóirat - annak ellenére, hogy egy számot pénzügyi okok miatt nem tudtunk megjelentetni, illetve áthidaló megoldásként a 3. és a 4. szám összevontan jelent meg - betöltötte feladatát, a közölt cikkek témaválasztása és tudományos színvonala tovább fejlődött. A folyóirat megismertetését segíti az interneten történő közzététele.
A pénzügyi nehézségek, amelyek az elmúlt években és még 1999 első felében is jellemzőek voltak, a kapott jelentős támogatásoknak köszönhetően megszűntek, tevékenységük anyagi alapjai jelenleg biztosítva vannak.
Az írásos beszámolóhoz az elnök fűzött szóbeli kiegészítést. Többek között elmondta, hogy társaságunk 2000-ben lesz 10 éves. Az évfordulóról tudományos emlékülésen emlékezünk meg és könyv alakban megjelentetjük társaságunk és szervezeti egységeinek 10 éves történetét. Ennek előkészítésére az elnökség a szükséges döntéseket meghozta.
A felügyelőbizottság megállapításairól Turák János elnök tett jelentést. Megállapította, hogy a társaság az alapszabálynak megfelelően működött. A gazdálkodás szabályait betartották. A pályázatok elbírálása rendben megtörtént. Szorgalmazta a nemzetközi kapcsolatok építését. Pénzigényessége miatt e téren elsősorban az együttműködő szervezeteken keresztül lehet érdemi javulást elérni.
Az etikai bizottság jelentésében Várhegyi István elnök elmondta, hogy etikai vétségre utaló jelenségről a bizottság nem kapott írásos bejelentést, így konkrét üggyel nem kellett foglalkozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kisebb etikai szabálytalanságok nem fordultak elő. Ezek okait azonban nem a szándékosságban, hanem a szabályok hiányos ismeretében látja.
A beszámoló fölötti vitában elhangzott hozzászólások közül közérdeklődésre számot tartó mondanivalójuk miatt az alábbiakra térünk ki.
Opál Sándor (belügyi szakosztály) szerint szakosztályuk ismételten válságba került, a szervezeti élet a kezdeti fellendülés után visszaesett. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes belügyi vezetők a szakosztályt integrálni szeretnék az egyik belügyi kutatóintézetbe, ezért nem adták meg a belügyminiszter úr által a társaságnak ígért támogatást sem. Véleménye szerint ez a törekvés veszélyes lehet az egyesületi elv érvényesülésére és a tudományos munka szabadságára.
A hozzászólásra reagálva a szakosztályelnökség jelen levő tagja a szervezeti élet visszaesésére vonatkozó megállapításokat cáfolta. Az integrálás tervét ő nem ismeri, de ennek ellenállnának.
Jakobinyi Béla (debreceni területi tagozat) ismertette a tagozat személyi összetételét, azon szerveket, melyeknek tagjai alkotják tagságukat. Beszámolt az elmúlt hónapokban végzett munkáról és terveikről. Jól alakult a helyi írásos és elektronikus médiával a kapcsolatuk, a megalakulásukat bejelentő sajtótájékoztatón minden sajtóorgánum szerkesztősége képviseltette magát, és erről, továbbá az utóbbi hónapok történéseiről rendszeresen beszámoltak. Több kérdésben kérte az elnökség támogatását és a kapcsolódó szakosztályok vezetőit az együttműködés létrehozására.
Kálmán Ferenc (tüzér szakosztály) elmondta, hogy megalakulásuk óta negyedévenként szakosztályülést tartottak. Ezeken a tagság jelentős része igen aktívan vett részt. Az aktivitás okát abban látja, hogy érdekes témákat tudtak elővezetni. A múlt évben tartott konferencia anyaga írásban is megjelent. Áprilisban a tűztámogatásról tartanak konferenciát. Erre meghívta a többi szakosztály téma iránt érdeklődő tagjait.
A vita lezárását követően a küldöttgyűlés elfogadta az elnökség, a felügyelőbizottság és az etikai bizottság beszámolóját.
A 2000. évi munkatervhez az elnök fűzött szóbeli kiegészítéseket, melyekben indokolta egyes munkatervi pontok tervezésének okait. Majd Gruber Nándor gazdasági elnökhelyettes a költségvetéssel kapcsolatban szólt a pénzügyi támogatási rendszer átalakulásából fakadó feladatokról. Ki kell használnunk a pályázati rendszer lehetőségeit, erre felhívta az elnökség és a szakosztályok figyelmét. Az év folyamán emelni kívánják a szerzői díjakat. A költségvetésben megduplázták a szakosztályok támogatására tervezett pénzkeretet. Ez azonban a tagdíjhányad kivételével nem jár automatikusan, hanem a rendezvényekre igényelni (pályázni) kell.
