IX. évfolyam

1. szám

1999. március


FÓRUM

Nick Ferenc

Iránytű” a tudományos kutatásban

 

1999. január 1-jén került kiadásra a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök jóváhagyásával az az okmány, amely mintegy 10-15 évre (2008, illetve 2010-ig) meghatározza a honvédség számára a tudományos kutatás irányait. Az okmány a fő irányokon belül felvázolja azokat a legfontosabb területeket is, amelyek a kutatásban prioritást élveznek, ezáltal mintegy “iránytűt” jelentenek a kutatók számára.

Az okmány szerkesztésénél abból indultunk ki, hogy a honvédségben folyó tudományos munka színvonalának és eredményességének feltétele a szakterületek tudatos, összehangolt fejlesztése. A sikert azonban alapvetően a tudományszervezés minősége határozza meg. A tudományszervezésnek jelen kell lennie a kutatás “gondolati” szakaszában, de részt kell vennie a kutatás eredményei hasznosításának visszaellenőrzésében is. Az iránytű a gondolati szakasz Ç20első összefoglaló okmánya.

A HVK Tudományszervező Osztály - továbbiakban TSZO - a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök közvetlen alárendeltségében szervezi a honvédségben folyó tudományos munkát. Közvetlen befolyása van a katonai szervezeteknél folyó tudományszervezésre, a tudományos kutatásra és a tudományos információellátásra, közvetett hatást gyakorol a tudományos képzésre.

A tudományszervezés minőségét legegyértelműbben a tudományos kutatás eredményeként született hasznosított (bevezetett) kutatási eredményekkel lehet mérni. Alapvető érdekünk, hogy a tudományos kutatást ennek megfelelően kezeljük. Úgy gondoljuk, hogy a honvédség előtt álló feladatok megoldása érdekében minél szélesebb körben kell megismertetni céljainkat, ehhez nyújtanak iránytűként” segítséget a hosszú távú tudományos kutatás közzétett céljai.

Az okmány összeállítása közös munka, amelyben a TSZO irányításával a katonai szervezetek mellett, a tudományszervező tanácsok, a ZMNE és a Magyar Hadtudományi Társaság is részt vett.

Első lépésként a katonai szervezetek összeállították az egyes területeken jelentkező problémákat, a szervezeti és tevékenységi jövőképet és az annak megalapozásához szükséges tudományos kutatási feladatokat, célokat. A honvédség tudományszervezői megvitatták az összeállítást, amelynek eredményeként elkészülhetett a Magyar Honvédség Tudományos Tanácsa részére a tervezet, amelyet néhány módosítással a tanács ülése elfogadott és a Magyar Honvédség parancsnokának, vezérkari főnöknek elfogadásra javasolt. A jóváhagyott okmány segít az eligazodásban, alapját képezi középtávú terveinknek és lehetővé teszi számunkra a hosszú távú programmenedzselést.

Az iránytű kiadásával az a célunk, hogy elképzeléseinket minél szélesebb körben ismerjék meg, jelenjenek meg a pályázatok kiírásában, évfolyammunkák, szakdolgozatok címjegyzékében és nyújtsanak gondolati segítséget egyre több önálló kutatónak.

A hosszú távú kutatási irányok meghatározásának célja: a biztonságpolitikai és honvédelmi alapelvek katonai-technikai oldala összetevőinek kutatása, egységes nézetrendszer kialakítása a haderő átalakításával, haditechnikai korszerűsítésével, a személyi állomány kiképzésével és felkészítésével kapcsolatban. Az okmány kiindulási alapja a sikeres NATO-csatlakozás. A NATO-tagság és az ezzel együtt járó tudományos szervezeti együttműködés, a haditechnikai fejlődés és ma még nem látható események indokolhatják az okmány 8-10 év utáni ismételt kiadását.

A kutatómunka végrehajtásába bevonásra kerülnek a Magyar Honvédség tudományos kutatóhelyei* - továbbiakban kutatóhely -, valamint a középszintű parancsnokságok és a hadtudománnyal foglalkozó más szervezetek, intézmények. A hosszú távú kutatási irányokban rögzített kutatási feladatokat, amelyek a honvédség rövid, illetve éves központi terveiben szerepelnek, a témafelelős kutatóhely szervezi, a finanszírozást a HVK e célra biztosított költségvetéséből a Tudományszervező Osztály végzi.

A Magyar Honvédség hosszú távú kutatási irányait az okmány - összhangban a magasabb szinten (kormányzati, minisztériumi) folyó kutatásokkal - az alábbiak szerint csoportosítja:

I. A haderő átalakítása, fejlesztése, felkészítés és integrációja

II. A katonai logisztikai kutatás

III. A humánerőforrás-gazdálkodási kutatás

IV. Egyéb tudományos kutatás

 

I. A haderő átalakítása, fejlesztése, felkészítése és integrációja

Katonai doktrínához kapcsolódó nézetek és követelmények

  • A Magyar Köztársaság környezetének biztonságpolitikai helyzete és annak hatása a katonai doktrína alakulására
  • A katonai doktrínák elméleti alapjai, valamint összefüggései az ország biztonság- és védelempolitikájával
  • A biztonság- és bizalomerősítő intézmények szerepe és hatása az ország katonai doktrínájának alakulására
  • A katonai doktrínából fakadó követelmények hatása a hadművészet elméleti és gyakorlati kérdéseire
  • A doktrinális elveknek, követelményeknek megfelelő országmozgótás, országvédelem és hadszíntér-előkészítés feladatai békében, veszélyeztetettségi időszakban és háborúban

