HADTUDOMÁNY

IX. évfolyam

2. szám

1999. június


SZEMLE

Tudományos konferencia a vezérkarnál

 

A HVK Tudományszervező Osztálya (TSZO) 1999. március 30-án rendezte meg A honvédelem szabályozása az ezredfordulón című konferenciát.

A konferencia célja az volt, hogy a résztvevők értelmezzék a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveit és áttekintsék a honvédelem szabályozásának főbb kérdéseit, vagyis a magyar nemzeti biztonsági és a nemzeti katonai stratégia, valamint a katonai doktrínák kidolgozásának menetét. Ezen túlmenően a konferencia alkalmat adott a NATO megalakulása 50. évfordulójáról való ünnepi megemlékezésre, továbbá Magyarország teljes jogú NATO-tagsága elnyerésének méltatására.

A konferencia programjához kapcsolódva került sor a honvédségben működő Tudományos Kutató Műhelyek (TKM) kiadványának, a Hadtudományi Tájékoztató Fórum számának a bemutatására, amely a konferencia témájához kapcsolódva a NATO eddigi útjával és a Magyar Honvédségnek a szövetségi tagságra való felkészülésével foglalkozik. Ugyancsak ez a különszám adja közre a NATO és a békepartnerségi országok Együtt Európában címmel a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, több országos szintű politikai és katonai vezetőszerv részéről a civil-katonai kapcsolatok, Nemzetközi Alkotótábora Integrációs Fórumain elhangzott, valamint az integrációs feladatok fontosságát hangsúlyozó előadásokat. Érdekes színfoltja volt a konferenciának a Fiatalok Színháza művészei által magas színvonalon elő~adott amerikai musicalrészlet, majd az Együtt Európában Nemzetközi Alkotótábor zárókiállítása.

A konferencia különlegességei közé tartozott, hogy a HVK TSZO bevonta a konferencia megszervezésébe, előkészítésébe és lebonyolításába a Tudományos Kutató Műhelyeket (TKM), amelyek a honvédségi szervezeteknél 1998 őszén, a magyar tudomány napján kerültek létrehozásra. Ily módon ezt a konferenciát a Magyar Honvédségben működő TKM-ek első, országos szintű fellépésének tekinthetjük.

A konferenciát mind a hazai, mind a külföldi szervezetek részéről élénk érdeklődés kísérte. Részt vettek a konferencián: a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium képviselői, a Honvéd Vezérkar és a haderőnemi vezérkarok vezető munkatársai, a Magyar Hadtudományi Társaság tudósai és szakemberei. A Budapesten akkreditált katonai attasék közül is többen elfogadták a meghívást és aktívan bekapcsolódtak a konferencia munkájába.

A konferenciát Urbán Lajos altábornagy nyitotta meg. Méltatta a NATO megalakulásának 50. évfordulóját és hazánk szövetségi tagságának jelentőségét. Kiemelte, hogy a NATO-nak az elkövetkező évtizedekben is fontos szerepe lesz a szövetség - benne immár hazánk - biztonságának garantálásában. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy Magyarország nemcsak ennek előnyeit óhajtja élvezni, hanem a közös védelmi erőfeszítésekből is kiveszi részét, s mindent megtesz azért, hogy ne csak fogyasztója, hanem aktív hozzájárulója is legyen a biztonságnak.

A konferencia levezető elnöki tisztét Lőrincz Kálmán nyugállományú vezérezredes - az MH hosszú időn át volt parancsnoka - látta el. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a konferencia témája a honvédelem és a honvédség fejlődésének hosszú távú problémáit érinti, ezért fontosságuk a NATO-tagság szempontjából is kiemelkedő. Felszólította a résztvevőket a nyílt és bátor vitára, véleményalkotásra. A konferencia menetében hozzászólásaival a legértékesebb, előremutató gondolatokra irányította a résztvevők figyelmét.

A konferencián színvonalas, igen tartalmas vitaindító előadások hangzottak el: Siklósi Péter (MEH) a biztonság- és védelempolitikai alapelvekről, valamint a nemzeti biztonsági stratégiáról, Pekó József (MHTT) a honvédelem szabályozásáról; Martinusz Zoltán (HM) a nemzeti katonai stratégiáról; Turák János (MEH) a védelemgazdaságról; Németh Sándor (HVK) az összhaderőnemi doktrínáról; Györössy Ferenc a szárazföldi haderő doktrínájáról; Tordai László a légierő doktrínájáról fejtette ki nézeteit. Az előadásokat élénk vita követte.

A konferencia levezető elnöke zárszavában úgy értékelte, hogy a konferencia elérte a célját. Képet adott arról, hogy a honvédelem szabályozása milyen szinten valósul meg az ezredforduló idejére, ugyanakkor hozzájárult azoknak a feladatoknak a feltárásához, amelyeket a NATO-tagság következtében a védelmi szektorban, azon belül a honvédségnél a közeljövőben meg kell oldani. E feladatok végrehajtásában - hangsúlyozta Lőrincz vezérezredes - a Tudományos Kutató Műhelyeknek a jövőben is részt kell vállalniuk.

Nick Ferenc