A hozzászólók közül Ács Tibor (hadtudományelméleti és történeti szakosztály) a fiatal kutatók támogatására javasolta, hogy alapítsunk a 35 év alatti kutatók részére olyan tudományos díjat, amelyet - a Tanárky-díjhoz hasonlóan - évente egyszer ítéljenek oda az erre érdemes fiatal kutatónak. A díjat Korponai Jánosról nevezzük el.
Szabó József elnök a javaslatra válaszolva elmondta, hogy az intézőbizottság nem régen tárgyalt a doktori iskola igazgatójával többek között a fiatal kutatók támogatásáról is. Az ez évi teendőkben megállapodtak. Ezen hasonló jellegű javaslat nem merült fel, így ilyen tervet nem lehetett döntésre előkészíteni, ezért a költségvetés sem tartalmazza. A díjra vonatkozó javaslatot az elnökség támogatása esetén a következő évi küldöttgyűlésre lehetne előterjeszteni.
A küldöttgyűlés többségi határozattal az elnök javaslatát fogadta el.
Turák János a felügyelőbizottság megbízásából javaslatot tett egyes vezető tisztségviselők tiszteletdíjára. Ilyen díjazásra az elmúlt évben a pénzügyi lehetőségek hiánya miatt nem kerülhetett sor. Javasolta, hogy az elnök és a gazdasági elnökhelyettes részére a költségvetéssel összhangban a küldöttgyűlés összesen bruttó 600000 Ft tiszteletdíj kifizetését engedélyezze.
A javaslatot a küldöttgyűlés elfogadta.
Végül Ványa László (elektronikai - informatikai szakosztály) az internetre csatlakozással kapcsolatban ismertette a ZMNE részére kidolgozott javaslatát egy tudományos folyóirat alapítására, ami csak az interneten jelenne meg. Ehhez kérte a társaság erkölcsi támogatását.
Zimits Rezső
Új szakosztályok alakultak
2000. február 21-én 21 alapító tag megalapította a polgári védelmi szakosztályt.
Az alakuló ülésen Demeter István pv. ezredes, főosztályvezető szólt a szakosztály megalakításának céljáról és a döntéseket előkészítő tudományos munka fontosságáról. Tájékoztatta a résztvevőket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megalakulásáról és jelenlegi helyzetéről.
A tájékoztatót követően az alapító tagok határoztak a szakosztály megalakításáról és megválasztották a vezetőséget.
Elnök: dr. Sztanek Endre,
alelnök: dr. Pataky Iván,
titkár: Tóth Rudolf.
Az elnökség tagjai: dr. Farkas József és Obst Ferenc.
Az elnökség megválasztását követően elfogadták a szakosztály Szervezeti és Működési Szabályzatát, továbbá a 2000. évi munkaprogramot.
* * *
2000. április 14-én 15 alapító tag megalakította a hírszerző szakosztályt. Tevékenységük alapvető célját a katonai felderítés és a hírszerzés elméleti kérdéseinek kutatásában és a döntéseket megalapozó tanulmányok és publikációk készítésében jelölték meg.
Az alakuló ülésen ideiglenes vezetőséget választottak.
Elnök: Csóka Ferenc,
titkár: Zsigovits László,
elnökségi tag: Kósa László.
A biztonságpolitikai szakosztály ülése
A biztonságpolitikai szakosztály 2000. február 24-én szakosztályülést tartott. A vezetőség beszámolója előtt Bognár Károly tartott előadást Visszatérhet-e a hidegháború? címmel. Előadásában röviden körvonalazta a hidegháborús korszakként ismert időszak kialakulásának körülményeit, főbb területeit, az azok közötti összefüggéseket, valamint megszűnésének jelentőségét. Kitért arra, hogy mennyit költött a világ a hidegháborúra, a fegyverkezésre. Az előzmények áttekintése után rátért a mai világhelyzet elemzésére. Elmondta, hogy a nagyhatalmak stratégiai érdekei ma is különböznek ugyan egymástól, sőt esetenként ütköznek is egymással, de nem olyan drasztikusan, mint az említett időszakban. Ezután elemezte az USA, Oroszország, Kína, az Európai Unió és az iszlám világ gazdasági, politikai, katonai helyzetét, legfőbb törekvéseit. (Az előadás cikkesített változata megjelent a Hadtudomány 2000. évi 1. számában.)
Az előadást követően dr. Kőszegvári Tibor elmondta, hogy véleménye szerint Kína fejlődése sokkal gyorsabb is lehet, ha hozzájuthat Tajvan tőketartalékaihoz. Dr. Mórocz Lajos szerint a hagyományos értelemben vett hidegháború már kb. 10 éve véget ért ugyan, de a versengés tovább folytatódik. A hagyományos erőközpontok mellett Indiára is oda kell figyelni egyrészt lehetőségei, másrészt az indiai-pakisztáni konfliktus miatt. Oroszországról szólva elmondta, hogy a gyors fellendülés jelei nem láthatóak ugyan, de ha az ország rendezni tudja gazdasági problémáit, újra kezdheti a vetélkedést a világhatalomért. Dr. Hajma Lajos a Kínában eltöltött szolgálati évei alatt összegyűlt tapasztalatairól, a közben bekövetkezett dinamikus változásokról és a kínai mentalitásról szólt.