A haderő átalakításának fejlesztésének kérdései

  • A honvédség feladatai békeidőszakban és a vele szemben támasztható követelmények teljesíthetősége
  • Az MH lehetséges feladatai veszélyeztetettségi időszakban és háborúban
  • A haderő lehetséges modellje, szervezeti és vezetési struktúrája kialakításának elvei és ütemezése
  • A haderő létszáma és kiegészítésének lehetőségei
  • A hadművészet - kiemelten a hadműveleti művészet és harcászat - általános elméleti és gyakorlati kérdései
  • A védelmi harc alapjai, megszervezésének és megvívásának problémái
  • Az országvédelem és hadszíntér-előkészítés katonai feladatai
  • A csapatok célszerű díszlokációja, magasabb készenlétbe helyezésük feladatai
  • A csapatok kiképzési, felkészítési rendszerének korszerűsítése
  • A katonai vezetés elméleti és gyakorlati problémái, a béke- és a háborús vezetés modellezési lehetőségeinek vizsgálata
  • A területvédelmi és a tartalékerők szervezeti, anyagi-technikai korszerűsítésének lehetséges irányai, feladatai
  • A Magyar Honvédség, a Határőrség és a rendvédelmi erők együttműködésének feladatai

Az euroatlanti integrációból adódó feladatok kutatása

  • A NATO szabályzatainak, utasításainak nemzeti sajátosságoknak megfelelő adaptálási lehetőségei
  • A katonai integrációt elősegítő általános szabályozók bevezetését előkészítő kutatások
  • A katonai integrációnak megfelelő hadászati, hadműveleti és harcászati eljárások, elvek bevezetésének feltételei és követelményei
  • A katonai integráció hatása az MH struktúrájára, haderőnemi összetételére, szervezeti-működési rendjére és felszerelésére
  • A parancsnokok és törzsek katonai integrációnak megfelelő kiképzési és felkészítési rendszere
  • A nemzetközi gyakorlatok előkészítésének és végrehajtásának tapasztalatai
  • A békefenntartás elvi kérdései, valamint a békefenntartó szervezetek felkészítése és működtetése
  • A vezetés, irányítás, kommunikáció és az informatika alkalmazása, felhasználásának kölcsönös lehetőségei
  • A katonai integrációval járó jogharmonizációs problémák kutatása

 

II. A katonai logisztikai kutatás

  • A honvédséggel szemben támasztott követelményekkel és a gazdaság teherbíró képességével, továbbá a technikai haladással összhangban álló anyagi és technikai biztosítás elvei, lehetőségei, módszerei, valamint feladatai
  • A katonai logisztika elveinek alakulása, a logisztikai rendszer fejlesztésének elvi, módszertani lehetőségei
  • A honvédség gazdálkodási, ellátási és üzembentartási rendszerének korszerűsítése.
  • A védelemgazdasági erőforrások feltárásának, előkészítésének és felhasználásának lehetőségei a haderő készenléte érdekében
  • A logisztikai biztosítás és a szabványosítás általános, valamint speciális feladatai
  • A korszerű egészségügyi biztosítás feladatai
  • Az elhelyezés-biztosítás feladatai
  • Az MH komplex környezetvédelmi rendszerének kialakítása, a károkozások (katasztrófák) megelőzésének módszerei

 

III. A humánerőforrás-gazdálkodás

  • A humánerőforrás-gazdálkodás elveinek alakulása és a vele szemben támasztott követelmények
  • A humánerőforrás-gazdálkodás rendszere és hatékonyságának növelése
  • Az állomány kiválasztása, képzése és felkészítése
  • A hivatásos (önkéntes) állomány életkörülményeinek javítása, pályán tartásának követelményei
  • A társadalmi nyilvánosság hatása a humánerőforrás-gazdálkodásra

 

IV. Egyéb tudományos kutatási
feladatok

  • A hadművelet és harc mindenoldalú biztosítása elveinek változásai, a biztosítást felváltó támogatás értelmezése
  • Az automatizált vezetési rendszerek korszerűsítése és alkalmazása
  • Az elektronikai hadviselés, támogatás és ellenőrzés eszközrendszereinek műszaki fejlesztési lehetőségei
  • Az MH alapfeladatainak végrehajtásához szükséges térképészeti adatok és anyagok iránti igények meghatározása, az alkalmazás lehetőségei
  • Az informatika eredményeinek felhasználási lehetőségei
  • A hadtudomány és a határtudományok kapcsolatának alakulása, hatásuk a honvédelem egészére

A tudományszervezők, mint a honvédségben folyó tudományos élet “háttérmunkásai”, azon dolgoznak, hogy a tervekben meghatározott célok, kutatási feladatok, rendezvények megvalósuljanak, a publikációk megjelenjenek, a tudományos fokozattal rendelkezők száma emelkedjen, és hozzáférést tegyenek lehetővé a tudományos információkhoz.

Úgy gondoljuk, hogy a hadtudomány érdekében kifejtett munkánk eredményét a tudományos kutatók tevékenységén keresztül tudjuk - az esetek többségében látványosan - bemutatni. Az “iránytűvel az ő munkájukat kívántuk megkönnyíteni.

Vissza a lap elejére