Az előadás után a vezetőség beszámolója következett.
Dr. Hajma Lajos elmondta, hogy dr. Vámos Zoltán lemondott elnöki tisztéről és kilépett a szakosztályból is. A taglétszám 46 fő.
Az év során a szakosztály három kiemelkedő rendezvényt szervezett: dr. Padányi József az SFOR tevékenységéről; Simicskó István országgyűlési képviselő az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága tevékenységéről; dr. Csabai Károly a haderő-átalakítás kérdéseiről tartott előadást.
Szakosztályunk tagjai tevékenyen részt vettek a tudományos életben. Bizonyítják ezt az OKTK pályázatokon elért eredmények, a Hadtudomány és az Új Honvédségi Szemle című folyóiratokban megjelent cikkek és más publikációk. A szervezeti életről elmondta, hogy kölcsönös érdekek alapján szorosabb kapcsolat van kialakulóban a dr. Matus János által vezetett biztonsági tanulmányok tanszékkel.
A beszámoló végén dr. Csery Péter ismertette a szakosztály pénzügyi helyzetét. Ezután került sor az új vezetőség megválasztására. Dr. Nagy László levezető elnök elmondta, hogy a változtatás megérett, az elnökség kiegészítése szükségessé vált, majd javaslatot tett az új, négytagú vezetőség összetételére. A javaslatot egy tartózkodás mellett a tagság elfogadta.
Elnök: dr. Hajma Lajos,
titkár: Buknicz Ferenc.
Az elnökség tagjai: dr. Csery Péter és dr. Matus János
Végül megválasztották a szakosztály küldötteit a társaság márciusi küldöttgyűlésére.
Buknicz Ferenc
A tüzér szakosztály és a ZMNE tüzér tanszékének közös rendezvényéről
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tüzér tanszéke az MHTT tüzér szakosztályával együttműködve 2000. április 6-án nemzetközi tudományos-szakmai konferenciát szervezett Tűztámogatás, mint a magyar tábori tüzérség alapvető feladata címmel.
A konferencia fő szakmai támogatói a Honvéd Vezérkar, az MH Szárazföldi Vezérkar, a Webasto Hungária Kft. és az Ericsson Távközlési Kft. voltak.
Tekintettel arra, hogy a tüzérség a szárazföldi csapatok legerősebb tűzcsapásképességgel rendelkező fegyverneme, a katonai felső vezetés kiemelten fontosnak tartja a tüzérfegyvernem jövőjével kapcsolatos elméleti kutatások és gyakorlati tapasztalatok ötvözését. Ennek megfelelően a rendezvény fővédnöke volt a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök.
Fodor Lajos vezérezredes a konferencia vitaanyagának előszavában a hadseregfejlesztés objektív körülményei felvázolásával rámutatott a hadsereg minőségi fejlesztésének elodázhatatlanságára. Erősítette a konferencia szervezőinek azt a célját, hogy az elméleti kutatásokkal foglalkozó és a gyakorlati életben dolgozó szakemberek időszakonként konferenciákon, szakmai megbeszéléseken gyakrabban váltsanak szót.
A konferencia levezetőelnöke, Kálmán Ferenc dandártábornok megnyitója után Forgó József dandártábornok, csoportfőnök, a Magyar Honvédség parancsnokát képviselve, vitaindító előadásában elemezte a NATO-országok felfogását a hadműveletek, harci cselekmények jövőbeni lehetséges megvívásának a módjáról és a csapatokkal szemben támasztott követelményekről. Egyetértve azokkal a véleményekkel, hogy a tüzérség minőségi fejlesztése csak korszerű eszközök beszerzésével érhető el, felvázolta azokat a prioritásokat, amelyek az egész Magyar Honvédség átfogó fejlesztését érintik és bármennyire jogosak is a tüzérek elképzelései, az anyagi feltételek korlátokat állítanak elénk.
Ezt követően a Szárazföldi Vezérkarfőnökség megbízott tüzérfőnöke ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az átalakítás során teljesítettünk.
A gyakorlati tapasztalatok összegezése után dr. Szendy István alezredes a tüzér tanszék oktatócsoportja által kidolgozott vitaanyagot foglalta össze. Az előadás első részében tudomány-rendszertani szempontból elhelyezte a tüzérségi tűztámogatást a hadtudomány rendszerében. Majd tájékoztatást adott a NATO tüzérségi tűztámogatási rendszeréről. Az előadás további részében bemutatta a tűztámogatás tervezésének, kivitelezésének komplexitását, következtetésképpen megállapította, hogy ez a feladat különleges felkészültséget igényel a tisztektől. A NATO-országokban ezt a feladatot tüzértisztekre bízzák. Felhívta a figyelmet a tűztámogatás megvalósításának legkritikusabb területeire, azaz a vezetés, a lőszerellátás, a manőverező erők követésének fontosságára.
A tűztámogatás elméleti kérdéseinek felvázolása után Soós Zoltán százados, a 62. Bercsényi Miklós gépesített lövészdandár önjáró-tüzérosztály törzsfőnöke bemutatta a tüzérosztály NATO-elvek alapján történt átszervezését. Ismertette a tüzérosztály állományának tevékenységét a közvetlen tűztámogatás rendszerében. Beszámolt azokról a problémákról, amelyekkel nap mint nap meg kell küzdeniük.
A következő előadó, Póka Ferenc dandártábornok a tüzérdandár lehetséges alkalmazásáról és a tűztámogató szekció kialakításának feladatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy a NATO támogatási elveinek megfelelően a támogatók alkalmazása a “tervezd meg és hajtsd végre” szellemében történik. Ennek megfelelően a dandár vezetésének fel kell készülni arra, hogy a hadtest tűzkoordinátori szerepkörét is felvállalja.
A kutatási eredményeire alapozva Mlinárik László alezredes, a ZMNE doktorandusza felvázolta azokat a trendeket, amelyek meghatározzák a NATO-országok tüzérségeinek alkalmazási és azok rendszereinek fejlesztési elveit. Bemutatta, hogy a tüzérfegyvernem képességeit minden országban igyekeznek javítani. Kiemelte, hogy a fejlesztés mozgatórugója az információs harc és a légi-földi hadműveleteket jellemző manőverező harc. Az előadó az Öböl-háborúból vett példákkal bizonyította, hogy a modern vezetési-felderítési rendszer és a vele összekapcsolt fegyverzet a számszakilag nagyobb mennyiségű, nagyobb lőtávolsággal rendelkező lövegek ellen lényegesen eredményesebb volt és a viszonylag alacsony lőszerfelhasználás a logisztikai támogatás terheit is messzemenően enyhítette.
Az amerikai szemlélet a tűztámogatás egyes kérdéseiről című előadás keretében Garas László őrnagy kiemelte, hogy a NATO-tüzérség alapvetően megfigyelhető célokat pusztít. A célok láthatóvá tételéhez nagy teljesítményű felderítő és vezetési rendszereket alkalmaznak. Konkrét számadatokkal bizonyította, hogy a felderítés eredményei a megfigyelhető és a nem megfigyelhető célok pusztításakor milyen mértékben hatnak a lőszerfelhasználásra.
Az előadássorozatokat két külföldi előadó zárta le. Hubertus von Rohr alezredes, német katonai attaséhelyettes a német tüzérségnek a nemzetközi együttműködésbe való betagolódásáról beszélt. Majd Antonello Ves Paziani őrnagy, a ZMNE vezérkari tanfolyamának olasz hallgatója az olasz haderő tűztámogatási elemeit, szervezeteit, folyamatrendszereit elemezte és mutatta be a hallgatóságnak.
A rendezvény további részeként, a hozzászólások keretében a magyar tüzérség fejlesztésével és az új fogalomrendszer kialakításával kapcsolatos vélemények hangzottak el.
Kálmán Ferenc dandártábornok elnöki zárszavában kiemelte, hogy a tüzérfegyvernemeknél évek óta nagyon eredményes kutatómunka folyik, amelynek végterméke az évente megrendezett konferenciákon jól kimutatható. Kifejezte reményét, hogy a konferencia tapasztalatai, az ismertetett elvek és módszerek minél gyorsabban beépülnek a fegyvernem átalakítási folyamatába.
Társrendezvényként a konferenciával egy időben a német katonai attaséhivatal közreműködésével a Bundeswehr tüzérsége címmel kiállítást szerveztünk. A kiállított tablókon keresztül a német szárazföldi csapatok tüzérségének szervezeti felépítését, az összfegyvernemi kötelékekbe való betagozódását és a legmodernebb fegyverrendszereit, valamint azok teljesítményadatait, továbbá a tüzér-szakemberképzést végző Idar-Obersteini tüzériskola működési rendjét lehetett jól áttekinteni. Másik kiállító a Webasto Hungária Kft. a Vezetési pontok, önjárólövegek fűtése és klimatizálása címmel bemutatta azokat a berendezéséket, amelyeket a Bundeswehr fegyverrendszereibe alapfelszerelésként beépítettek.
A szervezőbizottság kezdeményezésére a konferencia vitaanyaga, az előadások bővebb változata és az elhangzott hozzászólások még ebben az évben, a Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények különszámában kerülnek kiadásra, amelyet a ZMNE támogat.
Felházi Sándor,
a szakosztály titkára
* * *
Az MH TSZT és a hadművészeti szakosztály közös rendezvénye
A hadművészeti szakosztály a Magyar Honvédség Tudományszervező Tanácsával közösen 2000. április 26-án konferenciát tartott. A rendezvényen bemutatták az MH Tudományszervező Tanács 1999-re kiírt pályázatának díjnyertes munkáit, és véleményt cseréltek a honvédelmet, a honvédséget, annak működését és alkalmazását érintő kérdésekről. A rendezvény levezető elnöki tisztét Lőrincz Kálmán nyá. vezérezredes, a szakosztály szakértője látta el.
A szakosztály részéről előadást tartott A magyar katonai védelem stratégiájának alapkérdései címmel dr. Pekó József, a szakosztály elnöke, és bemutatta az első díjat nyert munkáját.
Az előadó vitaindítójában szólt a katonai védelem mai értelmezéséről és szerepmódosulásáról, a honvédelem alkotmányi, törvényi és nemzeti stratégiai alapjai újragondolásának szükségességéről. Elemezte a honvédelem szavatolásának és megszervezésének stratégiai kérdéseit, a katonai védelem és a honvédség tervezett reformjának összefüggéseit a szövetség keretei között. Külön is kiemelte, hogy a stratégiai gyakorlat számára egyértelművé szükséges tenni a haza katonai védelmének alapeseteit, szavatolásának nívóját és az ezeknek megfelelő - alkalmazandó - stratégiaformákat. A haderőreform során, az új haderőképesség meghatározásakor az országot érhető fegyveres válság- és konfliktushelyzetek katonai feladatainak sikeres végrehajtását szükséges biztosítani.
A díjazott pályaművek bemutatásáról véleménycsere és alkotó vita bontakozott ki. A konferencia sikeréhez jelentősen hozzájárult Lőrincz Kálmán úr az egyes témákat érintő, azok lényegére utaló szakszerű véleményalkotásával és tapasztalatainak közreadásával.
Dr. Pekó József
szakosztályelnök
* * *
Új vezetőséget választott a vám- és pénzügyőr szakosztály
A vám- és pénzügyőr szakosztály hosszú szünet után szakosztályülést tartott, melynek elsődleges célja a korábbi vezetőség lemondása miatt új vezetőség megválasztása volt. Ez megtörtént. Az új vezetőség személyi összetétele:
elnök: Joó Gábor,
titkár: Dienes Béla.
Az új vezetőség elhatározta a szakosztály újraélesztését.
A katonai felderítő- és biztonsági szolgálat tisztjeinek képzéséről 2000. február 28-án tartottak konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) és a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) szervezésében. Az előkészítés feladatait a ZMNE felderítő- tanszéke végezte. A konferencián a Katonai Felderítő Hivatal (KFH) és a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) vezetői, a ZMNE vezető állományának számos tagja, továbbá a témában érdekelt egyetemi és főiskolai oktatók és az MHTT számos kutatója vett részt.
A konferencia aktualitását az adta, hogy a katonai felderítő- és biztonsági szolgálatok vezetői az első tiszti beosztásra felkészítő főiskolai képzéssel elégedettek, de a továbbképzési rendszerrel, az egyetem jelenlegi oktatási rendjével nem. A nyelvképzést sem tartják kielégítőnek. Tisztázni kívánják a ZMNE álláspontját és azokat a lehetőségeket, amelyeket az egyetem felvállalhat.
Dr. Bodrogi László ezredes, a ZMNE HTK dékánja felvázolta az egyetemi integráció helyzetét, az egyetem - benne a felderítőtiszt-képzés - további perspektíváit. Az egyetem vezetése érzékeli a problémákat és partner ezek rendezésében. Szerinte a felderítőtiszt-képzés minden területének vissza kell kapnia korábbi presztízsét.
Dr. Héjja István felderítő-tanszékvezető részletesen elemezte a kialakult helyzetet. Felvázolta a képzés szintjeinek tartalmát és követelményeit. Ismertette azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosíthatják az igények teljes kielégítését. Beszélt azokról a szükséges változtatásokról, amelyekkel ki tudnák elégíteni a képzés tartalmi vonatkozásaiban is az érintett két szervezet igényeit. A vázolt célok elérése magasabb szintű együttműködést igényel.
Vámos Sándor ezredes, felderítő-csoportfőnökhelyettes ismertette az MH felülvizsgálata eredményeként bekövetkező változásokat és az ezekből adódó kiképzési igényeket. Álláspontja szerint a felderítőtiszt-képzés az első tiszti beosztás ellátásához jónak mondható, de szükséges a kiegészítő egyetemi képzés strukturális és tartalmi fejlesztése. Vázolta a várható igényeket és követelményeket. Felhívta a figyelmet a szakfelkészítés javítására, a vezérkari főnök szakintézkedéseiben meghatározott követelmények teljesítésére. Hiányolta, hogy a jelenlegi törvények és szabályozók nem teszik lehetővé, hogy a ZMNE HTK kiegészítő képzésében felderítőszak is működjön. A szakaszparancsnoki szint fölött az oktatás nem igazodik a NATO gyakorlatához. Felhívta a figyelmet a NATO 2077 STANAG-nek megfelelő oktatási igények teljesítésére.
Botz László altábornagy, a KFH főigazgatója a humánpolitikai célokon keresztül közelítette meg a felderítőtiszt-képzés oktatási folyamatait. Sajnálatát fejezte ki, hogy bár a ZMKA-val 23 éven át igen eredményesen dolgoztak együtt és komoly sikereket értek el, ennek ellenére 1997-ben megszüntették az egyetemi képzés keretében az általános felderítőszakot és vele együtt megszakadt az addigi szoros együttműködés.
A KFH részéről teljes odaadással segítették a nemzetbiztonsági szak létrehozását, amely a két katonai biztonsági szolgálat igényei szerint két szakirányt foglalt volna magában. Nem tartja jó megoldásnak a biztonság- és védelempolitikai szak létrehozását, mivel a beiskolázottak nem rendelkeznek azokkal a specifikumokkal, katonai és általános műveltséggel, amely a KFH igényeinek megfelelne. Beszélt még a vizsgarendszer és a nyelvképzés hiányosságairól. Támogatásáról biztosította Héjja István törekvését, hogy a HTK vezetői szakán az összhaderőnemi szakirány keretében valósuljon meg az egyetemi szintű felderítőtiszt-képzés és a kiegészítő képzés.
Hasonló vélemények és igények hangzottak el a KBH főigazgatóját helyettesítő Izsa Jenő ezredes részéről is. A KBH speciális képzési igényeit taglalva, kifogásolta a nyelvvizsga szintjének és számának meghatározását, továbbá a szakmai ismeretanyag szinte teljes hiányát a tantárgyak között. Megállapította, hogy a szakmai képzés szintje “az egyetemi képzés kimenetén alig magasabb, mint a bemenetén”.
A doktori képzésről dr. Magyar István ezredes és dr. Vasvári Vilmos, a főiskolai karon folyó rádióelektronikai felderítőképzésről Sallai József alezredes, a tervezett rádióelektronikai fejlesztések oktatásra gyakorolt hatásáról dr. Várhegyi István fejtette ki véleményét.
Nagy Pál
2000. május 16-17-én Korszerű katonai technológiák a 21. században - az új felderítő-, elektronikai hadviselési rendszerek koncepciói címmel nemzetközi tudományos konferenciát szervezett a ZMNE elektronikai hadviselés tanszéke. A konferencia védnökei voltak: Botz László altábornagy, a MK KFH főigazgatója, Mráz István vezérőrnagy, a HVK vezetési főcsoportfőnöke, valamint Ráth Tamás mk. ezredes, a HM Haditechnikai Intézet főigazgatója, az AFCEA magyarországi tagozatának elnöke.
A meghívottak között volt az elektronikai-informatikai szakosztály valamennyi tagja, így ez a rendezvény a felderítőkonferencia után a második, egész tagságunkat megmozgató esemény volt ebben az évben. A rendezvényt többek között a Magyar Hadtudományi Társaság is támogatta, amiért ezúton is köszönetet mondunk.
A konferencia célja az volt, hogy áttekintést adjon a korszerű katonai technológiák fejlődéséről, a kutatások eredményeiről, azok gyakorlati alkalmazhatóságának lehetőségeiről.
A konferencia résztvevőit Tánczos László dandártábornok köszöntötte, majd megnyitójában hangsúlyozta: a haderőreform technikai fejlesztési szakaszában kiemelt helyet kell kapniuk a híradás, az informatika és az elektronikai hadviselés fejlesztése kérdéseinek. Hangsúlyozta, hogy napjainkban a szellemi felzárkózás, a fejlesztések elméleti megalapozása folyik, ami majd évek múltán hozza meg gyümölcsét a gyakorlatban.
o Az első nap plenáris előadásainak sorát dr. Várhegyi István nyá. ezredes nyitotta meg A haditechnikai fejlesztések főbb irányai, kihatásuk a 21. századi információs és vezetési hadviselésre című előadásával.
A konferencia sajátos módon “legnagyobb vihart kavart” kérdésére, mégpedig az angol-magyar vegyes előadási rendre is kitért előadásában dr. Makkay Imre mk. ezredes, aki az Advanced Military Technology Related Research Work at Electronic Warfare Department of National Defense University című, angol nyelvű előadásában - az oktatás és kutatás alapelemének tekintett nyelvtudás kérdését is zászlajára tűzte.
Az előadás kapcsán mindenki meggyőződhetett arról, hogy a szakmai kompetenciához milyen magas fokú nyelvtudás szükséges, hogy amiről beszélünk, az hiteles és korrekt legyen. Van még tehát tennivalónk, aminek egyik módja az ilyen konferenciák szervezése.
A hagyományoknak megfelelően több külföldi résztvevő is előadást tartott. Nagy érdeklődést váltott ki cseh Andrej Lu a korszerű szórt spektrumú rendszerek korszerű jelfelderítési eszközéről, az akusztooptikai átalakítókról szóló előadása. Igazi professzoros előadást hallhatott a több mint százfős hallgatóság. Az első nap délelőtti előadói között köszönthettük Gerd Schramm urat (Rohde & Schwarz, Németország), aki a digitalizált jelek felderítéséről beszélt.
Szalay Miklós, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója a részvénytársaság kutatási, fejlesztési koncepcióját mutatta be.
A RACAL (Anglia) munkatársa Clive Edvars egy passzív harctéri érzékelőrendszert ismertetett, majd a honi elektronikai hadiipar egykori nagy reprezentánsa, a Videoton-Mechlabor képviseletében dr. Juhász László ismertette meg a jelenlévők népes táborát a PC-be építhető RH és URH vevőkártyákkal, valamint a fejlesztés alatt álló, modernizált interferométeres iránymérővel. A délelőtti előadások sorát dr. Balajti István zárta a VHF radarok iránti érdeklődés újraéledéséről és annak műszaki-technikai okairól.
Az ebédet követően szakmai kiállítás keretében mód nyílt személyes konzultációra, meg lehetett közelről tapogatni a Videoton-Mechlabor RH PC-kártyavevőjét, a Rohde & Schwarz kézi térerőmérőjét és válogatni a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt. témaismertető anyagai közül.
A délután további részében két szekcióban folytatódtak az előadások.
Az I. szekcióban az alábbi előadások hangzottak el: Kovács Ildikó (HM HTI) Some Questions of ECCM in Case of Multistatic Over -the-Horizon System, Illés Attila (ZMNE) Radar adómodulációs eljárások vizsgálata az ESM eszközök elöli rejtettség alapján, Porcsin Tamás (BMGE) A szekunder radarrendszerekben fellépő zavaró hatások és az ellenük történő védekezés, Balogh Károly (ZMNE) 21st Century COMINT Possibilities in the Mirror of 3rd Generation Mobile Systems, Ordasi Gábor (BMGE) Lézeres megfigyelés, és Szűcs Péter (ZMNE) Electromagnetic Pulse (EMP) Guns - Weapons of the Future.
A II. szekcióban: Szalontai Zoltán (DEBIS) Informatikai rendszermenedzsment, mint a védelem eszköze, Ferenczy Gábor (ZMNE) Internet Security Problems, dr. Mezey Gyula (ZMNE) Special Data Communication Techniques for Transmission of Some Autonomous Control Attributes. E szekció keretében a tanszék hallgatói is szót kaptak, akik a tudományos diákkör keretében végzett kutatásaik eredményeit adták közre nagy sikerrel. Így a hallgatóság Szalai Tibor (ZMNE) Harctéri azonosító rendszerek, Tóth Imre (ZMNE) A körpanorámás képalkotás katonai alkalmazása és Tóth Tamás (ZMNE) Harcjárművek felderíthetőségének csökkentési lehetőségei című előadását hallhatta.
o A második napi plenáris ülés egy részén részt vett Mráz István vezérőrnagy úr is. Ekkor került sor dr. Thuróczy György (OSSKI) Az elektromágneses terek biológiai hatásai: Dozimetria, szabályozás, védelem című előadására, amely az eddig általunk kissé elhanyagolt élettani problémákat elemezte. Andrej Lu, PhD (Brno Kat. Ak.) Comparison of Frequency Hopping Systems Considering to the Interception and Jamming Resistible című, második előadásával ismét meggyőzte a hallgatóságot, hogy milyen fontosak a szimulációs és a konkrét eszközökön elvégzett mérések a kutatásban. Ezután Ráth Tamás (HM HTI) a Real-time képfeldolgozásról és a HM HTI ez irányban folyó fejlesztéseiről számolt be valódi képanyaggal demonstrálva a hallottakat.
Utána e beszámoló írója, Ványa László (ZMNE) Az elektronikai hadviselés-csapatok térinformatikai alapú vezetési rendszerének koncepciója címmel készülő PhD-értekezésének néhány összefüggését vázolta. A szünet után következett Pavel Pouc PhD (Brno Kat. Ak.) Detection of Modulated Signal in the Noise and Interference, dr. Vass Sándor (ZMNE) Camouflage on the Battlefield, Marton Csaba (MK KFH) Az UAV rendszerek elemeinek felderítési lehetőségei, majd Kovács László (ZMNE) Battlefield Visualization című előadása. Roczkov Ferenc (LVK) Egy új magyar pilóta nélküli repülőgép fejlesztésének koncepciói címmel egy rendkívül perspektivikus tanszéki kutatási terület első megvalósítási részleteiről számolt be.
Ezután Fekete Károly (ZMNE) Hungarian Military Strategic Communications System - in Mirror of Advanced Military Technology címmel szemkápráztató, 3D animációval demonstrált előadást tartott. A hivatalos előadások sorát Somosy Zoltán (OSSKI) Elektromágneses terekkel történő expozíció hatására kialakuló sejt-, szöveti szintű biológiai válaszok című előadása zárta, amely mind a polgári, mind, a katonai elektronikai berendezések üzemeltetőit egyaránt komolyan érintheti.
A hozzászólások sorában Zakor Géza úr (HM EI Rt.) és mások is sikeresnek nevezték a konferenciát. Véleményük összecsengett a szervezőkével, miszerint az 1999. áprilisi elektronikai hadviselési konferencia, az 1999. novemberi vezetési hadviselési konferencia elvi-szakmai témái után szükség van egy jóval szélesebb alapokon álló, a korszerű haditechnika, technológia eredményeit felsorakoztató fórumra.
A konferencia felhívóanyagának kiadásakor nem titkolt szándékunk volt, hogy a meghívottak körét más katonai és polgári szervezetekre is kiterjesszük. Örvendetes módon sikerült nemcsak a szűkebb szakma, hanem a katonai kutatásokkal, fejlesztésekkel foglalkozók és polgári egyetemek, kutatóintézetek előadóinak is teret biztosítani. Ennek a törekvésnek köszönhetően a konferencián nemcsak tények kerültek bemutatásra, hanem konkrét haditechnikai fejlesztési javaslatok, koncepciók is, amelyek a szakemberek, kutatók számára nemcsak szakmailag, de pszichológiailag is kellenek. Jó látni, hogy a képzés során átadott tananyag nemcsak a tanárokat, de a hallgatókat is alkotó gondolkodásra ösztönözte, ami nemcsak a saját tanulmányi munkájuk, de a tudományos kutatás, a tudományos diákkör, a PhD-képzésben való törekvésük vagy a későbbi beosztásuk szempontjából is pozitív folyamatokat indíthat el.
A szervezők szándékai szerint a konferencia előadásainak szerkesztett változatából kiadvány készül.
Ványa László
Az MTA Hadtudományi Bizottsága éves munkaprogramja alapján 2000. május 31-én megtartotta második ülését az elfogadott napirend szerint.
1. Az MTA májusi közgyűléséről és a tudomány jövőbeni feladatairól Kroó Norbert akadémikus, az MTA főtitkára adott értékes szóbeli tájékoztatót. Kiemelten foglalkozott: a hazai (alap, alkalmazott, fejlesztő stb.) kutatások problémáival, fejlődésük, összefonódásuk jellemzőivel; az MTA kutatóhálózatának és a támogatott kutatóhelyek stabilizálásának kérdéseivel; az EU kutatási pályázatain elért magyar sikerekkel; az egyetemek és kutatási intézmények átjárhatóságával; a kb. 11 ezer köztestületi tag mozgósításának lehetőségével. Felvázolta saját gondolatai alapján az MTA és a magyar tudomány jövőképét, Magyarország nagy esélyét az előrelépésre, a hazai tudomány nemzetközi tekintélyének példáit, az EU-hoz való csatlakozásban tudományunk szerepét, a hazai kutatások prioritásait és erősségeit.
Szabó Miklós, a HB nevében megköszönte a tájékoztatót és kifejezte a reményét, hogy a jövőben is felkérhetjük az MTA főtitkárát hasonló tájékoztató megtartására.
2. Horváth János elnökhelyettes részletes tájékoztatót adott annak a munkabizottságnak a felméréséről, amely számba vette a hadtudományi fokozatosoknak, a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím megpályázásának lehetőségeit és problémáit. Felvázolta, hogy az MTA doktori szabályzata milyen követelményeket állít a pályázó elé, milyen feladatokat kell megoldania az egyénnek, a ZMNE-nek, a HM és más szerveknek, hogy egy hadtudós siker reményében nyújthassa be kérelmét az MTA Doktori Tanácsának. A sokoldalú vita után a bizottság úgy döntött, hogy a munkacsoport írásbeli anyaga alapján elkészül a HB állásfoglalása, amelyet megküld az MTA és a HM illetékeseinek.
3. A HB, az MTA Doktori Tanácsa és az MTA IX. Osztály kijelölte a két véleményezőt Nagy László, a hadtudomány kandidátusa, az MTA doktora cím elnyerésére irányuló pályázatának előterjesztésére, akik a HB szeptemberi ülésére az MTA doktori szabályzata előírásai szerint, írásban és szóban, adják elő szakvéleményüket a kérelemről.
4. A Hadtudományi Bizottság elismerésre méltó munkáját, az MTA és a IX. Osztállyal kialakult jó kapcsolatát, az elkészített beszámolóinak magas színvonalát méltatta Szentes Tamás akadémikus, a IX. Osztály elnöke rövid tájékoztatójában. Ezután vázolta, hogy milyen szabályok alapján történik meg az MTA új levelező tagjainak jelölése. Az osztály döntésének előkészítése és az előzetes tájékozódás végett kéri a HB ajánlását, amit az osztály akadémikus tagjai figyelembe vehetnek. A bizottsági tagok kifejtették, hogy több hadtudomány doktora megérdemelné - munkássága alapján -, hogy MTA levelező tagjává válasszák. A HB végül is úgy foglalt állást, hogy javasolja a IX. Osztály akadémikusainak, hogy tudományos munkássága alapján Szabó Miklóst jelöljék levelező tagnak.